udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyergyocsomafalvi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2007. november 19.

Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója köszöntötte a hét végén Gyergyócsomafalván az egybegyűlteket, az általuk is támogatott Köllő Miklós Informatikai és Dokumentációs Központ (IDK) átadásakor. Megemlítette, hogy Korondról érkezett, ahol a Kölcsey Ferenc nevét viselő, hasonló központot adtak át. E megvalósításokat nem lehet csak helyi forrásokból létrehozni, ezért társult be intézményük is. Antal Teréz iskolaigazgató elmondta, hogy a 100 ezer lejes beruházással megvalósított Köllő Miklós IDK létrehozásához a helyi önkormányzat 80 ezer lejjel járult hozzá, s a megyei pedagógusok házának 20 ezer leje mellett a holland Die Heltender Hand Alapítvány kilenc számítógépet ajándékozott a központnak. /Bajna György: Informatikai és Dokumentációs Központ Gyergyócsomafalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./

2008. július 28.

Az elmúlt tíz nap alatt az Ars Topia Alapítvány szervezte és a gyergyócsomafalvi önkormányzat, valamint a plébánia hivatal támogatta kalákával felépítették a veresvirági kilátót, a felső-nyírkerti borvízfürdőt és hőkatlant, rendezték a Maros-parti iskola környékét, helyreállították a központi borvízkutakat, két szőnyegmosó padot építettek a Maroson, utcai padokat, utcanév- és információs táblákat helyeztek el a község különböző pontjain. A kalákázók Magyarországról, Erdélyből, Bukarestből, Németországból érkeztek. /Jánossy Alíz: Megújult a borvízfürdő. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2008. augusztus 13.

A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kalákát 2001-től rendezik meg évről évre. A Lázárfalváról induló kezdeményezés, amely érintette Tusnádot, Csíkkozmást, Csíkszentkirályt, Csobotfalvát, Csíksomlyót, Csíkszenttamást, kis kitérőkkel Kászonújfalut, Homoródkarácsonyfalvát és Firtosváralját, idén elérte a Gyergyói-medencét. Gyergyócsomafalván július 16–25-a között rendezték meg a XII. Fürdőépítő Kalákát, amelynek lebonyolításában a budapesti Ars Topia Alapítvány, Csomafalva önkormányzata, a Zöld SzékelyFöld Egyesület és a csomafalvi fiatalok lelkes csapata vett részt. A közel száz önkéntes Magyarországról és Erdélyből minden korosztályban képviseltette magát, ugyanakkor Csomafalva lakossága, mesterei, asztalosműhelyei is példásan kiálltak a kaláka mellett. Az 1950-es években épült, de napjainkra teljesen eltűnt borvízfürdő Csomafalvi Feredő néven kelt újra életre. A fürdő környezetében helyet kapott egy fűzkupola, amely a pihenés és szemlélődés helye, és a tűzkatlan. A népi fürdők felújítása a Székelyföldre jellemző hagyományos közösségi munkaformában, kalákában történt. /Tikk Dóra, Csíkszereda: Fürdő- és közösségépítő kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2009. január 27.

Felszólítást kapott a gyergyócsomafalvi helyi tanács Hargita megye prefektusától, hogy vonja vissza azt a határozatát, amelyben szentesítették, hogy a helységnévtáblán székely rovásírással is feltüntetik a település nevét, a román és a magyar felirat mellett. A Székely Nemzeti Tanács helyi szervezete tiltakozik a prefektus levele miatt, jelezte Ambrus Árpád, az SZNT helyi alelnöke. Constantin Strujan prefektus csupán pár napos határidőt szabott arra, hogy visszajelzést kapjon a polgármestertől a tanácshatározat visszavonásáról. Ha ez nem történik meg, az önkormányzat pénzbírsággal sújtható. „A táblát nem azért raktuk ki, hogy most levegyük onnan – nyilatkozta Márton László Szilárd polgármester. – Keressük a megoldást arra, hogy a törvénynek is és a nemzeti kötelességünknek is eleget tegyünk, ám az a baj, hogy román rovásírásról még nem hallottunk. ” A törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, az anyanyelvű feliratozást ugyanarra a táblára, a román nyelvű megnevezés alatt, ugyanolyan karakterekkel, betűmérettel és színnel kell feltüntetni. /Barabás Cs. Márti: Sérti a prefektust a rovásírás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998