udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyergyoi Fiatal Forum

2006. december 8.

Több százan vonultak utcára december 7-én Erdély négy városában, követelve a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt Hantz Péter és Kovács Lehel visszafogadását, valamint az önálló Bolyai Egyetem újjáalapítását. Kisebb incidens csupán a kincses városban történt, a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai megmozdulások békésen zajlottak. Megszervezésükben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mellett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), az Országos magyar Diákszövetség (OMDSZ), illetve más civil szervezetek is részt vállaltak. Kolozsváron, a Farkas utcában, a tüntetésen Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szégyenletesnek nevezte azt a diktatórikus vezetést, amely a BBTE-n sem a román, sem a magyar ellenvéleményeket nem tűri. A gyűlésen felolvasták romániai, magyarországi és európai politikusok – köztük Gál Kinga, Szentiványi István, Tabajdi Csaba, Ignasi Guardans Cambo, Michl Ebner –, valamint az öt magyar parlamenti párt közös állásfoglalását, amelyekben teljes támogatásukról biztosítják a két tanársegédet és az önálló magyar felsőoktatás ügyét. Sepsiszentgyörgyön mintegy 200, többnyire idősebb résztvevője volt a prefektúra épülete előtt megszervezett tüntetésnek. Nemes Előd, az EMI helyi elnöke felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben a két adjunktus menesztésére vonatkozó határozat visszavonását, illetve magyar és német nyelvű táblák elhelyezését követelték. A sepsiszentgyörgyi tüntetéssel egy időben zajlott Szövetség a Székelyföldért Egyesület alakuló ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a BBTE-n kirobbant táblaügy kapcsán alkalmazott módszerek vitathatók, de ma már Erdélyben a kétnyelvűség nem terv, hanem megvalósult megoldás, amelynek vannak törvényes alapjai. „Aki tagadja vagy halogatja ennek érvényesítését, azt kénytelen vagyok intoleranciával vádolni” – szögezte le Markó. Gyergyószentmiklóson száznál alig többen vettek részt a tüntetésen, amelyről hiányoztak a BBTE földrajz karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi szakának képviselői. Dombay István, az oktatási intézet igazgatója elmondta, az általa vezetett intézményben 1997 óta magyar és román nyelvű feliratok vannak. „Célunk szolidarizálni a Babes–Bolyai Tudományegyetemről törvénytelenül elbocsátott két magyar oktatóval, illetve a parlamenti beszédében megakadályozott Garda Dezső képviselővel” – hangoztatta Magyari Levente, az EMI és a Gyergyói Fiatal Fórum képviselője. Csíkszeredán a transzparensek között egy székely rovásírással teleírt tábla is látható volt. Ez utóbbira az „Ébredj székely!” felszólítást írták a szervezők A Szabadság téren közel 300 résztvevő fejezte ki szolidaritását a BBTE-ről kizárt két magyar oktatóval, illetve követelte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását. A diákok és tanárok mellett a római katolikus egyház képviselői és idős csíkszeredai polgárok is részt vettek a demonstráción. /Elítélték a nyelvháborút. Négy erdélyi városban tartottak a BBTE-ről eltávolított oktatókkal szolidarizáló utcai demonstrációt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2007. június 7.

Június 4-én, hétfőn este 6 órakor gyűltek össze hozzávetőleg százan Gyergyószentmiklósion a köztemetőben, emlékezni a trianoni diktátum aláírásának szomorú évfordulójára. Koszorúzott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, valamint az MPSZ és SZNT helyi szervezetének elöljárói. Az emlékezők gyászszalagot viseltek, hozzájuk szólt Molnár Csaba, a Gyergyói Fiatal Fórum oszlopos tagja, majd Bíró Sándor református lelkész, Portik-Hegyi Kelemen római katolikus főesperes. Az emlékezők közt egy csapatnyi, magyarországi turista is volt, mint mondták, gyerekeik Magyarországról értesítették, ha már Gyergyószentmiklóson tartózkodnak, vegyenek részt e megemlékezésen. Az ünnepség részét képezte Rokaly József történelemtanár felolvasása, mellyel a trianoni eseményeket ismertette. /B. K. : Trianonra emlékezve. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 7. – 23. sz. /

2007. augusztus 16.

