udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hir TV

2004. január 23.

Szlovákiai és romániai kábelhálózatokra kerülésről tárgyal a Hír TV-t működtető társaság – közölte Borókai Gábor, a Hír Televízió Rt. vezérigazgatója. Reményeik szerint a helyi kábelcsatornákon már az év első felében jelentkezhetnek adásukkal az említett országok területén. Mint elmondta, Szlovákiában mintegy 200 ezer, Erdélyben 400–500 ezer háztartást érhetnek el: ennyi a potenciálisan érdeklődő és a szolgáltatás megfizetésére is képes magyar családok száma. A 2002 decembere óta működő Hír TV 200 ezer háztartásban volt fogható Magyarországon, néhány nappal ezelőtti nyilatkozata szerint pedig már 1,7 millió háztartásban érhető el. Magyarországi vélemények szerint a Hír TV a Fidesz televíziója. /Hír TV: szlovákiai, romániai megjelenés még az idén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2004. február 12.

A Krónika Székelyudvarhelyen február 10-én lezajlott író-olvasó találkozóját az egyik olvasó „a város közéleti hangulatát tükröző pillanatképnek” nevezte. Csinta Samu felelős szerkesztő javaslatára előbb Orbán Viktornak a Hír TV által élőben közvetített országértékelő beszédét tekintették meg a jelenlevők. Ezt követően a Krónika főmunkatársa, Bakk Miklós a „Van-e élet az RMDSZ-en kívül?” kérdéssel fordult az est meghívottjaihoz. Ladányi László, az RMDSZ udvarhelyi polgármesterjelöltje leszögezte, szerinte még nem érkezett el annak az ideje, hogy a magyarországi konfliktusokat Erdélybe importáljuk, és ideológiák mentén politizálva megosszuk az erdélyi magyarságot. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke rámutatott, a civil szervezetek egy része függetlenítette magát az RMDSZ-től, és tevékenységükhöz európai uniós finanszírozási forrásokat kerestek. Véleménye szerint nem lesz tragédia, ha a romániai magyarságnak nem lesz parlamenti képviselete Bukarestben. Ugyanakkor jelezte, mindez elkerülhető, ha a hatalmat gyakorló RMDSZ partner a politikai pluralizmus megteremtésében. Szász Jenő polgármester közölte, az általa elnökölt Magyar Polgári Szövetség valamennyi magyarok által lakott régióban részt kíván venni a helyhatósági választásokon, a parlamenti választásokra pedig egy szindikátusi szerződést tart elképzelhetőnek az RMDSZ és az MPSZ között. /Mindkét fél véleménye jelen van. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

2004. március 16.

Megalakult a Magyar Polgári Szövetség gyergyóditrói és gyergyószentmiklósi helyi szervezete (ez utóbbi, bár területi székházat avattak Gyergyószentmiklóson, mindeddig nem volt bejegyezve). Mindkét településen jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon. A gyergyói szervezet két héttel korábbi kezdeményezését, hogy a brassói kábeltelevízió helyi fiókja iktassa műsorába a Hír TV-t, eddig közel 300 városlakó írta alá. Az aláírásgyűjtés a területi székházban folytatódik. /Gergely Edit: Szerveződik az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2005. január 11.

Kolozsváron zsúfolásig megtelt a Protestáns Teológia díszterme, ahol Koltay Gábor Trianon című filmjét vetítették az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett erdélyi körút első állomásán. Budapesten az egyetlen moziban vetített filmnek óriási sikere lett: hat hónap alatt háromszázezer ember nézte meg. A nagy közönségsiker ellenére a mozi-hálózatok egyike sem vállalta a film vetítését. Vasárnaponként a HírTV kezdte el sugárzását. A filmben Raffay Ernő történész, Trianon-kutató a kiegyezés utáni Magyarországra vezeti vissza a nézőt. A cselekmény nem áll meg a Trianonnál, hanem nyomon követi a trianoni traumának kitett különböző nemzetrészek XX. századi leépülését. /Makkay József: Trianonról őszintén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2005. február 18.

Hamarosan fogható lesz a Hír Tévé Sepsiszentgyörgyön – közölte György Ervin, a kábeltévés társaság megyeszékhelyi ügyvezető igazgatójából lett prefektus. /(sz.): Lesz Hír Tévé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2005. március 18.

