udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 310 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-310
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyulafehervari Romai Katolikus Fõegyhazmegyei Caritas /es fiokszervezetei/

1990. május 25.

Reizer Pál szatmári római katolikus püspök elmondta, hogy a börtönben 1952-ben mártírhalált halt Scheffler János püspök óta nem volt főpásztora az egyházmegyének. Az egyház szeretné visszakapni intézményeit, hogy el tudja látni feladatait. Az egyházmegyében 54 plébánia van 61 szolgáló pappal. Három plébánia üresen áll, paphiány miatt, 9 segédlelkész is hiányzik. Új templomokat kell építeni, elsősorban városok lakótelepein, szükséges a szegények segítésére a Caritas szervezet létrehozása. Az erdélyi püspökséget külön érsekséget szeretnének. Ezt indokolja, hogy több mint egymillió római katolikus hívő él a négy erdélyi püspökség területén, a hívők nagy többsége magyar. /Sike Lajos: Közülünk most már senki se pótolható! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1991. február 27.

A korábbi 11-13-mal szemben most 22 papnövendéket vehettek fel, közülük hatan külföldön tanulhatnak, sorolta Reizer Pál szatmári megyéspüspök egyházmegyéjének kedvező változásait. Szatmárnémetiben beindult a világiak teológiai képzése, 180 jelentkezővel. Visszakapták a püspöki székhelyet Szatmárnémetiben. 1990. júl. 19-én visszaállították az Irgalmas Nővérek Rendjét, ahol öt jelöltet avathattak. Létrejött a szegényeket támogató Caritas szervezetük. Az iskolákban már folyik a hitoktatás, a kórházakba is bejutnak, a börtönökbe még nem engedték be őket. Reizer Pál nemrégiben Kárpátalján járt, ez a terület egyházjogilag a szatmári püspökséghez tartozik. Mintegy 65 ezer római katolikus él Kárpátalján az üldöztetések után, a 38 plébánián mindössze hat idős pap maradt, újabban nyolc /elsősorban magyarországi/ vendégpap jött segítségükre. /Sike Lajos: Beszélgetés Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1993. augusztus 19.

Gyergyószentmiklóson a város szélén épül a Szent Erzsébet Otthon, Hajdó István római katolikus esperes elmondta, hogy jövőre szeretnék átadni. Külföldi segítséggel folyik az építkezés. A Csíky-kertbe az egyház megvett egy épületet, Barth Ottó plébános Temesvárról került ide, már ott építkezett, öregek otthona mellett Caritas-központot létesített s egy hatalmas raktárt. Itt Gyergyószentmiklóson a külföldi segítséggel megvett épület tanulmányi központ lesz. A gazdákat oktatják korszerű mezőgazdasági ismeretekre, emellett külföldről kapott mezőgazdasági gépek használatára. /T. Szabó Edit: Egyházi segítséggel Gyergyóban új világoz építenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1993. október 20.

A katolikus jótékonysági szervezet, a Caritas egyik temesvári vezetője Reinholz András plébános. Elmondta, hogy a helyi katolikus nőszövetség száznyolcvan tagja segíti munkájukat. Felkutatják a rászorulókat. A helyi Caritas szegénykonyhát is működtet, ötven embernek főznek, a mozgássérülteknek hazaszállítják az ebédet. /Sipos Erzsébet: A szegénykonyhától a szociális központig.= Temesvári Új Szó (Temesvár), okt. 20./

1994. november 17.

A gyulafehérvári érsekség védnökségével 1993 márciusában Gyergyószentmiklóson alakult Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány eddig németországi gépkörök segítségével 877 db mezőgazdasági gépet hozott be az országba. Az alapítvány tevékenysége fokozatosan bővült. 1994 áprilisában Jakubinyi György érsek felavatta a Szent Benedek Tanulmányi Házat a Csíky kertben, ahol nyelvkurzusokat szerveznek. A gyulafehérvári Caritas szervezet kérésére az Agro-Caritas megváltoztatta a nevét, ezentúl Agro Fraternitas Transsylvania néven működik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1995. június 21.

A gyulafehérvári érsekséghez tartozó Caritas segítségével Székelyudvarhelyen többszáz milliós beruházással létrehozták a Szent Lukács Egészségügyi Központot. Máj. 25-én volt az avatása. Derzsy András, a Caritas székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a rászorultakat ingyenesen ellátják gyógyszerekkel, fogászati, orr-fül-gége, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, szemészet és fizikoterápiai rendelő is működik. Nyugati segítséggel épült fel a központ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1996. július 12.

