udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Haborus Veteranok Szovetsege /AVR/

1992. december 17.

A román háborús veteránok szövetségének képviselői Antonescu marsall rehabilitálására vonatkozó kérvényt nyújtottak át Mihai Ulpiu Chercheanu főügyésznek. A főügyész szerint helyt adnak a kérelemnek. /Népszabadság, dec. 17./

1994. január 13.

Marosvásárhely polgármesteri hivatala leállíttatta Antonescu szobrának felállítási munkálatait /még 1993. októberében/. Ezért a döntésért a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék helyt adott a kérésnek és kötelezte a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. A Művelődési Minisztérium is engedélyt adott erre. A törvényszéki értékelés az első hivatalos dokumentum, amely szerint Antonescu nagy politikus volt, aki "megakadályozta a zsidók deportálását". A polgármesteri hivatal fellebbezni fog a döntés ellen. - December 15-én 12 amerikai szenátor nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy Slobozián felavattak egy Antonescu-szobrot, az avatáson a kormányt Mihai Ungheanu államtitkár képviselte. Követelik az államtitkár lemondatását, és magyarázatot kérnek Iliescu elnöktől. Ugyanakkor véleményét kérik arról, hogy hasonló akcióra készülnek Kolozsváron, Szatmáron és Pitestin. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./ A marosvásárhelyi törvényszék ítélete szerint "akik ellenzik szobrának felállítását, úgy tekinthetők, mint nemzet és országidegenek. Marosvásárhely Ion Antonescu hazájának része, ahol megilleti, hogy szobrot emeljenek tiszteletére." /Új Magyarország, jan. 14./ Kincses Előd kiegészítette ezt a hírt: a Maros Megyei Törvényszék 2625/1993. dec. 10-i ítélete törvénytelen, azt a Vatra Romaneasca alapító alelnöke, Ion Sabau bíró hozta. Az ítélet indoklásával kapcsolatban, hogy Antonescu ellenezte a zsidók haláltáborba hurcolását, Kincses Előd idézi Matatias Carp Holocaust Romániában című könyvének adatait: a román katonaság és rendőrség aktív közreműködésével 340 ezer zsidót pusztítottak el. /Népszava, jan. 17./ Előzmény: 1993. okt. 23,25,30-i jegyzet.

1994. május 23.

Máj. 23-án Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen a megyei Háborús Veteránok Egyesülete a tiltás ellenére fel akarja állítani Antonescu mellszobrát. 1993 júniusában adták be kérésüket a polgármesteri hivatalhoz a szoborállítás ügyében. A tanács nem adott engedélyt, ennek ellenére 1993 októberében hozzáfogtak a szobor felállításához. A polgármesteri hivatal leállíttatta a munkát, ugyanakkor jelezte a történteket a kormánynak és Iliescu elnöki hivatalának. A Veteránok Egyesülete beperelte a tanácsot, a megyei törvényszék olyan döntést hozott, hogy folytathatják a szoborállítási munkálatokat. A Maros megyei Táblabíróság elutasította a városi tanács fellebbezését, így a döntés véglegessé vált. A polgármesteri hivatal memorandumot küldött a Legfelsőbb Ügyészségre, arra kérve a főügyészt, hogy utasítsa a bíróságot a döntés felfüggesztésére. 1994. máj. 16-án mégis újrakezdték a munkálatokat, a polgármesteri hivatal újabb büntetést rótt ki, de a munkát folytatták. Borbély László kérte a kormányt, fejtse ki álláspontját Antonescu rehabilitálása ügyében, mert a törvényszéki döntés szerint a 29/1990-es törvény értelmében Antonescut az egyik legnagyobb hadvezérnek és politikusnak nevezik. Akik ellenszegülnek a szobor felállításának, azokat a nép és a haza ellenségeinek tekintik. Borbély László interpellációjának szövegét eljuttatta Iliescu elnöknek azzal, hogy írásbeli választ vár. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1994. május 28.

Tavaly óta küzd a Háborús Veteránok Szövetsége azért, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Antonescu szobrát. A cikkíró összefoglalja az eddig történteket, az RMDSZ harcát, hogy megakadályozzák a háborús bűnös szobrának felállítását. A törvényszéki tárgyaláson /1993. dec. 10./ a megyei bíróság kiállt Antonescu mellett /akik megakadályozzák a marsall mellszobának felállítását, úgy kell tekinteni, mint nemzet- és országidegeneket, stb./ és kötelezte a megyei tanácsot az építési engedély kiadására. A fellebbezést elutasította a megyei, majd 1994. márc. 7-én a Táblabíróság, az utóbbi döntése végleges. Nagy Győző polgármester és az RMDSZ Maros megyei szervezete a főügyészhez benyújtott memorandumban tiltakozott ez ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28-29./

1997. április 11.