Gáspárik Attila az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ március 10-i számában azt állította, hogy a romániai magyar lapokat vagy egyáltalán nem, vagy igen kis mértékben érdekelte a Duna Televízió új elnöke. Azt írta, a Háromszék az esemény után hat nappal, a Hírsalátában közöl valamit a változásokról, ugyanakkor ,,hosszan éljenzi a Hír TV megjelenését”. Gáspárik Attila nem olvasta a Háromszék február 12-i számát, de még a címeket sem: Merre, merre, Duna Televízió?, illetve, Mikor lesz elnök? –, továbbá a február 18-i lapszám fényképes írását (Cselényi László a Duna TV új elnöke), február 19-én pedig annyira elvakult a Hír TV-t beharangozó pár sortól, hogy nem látta meg Sylvester Lajos Hogy feljöjjön a Duna TV napja című, lényegesen hosszabb jegyzetét. /Demeter J. Ildikó: Ne csak nézzünk, lássunk is! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2005. május 27.

Néhány hete Budapesten, a Moszkva téren, fényes nappal, zsúfolt autóbuszon egy illető szamurájkarddal támadt egy tizenöt esztendős cigányfiúra, aki súlyos (életveszélyes) sérülésekkel került kórházba. Az áldozat roma származású volt, a bulvárlapok azonnal, meg sem várva a rendőrségi nyomozás végeredményét, fasiszta, rasszista, etnikai jellegű támadásról beszéltek. Ezt felkapták a magyar média divatos hírmagyarázói, politológusai s a politikusok is, figyelmen kívül hagyva azt a rendőrségi nyilatkozatot, miszerint a vizsgálat ugyan még folyamatban, de semmi nem utal rasszista jellegű támadásra. A magyar parlamentben Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök lefasisztázta a fél országot, s ugyanilyen minősítések hangzottak el tévéállomásokon, jelentek meg a sajtóban. Azután kiderült, hogy az elkövető is roma volt, de a magyar fasiszta veszélyt emlegetők, a magyar rasszizmus ördögét fantáziálók közül csak Tamás Gáspár Miklósban volt annyi tisztesség, hogy a Hír Televízióban megkövesse azokat, akiket esetleg elsietett ítélkezésével megsértett. Mások nem így tettek, a parlamenti ülésen a politikusok egymásra mutogattak, elképesztő volt hallani a roma származású szociológust, aki szerint a Mortimer becenevű, roma származású fiatalember mélymagyar viselkedési mintákat követett volna… (Milyen ,,mélymagyarok” szaladgálnak mezítelen szamurájkardokkal ma Budapest utcáin, akiket a balszerencsés Morimer utánozni akar?!) A rendőrségi nyilatkozat szerint szóváltás zajlott a két fiú között. Az áldozat bicskával támadt volna rá Mortimerre, aki szerencsétlenül szamurájkardjával próbált védekezni. A Józsika nevű áldozat ellen rendőrségi eljárás folyik, mivel korábban bicskával fenyegetett meg egy gyereket, ráadásul róla és testvéréről mint a kerület rémeiről beszélnek, akik rettegésben tartják a környéket, s afféle pénzbeszedőként működnek. Az ügy sajtóvisszhangja jelzi a magyar társadalomban uralgó előítéletek és fantomképek jelenlétét, állapította meg Bogdán László. /Bogdán László: Szamurájkarddal az autóbuszon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

2005. június 7.

