udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyergyoszentmiklosi Varosi Korhaz

2006. június 21.

Többen megsérültek a hét végén egy gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen kitört verekedésben. Garda Dezső RMDSZ-képviselő június 21-i parlamenti politikai nyilatkozatában kivizsgálást követelt a belügyminisztertől. A képviselő szerint a törvénytelenség tettese az a 25 csendőrtiszt és altiszt, aki az ártatlan lakosság ellen erőszakot követett el. „A hatóságok félelmét ettől a nagygyűléstől jelzi az a tény, hogy az ország minden részéről csendőralakulatokat hoztak a rend fenntartására. Ezek a rend őrei azonban képtelenek voltak türtőztetni a gyűlöletüket a gyergyószentmiklósi magyarsággal szemben. Június 17-e és 18-a éjszakáján 1 óra körül behatoltak a Művelődési Ház épületében lévő diszkóba és etnikai konfliktust idéztek elő. Kiadták a parancsot a magyar nyelvű zene megszüntetésére és az általuk óhajtott zeneszámok lejátszását követelték. Mikor rákérdeztek, hogy mi az oka ennek az agresszív magatartásnak, durva módon ütlegelni kezdték a diszkóban lévő személyeket. A sebesültek száma olyan nagy volt, hogy a mentőautók szinte képtelenek voltak a sérülteknek a városi kórházba való szállítására” – olvasható Garda Dezső politikai nyilatkozatában. A Hargita megyei csendőrség szóvivője nem tudott az esetről. Cristian Ipate hadnagy rövid tájékozódás után elmondta, semmilyen jelzés nem érkezett intézményükhöz az esettel kapcsolatosan. A gyergyószentmiklósi kórháztól kapott információk szerint az orvosok összesen hat személy sérüléseit látták el. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség közleménye szerint június 18-án éjjel 1 óra 14 perckor a 112-es sürgősségi hívószámon arról értesítették a gyergyószentmiklósi rendőrséget, hogy az X-treme diszkóban incidens robbant ki. A helyszínre kiszálló rendőröknek fiatalok egy csoportja arról számolt be, hogy egy másik csoport támadásának szenvedő alanyai lettek a botrány során. Az előbbi csoport öt tagját a mentők szállították el. A közlemény hangsúlyozza: a konfliktus a lemezlovastól igényelt eltérő stílusú zeneszámok okán robbant ki. Az előzetes kivizsgálás során megállapították, hogy a vita hevében az egyik csoportból üveget hajítottak a másik csoport tagjaira, aminek következtében a két csoport összeverekedett, kölcsönösen ütlegelve egymást. A későbbiek során az érintettek közül öt személy tett panaszt a helyi rendőrségen, amelyekben nincs utalás a többi szereplő személyazonosságára, illetve minőségére vonatkozóan. – Szórakozóhelyi incidens volt, de nem volt benne politika – hangsúlyozta a diszkó tulajdonosa. Burján Ferenc nyomatékolta, a verekedés résztvevői közül senki sem volt egyenruhában. /Szüszer-Nagy Róbert: Gyergyószentmiklós. Diszkóbunyó és parlamenti nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2008. május 15.

A sajtó képviselőitől tudta meg két Hargita megyei kórház igazgatója, a csíkszeredai Bachner István és a gyergyói Jeszenszky Géza, hogy leváltják őket tisztségükből. Az igazgatók neve azon a listán jelent meg, amelyet az Egészségügyi Minisztérium hozott nyilvánosságra. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, mindaddig szó sincs leváltásról, amíg erről minisztériumi rendelet nem születik. „Egyelőre csak egy 32 személyből álló feketelista létezik a minisztérium weboldalán” – tájékoztatott az igazgató. Az eset attól botrányos, hogy a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét. Azonban a szoftver nem pontos, nem a reális mutatókat veszi figyelembe. Márciusban háromszor újították, pontosították a megyei kiértékelők hibaészlelései alapján, de sajnos újabb, súlyosabb hibákkal küldték vissza alkalmazásra, jegyezte meg Tarr Gyöngyvér. Bachner István kétszer is megóvta az értékelés eredményét, de nem kapott választ. Jeszenszky Géza doktor leváltásával kapcsolatban is felmerült annak a gyanúja, hogy valaki áskálódik, pályázik erre az állásra – mondta Tarr –, hiszen az ő mutatói voltak a legjobbak a megyében, és neki köszönhetően egy teljesen új, korszerű gyergyói kórház létesült. /Horváth István, Pásztor Krisztina: Feketelistás igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2008. május 19.