A Gyergyói Fiatal Fórum ifjainak összefogása, közmunkája és néhány jóindulatú vállalkozó segítsége eredményeként kitisztították a dancurási hősi halottak emlékművének környékét, újradeszkázták az emlékműhöz vezető hidat és felújították a járdát, lépcsőket. Augusztus 18-án a Gyergyói Fiatal Fórum (GYFF) történelmi megemlékezést szervez a Gyergyószentmiklóstól mintegy 20 kilométerre, a gyilkostói út mellett lévő emlékműnél. Dr. Becsek-Garda Dezső történész előadást tart. Az emlékmű mai, tisztázott helyzetért sokat tett a Hargita Népe is, amelynek hasábjain éveken át írások jelentek meg annak érdekében, hogy ne változtassák román hősi emlékművé. Ugyanis a ‘80-as évek végén az RKP propagandaosztályának aktivistái, eltüntették a kis katonai temető tölgyfakeresztjeit, földgyaluval lemaratták az oldalt, és olyan emléktáblát helyeztek el, hogy az román katonák temetője. A táblát az 1989. decemberi események alatt leszerelték a gyergyóiak. 1990-ben új tábla került a helyére, immár semleges, csak a hősi halottakra emlékező. A gyergyószentmiklósi csendőralakulat még néhány évig koszorúzott október 25-én, a román hadsereg napján, amikor megismerték a valóságot, hogy ott az Osztrák–Magyar Monarchia katonái nyugszanak, abbahagyták az ünnepléseket. Az emlékoszlopon ma az egri Segít a Város Közhasznú Alapítvány jóvoltából olvashatók a polgármesteri hivatalban megtalálható okmányokban szereplő nevek. A kidöntött tölgyfa-sírkereszteket Tinka Kálmán akkori alpolgármester szedette össze és vitette a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba. /Bajna György: Aggódó örömmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

2007. augusztus 23.

Augusztus 20-a alkalmából a Gyegyói Fiatal Fórum tagjai megemlékezést tartottak az 1916-ban elesett hősi halottak tiszteletére állított emlékműnél. A Gyergyói Fiatal Fórum kezdeményezésére sikerült kitisztítani a Gyilkos-tóhoz vezető út mentén, a Dancurás-hegy lábánál az első világháborúban elesett katonák emlékművének környékét. Így az 1942-ben a gyergyói emberek által állíttatott emlékmű látogatható lesz. A megemlékezésen dr. Garda Dezső történész tartott előadást, aki kiemelte az 1916-os eseményeket, szólt a rengeteg emberi áldozatot, illetve anyagi károkat is követelő, okozó eseményekről. A a fiatalokhoz fordulva megköszönte, hogy tettek azért, hogy tisztelettel adózhassanak a hősöknek, és megszervezték a megemlékezést. A bejáratnál elhelyezett négy nyelven is feliratozott táblán ez áll: „Itt nyugszanak azok a hősi halottak, akik 1916-ban Gyergyószentmiklóson és környékén estek el. Ezt az emlékművet 1942-ben állították őseink. Az emlékmű környékét megtisztította, a hidat újrafedve járhatóvá tette és ezt a táblát elhelyezte a Gyergyói Fiatal Fórum. 2007. augusztus 18. ” /Baricz-Tamás Imola: Az ősök, a hősök tiszteletére. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 23. – 34. sz. /

2008. január 21.

Megtartotta éves beszámolóját a Gyergyói Fiatal Fórum /GYFF/ Gyergyó a mi jövőnk! címmel. A GYFF a közösségért és a városért tenni akaró fiatalok csoportja. Pártfüggetlenül szeretnének olyan közösségi célokat megfogalmazni és megvalósítani, amelyekkel a gyergyói fiatal mindennapi élete a városban könnyebb lesz, az itthon maradás feltételeit keresik. Számos rendezvényükről számoltak be, kiemelve a Gondolatébresztő esteket, a tavaszi nagytakarítási akciót, a fogyatékosokkal közös Őrangyal-programot, történelmi megemlékezést és kerékpártúrát a Dancuráshoz, előadások szervezését. /Balázs Katalin: „Az itthon maradás feltételeit keressük” = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 21./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998