A Ziua A nyelvháború fokozódik Marosvásárhelyen címen tájékoztat arról, hogy Fodor Imre polgármester a prefektúra tiltakozása ellenére nem mond le arról, hogy a polgármesteri hivatalban megüresedett helyek betöltésére vizsgára jelentkező személyektől megkövetelje a magyar nyelv ismeretét is. "Ha valaki ismeri az angol, vagy francia nyelvet, akkor miért ne kellene ismerje a magyar nyelvet is, ha nekünk egy ilyen emberre van szükségünk" ? jelentette ki az RMDSZ-es polgármester. Virág György a megyei tanács alelnöke kijelentette, hogy a polgármester nem hágta át a törvényt, a koalíciós pártoknak sincs kifogásuk a magyar nyelv közigazgatásban való használata ellen. Burkhardt Árpád alprefektus is úgy értékeli, hogy a Fodor Imre által megkövetelt szempontok sokoldalúan felkészült személyek kiválasztását teszik lehetővé. A lap megemlíti, hogy a Háborús Veteránok Szövetsége, a Vatra Romaneasca Egyesület, az Avram Iancu Szövetség és más szervezetek tiltakoztak a "ezen román intézmény erőszakos elmagyarosítása ellen", és úgy vélik, hogy mindez megelőzi a polgármesteri hivatal 23 román alkalmazottjának etnikai alapon való eltávolítását. Kérik egyben, hogy a verseny feltételei közül a magyar nyelv kötelező ismeretét. A Lazar Ladariu, RNEP-es képviselő által vezetett Cuvintul Liber nevű helyi lap tegnapi számában megjelent egy lista, mely állítólag RMDSZ forrásokból származik és azt a 286 megyei helységnevet tartalmazza, ahova be fogják vezetni a kétnyelvűséget. Gáll Éva a Maros megyei RMDSZ szervezési alelnöke tagadta, hogy ilyen lista létezne. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 11., 67. sz./

1999. szeptember 28.

A második világháború eseményeihez kapcsolódó ünnepséget szervezett Nagyszalontán a helyi Háborús Veteránok Egyesülete. Nicolae Marian, a Román Nemzeti Párt helyi szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Utalva a szervezőknek arra az indítványára, hogy koszorúzzák meg a magyar hősi halottak emlékművét is, kijelentette. "Nem várhatja el tőlünk senki, hogy nemzetünk gyilkosainak sírjára virágot tegyünk." Ez a kijelentés, akárcsak a többi nacionalista szófordulat, válasz nélkül maradt. /Ünnep az ősi földön. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

1999. október 26.

Gheorghe Funar polgármester okt. 25-i sajtóértekezletén bejelentette: határozat-tervezetet terjeszt elő a "Kolozsvárhoz nem méltó személy" cím létrehozására. Erre azért van szükség, mert "az elmúlt évek során fellángolt az irredenta magyar szervezetek által kifejtett soviniszta, románellenes propaganda, amely hazugságok, valótlanságok terjesztését, a történelem meghamisítását tűzte ki célul. Annak érdekében, hogy a közvélemény megismerje őket és gyalázatát fejezze ki ellenséges magatartásukkal és az ellenséggel való szövetkezésükkel szemben, szükség van ezen személyek jegyzékének összeállítására, és ennek nyilvánosságra hozatalára" - áll a dokumentumban. Ugyanakkor a polgármester az "árulók temetőjét" szándékozik létrehozni, amelybe "nemzet- és hazaárulókat" temetnének. - A személyek kijelölését a Vatra Romaneasca Szövetségre, az Avram Iancu Társaságra, a Háborús Veteránok Szövetségére, a Ion Antonescu Marsall Ligára, illetve az RMDSZ-re bízom - mondta Gheorghe Funar. /A román nemzet "ellenségei" számára "Hazaárulók temetőjét". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2003. július 29.

Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./

2004. augusztus 24.