Június 3-án Magyarországon több országos napilap is foglalkozott a 85 éve bekövetkezett országvesztéssel. A magyar történelemkönyvekben ma is csak hiányosan, hézagosan tanítanak Trianonról. Romániában a kommunista rendszer sikeresen beletáplálta az emberek fejébe, hogy Ezért látnak sokan ma is az 1989-es események mögött magyar titkosszolgálati beavatkozást, a marosvásárhelyi pogrom mögött Erdély elszakítására tett kísérletet. Ezért nem kellett alig egy hónapja a felajánlott magyar katonai segítség, az árvíz sújtotta Bánságba. – Június 4-én Budapesten semmi sem emlékeztetett Trianonra. A Duna és Hír Televíziót kivéve, hallgatnak róla a közszolgálati médiumok is. A Magyar ATV-n ment a Fásy Mulató, a közszolgálati Kossuth Rádióban pedig a Rádiókabaré. A Felvonulási téren, a Regnum Marianum templom helyén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Jobbik szimpatizánsai emlékeztek, a Hősök terén a MIÉP tartott nagygyűlést. Toroczkai László HVIM-elnök kifejtette: ”2001-ben azért hirdettük meg ezt a fáklyás felvonulást, mert sirattuk a múltat. Ellenségeink a balliberális médiában felteszik a kérdést: miért foglalkozunk a múlttal. Ez óriási tévedés: Trianon nem lerágott csont, hanem nemzetünk élő, fájó sebe. Lásd: Délvidék, ahol verik a magyarokat, és újabban Erdélyben is. Miért hagyjuk? Meg kell mutatnunk, hogy nincs a szívünkben félelem.” Toroczkai után Kovács Dávid, a Jobbik elnöke beszélt. Kiemelte: „magyar testvéreinket folyamatosan megalázzák és megverik. Tamás Gáspár Miklós és barátai a Moszkva téren küzdenek a rasszizmus ellen. Ajánlom, hogy menjenek át Erdélybe vagy a Délvidékre és ott küzdjenek. Ott van feladatuk. Június negyedike nemcsak a nemzeti emlékezet napja, hanem az önvédelmi ösztön mozgósításának napja is kell hogy legyen.” A megjelentek felkeresték a szerb, francia, román, szlovák nagykövetségeket. A petíciókat sehol sem fogadták el. Ezekben területi autonómiát követelnek a határon túli magyaroknak. A Hősök terén Csurka István, a MIÉP elnöke mondott beszédet. /Fábián Tibor: Magyarország emlékezik. Trianon sem örök. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7.

2005. december 20.

Szűcs László, az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ főszerkesztője elmarasztalta azokat a fiatalokat, akik kifütyülték Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét Nagyváradon. Szerinte a fiatalok úgy gondolták, „jó magyarokként együtt kell hurrogniuk”, hogy bekerüljenek a Hír TV-be, továbbá valakiknek az eszközei ők. Hozzátette, az „SZDSZ határon túli politizálása, illetve annak kommunikációja jó pár éve rossz.” „Egyik-másik politikusuk néha bután nyilatkozik, józanabb határon túli zsebekben is bicskákat nyitogatva.” Szűcs szerint újra meg kellene fogalmazni a liberális választ. /Szűcs László: Fütyülni csak pontosan, szépen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2006. február 17.

Riadalmat keltett a magyarországi kábeltévés társaságok sorában egy romániai versenytárs megjelenése. A nagyváradi Teszári Zoltán tulajdonában levő RDS-RCS cégcsoport ugyanis lényegesen kedvezőbb ajánlatot tett a magyarországi tévézőknek, mint a kábeltévés cégek. A hét elején elindult Digi Tv-szolgáltatás előfizetői egy évig ingyen élvezhetik a műholdon keresztül átjátszott csatornákat, csupán a vételezéshez szükséges tányérantennát és beltéri egységet kell megvásárolniuk. Teszári Zoltán cége nemcsak az alacsony árakkal, a műsorkínálattal is túllicitálja versenytársait. A műholdas szórású Digi Tv-szolgáltatás Romániában is fejtörést okoz az RDS-RCS-cégcsoport konkurenseinek. Míg a legnagyobb kábelszolgáltató, az UPC havi 28 új lejért kínálja alapcsomagját, a Digi Tv-alapcsomag 21,18 lejbe kerül, és tízzel több adót tartalmaz mint az UPC-é. Az alapcsomag 41 csatornája elsősorban a román műsorokat tartalmazza. A magyar anyanyelvű nézők számára enyhe feláron (23,2 lej) kínál extracsomagot a cég, mely az alapcsomag adásai mellett az m1, a Duna Tv, a TV2, az RTL Klub, a Hír Tv, a Film+, a Cool Tv, a Viasat3, a Minimax HU / A+ műsorát kínálja. A cégcsoport kábeles szolgáltatásait Romániában 1,1 millió háztartásban élvezik. A Digi Tv műsorszórására pedig mintegy 140 ezren fizettek eddig elő. A zárkózottság Teszári Zoltánnak alapvető tulajdonsága. A 36. évét taposó fiatalemberről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy évek óta a leggazdagabb romániai magyarként tartják számon. Teszári 2004 végén 93-95 millió dollárra becsült vagyonát 2005 novemberére megduplázta, a leggazdagabb romániaiak rangsorban a 17. helyen szerepelt 180-190 millió dollárral. Teszári sportolóból lett üzletember. 1990-ben húszéves fejjel egy fagylaltos bódé megnyitásával kezdett vállalkozni. Az üzlet annyira sikeres volt, hogy egy év múlva a cég már fagylaltpor-gyártásra szakosodhatott. A kábeltévés hálózatépítésbe 1992-ben még társával, Ludescher Csabával együtt vágtak bele, útjaik egy évvel később váltak el. Teszári kábeltévés hálózatára hamarosan internetes, 2003-tól pedig telefonszolgáltatást lehetett ráépíteni. Az RDS-RCS ma már komplex kábeltévé-internet-telefon szolgáltatáscsomagokat kínál, versenytársainál messze kedvezőbb áron. /Gazda Árpád: Romániai magyar befektetőtől retteg a magyarországi kábeltévés piac. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2006. április 21.

