udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gloria Nyomda es Kiadovallalat

1999. december 10.

Dec. 10-én mutatták be Sas Péter A kolozsvári ferences templom /Gloria Nyomda, Kolozsvár, 1999/ című művét, alapos kutatómunkája eredményét. A könyvbemutatót Hoch Sándor, a Gloria Nyomda igazgatója nyitotta meg. /A Ferenc-rendi barátok temploma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2000. február 13.

Tíz évvel ezelőtt, 1990. febr. 11-én jelent meg évtizedek után először magyar nyelvű katolikus lap Erdélyben, a Keresztény Szó. Bajor Andor volt a főszerkesztő, munkatársa Fodor Sándor. A kezdetekre emlékezett Hoch Sándor, a Gloria Kiadó /Kolozsvár/ jelenlegi igazgatója. Az első időkben elkezdett nőni a példányszám, a legnagyobb 44 ezer volt. 1990 októberében korszerű nyomdát kaptak, külföldi adományként, ez lett a Gloria nyomda alapja. A Gloria az egyedüli olyan külföldről adományozott nyomda, amely máig önfenntartóan működik. - Február 11-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a lap születésére. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./

2000. február 19.

Hoch Sándor a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat /Kolozsvár/ igazgatója nehezen tudta felsorolni az 1999. évben megjelent huszonöt könyvkiadványa közül a legsikeresebbeket. Végül összeáll a lista: Sas Péter: Piarista templom; dr. Jakubinyi György: Szent József tisztelete; Isten népének kis zsolozsmáskönyve III.; Jakab Gábor: Mindannyiunk hitvallása; Botár Edit albuma 101 kolozsvári képpel; dr. Marton József, Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai; Vasárnap évkönyv 2000; dr. Jakubinyi György: Jubileumi Katolikus Imakönyv; Sas Péter: A kolozsvári ferences templom; Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek (I-II. kötet); Oláh Dénes: Erdélyi karácsony; Vencser László: Egy a Ti Atyátok. A Gloria kiadó és egyben jól felszerelt nyomda is. A gyulafehérvári római katolikus érsekség teljes kiadói szabadságot biztosít a Gloriának. /Ördög I. Béla: Gloria = könyvkiadói szabadság és dicsőség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2001. december 1.

Nov. 29-én Kolozsváron bemutatták Terényi Ede kolozsvári zeneszerző, zenetudós legújabb könyvét: Paramuzikológia /Gloria Nyomda, Kolozsvár, 2001/. A bemutatón zenei aláfestésként CD-felvételekről Terényi-művek szóltak. Esszékötetében, a zenéről és zeneszerzésről írta meg gondolatait. A könyvben soha sem hallott, vagy rég elfelejtett zenetörténeti csemegék sorjáznak, ugyanakkor helyet kapnak a hang és idő kapcsolatát vizsgáló filozófiai-esztétikai fejtegetések. /Kulcsár Gabriella: Rendhagyó bemutató. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2002. március 21.

Lestyán Ferenc A boldog házasság felé /Gloria Nyomda, Kolozsvár/ című könyve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatásával jelent meg. Lestyán Ferenc hosszú lelkipásztor-évtizedei után, Marosvásárhelyen 37 évig volt plébános, amely idő alatt 7000 bérmálkozót és 9400 párt készített elő a házasságra. Szeretet és féltő aggodalom lengi át a könyv minden fejezetét. /Jakab László, Csíkszereda: Lestyán Ferenc A boldog házasság felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2003. augusztus 30.

