udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyergyoi Nepfõiskola

1992. április 24.

Gyergyószentmiklóson háromnapos találkozót szervezett /ápr. 24-26./ a Gyergyói Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a budapesti Magyar Népfőiskolai Társaság. A tanácskozáson a szervezők létrehozták az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. /Az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoport nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./

1992. november 20.

A Gyergyói Népfőiskola okt. 23-24-ére a magyarországi és romániai történészek népes csoportját hívta meg Gyergyószentmiklósra. A tudományos ülésszak első napján többek között Demény Lajos az erdélyi fejedelemség székely politikájáról, Oborni Teréz Erdély 1602. évi jövedelmeiről és kiadásairól, Magyar András Felvilágosodás és abszolutizmus címmel tartott előadást. A második napon Egyed Ákos, Garda Dezső, Tüdős Kinga és Benda Kálmán előadása hangzott el. Emlékezetes volt Benda Kálmán /Budapest/ történész, a kétkötetes Csángó-magyar Okmánytár szerzőjének előadása: A csángómagyarok múltja a legújabb történeti kutatások tükrében. /Komán János: A nagyobb testvér kötelessége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Benda Kálmán munkájának pontos címe: Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1989/ Gyűjtötte és sajtó alá rendezte: Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző, Tóth István György. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Benda Kálmán

1995. október 7.

A gyergyószentmiklósi Népfőiskola okt. 7-én három történésszel szervezett találkozót: Pál Antal Sándorral, a marosvásárhelyi levéltár munkatársával, György Bélával, aki a 80-as években a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum tanára volt, azóta áttelepült Budapestre, jelenleg a Széchényi Könyvtár munkatársa, továbbá Zepeczaner Jenővel, a székelyudvarhelyi múzeum és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület elnökével. Zepeczaner Jenő ismertette az egyesület tevékenységét, elmondta, hogy a Múzeumi Füzetek sorozatban eddig 12 füzet és 5 tanulmánykötet látott napvilágot. A sorozat központi témája Udvarhelyszék, illetve a székelység múltjának, néprajzának kutatása. A Haáz Rezső Egyesület Magyarország történetét is kiadta románul, Gergely András tollából, Herman Gusztáv Mihály fordításában, majd megküldte az ország múzeumainak, intézményeinek.- Pál Sándor a készülő Gyergyó helytörténeti lexikon anyagának kiegészítésére hívta fel a tanárok figyelmét. György Béla az általa válogatott Erdélyi út című tanulmánykötet kapcsán ismertette a méltatlanul elfeledett Krenner Miklós személyiségét, aki 1919 után jelentős kisebbségi politikusa volt Erdélynek. A Duna menti népek, a román-magyar összefogás eszméjében gondolkodott, a transzszilván liberalizmus szellemét hirdette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1996. május 6.

Máj. 10-11-én nemzetközi történészkonferenciát rendez Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Népfőiskolai Társaság. A konferencia címe: Erdély története az 1593-1764 közötti időszakban. Dr. Garda Dezső történész, a fő szervező örömmel nyilatkozott arról, hogy harmadszor sikerül ilyen jelentős konferenciának otthont adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1996. október 29.

Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ az RMDSZ képviselő-jelöltje történész, a Gyergyói Népfőiskola létrehozója akinek több mint száz történelmi dolgozata és két szakkönyve látott napvilágot /Gyergyó a történelmi idő vonzásában, 1992-ben és Székely hadszervezet és faluközösség, 1994-ben/, két újabb kötete kéziratban van: Székely társadalom a XVI-XVII. században és a Gyergyóalfalu története. Garda Dezső sokat foglalkozott a közbirtokossággal, törvényi úton vissza lehetne szerezni ezeket a területeket. - Ő alakította meg 1989-ben az RMDSZ-t Gyergyószentmiklóson és részt vállalt az RMDSZ létrehozásában a Gyergyói-medencében. Garda Dezső dolgozta ki a székelyföldi főiskolai hálózat gondolatát. - A választáson a megosztottság nagy veszélyeket rejt. Veszélyes például a Székely Ifjak Szervezetének indulása, amely a Vatra Romaneasca egyik szatelitszervezete, s azt vallja, hogy a székelyek nem voltak soha magyarok, de Nagy Sándor indulása és a magyar független jelölt indulása is veszélyes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1998. május 12.