Koncz Attila /Budapest/ azt állította, hogy Magyarországon április 9-én a választás lényegében eldőlt: az emberek többsége nem akar kormányváltást. Az MSZP és az SZDSZ szövetsége 1994 óta egyfajta politikai szimbiózisra épül. A szocialisták és a liberálisok vonatkozásában ez az összeolvadás már ott tart, hogy Gyurcsány Ferencet április 9-e éjjelén olyan lelkes ünneplésben részesítették a szabad demokraták szimpatizánsai, hogy Kuncze Gábor pártelnök sértődötten jegyezte meg: várjunk csak, ez egy SZDSZ-es buli! Gyurcsány Ferenc megerősítette, hogy a szocialisták a következő kormányban szeretnék saját irányításuk alá vonni az SZDSZ-ben mindig saját hitbizománynak tekintett oktatásügyet. Gyurcsány Ferenc legutóbb már azt nyilatkozta: ha az MSZP abszolút többséget szerez, nem látná szükségesnek a további együttműködést a szabad demokratákkal. A cikkíró szerint a magyarországi közélet most a Fidesz és az MDF ökölharcának zajától hangos. Orbán Viktort, a Fidesz teljhatalmú vezetőjét „az a rögeszme vezeti, hogy a győzelem érdekében be kell darálnia valamennyi jobboldali pártot, a kereszténydemokratáktól a MIÉP-ig.” Orbán Viktor levelet írt Dávid Ibolyának, javaslatot tett a második fordulós együttműködésre, még a miniszterelnök-jelöltségről is lemondott, az MDF vezetői azonban hajthatatlanok maradtak. A cikkíró szerint jöttek a „Hír Tv-s átkozódások, végül pedig az sms-kampány”. Az MDF komoly anyagi és társadalmi bázis építésébe kezdett, „főleg a baloldal holdudvarához tartozó személyek, szervezetek segítségével”. /Koncz Attila: Furcsa háború. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ A cikkíró nem említette, hogy már több mint 19 MDF-s képviselő-jelölt visszalépett a Fidesz javára, köztük Csáki András, az MDF alelnöke.

2006. július 13.