A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./

1996. augusztus 16.

Harmadik éve rendezik meg nyaranta Szokond faluban, a római katolikus plébánián a Caritas anyagi támogatásával a lelkigyakorlatos tábort általános iskolásoknak. A szatmári egyházmegyéből érkeznek a fiatalok. Szokond svábok lakta falu volt, a svábok nagyobb része kivándorolt. Hívek hiányában megüresedett a plébánia épülete is, Hársfalvi Ottó szakaszi plébános látja el a szokondi hívek gondozását. A plébánia épületét felújították, hatvan gyermeket tudnak fogadni. Hetente jön egy-egy újabb csoport. A plébánia mellett most épül egy negyvenágyas lelkigyakorlatos ház, szeptemberre készül el, a Szent Ignác nevet kapja. Az itt tevékenykedő Jézus Szíve Népleányai nővérek családi hétvégéket fognak szervezni papok, orvosok, hitoktatók közreműködésével. /Budaházi Emese: Lelkigyakorlatos ház Szokondon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

1996. augusztus 16.

Harmadik éve rendezik meg nyaranta Szokond faluban, a római katolikus plébánián a Caritas anyagi támogatásával a lelkigyakorlatos tábort általános iskolásoknak. A szatmári egyházmegyéből érkeznek a fiatalok. Szokond svábok lakta falu volt, a svábok nagyobb része kivándorolt. Hívek hiányában megüresedett a plébánia épülete is, Hársfalvi Ottó szakaszi plébános látja el a szokondi hívek gondozását. A plébánia épületét felújították, hatvan gyermeket tudnak fogadni. Hetente jön egy-egy újabb csoport. A plébánia mellett most épül egy negyvenágyas lelkigyakorlatos ház, szeptemberre készül el, a Szent Ignác nevet kapja. Az itt tevékenykedő Jézus Szíve Népleányai nővérek családi hétvégéket fognak szervezni papok, orvosok, hitoktatók közreműködésével. /Budaházi Emese: Lelkigyakorlatos ház Szokondon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

1996. szeptember 17.

Csíkszeredán szept. 17-én két nagyszerű létesítményt szenteltek fel a városban: Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házat és Zsögödfürdőn a gyermeküdültető tábor központi épületét. Dr. Vecser László, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas első igazgatója 1990-ben gondolt először arra, hogy a megújulást szolgáló szellemi műhelyt kellene létrehozni. A külföldi és hazai összefogással felépült, 2,2 millió márka értékű épületben konferenciaterem, tárgyalóterem, kápolna, 120 személy részére egy és kétágyas szobák vannak. A ház nyitott bármely szervezet számára, itt fog majd működni a Venczel József Szociológiai Intézet is. Az épületet dr. Jakubinyi György érsek szentelte épületet. Szász János, a Caritas jelenlegi igazgatója nem tagadta, sok nehézséget kellett legyőzni, amíg Zsögödfürdőn megépült a gyermeküdülő, itt is segített a nemzetközi összefogás. Az épületben hatvan gyermeket tudnak egyidőben elszállásolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését 1990. febr.10-én körlevéllel rendelte el dr. Jakab Antal püspök. Kezdetben a külföldi segélyek elosztását intézték, később a tevékenysége kiterjedt a szociális segélynyújtás más területeire is: öregek gondozása, hátrányos helyzetű családok segítése, elesettek felkarolása, mozgássérültek ápolása, leányanyák támogatása, orvosi-jogi-szociális tanácsadás, szegénykonyha létesítése, öregek otthonainak, árvaházaknak és kórházaknak a támogatása. Eddig 19 létesítményt sikerült felépíteni, köztük a csíkzsögödi gyermeküdültető tábort. A csíksomlyói Tanulmányi Ház szellemi fellegvár akar lenni, a szellemi függetlenségnek és az értelmes gondolkodásnak otthont biztosítva. A már meglevő csoportok, szervezetek, szellemi mozgalmak időszakos összejöveteleiket, konferenciáikat, továbbképzésüket itt rendezhetik meg. Dr. Vencser László, a ház rektora megnyitóbeszédében kifejtette, hogy szellemi műhelyre van szükség, ahol a kor teremtette új helyzetben az emberek megtalálják kérdéseikre a választ. /Dobos László: Szellemi műhely a jövő évezrednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1996. november 30.