A Gyergyói Népfőiskola idén is megszervezi máj. 22-23-án a már hagyományossá váló történészkonferenciát Gyergyószentmiklóson. A konferencián magyarországi /dr. Kedves Gyula, dr. Pelyach István és dr. Csikány Tamás, dr. Bona Gábor, dr. Normann Róbert/ és hazai /dr. Egyed Ákos, dr. Garda Dezső, dr. Tüdős Kinga és dr. Demény Lajos/ történészek tartanak előadást. /Újabb történéskonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2000. június 1.

Gyergyószentmiklóson zajlott május 25-26-án A magyar államalapítástól a kisebbségi sorsig címmel rendezett történészkonferencia. A megnyitón dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő elmondotta, a történészkonferencia kettős ünnep jegyében zajlik: a millennium tiszteletére és a Gyergyói Népfőiskola fennállásának 10. évfordulója alkalmából. Rangos történészek tartottak előadást, mint dr. Toroczkay Gábor, dr. Bertényi Iván, dr. Csukovics Enikő, dr. Tringli István, dr. Kruppa Tamás és dr. Horn Ildikó a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, dr. Tüdős Kinga a bukaresti N. Iorga Történeti Intézettől, dr. Bona Gábor, a magyar Hadtörténeti Intézet igazgatója, dr. Egyed Ákos a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, dr. Vincze Gábor a szegedi József Attila Tudományegyetemről, Boér Hunor a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumtól és dr. Garda Dezső, a gyergyószentmiklósi főiskola tanára. Erdély történelmével is foglalkozott több előadás, így a székely kérdés megfogalmazásáról az utolsó rendi országgyűlésen dr. Egyed Ákos, a 48-49-es magyar szabadságharc katonai történetéről dr. Bona Gábor, a székely közbirtokosságról dr. Garda Dezső, dr. Vincze Gábor pedig Kis magyar-román kapcsolattörténetet adott elő az 1945-1965 közötti időszakból. - A Gyergyói Népfőiskola dr. Garda Dezsőnek köszönhetően évről évre megrendezi a rangos történészkonferenciát. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia kettős ünnep jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./ Dr. Vincze Gábor elmondta, örült, hogy népes volt a hallgatóság, mert a rendezvénynek tankönyvpótló jellege volt. Generációk nőttek fel úgy, hogy alig ismerik nemzetük múltját. Hozzátette? Erdélyben nagyon kevés a kutató-publikáló, aktív magyar történész. Nagy probléma, hogy megszakadt a folytonosság, kiesett egy egész generáció. Egyed István, Jakó Zsigmond, Imreh István nemzedéke mellé csak most kezd csatlakozni egy egészen fiatal váltás. Jelenkorkutatók pedig éppenséggel nem voltak, most van két fiatal, a Pécsen doktoráló Nagy Mihály Zoltán és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Lonhardt Tamás. Csucsuja István tanársegéde, mindketten az 1945 utáni évekkel foglalkoznak. - Dr. Vincze Gábor kifejtette, Romániában is fog kutatni, ha kap engedélyt, de a magyarországi anyag is nagyon gazdag. - Dr. Bertényi Iván megjegyezte: Budapesten rendeztek beszélgetést a Szent Koronáról, alig jöttek el ötvenen, kevés történészhallgató volt jelen, viszont itt, Gyergyószentmiklóson telt ház volt és a közönség végigülte a két nap előadásait. Bertényi óvott a dilettantizmustól, ilyennek tartja Holler Lászlónak a Századokban közölt tanulmányát a Szent Koronáról. Csomor Lajost nem fogadja el szakértőnek, de elismeréssel fogadta, hogy Csomor kamerával ellátott parányi szondát vezetett be a korona illesztései közé. A külső képek ráhajlanak az alsó koronára, Csoma felfedezte, hogy alattuk nincs ott az apostol, csak a fölirat, tehát ott valamikor el volt törve a koronaív. /Barabás István: A történelem házhoz jön. = A Hét (Bukarest), jún. 8./

2002. május 24.