A jobboldali orientációjú Hír Tv-ben is érdekelt Inforg – Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó – Rt. vásárolta fel a Krónika napilap kiadóját tulajdonló Hungarom Média Kft. 50%-át. A felvásárlás tényét július 12-én sajtótájékoztatón jelentette be Tóth István, az Inforg igazgatótanácsi tagja. A tájékoztató helyszíne az a kolozsvári irodaház volt, melynek első és második emeletén a Krónika napilap szerkesztősége működik két hete, Az 1999-ben kétmillió dollárral alapított erdélyi kiadóban a magyarországi tulajdonos cégnek 82%-a van. A napilap újbóli piacra dobása 600 ezer eurójába kerül a Nagy Elek-féle Vegyépszerhez köthető ingatlanpiaci befektetőnek. Tóth István azt is közölte, a Hungarom Kft. fennmaradó 50%-át a Rockefeller Ltd. nevű vállalat birtokolja, melynek képviselője továbbra is a régi tulajdonos, Nagy Szabolcs, magyarországi üzletember. A napilapot jelenleg 10 ezer példányban nyomják, ennek 60%-a a Székelyföldön kel el, és szintén 60%-os a vidéki olvasók aránya. Az Inforg Rt. az erdélyi származású mérnök, Nagy Elek Vegyépszer-tulajdonos érdekeltségi körébe tartozik. Nagy Elek – Méhes György kolozsvári regény- és drámaíró fia – nyolcmilliárd forintos vagyonával 2002-ben Magyarország hetedik leggazdagabb embere volt. /200 ezer eurós adósság – Hír TV tulajdonos cég vásárolta be magát a Krónikába. = Transindex.ro, júl. 12./

2006. augusztus 31.

Rablótámadás áldozata lett Gergely István, a Hír TV székelyudvarhelyi származású munkatársa, akire erdélyi utazása közben támadt rá egy háromfős banda. A támadás a Szászmedgyest Segesvárral összekötő szárnyvonalon, Erzsébetváros előtt néhány kilométerrel érte a 26 éves fiatalembert. Három roma fiatal rátámadt a Budapesten élő grafikusra. Az erzsébetvárosi állomáson leszálló tettesek magukkal vitték a kárvallott mobiltelefonját, hordozható számítógépét, hátizsákját és pénztárcáját. Gergely István a segesvári rendőrségen tett feljelentést az ügyben. Egyik támadóját úgy sikerült azonosítania, hogy a nyomozók a nyilvántartásukban szereplő gyanús személyek arcképét tartalmazó fényképalbumot mutattak neki. – Példaértékűen jártak el a segesvári rendőrök, – nyilatkozta Gergely István. Támadóit az erzsébetvárosi romakolónián fogták el a rendőrök, akik addigra már túladtak a vonaton rabolt, vagyontárgyakon. Ezeket azonban később maradéktalanul sikerült visszaszerezni. /Rostás Szabolcs: Kirabolták a Hír TV munkatársát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2006. szeptember 20.

Magyarország erkölcsi katasztrófába sodródott. A magyar médiák, amelyeknek zöme a ludas a közerkölcs folyamatos süllyedésében, most Gyurcsány Ferenc pártját és az egész országot erkölcsi válságba sodró és súlyos konfliktusokba kergető hazugságai felmagasztalásán működnek. Friderikusz Sándor Magyar ATV műsorában a ,,mindenki hazudik” teóriájával Gyurcsány Ferenc és a véle szolidáris csoport ha-zugságait a pozitív erkölcsi tulajdonságok közé próbálta emelni. A magyar kormányfő a saját hazugságait (miután a botrány kipattant) büszkén vállalta, Lendvai Ildikó frakcióvezető és társai erényként tüntették fel a ,,bátor” szembenézést. A lakosság utcára vonulása a hazugság kipattanása miatt az erkölcsi igény és emelkedettség jele – ha ez nem torkollik atrocitásokba. Ha Gyurcsány Ferenc morális megsemmisülése után lemondott volna, vagy lemondatnák, mint ahogyan ő maga megpuccsolta elődjét, Medgyessy Pétert, nem csak a budapesti és országos tüntetések lettek volna elkerülhetőek, hanem a tévé ostroma is elmarad, állapította meg Sylvester Lajos. Amennyiben a közszolgálati tévé felelős beosztású emberei három vagy ennél több fiatalt simán beengednek az épületbe, és hagyják beolvasni azt a szöveget, amelyet a Kossuth téren közfelkiáltással már ismertek és jóváhagytak, s amelyet az ország lakossága ismert, hisz a Hír TV közvetítette, egészen bizonyos, hogy az épületostrom elmarad. Az ország erkölcsi és politikai válságából egyetlen kiút van: ha abbahagyják a szerecsenmosdatást, és a kormányfő lemond. /Sylvester Lajos: Új hungarikum: a hazugság megdicsőülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2006. szeptember 21.

