udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyergyoditroi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2005. november 8.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felkéri azokat a helyi tanácsokat, amelyek határoztak a helyi népszavazás kiírásáról a székelyföldi autonómia tárgyában, de az igazságszolgáltatás semmissé nyilvánította döntésüket, tájékoztassák az illetékes SZNT-ket, hogy a végleges megsemmisítő határozatot a Strasbourgi Emberjogi Bíróságra küldhessék – áll Csapó József SZNT-elnök sajtónyilatkozatában. A gyergyóditrói helyi tanács ugyanis már megtette ezt, az emberjogi bizottság pedig iktatta is keresetüket. /G. Á.: Az emberjogi bírósághoz fordul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2007. június 23.

A tíz éve elhunyt Trucza Péter Pál (1947. aug. 7. – 1997. okt. 9.) tanár-költő összegyűjtött verseiből Orbán Edit szerkesztett kötetet: Deres vágyak /Gyergyószentmiklós, F&F International Kiadó és Nyomda, 2007/, a kiadást támogatta a Pro Ditró Egyesület, Gyergyóditró önkormányzata és a ditrói közbirtokosság. Trucza Péter Pál a ditrói Kaláka Önképző Kör állandó előadója volt, gyermekszínjátszókat irányított. /Bajna György: Deres vágyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2008. április 30.

Gyergyóditró önkormányzata hivatalosan is megfogalmazta: szienitbánya helyett tavakra, kempingre, turizmusra szavaznak, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a poros, zajos, kopár bányavidék létesítését. A 26 beígért munkahely nevetséges egy ötezer fős községnek, valamint rengeteg nyersanyagot visz el a vállalkozás, amelynek az itteni nyeresége nulla, a hátramaradt kár viszont maximális. /Barabás Márti: Egyhangú népakarat: Ditróban nem lesz bánya. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2008. május 30.

A szennyvíz elvezetése jelenti az egyik legnagyobb gondot a Gyergyói-medence településeinek. Ezen sikerült javítania három község, Remete, Ditró és Szárhegy önkormányzatának. Május 29-én Gyergyóremete új derítőállomásán tartott nyílt napon Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, aki az illegális erdőirtás kapcsán elmondta, Szentkeresztbányán famaffia-lefülelés folyik. /Barabás Márti: A pöcegödörtől a víztisztítóig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2008. augusztus 13.

A veszprémi Magyarság és Nemzettudat Alapítvány kuratóriuma a gyergyóditrói önkormányzatot kérte fel, hogy adjon helyet az augusztus 6-ától kezdődő Kárpát-medencei Ifjúsági Tábornak. „Fontosnak tartjuk, hogy a szakemberektől tanulható képzőművészeti fogások mellett a táborba érkező fiatalok a Kárpát-medencével is megismerkedjenek” – mondta el sajtótájékoztatóján Fenyvesi Ferenc, az alapítvány kurátora és a tábor főszervezője, aki szerint a térség megismerését segíti az is, hogy a Budapestről, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből érkező 14–21 éves fiataloknak feladatul tűzték ki a saját régiójuk bemutatását. A tizenhét résztvevő Nagy Gábor budapesti festőművész, egyetemi tanár és Nádas Alexandra képzőművész irányításával alkothat a ditrói táborban, augusztus 17-én pedig zárótárlaton mutatják be munkáikat. „A tehetséggondozás az értékmegőrzés fontos része” – magyarázta Nagy Gábor festőművész. A tehetséggondozást is felvállaló Magyarság és Nemzettudat Alapítvány 2005-ben a nagyváradi származású Fekete József és felesége, Hajnalka kezdeményezésére jött létre Veszprémben. /Jánossy Alíz: Tehetséggondozás mint értékmegőrzés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

2008. október 30.

Megszavazta Gyergyószentmiklós tanácstestülete az autonómia-népszavazás kiírását október 29-i ülésén. A Gyergyói-medencében két település, Gyergyóditró és Alfalu önkormányzata már beleegyezett a szavazás kiírásába. /Lázár Hajnal: Gyergyószentmiklós. Népszavazás mellett döntött a tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 30./

2009. február 26.

Orotván mintegy hatszázötvenen laknak. A félreeső falucskában gyógyszertár nincs, az orvos is csak bizonyos napokon rendel, hivatalos ügyeket intézni, vásárolni be kell utazni a városba, iskola is csak a szomszéd faluban működik. A problémák enyhítésére hívták életre a falugondnoki szolgáltatást. Ha kell, szállít, bevásárol, Orotván Fazakas László a falugondnok, aki közel egy éve segíti a falu lakóit ügyes-bajos dolgaiban. „Tüzelőt aprítok, orvoshoz viszek beteget, vagy iskolából hozok haza gyerekeket, bevásárolok és hasonlók” – mondta. 2004-ben sikertelenül pályáztak a falugondnokság beindítására, azután 2007-ben a Szülőföld Alap támogatásával, az innen nyert egymillió forinttal sikerült megvásárolniuk a szükséges felszereléseket, autót, az irodai berendezést, telefonbérletet, fedezni a benzinköltséget. A gyergyóditrói önkormányzat és az Orotva Egyesület kötött együttműködési szerződést. A térségben jelenleg a Gyimesközéplokhoz tartozó Háromkúton, a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton, a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván és a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücön működik falugondnokság. /Barabás Cs. Márti: Gondnokság falugondokra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2009. március 7.

Kilencedik évébe lépett a vita a gyergyóditrói szienit bánya nyitásáról. Mindkét fél szándékosan elferdített tényekről, oligarchákról beszél. A Gruppo Minerali olasz tröszt ajánlata szerint a Cengellér-tetőn 20 évig folytatnának külszíni fejtést, a 6-10 millió eurós befektetés hasznából a közösség is részesülne. A helybeliek véleménye: nem kell bánya, mert több kárt okozna a bánya, mint hasznot. A község szennyezett bányavárossá alakulna. A kérdésben 2006 októberében a helyi önkormányzat referendumot írt ki, amelyen a lakosság 53 százaléka jelent meg, és 97 százalékban voksolt nemmel a bányára. A Gruppo Minerali nem adta fel a bányanyitás tervét, amelybe eddig mintegy 1,5 millió eurót fektetett. /Burus János Botond: Szienitbánya: a megoldást kell feltárni. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998