udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyergyoditroi Kozbirtokossag

2007. június 23.

A tíz éve elhunyt Trucza Péter Pál (1947. aug. 7. – 1997. okt. 9.) tanár-költő összegyűjtött verseiből Orbán Edit szerkesztett kötetet: Deres vágyak /Gyergyószentmiklós, F&F International Kiadó és Nyomda, 2007/, a kiadást támogatta a Pro Ditró Egyesület, Gyergyóditró önkormányzata és a ditrói közbirtokosság. Trucza Péter Pál a ditrói Kaláka Önképző Kör állandó előadója volt, gyermekszínjátszókat irányított. /Bajna György: Deres vágyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

2008. április 25.

Gyergyóditróban a lakosok tiltakoznak a tervezett szienitbánya ellen, a bányanyitást megakadályozzák, akár erőszakkal is. Az olasz cég álláspontja: a szienitet kitermeli, akár csendőrségi felügyelet mellett is. Az olasz cég képviselője kijelentette, hogy jogilag nem akadályozható meg a bánya megnyitása, „a kitermelésre felhatalmazó húszéves bérleti szerződés ugyanis érvényes”. Kovács Árpád András, a Ditró Közbirtokosság alelnöke jelezte, a közbirtokosság fellebbezést nyújtott be. „Az RMDSZ fejlesztési politikája egyértelmű: azt támogatjuk, amit a lakók szeretnének” – hangsúlyozta Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támogatja a bányanyitást. Az olasz cég képviselője szerint Verestóy Attila szenátor üzletember hajlandó lenne jelentős összeggel beruházni a bányába. Verestóy nem cáfolta a hírt, de hozzátette, a befektetés csak abban az esetben jön létre, ha nem ütközik a helyi közösség többségi véleményével. Szerinte a bánya több száz munkahelyet teremt és nem jelent veszélyt a természeti környezetre. „Ha megnyitják a bányát, ki fizeti meg a turizmus, vadászat, méhészkedés, mezőgazdaság visszaeséséből származó jövedelem-kiesést? A bányatervben legtöbb 26 munkahely szerepel, Gyergyóditró lakossága pedig közel hatezer fő. A bánya megnyitása kizárólag a befektetőnek jó üzlet” – hangsúlyozta Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Aggodalomra ad okot a radioaktivitás kérdése is, ugyanis az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete, radioaktív anomáliákat mutat, létezik itt radioaktív urán, tórium és kálium is – igazolta az állítást Huszár Jenő gyergyói geológus. /Barabás Márti: Csend-völgyben bányazaj. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998