A gyergyószentmiklósi népfőiskolai mozgalom keretében nyolcadik esztendeje szervez dr. Garda Dezső történész találkozókat. Az idei konferencián Károly Róbertről, Nagy Lajosról és Mária királynőről tartott előadást dr. Bertényi Iván (ELTE). Más előadók után dr. Kötő József (EMKE) a két világháború közötti magyar színházi élet alakulásáról beszélt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus az egyesület történetének ismertetése után bejelentette, hogy a már működő orvosi-gyógyszerészeti fiók mellett megalakult az EME bölcsészet, történelem, nyelv szakosztályának gyergyói fiókja is. A tagok elnöknek dr. Garda Dezsőt, titkárnak Erős Nándor történelemtanárt választották az első (alakuló) ülésen. /Bajna György: Önbizalmunkat erősítő találkozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./ A Gyergyói Népfőiskolai Társaság május 24-25-én történészkonferenciát rendezett Gyergyószentmiklóson. dr. Bertényi Iván után dr. Draskoczy István professzor a XIV-XV. századi Magyarország, s ezen belül Erdély gazdasági életét ismertette. Dr. Horn Ildikó A Báthoriak Erdélye c. előadásában új képet nyújtott Báthori Andrásról. Dr. Vörös Boldizsár bemutatta, hogy pl. Marosvásárhelyen szobrok tönkretétele és új szobrok felállítása miként tükrözte a hatalom erőszakos beavatkozását az emberi mentalitások alakulásába. Dr. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imréről értekezett, dr. Bona Gábor Kossuth Lajos katonai irányító szerepéről tartott előadást, Dr. Vincze Gábor a kolozsvári magyar konzulátus kérdéséről beszélt az 1948-1988 közti időszakban. Dr. Garda Dezső történész a csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója kapcsán, kitérve arra, miért volt szükség az eseményre és kik voltak a szervezői. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia a Székely Kongresszus centenáriumán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2002. május 24.

A gyergyószentmiklósi népfőiskolai mozgalom keretében nyolcadik esztendeje szervez dr. Garda Dezső történész találkozókat. Az idei konferencián Károly Róbertről, Nagy Lajosról és Mária királynőről tartott előadást dr. Bertényi Iván (ELTE). Más előadók után dr. Kötő József (EMKE) a két világháború közötti magyar színházi élet alakulásáról beszélt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus az egyesület történetének ismertetése után bejelentette, hogy a már működő orvosi-gyógyszerészeti fiók mellett megalakult az EME bölcsészet, történelem, nyelv szakosztályának gyergyói fiókja is. A tagok elnöknek dr. Garda Dezsőt, titkárnak Erős Nándor történelemtanárt választották az első (alakuló) ülésen. /Bajna György: Önbizalmunkat erősítő találkozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./ A Gyergyói Népfőiskolai Társaság május 24-25-én történészkonferenciát rendezett Gyergyószentmiklóson. dr. Bertényi Iván után dr. Draskoczy István professzor a XIV-XV. századi Magyarország, s ezen belül Erdély gazdasági életét ismertette. Dr. Horn Ildikó A Báthoriak Erdélye c. előadásában új képet nyújtott Báthori Andrásról. Dr. Vörös Boldizsár bemutatta, hogy pl. Marosvásárhelyen szobrok tönkretétele és új szobrok felállítása miként tükrözte a hatalom erőszakos beavatkozását az emberi mentalitások alakulásába. Dr. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imréről értekezett, dr. Bona Gábor Kossuth Lajos katonai irányító szerepéről tartott előadást, Dr. Vincze Gábor a kolozsvári magyar konzulátus kérdéséről beszélt az 1948-1988 közti időszakban. Dr. Garda Dezső történész a csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója kapcsán, kitérve arra, miért volt szükség az eseményre és kik voltak a szervezői. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia a Székely Kongresszus centenáriumán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2002. június 20.

