udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyulai Onkormanyzat

2008. június 14.

Nagyzerind 75 ezer eurós pályázatot nyert a Románia–Magyarország Phare CBC, határon átnyúló program keretében. Ebből az összegből fog elkészülni a nagyzerindi és feketegyarmati községi utak rehabilitálásának műszaki dokumentációja. Körülbelül 7-8 hónapon belül készül el a műszaki dokumentációja annak a nagyzerindi 7,65 km hosszúságú útnak, mely egészen az országhatárig húzódik. Az országhatár túlsó oldalán lévő szakasz rehabilitálási költségeit a gyulai önkormányzat állja. Ha sikerül elvégezni a korszerűsítési munkákat, a Nagyzerind és Gyula közötti, jelenleg 40 km-es távolságot 15 km-re rövidítik. A műszaki dokumentáció elkészülte után újabb pénzeket kell majd megpályázni a kivitelezésére. /Sólya R. Emília: 15 kilométerre szűkülhet a Nagyzerind–Gyula útszakasz! = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

2008. november 15.

November 14-én Gyulán, november 15-én pedig Aradon került sor a két testvérváros önkormányzatai közötti, hagyományos Kézfogások rendezvénysorozatra. Hogy melyik város önkormányzata veszi komolyabban az együttműködést, jelzi, hogy Gyula 16 pontos, konkrét, határokon átnyúló javaslatcsomagot tett az asztalra. Arad ilyen dokumentumot nem állított össze. A magyar fél többek között javasolt egy Arad–Gyula közlekedési hatástanulmányt, újabb határ menti utak felújítását, a két város televíziójának együttműködését, termálvíz kihasználását, civil szervezetek, sportklubok, iskolák közötti programokat. A kezdés előtt tíz perccel az asztalon még Gheorghe Falca aradi polgármester neve szerepelt, de az utolsó pillanatban ez lecserélték a helyettesére, miután a polgármester megtudta, hogy a gyulai polgármesternő nem jön el. /Irházi János: XIV. Arad–Gyula Kézfogások. Kényszermosolyba csomagolt tervek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2009. augusztus 18.

A kovásznai önkormányzat ajándékaként augusztus 5-én egy székely kaput szállító kamion indult el a település testvérvárosába, Gyulára, ahová megérkezett – miután a székelyek kifizették a magyar hatóság rájuk kiszabott 400 ezer forintos büntetését. Lőrincz Zsigmond, Kovászna polgármestere elmondta, nem akartak üres kézzel menni az augusztus 15–16-i gyulai városnapokra, széleskörű összefogással faragtattak a kovásznai ezermesterekkel egy szép székely kaput, amivel az egyik helyi vállalkozó kamionja szívességből elindult az anyaország felé. A határon a magyar fináncok nem akarták elhinni, hogy egy székely kaput csak úgy el lehet ajándékozni. Miután a kovásznaiak bemutatták a gyulai önkormányzattal történő levélváltásukat, azt kezdték vizsgálni, nem rejtettek-e el valami tilosat a kapu gerendázatában. Találtak viszont a gépkocsivezető tachográfjával valami apróságot. A járművek műszaki felügyeletével megbízott szegedi hivatalnok kijelentette: 400 ezer. Ilyen esetben 50-től 400 ezerig terjed a büntetés lehetséges nagysága. Ő a maximumot szabta. Később is csak annyit mondott: „akinek van pénze székely kapura, az fizessen”. A székelyek pedig fizettek. Segélykérő telefonjukra az otthoniak összeadták a pénzt, és átutalták az egyik gyulai bankba. Augusztus 15-én a kaput felállították. Az ünnepségen ott volt a gyulai határszakasz teljes vezérkara – tán még az a szegedi hivatalnok is, aki a 400 ezer forintos büntetést kiszabta – s koccintottak a legendásan jó magyar–magyar barátságra. /Balogh Géza: Bírság a székely kapuért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2009. október 16.

Arad és Gyula, a két testvérváros október 15-én Gyulán ünnepelte a Kézfogások tizenöt éves fennállását /1994-2009/, azt, hogy az eltelt másfél évtizedben számtalan közös kulturális, oktatási, turisztikai programot bonyolítottak le. Gheorghe Falca aradi polgármester most sem vett részt az ünnepségen, az aradi küldöttséget Bognár Levente alpolgármester vezette. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester és Bognár Levente aláírták a kapcsolatokat tovább erősítő dokumentumot, valamint egy közös uniós pályázatot Arad és Gyula közszállításának együttes fejlesztéséről. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál a két testvérváros 570 000 eurót pályázik a közszállítási hálózat összehangolt korszerűsítésére. A Kézfogások története 1993-ig nyúlig vissza, és azt nem a politikusok találták ki, hanem Susánszki Imre gyulai középiskolás diák, aki javaslatát elküldtem Jeszenszky Géza külügyminiszternek, továbbá Románia budapesti nagykövetének, Gyula és Arad városok önkormányzatainak stb. Dr. Jeszenszky Géza válaszlevelében üdvözölte és támogatásáról biztosította a javaslatot. Dr. Pocsay Gábor, Gyula akkori polgármestere és Cristian Moisescu, Arad polgármestere szintén a kezdeményezés mellé álltak, emlékezett vissza Susánszki, a Kézfogások Magyar-Román Baráti Találkozó elindítója. A mindkét városban megrendezett találkozóra, programokra 1994. júniusában került sor. A két város között együttműködési szerződést 1994. december 8-án Aradon írta alá a két polgármester, dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu. /Irházi János: Arad – Gyula. Tizenöt éve fogtak kezet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2009. november 12.

November 11-én Gyula és Arad város önkormányzata, civil szervezetei Aradon találkoztak, hogy közös programmal emlékezzenek a Kézfogások 15. évfordulójára. Gheorghe Falca aradi polgármester beszédében kiemelte, a 15 év nagyon sokat számított mindkét város önkormányzatának, lakosságának, ezért köszönetet mond annak az akkor 17 esztendős fiatalembernek – a gyulai Susánszki Imréről van szó –, aki kiötlötte a Kézfogásokat és bábáskodott körülötte. Dr. Perjési Klára gyulai polgármester beszélt Arad és Gyula kapcsolatának másfél évtizedes történetéről. /Irházi János: Kézfogások Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998