Kolozsvárra látogatott a Magyar Nyomdász és Papíripari Szakmai Szövetség küldöttsége. Aug. 29-én a vendégek előbb Hoch Sándortól, a Gloria Nyomda ügyvezető igazgatójától ismertető előadást hallgattak meg Kolozsvár nyomdaiparának történelméről. Honterustól Misztótfalusi Kis Miklósig, Wesselényi Miklós egyműves nyomdájától a Bonaventura Nyomda munkájáig minden jelentős eseményre kiterjedt a szakma-alakulási adatok ismertetése. 1922-ben a három erdélyi magyar történelmi egyház közös beruházása (Minerva nyomda) annyira eredményesnek bizonyult, hogy azt az 1948-as államosítás csak két év múlva volt képes megtörni. /Ördög I. Béla: Magyar-magyar nyomdásztalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2003. november 8.

Új vezetőséget neveznek ki a Gloria Nyomda és Kiadó élére, a régit lemondatják. A Kolozsváron, a Főtéren levő kereskedelmi társaság a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában szerepel, eszmei tulajdonosként azonban a vállalkozást irányító alapítvány működteti, amelyet a temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti püspökségek és a gyulafehérvári érsekség képviselői alkotják. A Gloria nyomdában állítják elő egyebek között a Vasárnap című katolikus hetilapot és a Keresztény Szó folyóiratot. A Vasárnap utolsó két számában Kádár István, a vállalkozást működtető alapítvány kuratóriumának elnöke a Gloria nyomda nehéz anyagi helyzetéről írt cikket, amelyben elmarasztalóan szólt annak vezetőségéről. Kádár úgy vélte, hogy "a nyugati testvéreink által áldozatosan megvásárolt Gloria mostohagyerek lett, és a csőd felé közeledik a nem Isten dicsőségét szolgáló nyomda." A kuratóriumi elnök szerint a vállalkozás felelőtlen és hanyag vezetés miatt jutott ebbe a helyzetbe. A cikk szerint a Gloriának az is gondot jelent, hogy egyes plébániák nem fizették ki rendszeresen a kiadónak a két lapra szóló előfizetési árat, és húszmillió lejes tartozást halmoztak fel. Hoch Sándor, a nyomda igazgatója elmondta, hogy vezetőségi szinten "voltak változások, és a jövőben is lesznek módosulások". A Gloria Kft. 2001-ben 288 millió 860 ezer, 2002-ben pedig 124 millió 826 ezer lej tiszta nyereséget könyvelt el. /Borbély Tamás: Változások a Gloria Kft-nél. Hanyagsággal vádolják a vezetőséget. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2004. január 14.

Megjelent az Erdélyi (könyv) Műhely negyedévi folyóirat Romániai magyar könyvszemle alcímmel a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadónál. Simó Márton szerkesztő szerint a kiadvány „arra való lenne, hogy segítsen eligazodni az erdélyi, a határon túli és az anyaországi kiadók háza táján". A Hargita megyei szerzők kötetei közül Simó Márton Az utolsó tanító /Pro Print Könyvkiadó, Csíkszereda/, Sebestyén Péter Készenlétben /Glória Kiadó, Kolozsvár/ és a Csíki Műemlékvédő Egyesület által kiadott „A mi utcánk” címet viselő albumot ismertették. /Sarány István: Új könyves kiadvány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

2004. február 28.

Lászlóffy Csaba új könyvében /A Biblia üzenete – Verses Ótestamentum – Jób, Glória Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003/ az emberiség történetét meghatározó bibliai példákban elmélyült, és megfogalmazta a maga változatát, Verses Ótestamentumát. Ahogy a kötetet ajánló Jakab Gábor írta a hátsó borítón: Ezek a történetek és drámai események "mind-mind olyan témák, amelyek áttételesen a küzdve-küzdő és bízva-bízó embert ma is foglalkoztatják." /Kiss János: Lászlóffy Csaba változatai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2004. május 16.

