udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gutinmelleki Friss Ujsag

2004. április 17.

Ápr. 16-án Nagybányán útjára indult Erdély legújabb magyar nyelvű napilapja, a Gutin–melléki Friss Újság, amely Máramaros megye magyarságához kíván szólni. Elindulásában komoly szerepet vállalt mind a Szatmári Friss Újság szerkesztősége, mind annak kiadója, a Zotmar Press Kft. Indulását segítette a nagybányai területi RMDSZ–szervezet és a helyi Németh László Alapítvány is. /Új napilap Máramaros megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 17./

2004. május 4.

Ápr. 19-től új magyar nyelvű napilap jelent meg a máramarosi sajtópiacon, a Gutin Vidéki Friss Újság. A Szatmári Friss Újság „ikerkiadványa” független lap, valójában RMDSZ-közeli sajtóorgánum. A lap ápr. 23-i számában beszámolt arról, hogy a közélemény-kutatások szerint a magyar választópolgárok több mint 85%-a az RMDSZ jelöltjeire voksolna, míg az RMDSZ ellen indulókra csak 5% adná szavazatát. A lap szerint az MPSZ aláírásgyűjtők nem riadnak vissza az egyszerű embereket félrevezető kétértelmű üzenetek terjesztésétől sem. /Sz. L. Z.: Öndicséret és vádaskodás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 4./

2004. június 16.

A Bihari Naplót is megjelentető Inform Média Kft. vásárolta meg a Szatmári Friss Újságot, a Szatmár megyei napilapot, július elsejei hatállyal. Baranyai István, a szatmári kiadó igazgatója, eddigi többségi tulajdonos elmondta, év végéig nem lesznek személyi, illetve formai változtatások a lapnál. A Szatmári Friss Újság irányítását 1991-ben vette át a többnyire a lapnál dolgozó munkatársak által alapított Zotmar Press Kft. Az akkori 14 társtulajdonosból mára négyen maradtak a kiadónál, akik az elmúlt években folyamatosan felvásárolták a többiek részesedését. Baranyai István 53, Baranyai Attila 31, Stahl István és Kiss Ferenc a részvények 8-8 százalékát birtokolta. A lapkiadáson kívül Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lapterjesztéssel is foglalkozó Zotmar Press 48 alkalmazottat foglalkoztat, negyven százalékuk a terjesztési hálózatban dolgozik. A Szatmári Friss Újság Erdély egyik legnagyobb példányszámú megyei napilapja. Jelenleg mintegy 8400–11 400 példányt sikerül eladni. Az egyik legnyereségesebb napilap. Az SZFÚ védőszárnyai alatt Máramaros megyében április elején elindult a Gutinmelléki Friss Újság is. /Erdei Róbert, Rostás Szabolcs: Osztrákoké a Szatmári Friss Újság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

2005. december 13.

Négyszázmillió forintot osztott szét Erdélynek a magyar kormány. Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülőföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretből csak a nagy horderejű projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. A kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekű projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötődő intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó) juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötődő Bernády Alapítvány is. A Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére. A Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Százmillió forintot kapott a Sapientia Alapítvány az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság (egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban. Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar művészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvű megjelentetésére, az ugyancsak marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, így félmillió forintot kapott a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idők elnevezésű produkciójára. Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhető a támogatások felaprózódása. „Elsősorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar pénzügyminisztérium előírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük” – nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy kiemelten támogatják a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellőképpen. /Felaprózódott a Szülőföld Alap pénzkerete. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2009. január 27.

Nemrégiben Nagybányán bezárt a Memoár Könyvesház. Egy évet élt. Az Interlib internetes könyváruház első „valóságos” könyvesboltja magyar nyelvű könyveket árult, írta Dávid Lajos. – Megszűnt a nagybányai Gutin Melléki Friss Újság is. Fejfájára ráírható: élt 5 évet, a közömbösség miatt szűnt meg. A beolvasztás rohamosan folytatódik, a szórványban a politika is sújtja a kisebbségieket. Öt évvel ezelőtt a kb. 40 ezer fős megyei magyar lakosságnak napilapja született, amit éltetni kellett volna. Az 1989 utáni idők eufórikus hangulata rég elmúlt. Ezt bizonyítja a civil szervezetek csökkenő jelenléte, tevékenysége. A Gutin Melléki Friss Újság nem jelenhetett volna meg lelkes támogatók nélkül, a szerkesztőgárda mellé állók között voltak a tudósítók. (Gutin Melléki Friss Újság) /Mindennek ára van. = Erdely. ma, jan. 26./

2009. február 17.

„Megkezdődött a visszaszámlálás, csütörtök, péntek, szombat és pont. Nincs tovább. Egyelőre nincs Gutinmelléki Friss Újság” – olvasható a februártól megszűnt nagybányai magyar napilap utolsó lapszámának vezércikkében. A 2004-től újraéledt nagybányai szórványmagyar napilapírásnak befellegzett. „A valamikori Bányavidéki Fáklyát csak különböző, a kor divatos stratégiájával lehetett eladni. Az akkori újságárusok jóakaratától függött sokszor, hogy a magyar nyelvű hetilap felkerüljön az újságos bódé pultjára” – emlékeztetett a cikkíró. A Gutinmelléki Friss Újságot formailag az Opus Media Kft. adta ki. Áprilisban lesz öt éve, hogy a bányai napilap – a Szatmári Friss Újság helyi kiadásaként – beindult. Időközben a szatmári „anyalapot” eladták az osztrák tulajdonú Inform Média trösztnek, amelynek azonban nem kellett a kis példányszámú nagybányai „szegény rokon”. Gutinmelléki Friss Újság példányszáma kezdetben 1500 volt, majd 800-ra apadt. „Havi 85 millió régi lejes kiadást jelentett a lap fenntartása, amiből alig húszmillió jött vissza a bevételi oldalon. Ezt szponzorok segítségével sikerült valahogy pótolni, de a gazdasági válság miatt immár szponzoraink sincsenek” – panaszolta Vida Noémi ügyvezető. Az amúgy kis számú szerkesztői gárda szétszéledt, Hitter Ferenc főszerkesztővel és Farkas Zoltán szerkesztővel az élen. Nagybányán a megszűnt napilap mellett egy hetilap is „tengődik”, a Bányavidéki Új Szó, a Szatmár megyei Nagykárolyban pedig a Nagykároly és Vidéke működik. Napilapból vált hetilappá a kilencvenes évek elején a Temesvári Új Szó, amely javarészt hirdetésekből tartja fenn magát, szerény költségvetéssel, és szintén Temes megyében jelenik meg a Lugosi Hírmondó. Viszonylagos anyagi stabilitást élvez a Szilágy megyei hetilap, a Szilágyság; a legsikeresebb „szórványmagyar lapnak” ugyanakkor az egyben legnagyobb múlttal is rendelkező Brassói Lapok számít. Olyan erdélyi megyékben, mint Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény nem jelennek meg magyar nyelvű helyi periodikák; ott a legnagyobb példányszámban eladott magyar lap hagyományosan az Új Magyar Szó. /Salamon Márton László: Friss Újság, nincs tovább. Februártól nem jelenik meg a nagybányai magyar nyelvű napilap. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998