udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyongyvirag Neptanccsoport (5-os szamu Altalanos Iskola Lugos)

2004. augusztus 31.

Szapáryfalván három napig állt a bál, a vidámság a 120 éves telepes faluban. Az első nap a sporté volt, a második napon az ízletes gulyás volt a főszereplő Délután a lugosi Gyöngyvirág és a pécskai Búzavirág ropta a táncot. Vasárnap pedig népi mondókákból, énekekből, néphagyományból és meseelemekből összeállított lakodalmast játszottak. A 2002 májusában alakult Gróf Szapáry Péter Társaskör tagjai először léptek színpadra egy bohózattal. A három nap rendezvényeinek szervezői a Gróf Szapáry Péter Társaskör fiataljai – vezetőjükkel, Erdődi Endrével – közösségszervezésből is jelesre vizsgáztak. /Szekernyés Irén: VI. Szapáryfalvi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2005. március 8.

Lugoson március 6-án emlékeztek a helyi RMDSZ-szervezet megalakulásának 15. évfordulójára. A rendezvényen a volt és jelenlegi elnökök – sorrendben Bakk Miklós, Király Zoltán, Langó Ferenc és Pozsár József, Lugos alpolgármestere – felidézték az alapítás körülményeit és az azóta eltelt másfél évtized történéseit. A hőskor (amikor 640 tagot számlált a szervezet) már a múlté, de a lemorzsolódással párhuzamosan erősödött a civil szféra, társszervezetek, magyar alapítványok és közművelődési egyesületek alakultak Lugoson. Sikerült újraindítani az önálló magyar nyelvű óvodát, megerősíteni az elemi és általános iskolai képzést – a történelmi egyházakkal és a civil szervezetekkel közösen. Az ünnepségen diákok és helyi értelmiségiek szavaltak, fellépett az 5-ös iskola furulya-együttese és a Fazakas Csaba református esperes és Király Emőke által felkészített Gyöngyvirág népi táncegyüttes. /P. L. Zs.: Másfél évtized a lugosi RMDSZ mögött. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2005. április 18.

Április 16-án Temesváron megtöltötte a közönség a Román Opera nézőterét a Bánsági Magyar Napok alkalmával a Hagyománykeresőben című folklórműsor előadásán. “A népi kultúra csodálatos kincseinek újra megtalálásában szegedi táncoktatók: Nagy Albert és Gombos András segítették a régió ősei hagyományait kereső magyar közösségeit” – fejtette ki Szász Enikő, a rendezvénysorozat főszervezője. A műsorban hét táncegyüttes, kétszáz gyermek és fiatal népviseletben a magyar nyelvterület jellegzetes táncaival szórakoztatta a közönséget. A műsort a legfiatalabbak, a Kisbokréta (temesvári Bartók Béla Líceum) és a Pántlika (1-es számú Általános Iskola) összevont tánccsoportja nyitotta meg. Őket követte a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a dettai Búzavirág, végvári Csűrdöngölő, a Bartók Líceum Bokréta csoportja, a pusztakeresztúri Árvácska és a Vajdaságból érkezett székelykeveiek tánccsoportja. A Bánsági Magyar Napok népszerű rendezvénye a fellépő együttesek össztáncával zárult. /Szekernyés Irén: X. Bánsági Magyar Napok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2005. július 25.

A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./

2006. február 27.

“A mi farsangi bálunk több mint mulatság –jellemezte az elmúlt hét végi maskarás összejövetelt Gergely Ildikó, a lugosi farsangi bál főszervezője. A teljes bevételt a Gyöngyvirág együttes új táncruháinak beszerzésére fordítják. Jöttek Magyarországról is, továbbá Temesvárról, Igazfalváról, Szapáryfalváról és Végvárról. A túljelentkezés bizonyára a Szabó Béla vezette igazfalvi Angelis 96 zenekar hírének is köszönhető, mely évek óta sikeresen szórakoztatja Lugoson a bálozókat. /Sipos János: “ Több mint mulatság”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./

2006. március 21.

Egy családból hárman táncolnak a Gyöngyvirágban, az óvónő édesanya és két lánya. A Gyöngyvirág néptánccsoportról a lugosi magyarok kedvence. Hetente kétszer gyakorolnak az egyik iskola tornatermében. Az édesanya vakációzás helyett eddig három tánctábort táncolt végig, hogy hazavihesse Lugosra a csoportnak az újabb koreográfiát. /Három a kislány. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2007. július 9.

Július 7-én Temesváron a Temes megyei egyesített magyar néptánccsoportok fellépése méltán aratott sikert. A két-három ezernyi néző vastapsa fogadta a félórás műsort, mely az idei Szívek Fesztiváljának csúcsteljesítménye volt. Ritka alkalom százkilencven táncost látni színpadon úgy, hogy egységes koreográfiához igazítsa lépéseit. Csaknem egyhetes kemény próba előzte meg a sikeres fellépést a fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Táncegyüttes vezetője irányításával. Az ő személyes érdeme a magyar néptánc újraélesztése Temes megyében. A nyolc éve elkezdett munka gyümölcse beérett. Valamennyi fellépő együttes – a végvári Csűrdöngölő, a Kiscsűrdöngölő és Szederinda, a lugosi Gyöngyvirág, a dettai Búzavirág, a temesvári Eszterlánc, a mezőtelegdi (Bihar megye) Pacsirta, a csanádi Marosvár és a szegedi együttes bárhol tud sikeresen szerepelni. A végvári Csűrdöngölő például, néhány nappal ezelőtt érkeztek haza Törökországból. Nagy Albert emlékezett, véletlen találkozásnak köszönhető a későbbi együttműködés. Szoboszlai-Gáspár Istvánnal, Végvár akkori lelkipásztorával találkozott, aki megkérte őt a végvári együttes megszervezésére. Havonta egyszer átjött több napra Szegedről. Újabb jelentkezők csatlakoztak, később három-négy oktatót is hoznia kellett, hogy a szaporodó együttesekkel foglalkozhassanak. Pár év alatt szinte a semmiből sorra megszülettek a profi szinten táncoló csapatok, a szülők és a pedagógusok áldozatos munkájára alapozva. Táncruhákat vásároltak, varrtak, hímeztek, előteremtették az utazási költségeket, tánctáborokat szerveztek. /Sipos János: Fergeteges siker a Szívek Fesztiválján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2008. április 10.

A Lugos–Szekszárd testvérvárosi kapcsolat keretében Szekszárd önkormányzata egy Ikarusz típusú autóbuszt adományozott az Arató Andor Egyesületnek, a lugosi magyarság használatára. Nem ez az első alkalom, hogy a szekszárdiak buszt adományoznak a lugosiaknak – tudtuk meg Pozsár József lugosi RMDSZ-elnöktől, de a régi busz már használhatatlan lett. Az adomány átvételére 15 tagú küldöttség utazik Tolna megye székhelyére, ahol ez alkalomból lugosi magyar napot tartanak. A műsor keretében fellép az 5-ös számú Általános Iskola Gyöngyvirág tánccsoportja. /Pataki Zoltán: Szekszárdi busz a lugosi magyarságnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

2009. február 18.

A Martin György Néptánc Szövetség minden évben megszervezi Budapesten az Ifjúsági Néptáncantológiát, felnőtt és gyermek korosztályok számára. Az idei Ifjúsági Néptáncantológián először szerepeltek határon túli magyar együttesek: a dettai Búzavirág, a végvári Csűrdöngölő és a lugosi Gyöngyvirág. Közös produkciójukat, a Szilágysági táncokat, Paragi Zoltán állította össze. /Bánsági hagyományőrzők Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998