udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyergyoszentmiklosi Polgarmesteri Hivatal

2005. június 11.

Gyergyószentmiklóson jól kimutatható a Ceausescu-rendszert kiszolgáló néptanácsi alelnök, a néhai Barna István mai napig érvényesülő befolyása. Ezt a befolyást napjainkban az özvegye, Barna Mária, és az Egyesült Államokban megtelepedett két leánya gyakorolja. Dr. Jakab Attila szerint ezzel magyarázható, hogy Gyergyószentmiklóson a több mint harminc éve beépített és részben közművesített Rét utcát a család minden nehézség nélkül szántóterületként telekkönyveztethette, Sólyom Csilla-Mária közjegyző tevékeny közreműködésével, a saját nevére. Elképzelhető, hogy a csíkszeredai Csibi-ügy hátterében is gazdasági érdekek ütközése húzódik meg. A cikkíró szerint az etnikai alapú korrupció felszámolását célzó törvénytervezetre lenne szükség. Gyergyószentmiklóson a magyar hivatalnokok azok, akik a volt magyar nomenklatúra javára szinte szó szerint kihúzzák a területet a helyi magyar emberek lába alól. A cikkíró a polgármesteri hivatalnak a következő felirat kitételét javasolja a város bejárataihoz: Gyergyószentmiklós, a székely banánköztársasági etnikai rezervátum fővárosa, ahol nem ismerünk sem Istent, sem törvényt, hanem csakis a kapcsolati tőkét és a gátlástalan érdekérvényesítést. /Dr. Jakab Attila, jogász: Autonómia és korrupció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2005. október 7.

Székelyudvarhelyen rövid műsorral, valamint koszorúzással emlékeztek az 1848-as szabadságharc áldozataira a Márton Áron téri Vasszékely-szobornál. A Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen Szász Jenő polgármester adózott a tizenhárom aradi vértanú emlékének. „Az aradi vértanúk méltósággal haltak meg hazájukért. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy méltósággal kiálljunk az elveink mellett, az önrendelkezési jogunkért vagy éppen a kettős állampolgárságért, hogy hűek legyünk a nagy elődökhöz, és annak tudatában élhessünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk nemzetünk felemelkedéséért”– mondta Szász Jenő. Gyergyószentmiklóson délelőtt a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend és a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet tisztelgett a Kiss Antal honvédőrnagy kopjafájánál szervezett koszorúzáson. Az aradi 13-ról Kontesveller József alpolgármester emlékezett. Délután a Földváry Károly Hagyományőrző Huszár Egyesület és a Tarisznyás Márton Múzeum szervezett közös megemlékezést. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntője után Somogyi Győzőnek a magyar hősöket ábrázoló táblaképeiből a múzeumban rendezett kiállítását Balázs József méltatta. /Szász Emese, Bajna György: Megyénkben is megemlékeztek a vértanúkról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2006. július 25.