Nov. 30-án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. A szövetség megalakította a Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége Alapítványát /EMNSZA/, ennek céljai között van: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, felkarolni a nagy és csonka családokat, a nemzettudat fejlesztése, stb. Az EMNSZA elnökének Tokay Rozáliát, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetőjét, alelnökének Szász Rózsát, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség elnökét választották meg. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1996. december 3.

Kolozsváron nov. 30-án megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. Jelen voltak a nagyváradi Anna és Bethlen Kata Nőszövetség, a gyergyószentmiklósi Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, a Bethlen Kata Alapítvány, az Unitárius Nőszövetség, a katolikus Keresztelő Szent János Egyesület és a Mária Nőszövetség, a kolozsvári Evangélikus Nőszövetség, a Magyar Pedagógusszövetség és a katolikus Caritas képviselői. Meghatározták céljaikat: helyreállítani a család szerepét a társadalomban, a nagy és csonka családokat felkarolni, a nemzettudat fejlesztése, kapcsolatok fejlesztése az anyaországgal, ismertetni az ifjúsággal a nemzeti értékeket stb. Megválasztották a vezetőséget: elnök Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének vezetője, alelnök Szász Rózsa, a marosvásárhelyi Lorántffy Zuzsanna Nőszövetség elnöke, titkár dr. Bakos Katalin általános orvos. /Megalakult az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1997. április 3.

Tempfli József nagyváradi katolikus püspök ápr. 3-án megáldotta a Tasnádon létrehozott Dürnstein Egészségügyi Központot. Az új Caritas létesítmény nevében szereplő osztrák helységnév jelzi, hogy ez a kis település hozzájárulása tette lehetővé, hogy létrejöjjön ez az új központ, ahol magánpatika van, mentőautó, szakorvosi rendelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./

1997. május 28.

Nagyváradon rendezték meg a Romániai Katolikus Püspöki Kar konferenciájának 1997. évi tavaszi ülésszakát. A kétnapos /máj. 27-28./ rendezvényen megjelent dr. Janusz Bolonek érsek, pápai nuncius is. A megbeszélésen a 14 hazai római és görög katolikus püspök, illetve érsek vett részt. A napirendi pontok között szerepelt a romák között végzett pasztoráció, a Caritas Catolica szervezetek munkájának kiértékelése és az elkobzott egyházi javak ügye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31. - jún. 1./

1997. június 28.

Jún. 28-án ünnepélyesen felavatták Tasnádon a Caritas katolikus segélyszervezet új létesítményét, a németországi anyagi támogatással létrejött szociális központot. Dr. Czier Tibor, tasnádi Caritas-szervezet igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavasszal felavatták az új orvosi rendelőt. Idős betegeket vizsgálják, az emeleti részen pedig az utcára került, jobbára szülői felügyelet nélküli gyermekeknek biztosítanak hasznos elfoglaltságot. Az építkezés tovább folyik, segélykonyhát is szeretnének kialakítani. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

1997. október 23.

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 19-22-e között zajlott a közép-és kelet-európai Caritas szervezetek konferenciája. A húsz különböző országból összegyűlt résztvevők a jobb együttműködésről tárgyaltak. A Caritas főtitkára elmondta, hogy jelenleg a világszervezetnek 146 tagja van. Frank Miklós, a Magyar Caritas igazgatója elmondta, hogy az 1945-ös betiltás után 1990-ben indult újra a szervezet. Frank Miklós 44 évig élt Nyugaton, 18 esztendeig dolgozott a Nemzetközi Caritasnál. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./

1997. október 31.

Megnyílt a Reménység Központ Szatmárnémetiben, a helyi Caritas 31. szociális intézménye. Shupek Tibor atya, a Caritas igazgatója mutatta be az intézményt, amely az idős embereknek nyújt segítséget, kezdve az egészségügyi tanácsadástól a házi betegápolásig. A jól felszerelt klubban az idős emberek olvashatnak, sakkozhatnak, tévét nézhetnek. Az építkezés költségeihez hozzájárult a PHARE Sezam-programja is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1998. január 22.

Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1998. február 7.