A gyergyószentmiklósi Népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját az idén a tusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója jegyében szervezte Garda Dezső. A lap munkatársa három előadót kért meg, hogy összefoglalják előadásuk lényegét. Garda Dezső (Babes–Bolyai Tudományegyetem) leszögezte: a Székely Kongresszusról beszélni Gyergyószentmiklóson azért is helyénvaló, mert a gyergyói katolikus papság 1902 tavaszán beadványt nyújtott be a csíki székely kongresszushoz, a magyar országgyűléshez, amelyben bizonyos reformokat követelt, s ebben a beadványban fogalmazódtak meg először azok az elképzelések, amelyek később a kongresszuson is vitára kerültek. E kongresszus a székelység történelmében is határkőnek számít, ugyanis a XIX. század második felében a székelység nem tudott megfelelni a szabadpiac követelményeinek. Birtokai nagy részét elveszítette, altalajkincsekben Székelyföld nem annyira gazdag, mint Dél-Erdély, és emiatt e térség nem élvezett annyi támogatottságot, mint a szászok által lakott területek, illetve Dél-Erdély térsége, ahol a román parasztságot az Albina Bankon keresztül támogatta a mindenkori román kormány. A magyar kormány nem vette figyelembe a kedvezőtlen természeti feltételeket, amelyek között a székelység élt. A kongresszusnak voltak eredmények, többek között a székely körvasút befejezése, Gyergyószentmiklós esetében a városjog megszerzése, a gimnázium létrehozása, az állam felvállalta az iskolák támogatását. Jelenleg is egy ilyen stratégia kidolgozására lenne szükség, hiszen az I. világháború megakasztotta az ígéretes fejlődést, s ma már egy anyagilag tönkrement Székelyföld fejlődését kellene elősegíteni. A kivándorlás ma is épp olyan súllyal szerepel a gondok között, mint a XX. század elején. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imrét, Erdély Széchenyijét mutatta be. Mikó Imre gróf intézményszervező volt. Gondjaiba vette a lepusztult intézményeket, többek mellett a kolozsvári magyar színházat, 1854-ben újjáalakította az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet. Másik nagy alapítása az Erdélyi Múzeum Egylet volt. Az értelmiséget próbálta mozgósítani, azért, hogy az EME összegyűjtse a kallódó, történelmi hagyatékot: a levéltárakat, a levelezéseket, a könyvtárakat, a tárgyi emlékeket. Egy erdélyi kis akadémiának rakja le az alapját. Az EME ez is volt, míg 1950-ben betiltották. Új intézmények alakulnak, de ne úgy alakuljanak, hogy a régiekről megfeledkezünk, figyelmeztetett Egyed Ákos Bona Gábor hadtörténész /Budapest/ Kossuth Lajosról tartott előadást. Kossuth az emigrációban több mint húsz évig foglalkozott a hadügyi kérdésekkel, tehát bepótolta a műveltségében ez irányban fellelhető hiányt. /Bajna György: Történész-konferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2003. június 12.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ bölcsészeti szakosztálya máj. 23-24-én Gyergyószentmiklóson tartotta vándorgyűlését. Az elhangzott 42 előadás változatos képet nyújtott mindabból, ami a szakosztály kutatói műhelyeiben zajlik. A megnyitón dr. Egyed Ákos, az EME elnöke beszédében kiemelte, hogy Székelyföld történelme része az egyetemes magyar történelemnek, amely gazdagította a magyar történelmi hagyományokat. Kitért arra, hogy a tudományművelés terén új helyzetben vannak: 1990 után öt alkotóműhely létesült. AZ EME tehát nincs monopolhelyzetben, mint régen, ezért feladatának tekinti, hogy együttműködjön a többi tudományos műhellyel. Különösen fontos, hogy Székelyföld együttműködjön Kolozsvárral. A vándorgyűlés szervezője, dr. Garda Dezső képviselő, az EME gyergyószentmiklósi fiókegyesületének elnöke elmondta, hogy a vándorgyűléssel az EME helyi fiókegyesületének egyéves fennállását ünnepelték. 2002. máj. 23-án megszervezték a gyergyói népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját, amelyen akkor is jelen volt Egyed Ákos. Garda Dezső Egyed Ákos rokonszenves törekvése, hogy véget vessen a Kolozsvár-központúságnak, és bekapcsolja az EME munkájába Székelyföldet is. Garda Dezső már régóta javasolta, hogy az EME rendezzen vándorgyűléseket Székelyföldön. Ezt a javaslatát az EME előző elnöke nem fogadta el, de Egyed Ákos elnök örömmel fogadta a kezdeményezést. /Barabás István: "Mentsük és fejlesszük tovább értékeinket". Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyergyószentmiklósi vándorgyűlése. = A Hét (Bukarest), jún. 12./

2005. május 30.

A magyar múlt alaposabb megismerése és hagyományőrzés céljából rendeztek nemzetközi történészkonferenciát Gyergyószentmiklóson. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) gyergyói fiókszervezete, a Gyergyói Népfőiskola és a Gyergyói Főiskolás Diákok Szervezete által rendezett tanácskozáson több előadás hangzott el. /Gergely Edit: A gyergyószentmiklósi örmények autonómiája. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998