Európai színvonalú kórházat avattak május 16-án Gyergyószentmiklóson. Székelyföld eddigi legnagyobb egészségügyi beruházásának számító intézmény tizennyolc év alatt épült fel. A késlekedést az okozta, hogy a terveket folyamatosan módosítani kellett az újabb és újabb uniós normáknak való megfelelés érdekében. Az avatószalagot Markó Béla RMDSZ-elnök vágta el, aki hangsúlyozta, a gyergyói kórház példája is azt mutatja, szolidaritással és összefogással Székelyföldön is lehet európai léptékű fejlődést elérni. „Nevetséges, hogy éppen olyankor jelenik meg egy kórházigazgató alulminősítése, amikor Gyergyószentmiklóson európai uniós normáknak megfelelő kórházat avatnak éppen a szóban forgó kórházigazgató, Jeszenszky doktor személyes közbenjárására” – jegyezte meg Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Mint mondta, személyesen utánanézett, és kiderült, tévedés volt a két Hargita megyei kórházigazgató felfüggesztése. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmagyarázta, a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét, a program azonban hibákat tartalmaz. Hasonló helyzetbe került Bachner István csíkszeredai kórházigazgató is. Mindkettejük esetében a minisztérium visszavonta a felfüggesztési rendeletet. /Barabás Márti, Horváth István, Pásztor Krisztina: Kész a kórház, marad az igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2008. augusztus 1.

Visszaállították július 31-én Gyergyószentmiklóson azt a keresztet, amelyet előző éjszaka ismeretlen tettes döntött le a városi kórház közelében. Ez már a második eset ebben az évben. Februárban a Békény utcában lévő keresztet találták ledöntve és a corpust összetörve. Akkor az elfogott csíkszentdomokosi tettes elmondta, egy éjszakai buli végén dühében törte össze a kereszten a corpust azért, mert nem jött idejében a taxi. /Jánossy Alíz: Keresztrombolók Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

2009. április 2.

A helyi és megyei önkormányzatok egyelőre semmilyen értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy a Boc-kormány hogyan is képzelte el az egészségügyi decentralizációt, illetve ez milyen pénzből valósulna meg. Dan Nica miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter március 18-án jelentette be: két héten belül az önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek a kórházak. „Jónak találom a kormány intézkedését, mert a decentralizációt és ezáltal a helyi autonómiát szolgálja, viszont a rendelet a jelenlegi formájában nem jó” – fejtette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. A kormánynak ugyanis a finanszírozási kerettel együtt kellene átadnia az egészségügyi intézményeket. Borboly szerint a csíkszeredai sürgősségi kórház, illetve ennek Szentegyházára és Gyimesközéplokra kihelyezett alegységei, valamint a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézet kerülne a Hargita Megyei Tanács fennhatósága alá. Gyergyószentmiklóson a városi kórház kerülne önkormányzati hatáskörbe. Egy-két hónapon belül feléleszthetné kórház-egyesítési projektjét a nagyváradi önkormányzat, ha a város kórházai teljes egészében a fennhatóságuk alá kerülnek – közölte Biró Rozália alpolgármester. A városvezetés négy kórházat vonna össze. /Csak ígéret a decentralizáció? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998