Lezajlott a Szent István Könyvhét Budapesten, a Ferenciek terén, anyaországi és határokon kívüli kiadók (összesen harmincan!) állították fel könyvstandjukat a Makovecz Imre által megtervezett jurtasátrakban. Közel hatezer kiadvánnyal, köztük 72 könyvheti újdonsággal jelentkeztek a kiadók. Kiemelendő Thomas Morus (1478-1535) Erősítő párbeszéd balsors idején című, 460 oldal terjedelmű kötete, amely megszületése után félévezreddel végre magyar fordításban is megjelent. Első alkalommal a kolozsvári Gloria is sátrat kapott, fölkínálhatta néhány könyvét, valamint a Keresztény Szót és a Vasárnapot. /Jakab Gábor: Szent István Könyvhét. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

2004. december 18.

A Kriterion Napok keretében a Művelődés folyóirat idei négy új kötetét mutatták be. Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a Művelődés helytörténeti, művelődéstörténeti folyóiratot. Elmondta, mintegy hat éve foglalkoznak könyvkiadással is, évente 4–5 kötet jelenik meg a Művelődés Egyesület gondozásában. Az idei év termése: Sas Péter: Az erdélyi festészet lírikusa, Tóth István; Herepei János: A kolozsvári Farkas utcai református templom és kollégium történetéből; Mostis Károly: Te sehol; Fekete Albert: Kolozsvári kertek. Sas Péter könyve méltó emléket állít Tóth Istvánnak, a festő halálának negyvenedik évfordulóján. A szerző budapestiként egyike a legkolozsváribb magyaroknak. Herepei János kötete a művelődéstörténeti hagyatékból idéz. Ez a negyedik kötet, amely munkáiból megjelenik, Kiss András nyugalmazott főlevéltáros, Herepei munkásságának jó ismerője mutatta be a kötetet. Mostis Károly: Te sehol című verseskötetét Könczey Elemér grafikus illusztrálta. Fekete Albert udvarhelyi származású szakember, Kolozsváron tanult, jelenleg Budapesten dolgozik. Kötete: Kolozsvári kertek – hiánypótló munka. Kolozsváron a Tranzit Házban folyik a könyvvásár. Az Erdélyi Híradó, Erdélyi Református Egyházkerület, Glória Kiadó, Kalota Kiadó, Koinónia Kiadó, Komp-Press Kiadó, Korunk, Kriterion Könyvkiadó, Kriza János Néprajzi Társaság, Művelődés és a Pergamen Könyvesbolt kiadványai kaphatók. /F. I.: Könyvözön a Tranzit Házban: zajlik az Adventi Könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2005. január 14.

A közkedvelt kolozsvári, de Magyarországra áttelepült képzőművész, Botár Edit kiállítása nyílt meg január 12-én, Budapesten, a Vármegye Galériában. A Bolyongásaim Erdélyben és a világban című tárlatot Banner Zoltán művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. Botár Edit 1956-ban végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben. 1986-ig a Kolozsvári Bábszínház díszlet- és bábtervezője volt. Az Erdély Művészetért Alapítvány 1999-ben a Vármegye Galériában, majd Erdélyben mutatta be Kolozsvár képekben című, a Gloria Könyvkiadónál megjelent száz színes akvarellt és tusrajzot tartalmazó albuma képanyagából összeállított kiállítást és 2001-ben ugyancsak a Vármegye Galériában nyílt tárlata. /(n): Botár Edit 75. jubileumi kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. április 2.

Értékes kiadvány Huber András sajtó- és helytörténész Akikhez a múzsák bekopogtak. /Gloria Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című munkája. Ebben a kötetében a szerző a Szamos mentére, az egykori Szolnok-Doboka vármegyébe kalauzolja el az olvasót. Huber András Százarcú nagyhatalom címmel 1997-ben közreadott sajtótörténeti kutatásai az erdélyi magyar időszaki kiadványok teljesebb megismeréséhez segítettek hozzá. Dés történetét tartalmazza Város az időben /Gloria, Kolozsvár, 2002/ című összegzése. Huber András legújabb könyvében ennek a vidéknek íróiról, tollforgatóiról, művészeiről, tudományművelőiről, művelődési intézményeiről és egyházépítő személyiségeiről írt. /Kozma Dezső: Szamos menti szellemi séták. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. június 2.