Garda Dezső parlamenti képviselő évek óta harcol az illegális fakitermelés, az erdőmaffia ellen. Tulajdon-visszaadással kapcsolatos ellenőrzés volt ez elmúlt héten Hargita megyében. A kivizsgálás alapját a panaszok, illetve a parlamenti vizsgálóbizottsághoz érkezett feljelentések képezték. Ezeket sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottságok nem orvosolták, de a prefektúra sem segített a tulajdonosokon, nem támogatta ügyüket. Több száz ilyen panasz gyűlt össze az elmúlt időszakban, de az ellenőrök mostani székelyföldi útjukon csak a legsúlyosabb panaszokat, visszaéléseket vizsgálták ki. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban kezdődött az ellenőrzés, a Mátis-birtoknál több súlyos visszaélést is tapasztaltak. 2000-ben a megyei földosztó bizottság negyven hektár területet juttatott vissza az örökösöknek, ezt azonban a helyi földosztó bizottság felülbírálta, és nem adta vissza a területet. Más is történt: 2004 őszén birtokba helyeztek több legelő- és kaszálótulajdonost, miközben a földosztó bizottság ilyen irányú döntése csak 2005-ben született meg, tehát a sorrendet törvénytelenül megváltoztatták. Az ilyen ügyek súlyos visszaélésnek minősülnek. Gyergyószárhegyen az emberek megkapták a tulajdonjogot, ellenben nem helyezték őket birtokba. Közben az erdőket folyamatosan lopják. A helyi földosztó bizottság nem akarta vétkességét elismerni. A gyergyószárhegyi kolostor útját mindenképpen községi úttá akarták nyilvánítani, holott az egyházi birtokon belül található. Ezen az úton hordják el az illegálisan kivágott fákat, ehhez pedig nem akarták az egyház beleegyezését kérni. Gyergyóalfaluban a helyi földosztó bizottság a közbirtokossági erdőkből mért ki jogtalanul magánembereknek. Gyergyócsomafalván a polgármester nem akarta aláírni a birtokba-helyezési papírokat, a tulajdonosok kiszolgáltatottak, nem tudnak szerződést kötni az erdészettel, az erdők pedig fogyatkoznak. Ugyancsak súlyos visszaélés, hogy az erdészeti igazgatóság nem hajlandó visszaadni az erdőtulajdonosoknak a törvény által előírt épületeket, erdészházakat. A helyzet azért súlyos, mert a tulajdonba helyezéskor az erdőmaffia törvénytelenséget követett el, hogy a jogos tulajdonosokat megfosszák az erdőrészektől. A képviselő megállapította, az illegális fakitermelés mozgatórugója a minisztérium által meghatározott kvótarendszer. Romániában nincs a szakmai szabályokat megtartó erdőgazdálkodás. Az erdészetek vezetői között sok a közönséges bűnöző. Ezeket az embereket magas szinten védik, mindenkit lepénzelnek, ők az erdőmaffia kulcsfigurái. A magánerdészetekbe jórészt azok az erdészek kerültek, akik állami fennhatóság alatt már kiirtották az erdők jelentős részét. Nem működnek ésszerűen a közbirtokossági erdők sem. Ezek vezetői gyakorta visszaélnek helyzetükkel. Nem működik a választott vezetőkkel szembeni számonkérés. Hosszabb távon a székelyföldi erdők eltűnnek, az igazságszolgáltatás, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével. A kommunizmus ötven esztendeje kiirtotta az emberekből a magántulajdon iránti felelősséget. A legtöbb erdőtulajdonos nem jár el a közgyűlésekre, nem tájékozódik, nincs alapos ellenőrzés. A tulajdonosok feje fölött egy szűk réteg dönt. Becslések szerint 1999-ig hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett a romániai erdőállományban, az utóbbi hat évben pedig további 5 milliárd eurónyi erdőnek veszett nyoma. Garda nem hiszi, hogy az európai uniós csatlakozással lényegi változás állna be. RMDSZ-politikusként Garda az egyetlen képviselő, aki folyamatosan szót emel a Székelyföld jövőjét veszélyeztető erdőirtások ellen. Legtöbbször magyar erdészeti vezetőkkel, RMDSZ-es tisztségviselőkkel, polgármesterekkel kell hadakoznia. Sok székelyföldi jelölt azért vállalja a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben, hogy az erdőkből meggazdagodhasson. Tisztségük elején a legtöbbnek nincs erdeje, későbbi vagyonnyilatkozatukban már több tíz hektár erdő szerepel. Visszatérő jelenség, hogy nem írják alá az erdők tulajdonba helyezéséről szóló döntéseket, közben az erdőket illegálisan kivágatják. Az RMDSZ felső vezetése nem akar tudomást szerezni erről a súlyos helyzetről. Kiközösítik Gardát, mert egyedül harcol az erdőmaffia ellen. Azzal vádolják, hogy RMDSZ-képviselőként RMDSZ-tagokat jelentget fel a hatóságnál. Sajtókampány indult ellene a gyergyószentmiklósi Új Kelet című újságban, illetve a helyi tévében, a Fény tévében. Ezt a médiát hivatalosan támogatja az RMDSZ Communitas Alapítványa. A törvénytelen fakitermelés miatt Székelyföld hosszabb távon halálra van ítélve. /Makkay József: Az erdőlopás Székelyföld vesztét okozza. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

2006. október 7.

Szervezési hiba miatt két csoport két időpontban emlékezett október 6-án Gyergyószentmiklóson az aradi vértanúkra. Délben maroknyian gyűltek össze a temetőben Kiss Antal kopjafájánál. Koszorút helyezett el a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a Lorátffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, továbbá a helyi és területi RMDSZ- szervezet. Este hat órakor az Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére gyertyagyújtással, imádkozással emlékeztek az egybegyűltek, szintén a temetőben. A harmadik csoportot azon személyek alkották, akik nem szereztek tudomást a megemlékezések egyikéről sem. /Balázs Katalin: Kettős emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2007. március 22.