A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye Caritas szervezetének Gyergyószentmiklós székhelyű mezőgazdasági alegysége önsegélyezési lehetőséget ajánlott a Beszterce-Naszód megyei gazdaságoknak. Éltek is a lehetőséggel, megalakították a helyi gépkört, melynek menedzsere Rémán Domokos állattenyésztő mérnök. Kollektív alapító tagokként beiratkoztak a megyében működő gazdakörök, a magángazdák és a mezőgazdasági szakemberek. A Gyergyószentmiklós székhelyű Caritas sikerrel pályázott a PHARE-program keretében. További céljuk a gépköri mozgalom meghonosítása és elterjesztése Fehér, Hunyad, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyékben. /Guther M. Ilona: Gépkör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7-8./

1998. augusztus 1.

A Gyulafehérvár-főegyházmegyei Caritas újabb intézménnyel gazdagodott: aug. 1-jén nyílt meg Nagyenyeden a Szociális Gondozó és Otthoni Betegápoló Központ, másodikként ennek az intézménytípusnak a sorában, hasonló működik Déván. A további készülő állomáshelyek: Szecseleváros, Szászrégen, Székelyudvarhely, tervezett központok: Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár. A központ feladata a betegápolás mellett az idősek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok gyógyszerrel való ellátása, vérnyomás stb. mérése, tolókocsikkal való ellátás, számlák kifizetése. A nagyenyedi központ megnyitásán részt vett dr. Jakubinyi György érsek mellett a német Caritas Konföderáció elnöke, Helmuth Puschmann prelátus is. /Joó Kristóf: Veled lenni gondjaidban. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

1998. október 1.

A nagyváradi Caritas Catolica nyolcadik születésnapját ünnepelte. Ez az 1989-es változások utáni elsőként megalakult és legjelentősebb segélyszervezet. Tervezik egy olyan központ létrehozását, ahol az állami gondozásból kikerült fiatalok szakképesítését biztosíthatnák. Az állam nem segíti munkájukat, a nyugati támogatás csökken. /Balla Tünde: Nehézségeiről is vallott a Caritas. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

1998. október 19.

Az 1995-ben elindított Szociálpolitikai útkeresés című program folytatásaként rendezték meg okt. 9-11-e között Nagyenyeden, a katolikus plébánia szervezésében és a Mocsáry Lajos Alapítvány, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Családvédelem határon innen és túl című tanácskozást. A megbeszélés fő célja az információcsere és az együttműködési lehetőségek keresése. A megnyitón Nagyenyed részéről dr. Csávossy György, a minisztérium részéről pedig maga Harrach Péter miniszter köszöntötte a hallgatóságot. A romániai helyzetről Bokor Katalin /Babes-Bolyai Tudományegyetem/, a magyarországiról Lakner Zoltán szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Bányász József a gyulafehérvári Caritas, dr. Valeanu Erzsébet a kolozsvári Gondviselés Egyesület tevékenységét ismertette. Több előadás hangzott még el, így Papp Adolf sepsiszentgyörgyi CSSK vezető és Lázár Sarolta a családsegítés erdélyi kereteiről, Vízi Ildikó /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a fogyatékosok helyzetéről, Berszán Lídia /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a szociális munkáról beszélt. A megjelentek látogatást tettek Nagyenyeden a Szociális Stációnál, a Máltai Háznál és a Béthel Gyógyszertárnál. /Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1998. október 20.

Közel kilencesztendős tevékenységét mutatta be az 1989-es fordulat után Nagyváradon megalakult Caritas Catolica, a segítőszolgálat. Jelenlegi legnagyobb beruházásuk a Nagyváradon levő, jelenleg 30 férőhelyes Szent Márton Öregotthon. Martos Ferenc plébános, a Caritas Catolica igazgatója elmondta, hogy naponta 215 személy kap ebédet, ebből a Caritas Catolica közel 55 mozgássérült számára házhoz szállítja a meleg ételt. Havonta ezer család kap élelmiszercsomagot. Tizenkét szakorvos látja el a betegeket a Caritas Catolica 1993-ban megnyílt orvosi rendelőjében. Sokszor adományoznak ingyen gyógyszert, több nagyváradi kórházat pedig műszerekkel, ágyakkal, röntgengépekkel láttak el. A segélyszervezet Bihar megye hat településén - Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán, Belényesen, Élesden és Érmihályfalván - folytat házi betegápolást. Ezt a tevékenységét 1997 márciusában PHARE-program segítségével indította el. Martos Ferenc keserűen állapította meg, hogy az állam passzívan, sokszor ellenségesen figyeli a Caritas Catolica tevékenységét. A Caritas Catolica nyugati intézményektől nem kap segítséget azzal az indoklással, hogy Romániában hamarosan ugyanolyan állami finaszírozást élveznek a nonprofit szervezetek, mint külföldön. Valójában azonban az állam nemhogy segítene, inkább hajlandó elvenni, ezt mutatják a kivetett adók. /Rostás Szabolcs: Nagyváradi Caritas Catolica. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1999. június 4.