Budapesten a Vörösmarty és a Szent István téren százötven pavilonban 229 könyvkiadó vonultatja fel újdonságait a június 2-án kezdődő 76. Ünnepi Könyvhéten. Tolnai Ottó nyitja meg a június 6-án záruló rendezvénysorozatot. Erdélyből jelen lesz többek között a Pallas Akadémia, Polis, T3, Kalota, Mentor, Pro-Print, Impress, Komp-Press, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Koinónia, Irodalmi Jelen, Glória, Erdélyi Gondolat és a Kriterion. Újdonságnak számít, hogy az idén az ünnepi könyvhétre megjelent az erdélyi katalógus is, amely a könyves céhhez tartozó kiadóknak az utóbbi egy év könyvtermését mutatja be – kiadónként csoportosítva, színes fotókkal illusztrálva. Érdeklődésre tarthat igényt a Temesvár régi ábrázolásai című kötet Jancsó Árpád és Balla Lóránd szerkesztésében. /Antal Erika: Katalógussal mutatkoznak be a könyvhéten az erdélyi kiadók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2005. július 10.

Léstyán Ferenc tollából Az oltáriszentség csodáival közöttünk élő Urunk Jézus Krisztus /Gloria Nyomda, Kolozsvár/ címen jelent meg egy, az Oltáriszentség évét köszöntő kiadvány. A könyv tartalmazza a történelem folyamán különböző korokban az oltáriszentséggel kapcsolatos csodákat. /Könyv az eukarisztia éve tiszteletére. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 10./

2005. augusztus 10.

Rendkívüli olvasmányélmény Godó Mihály Testamentum /Gloria, Kolozsvár, 2002/ című önéletírása. A kiváló jezsuita atya szervezte és vezette a diktatúra által létrehozni tervezett katolikus „nemzeti egyház” elleni harcot, amely elszakadt volna Rómától. Letartóztatták, de nem tudták rávenni, hogy társait elárulja. Embertelen körülmények között tartották, halálra szánták, de ő mindent túlélt. Nyolc évig volt magánzárkán, de nem tört meg. Az erdélyi papok közül ő volt a leghosszabb ideig /tizennyolc évig!/ börtönben. Szabadulása után minden munkát jókedvvel végzett, ment oda, ahová püspöke küldte. Godó atya élete mintegy igazolása volt rendje jelszavának: Mindent Isten nagyobb dicsőségére! /Fodor Sándor: Olvasónapló VII. = Helikon (Kolozsvár), aug. 10. , 15. sz./ Godó Mihály /Kisiratos, 1913. szept. 25. -Kisiratos, 1996. szept. 22. /

2005. november 10.

Két esszékötetében – Paramuzikológia /Esszék, Gloria, Kolozsvár, 2001/ és Zene tegnap, ma és holnap /Stúdium, Kolozsvár, 2004/ Terényi Ede zeneszerző több évtizedes zenetudósi munkásságáról adott számot. A két kötetet értékelő Angi István – maga is a kolozsvári Dima Zeneakadémia tanára – fontosnak tartaná Terényi főműve, A modern zene összhagzattana magyar nyelvű kiadását. Ez a munka románul jelent meg /Armonia muzicii moderne (1900-1950), Media Musica, Cluj-Napoca, 2002/. A két kötet miniesszéiből felnövő korpusz a szerző arc poeticáját részletezik. A második kötet előszavában Terényi Ede megjegyezte, hogy ezek az esszék „nem csak információkat közölnek a zene belső és külső világáról, de önmagukban véve miniatűr zenedarabok is.” /Angi István: Számadás és számonkérés között a zenéről.= Helikon (Kolozsvár), nov. 10. – 21. sz./