Egy teljes éven át helyismereti vetélkedőt kezdeményezett Gyergyószentmiklóson az Ifitéka, a polgármesteri hivatal ifjúsági irodája, valamint a városi könyvtár. A 100 év – 100 kérdés című vetélkedő arra ösztönözni a lakosságot, hogy érdeklődjenek százéves városuk iránt. „A tízfordulós megmérettetésre folyamatosan lehet benevezni, a legtöbb helyes választ beküldő versenyzőt díjazzuk” – tájékoztatott Csergő Erika, az Ifitéka munkatársa. A kérdéseket a Gyergyói Kisújságban teszik közzé minden hónap végén, interneten pedig az Ifitéka honlapjáról érhetik el az érdeklődők. /Jánossy Alíz: 100 év – 100 kérdés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2007. augusztus 16.

A Gyergyói Fiatal Fórum ifjainak összefogása, közmunkája és néhány jóindulatú vállalkozó segítsége eredményeként kitisztították a dancurási hősi halottak emlékművének környékét, újradeszkázták az emlékműhöz vezető hidat és felújították a járdát, lépcsőket. Augusztus 18-án a Gyergyói Fiatal Fórum (GYFF) történelmi megemlékezést szervez a Gyergyószentmiklóstól mintegy 20 kilométerre, a gyilkostói út mellett lévő emlékműnél. Dr. Becsek-Garda Dezső történész előadást tart. Az emlékmű mai, tisztázott helyzetért sokat tett a Hargita Népe is, amelynek hasábjain éveken át írások jelentek meg annak érdekében, hogy ne változtassák román hősi emlékművé. Ugyanis a ‘80-as évek végén az RKP propagandaosztályának aktivistái, eltüntették a kis katonai temető tölgyfakeresztjeit, földgyaluval lemaratták az oldalt, és olyan emléktáblát helyeztek el, hogy az román katonák temetője. A táblát az 1989. decemberi események alatt leszerelték a gyergyóiak. 1990-ben új tábla került a helyére, immár semleges, csak a hősi halottakra emlékező. A gyergyószentmiklósi csendőralakulat még néhány évig koszorúzott október 25-én, a román hadsereg napján, amikor megismerték a valóságot, hogy ott az Osztrák–Magyar Monarchia katonái nyugszanak, abbahagyták az ünnepléseket. Az emlékoszlopon ma az egri Segít a Város Közhasznú Alapítvány jóvoltából olvashatók a polgármesteri hivatalban megtalálható okmányokban szereplő nevek. A kidöntött tölgyfa-sírkereszteket Tinka Kálmán akkori alpolgármester szedette össze és vitette a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumba. /Bajna György: Aggódó örömmel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./

2008. augusztus 27.

A székely zászlónak a polgármesteri hivatalról való eltávolítására szólította fel a prefektus a gyergyószentmiklósi önkormányzatot. A testület tagjai kiállnak amellett, hogy maradjon helyén a kék-arany lobogó. /Balázs Katalin: Helyén marad a székely zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

2008. szeptember 1.

A Hargita megyei prefektúra a székely zászló levételére szólította fel a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalt, az SZNT viszont a jelkép kitűzésére kérte fel a székelyföldi elöljárókat. Szeptember 10-ét jelölte meg határidőként Gyergyószentmiklós önkormányzata számára Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, hogy levegye a székely zászlót a városházáról, bírságot helyezve kilátásba. A helyi tanács úgy döntött, hogy a székely zászló a helyén marad, akár bírság árán is. /Jánossy Alíz, Pap Melinda: Marad a székely zászló. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2008. november 1.

Mezei János polgármester mihamarabb szeretné bevezetni Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában, hogy magyar nyelven is meglegyenek a hivatalos ügyek intézéséhez szükséges formanyomtatványok. Tervezi, hogy a magyar anyanyelvű igénylők a közintézménnyel folytatott hivatalos levelezésüket magyar és román nyelven is kézhez kapják. /Balázs Katalin: Amit lehet, magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2008. november 3.