Néhány hónapja működik Szecselevárosban a katolikus egyház Caritas szervezetének felügyelete alatt a házi szakápoló és szociális gondozó központ. "Elsődleges célunk a beteggondozás, a betegek családtagjainak megsegítése. Egyúttal ellátjuk a betegek, a rászorulók lelki gondozását is" - közölte Gajdó Zoltán plébános. /Beteggondozás. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 4./

1999. július 21.

Aradon a Pszichiátriai Intézet udvarán építkezés folyik. A fő szervező Sándor Tivadar arad-gáji római katolikus plébános. Svájciak segítségével folyik az ergoterápiás pavilon építései. A svájciak kívánsága az volt, hogy a Caritas vezesse a munkálatokat. Szeretné a Csiky Gergely Líceum bentlakásának felújítását is elkezdeni. Május 10-én volt az alapkőletétel, azóta folyamatosan dolgoznak. Az épületben a magas földszinten klubhelyiség, valamint orvosi szoba a szükséges mellékhelyiségekkel. A fölötte lévő emeleten sportterem orvosi szobával és mellékhelyiségekkel, míg a manzárton kisegítő helyiségek kapnak helyet. /Ergoterápiás központ Aradon. A kórházépítő plébános. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

1999. július 29.

1995-ben újabb intézménnyel gazdagodott a Szatmárnémeti Caritas, megnyílt a nagykárolyi Caritas-óvoda fogyatékos gyermekek számára. A nagykárolyi Caritas-óvoda növendékeinek életkora 3 és 8 év között van. Van egy magyar és egy román csoport. Biztosítják a gyermekek szállítását az óvoda és a lakhelyük között. Az óvoda szoros együttműködésben áll a Szatmárnémeti Szent József Rehabilitációs Központtal. /Nagykárolyi Caritas-óvoda = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./

1999. augusztus 27.

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye Caritas-szervezetének mezőgazdasági részlege Gyergyószentmiklóson működik. Az Agro-Caritas Transilvania Alapítvány 1993. március 3-án alakult meg Bálint Lajos érsek kezdeményezésére. Az elmúlt évek eredményeiről adott képet a Szabadság. A gépkörök mezőgazdasági információs és közvetítőirodák. György Károly állattenyésztési mérnök, a gyergyószentmiklósi gépkör alapítója és menedzsere elmondta, hogy bajor mintára próbáltak elindulni. Kis- és közepes gazdák szövetkezése a gépkör Bajorországban. A bajor mintát alkalmazni Erdélyben nem lehetett, mert itt az emberek a kollektív után nem akartak közösen dolgozni, minden családnak külön gép kellett, amit nem tudott kihasználni. A gyergyószentmiklósi gépkörnek 238 tagja van. Összegyűjtik a mezőgazdasági jegyeket (az úgynevezett kuponokat), vetőmagot, műtrágyát, vegyszereket vásárolnak, és önköltségi áron juttatják azokat a gazdáknak. Tanfolyamokat szerveznek, szakemberek előadásokat tartanak. Igény szerint használt mezőgazdasági gépeket, pótalkatrészeket hoznak be Németországból jutányos áron. 1997-ben PHARE-támogatással korszerűen felszerelték az irodát, az információs hálózatot fejlesztik. A Caritas mezőgazdasági részlegéhez tartozik a Szent Benedek Tanulmányi Ház. Szeptemberre befejezik a három előadótermet, nyolc vendégszobát fürdőszobával magába foglaló létesítményt, tájékoztatott Kastal László, a tanulmányi ház aligazgatója. - 1993-ban kezdődött a fiatal gazdák képzése. A képzés után hat hónapra Bajorországba, illetve Svájcba mennek mezőgazdasági gyakorlatra a fiatal gazdák. A külföldi gyakorlat idején ösztöndíjat kapnak. 1993-ban - hét fiatal gazda ment Bajorországba, 1998-ban már százhúsz. 1993-tól összesen négyszáz fiatal gazda volt kint gyakorlaton. A fiatal gazdák hazatérve hasznosítják a külföldön tanultakat. Baráti, üzleti kapcsolat alakul ki a fogadó gazdával. /Schuller Mária: A katolikus Caritas a gazdákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

1999. szeptember 17.