2006. január 29.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2005 augusztusában a kolozsvári Gloria nyomda és kiadóvállalat működtetését felvállaló társtulajdonost keresett. A kolozsvári Idea nyomdára esett a választás. Az együttműködési szerződés értelmében az Idea nyomda vállalja a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat szakmai és pénzügyi menedzselését. Jakubinyi György érsek a Gloria nyomda új vezetőjének Nagy Pétert, az Idea nyomda igazgatóját és társtulajdonosát nevezte ki. A négy erdélyi római katolikus egyházmegye tulajdonát képező Gloria 1991-ben jött létre az Ostpriesterhilfe németországi segélyszervezet nagy beruházásának köszönhetően. Indulástól kezdve a Gloria célkitűzése elsősorban az egyházi kiadványok kiadása és nyomtatása. /Új vezetőség a Gloria nyomdánál. = Vasárnap (Kolozsvár), 2006. jan. 29./

2007. március 11.

A 2003-as év végén a Gloria nyomda a szakadék szélére érkezett, emlékezett Kádár István. A nyomda valójában gazdátlan volt. A jogos tulajdonost, az egyházmegyét jóhiszeműsége távol tartotta addig, amíg a botrány ki nem tört. Az alacsony bérezés miatt a szakemberek is otthagyták a nyomdát. Nagy Péter vette át a vezetést 2006. január 1-jétől. A gépek javítását elvégezték, a munkamorál javult, és ezzel párhuzamoson a bérezések is. A Gloria nyomda ismét betöltheti azt a szerepet, amiért ajándékba kapta a négy erdélyi egyházmegye. /Kádár István, a Gloria nyomda kuratóriumi elnöke: Ismét a Gloria nyomdáról… = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 11./

2008. március 8.

Sebestyén Péter plébános a Marosvásárhelyi Rádió Hitvilág című heti műsorában elhangzó műsorát több kötetben tárta az olvasók elé. Megjelent a hetedik kötete /Kihívás és szolgálat. Krisztus követségében járunk. Gloria, Kolozsvár, 2008/ gondolatébresztő írásokkal. Hitet, kedvet, életerőt sugároznak. Könyve pedig egy újabb ünnep. /Bölöni Domokos: A hetedik…= Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2008. március 30.

Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános papi szolgálata mellett évek óta lehetőséget kapott a médiaapostolkodásra is. Rádiós beszélgetéseit gyűjti össze Kihívás és szolgálat /Gloria, Kolozsvár 2008/ című, Krisztus követségében járunk alcímű kötete. Bölöni Domokos a kötethez írt előszóban jelezte: a szerző hetedik kötete minden korosztályhoz, valamint hívőhöz és nem hívőhöz egyaránt szól. /Bodó Márta: Sebestyén Péter: Kihívás és szolgálat. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./

2008. június 28.

Horváth Arany publicisztikai írásai az erdélyi múlt és jelen magyar lét krónikái, a megmaradásért érvelő kiáltványai. Új könyve: Halálmadár szállott a kútgémre /Glória Kiadó, Kolozsvár/ az erdélyi magyarság múltjának jó néhány szeletét mutatja be. Felvillantja Sütő András, Tamási Áron, Horváth István, Fábián Ernő, Pálfy G. István, Kosztándi Jenő, Czirják Árpád, Horváth Piroska, Fülöp G. Dénes, Lukácsi Szilamér, Haáz Sándor, Incze László, Sándor Judit, Cseh Tibor, Szentkereszty Stefánia alakját a könyvben. /Magyari Lajos: A szülőföld, a szellem jelentései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

2008. augusztus 27.