Törvénytelenül tűzte ki a városvezetés Csíkszereda polgármesteri hivatalára a székely zászlót, jelentette ki Constantin Strujan Hargita megyei prefektus. A kormánybiztos a szankcióval megvárja a választások végét. Antal Attila csíkszeredai alpolgármester szerint a zászló senkit sem sért, ezeknek a szimbólumoknak ott van a helyük. A világoskék alapon aranysárga holdsarlót és napot ábrázoló zászló Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi látogatása előtt került az önkormányzat főbejárata fölé. A székely zászló a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalon is ott díszeleg. Augusztusban a prefektus a gyergyószentmiklósi polgármesternek és jegyzőnek küldött levelében a zászló eltávolítására szólított fel. A helyi tanácsosok akkor azzal replikáztak, hogy a székely zászló nem egy másik állam zászlaja, hanem a székely népé. A zászló azóta is a helyén van. /Horváth István: Zászlós büntetések Mikulásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2009. július 17.

Végleges bírósági döntés született arról, hogy a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ két vezetőjét, Kolcsár Béla művészeti igazgatót és Barti Tihamér gazdasági igazgatót eltávolítják tisztségéből. A döntés felháborította a hétvégére tervezett Gyilkostói Népművészeti Sokadalom Magyarországról érkezett fellépőit is: több mint százötvenen vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy kifejezzék sérelmüket a városvezetés előtt. A gyergyószentmiklósi Művelődési Központ körül irányítását Barti Tihamér és Kolcsár Béla látja el már négy és fél éve, az incidensek az új városvezetés beiktatása után kezdődtek Az ellentét politikai indíttatású, Mezei János polgármester a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Barti Tihamér pedig a helyi RMDSZ elnöke. Barti beperelte a városvezetést, majd megnyerte a pert, és újra elfoglalhatta az igazgatói széket. A polgármester újra beperelte a prefektúrát. Mezei János polgármester közölte, hogy megszületett a döntés az intézményvezetők leváltására, így hamarosan versenyvizsgát hirdetnek egy igazgatói munkakör betöltésére. A Népművészeti Sokadalom szereplői testületileg vonultak a Polgármesteri Hivatal elé, hogy tiltakozzanak az igazgatók leváltása ellen. /Hideg Bernadette: A kultúra húzza a rövidebbet. Politikai csatározás áldozata a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2009. július 27.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nyílt levélben tiltakoznak Eckstein-Kovács Péter és Czika Tihamér szervezetüket megbélyegzően szélsőséges jobboldalinak tituláló nyilatkozatai ellen, amelyekben látszólagos tájékozatlanságot és tudatos ferdítést vélnek felfedezni. Közölték, hogy az EMI Csíkszeredán a Budaházy melletti tüntetésben nem vett részt, és a rendezvényen nem képviseltette magát. Az EMI és a magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két különálló szervezet, amelynek rendezvényei, programja és megjelenési formái különbözőek. A két szervezet tevékenységének összekeverése tudatos zavarkeltés. Az EMI független ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát. Az EMI táborában és különböző rendezvényein azon közéleti szereplőknek, szakértőknek, neves személyiségeknek biztosít nyilvánosságot, akik a magyarságért tevékenykednek. Az EMI radikális, következetes, de nem szélsőséges, nem kirekesztő, célja: tenni a Kárpát-medencei magyarságért. Az EMI nemzeti ügyek előmozdításáért különféle – akár politikai – szervezetekkel, csoportosulásokkal működik együtt, így lett tagja az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak (EMEF) is. A Hargita Megyei Önkormányzat nem támogatója az V. EMI-tábornak, hanem partnere, ugyanúgy, ahogy Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala és több civil szervezet is. Az EMI válaszát kézjegyével ellátó Soós Sándor elnök a továbbiakban megjegyezte, hogy az Eckstein-Kovács Péter nevével fémjelzett csoportosulás nyíltan elkötelezett partnere a magyarországi, szétesőben lévő Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ), amely párt következetesen a nemzeti érdekek elleni cselekedetekről híres, és a december 5-i népszavazáskor a NEM-re való szavazásra buzdított. Soós Sándor felkérte Eckstein-Kovács Pétert, hogy ne importálja az SZDSZ szélsőjobboldallal való riogatásait Erdélybe is. Az augusztus 5–9. között sorra kerülő V. EMI-táborba várják a szabadelvű csoportosulás tagjait is. /Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./ Előzmény: Horváth István, Parászka Boróka, Salamon Márton László: Közpénzek a szélsőjobbnak. Anyagilag is támogatja a jobbikosokat felvonultató EMI-tábort a Hargita megyei tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 15.


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998