Alsóhomoród, Erdőd, Felsővisó, Mezőpetri, Nagybánya, Szatmárnémeti után Nagykárolyban is működik már a szatmári Caritas keretén belül idősközpont. Szept. 9-én szentelte fel az újonnan rendbe tett Szent Teréz Idősközpont nevet viselő épületet Reizer Pál római katolikus püspök. Az újonnan avatott betegápoló központból és nyugdíjasklubból álló épület sokrétű ingyenes szolgáltatást biztosít a kevés nyugdíjjal vagy semmi jövedelemmel sem rendelkező idősek számára. A beteggondozó részleg helyben vagy házi beteggondozás keretén belül biztosít injekcióadást, kötözést, masszázst, vérnyomás és vércukorszint ellenőrzését, az ágyban fekvő vagy krónikus betegségben szenvedők számára vállal bevásárlást, takarítást, mosást, főzést, stb. A nyugdíjasok klubja, hétfőtől péntekig reggel 8-tól délután 4-ig van nyitva. Biztosítják a zenehallgatást, újságolvasást, teadélutánokat. /Nagy Ágnes: Idősközpont létesült Nagykárolyban is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1999. szeptember 28.

Túrterebesen immár két éve működik a Caritas óvoda, ebben az évben pedig szintén a Caritas segítségével tanulóház indul, ahol a település cigány-, illetve szegényebb családjainak gyermekei tanulhatnak. Eddig 102 gyerek iratkozott be, akik a délutánjaikat is itt töltik. A pedagógusok délután foglalkoznak a tanulókkal, akik ebédet is kapnak. Egy speciális osztály indul írástudatlanoknak, amelynek huszonöt tagja lesz. Ezek olyan gyerekek, akik már betöltötték a tizedik életévüket, de még nem tudnak írni és olvasni. /Caritas ?tanulóház" indul Túrterebesen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./

1999. október 11.

Okt. 8-án nem hivatalos látogatásra Marosvásárhelyre érkezett Harach Péter, Magyarország szociális és családügyi kérdésekkel foglalkozó minisztere. A Caritas-házi központban, valamint, a belvárosi római katolikus plébánia nagytermében találkozott az egyházi, valamint a helybeli szociális téren tevékenykedő nemkormányzati szervezetek képviselőivel, Marosvásárhely polgármesterével, illetve RMDSZ-politikusokkal. A résztvevők az árva gyerekek, idősek, munkanélküliek, nagycsaládok, testi és szellemi fogyatékosok helyzetét, illetve azokat a próbálkozásokat ismertették, miként vállalja fel a civil társadalom és az egyház helyi szinten azt, amit az állam nem. Lőrincz János református lelkész, az Add a kezed nevet viselő, fogyatékos gyerekek óvodájának létrehozója kifejtette: a gondok góliátiak, amelyekkel csak dávidi parittyával állnak szemben. Az állam levette a gondját a társadalom elesettjeiről. Kétségbeejtő helyzetben vagyunk - összegzett gróf Bethlen Anikó -, mert akárcsak a többi alapítvány, szervezet, a magánkapcsolatoknak köszönhető külföldi segélyekre támaszkodhatunk. "Beteg társadalmat örököltünk, s az ebből adódó bajok csak egyre fokozódnak" -, mondotta Kelemen Atilla, az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy csökkenőben a magyarok lélekszáma a Kárpát-medencében. A jelenlegi prognózisok szerint az anyaország lakossága 2020-ra 8 millióra csökken. Sajnos, hasonló a helyzet Erdélyben is, s az életszínvonal tartós romlása miatt egyre nagyobb számú kivándorlással kell szembenézni, mert Magyarország, amely jelentősen magasabb életszínvonalat biztosít, elszívja el a Kárpát-medence lakosságának jelentős részét. Csató Béla katolikus főesperes szerint a legnagyobb gond az, hogy az összmagyarság elbizonytalanodott, s a magyarok körében egyfajta inercia tapasztalható. Harach Péter miniszter röviden ismertette az anyaország politikáját e területen. A jelenlegi polgári kormány éppen ezért hozta létre az általa vezetett minisztériumot, hogy kezelje a szociális kérdéseket, így a fogyatékosok, az idősek, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a munkanélküliek ügyét. /Mezey Sarolta: Parittyával Góliát ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-310




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998