Újra megemlékeztek aug. 23–ról. Miután a kommunizmus évtizedeiben állami ünnepként, a Román Kommunista Párt diadalmas sikereként tartották nyilván 1944. aug. 23–át, idén – bár nem hivatalos ünnepként – az állami és önkormányzati intézmények Szatmárnémetiben is megemlékeztek a hatvan évvel ezelőtt történtekről. A politikai pártok közül egyedül a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát a megemlékezésen, és koszorúzott. A megemlékezést egy szimpózium követte a Szatmár Megyei Múzeum nagytermében, ahol az előadók az 1944. aug. 23–án történteket elemezték. /T. L.: Ismét ünnep lett augusztus 23–a. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az elnöki hivatal, a kormány és a parlament tagjai, valamint a politikai pártok és a diplomáciai testület képviselői részt vettek a román kiugrás 60. évfordulója alkalmából Bukarestben aug. 23-án rendezett ceremónián. Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök, I. Mihály király, valamint a parlament két házának elnökei jelen voltak az Ismeretlen Katona Sírjánál, valamint a Haza Hősei Emlékműnél tartott rendezvényeken. A rendezvényeket a Háborús Veteránok Országos Egyesületének kezdeményezésére szervezték. /Augusztus 23-i megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2007. március 22.

A nemzeti kisebbségek fogalmának az alkotmányból való kiiktatását kéri a Háborús Veteránok Egyesületének (AVR) Maros megyei szervezete – jelentette be Ioan Scrieciu, az AVR elnöke. Scrieciu nyugalmazott tábornok az 1990-es, marosvásárhelyi márciusi események kapcsán vált hírhedtté. A vele készült interjúban Ioan Scrieciu elmondta, törvénytervezetet készítenek erről, melyet a kormánynak kellene indítványoznia. Scrieciu leszögezte, nincs baja egyetlen Romániában élő nemzeti kisebbséggel sem, de vannak olyan kisebbségi csoportosulások, melyek kihasználják az alkotmány által biztosított különleges státust, visszaélnek ezzel, és ártanak az országnak. A magyar kisebbségre és annak bizonyos vezetőire gondol. Ha az alkotmányból kiiktatnák a nemzeti kisebbségek fogalmát, gátat vetnének annak, hogy ezek a csoportosulások árthassanak a román államnak. A magyarok közül sokan nem akarják elismerni az államot, vagy nem tartják magukat román állampolgároknak. „Párhuzamos struktúrákat szeretnének létesíteni. Székelyföldről beszélnek, pedig Romániában nincsenek is székelyek, mert mindannyiukból magyart csináltak. ” Az iskolák szétválasztásával a gyermekeket választják el egymástól. A magyar iskolákban nem tanítják meg románul a diákokat. Ioan Scrieciu terve nem aratott sikert a nacionalista szervezetek vezetői körében. Florin Oproiescu, a Vatra Romaneasca alelnöke nem hinné, hogy valakinek is használna e fogalom kiiktatása a román alkotmányból. /Szucher Ervin: „A magyarok ártanak „ Interjú Ioan Scrieciu nyugalmazott tábornokkal. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2008. szeptember 24.

Nagy felhajtással avatták fel Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyában a Dózsa György Megyei Csendőr-felügyelőség lövöldéjét, valamint az épületegyüttes új szárnyát, mely a bukaresti Mihai Viteazul Csendőrtisztképző Iskola sepsiszentgyörgyi fiókjának ad helyet. Az eseményen részt vett Costica Silion hadtesttábornok, országos csendőrparancsnok, Dumitru Renciuc tartalékos hadseregtábornok, a Háborús Veteránok Egyesületének alelnöke, valamint Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Silion tábornok elmondta, Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája a sepsiszentgyörgyi, továbbá itt található Délkelet-Európa legnívósabb képzőközpontja. A rendőrakadémiát végzetteket hat hónapos tanfolyamon itt képezik át csendőrtisztté. A laktanya túl nagy méretére vonatkozó újságírói érdeklődésre a tábornok azzal válaszolt, hogy háromszor ekkorának kellene lennie. A szomszédos Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson is korszerű csendőrlaktanya működik, Csíkszeredában újat fognak építeni. Arra kérdésre, tesznek-e azért, hogy a többségében magyarok által lakott térségekben több magyarul beszélő csendőrt foglalkoztassanak, a tábornok kijelentette, a törvény értelmében minden román állampolgár egyenlő. /Szekeres Attila: Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998