Unalomig ismételt dilemmája az erdélyi magyarságnak a menni vagy maradni kérdése. Horváth Arany új könyvében /Halálmadár szállott a kútgémre. Glória Kiadó, Kolozsvár, 2008/ érezhető a bajtársivá magasztosuló szeretet azokkal szemben, akik kitartanak. Horváth Arany bármerre jár, mindenütt megtalálja azokat, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak, és nem szégyellik ezt el is mondani, vállalva a nyilvánosság kockázatát. Ezek az emberek, az orotvai ezermester, a csíkmadarasi vigyázó, a szentkeresztbányai könyvtáros vagy a csíksomlyói búcsúra igyekvő keresztalják vándorai nem csak maradni mernek: beszélni is. – A könyvben azokról van szó, akik Horváth Arany személyiségét, világképét formálták. Elsősorban az édesapa, Horváth István író és a szülőfalu, Magyarózd. /S. B. Á. : Kérdés helyett válasz: maradni! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2008. november 19.

Horváth Arany november elején Halálmadár szállott a kútgémre (Glória Könyvkiadó, 2008) című könyvét hozta el Szentegyházára, legújabb könyvéről és ennek kapcsán sok más témáról beszélt. A Gyergyóditróban élő Márika néni, a címadó írás főszereplője igaz történeteket mesélt el. A cikkíró emlékszik azokra az időkre, amikor Kolozsváron egy színházi találkozás, egy Kós Károly születésnapi est, egy Sütő–Harag-bemutató össznemzeti felvonulás volt. A mindenhonnan összegyűlt magyarok egyetlen lakásban találkozhattak: Horváth Aranyéban. Király Károly abban a lakásban adta át első, a külföldnek szóló vádiratát Czine Mihálynak. – Horváth Arany kutatja a maguk posztján prófétai helytállású embereket. /Szabó Klára, Szentegyháza: Horváth Arany Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2009. január 19.

Egykori diákjai és barátai a január 18-i, vasárnapi szentmisén és az azt követő emléktábla-avatáson tisztelegtek szeretett tanár-költőjük, Fényi István emléke előtt Nagykárolyban. A város polgármesteri hivatala, a BBTE szatmárnémeti kihelyezett tagozata és a Say Yes Alapítvány közösen márványtáblát helyezett el annak a tömbháznak a falán, ahol a nagykárolyi költő 1972-től haláláig, 1994-ig élt. A leleplezésnél a helyi katolikus énekkar rövid műsorral lépett fel. „Fényi Istvánt mélyen vallásos embernek ismerte a közösség, ezért fontosnak tartottuk eleget tenni a meghívásnak” – mondta Visnyai Csaba, a Kalazanczi József-templom karvezetője. A szervezők ötévenként szeretnének valamilyen rendezvénnyel tisztelegni Fényi István emléke előtt. Fényi István halála óta ez az emlékéhez fűződő harmadik, nagyobb szabású esemény – először öt éve, a Nagykároly melletti Kaplonyban avattak tiszteletére emléktáblát, és nevezték el róla szülőfaluja iskoláját, majd 2004-ben baráti és támogatói segítséggel Üzenet odaátra címmel egy válogatáskötete is megjelent a kolozsvári Glória Kiadó gondozásában. Az emlékezők a Szent László Közösségi Házban vers- és prózaműsoron vettek részt. /Végh Balázs: Nagykárolyi emlékezés Fényi István költőre. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2009. december 9.

Sas Péter budapesti művelődéstörténésznek a Szent Mihály-templomról készült könyvét /A kolozsvári Szent Mihály-templom és gyűjteménye, Gloria, Kolozsvár/ mutatták be december 7-én Kolozsváron. Beszédében Kovács Sándor főesperes utalt arra, hogy a gyulafehérvári egyházmegye idén ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját, illetve 660 évvel ezelőtt bocsátották ki Avignonban azt a búcsúengedélyt, amellyel elkezdődött a Szent Mihály-templom építése. „A XXI. században egyre fontosabb, hogy megismerjük jelképeinket, és közös erővel óvjuk meg ezeket” összegzett Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul. /Nagy-Hintós Diana: Új könyv a Szent Mihály-templomról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998