„Elképesztően föl vagyunk háborodva” – nyilatkozta Gajdics Ottó, a Hír TV műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese az ÚMSZ kérdésére, hogy mi a véleményük stábjuk kiutasításáról az MTV-ből. „Nem először fordul elő, hogy mi vagyunk az egyetlen televízió, amelytől tudomást lehet szerezni arról, hogy mi történik az országban, csak a dolgunkat tettük” – mondta Gajdics azzal kapcsolatban, hogy kivezettette a Magyar Televízió épületéből a Hír TV stábját Rudi Zoltán, az MTV elnöke. A Hír TV-nek azt róják fel, hogy az éjjeli eseményeken jelen lévő riporterük elfogultan tudósított az MTV-székháznál történtekről. A magyarországi médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület hatósági ellenőrzést rendelt el 2006. szeptember 18-án éjszaka a Magyar Televízió székháza előtti események médiabeli megjelenítésével kapcsolatban. /Guther M. Ilona: Médiaháború a Hír Tv közvetítése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2007. január 30.

Napok óta nem fogható a magyarországi Hír TV az UPC kábeltévé-szolgáltató kínálatában. A székelyudvarhelyi körzetben a csatorna helyére a Viva TV zenecsatornát tették be, míg Csíkszeredában egyelőre nem döntöttek arról, hogy mivel helyettesítik a Hír TV-t. /Többé nem fogható a Hír TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

2007. február 2.

Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában február 2-ától újra nézhető a magyarországi Hír TV, Zilahon majd valamikor. A különböző szolgáltatók révén 240 ezer romániai háztartásba eljutó Hír TV adását az UPC-hálózatban legutóbb egy hete láthatták. A megvonás a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és zilahi nézőket érintette, összesen 32 ezer háztartást. Az UPC nem volt hajlandó újabb szerződéskötésre, sokallva a Hír TV által kért jogdíjat. Az Astralt 2006 októberében felvásárló UPC egyoldalúan módosította a szerződést: a Hír TV az alapcsomagból átkerült az extra csomagba. „E lépés következtében egycsapásra háromezer körülire csökkent a korábbi 16 ezer háztartás, ahol nézhettek bennünket” – mondta el Sipos Gábor, a Hír TV terjesztési igazgatója. A mostani tárgyaláson a felek a korábbiakkal nagyjából megegyező feltételrendszer mellett araszolgattak a megegyezés felé. Egyetlen magyar csatorna sem szerepel a piacon nemrég megjelent Dolce televíziós műsorszolgáltatás ajánlatában. A RomTelecom szolgáltatása műholdon keresztül sugározza az alapcsomagba foglalt 45 televízió műsorát. A cég marketingosztályának munkatársa a Krónikának azzal magyarázta a magyar adók hiányát, hogy rendkívül rövid idő alatt vezették be a Dolcét. /Csinta Samu: UPC–Hír TV: árvita kiegyezéssel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

2007. március 17.

Háromszéken a március 15-i rendezvények programjait, visszhangjait böngészve egyértelművé válik, hogy évről-évre tágul az ünnepség köre, kevesebb az ünnep nélküli fehér folt, a települések szintjén is megszülettek azok a kegyhelyek, emlékjelek és emlékhelyek, ahová a kegyelet virágait, a műsoros rendezvényeket el lehet vinni. Felső Háromszék Kézdivásárhely központtal mindig is a leglátványosabb ünneplés. Sepsiszentgyörgyön a központi ünnepség lankadtabb és szürkébb volt az előző években látottaknál. A televíziós közvetítések – elsősorban a Hír TV, a Duna Tévé, az MTV 1-2 – széles körű terítésben jelenítették meg az ünnepséget. Ennek köszönhetően élőben lehetett látni a Fidesz 200-250 ezres budapesti ünnepségét, a zászlórengeteget, a szónokok révén európai keretbe helyezett monumentális és rendkívül fegyelmezett rendezvényt. Szomorú volt a többiek erőlködése, az SZDSZ szónokának esernyős védelme a tojásos és paradicsomos ostromtól, a kormányfő füttykoncertes, fogadtatását, bárhova is lépett, s a vasrácsok mögötti zászlófelvonás. Ezen a március 15-én a kormánykörök erkölcsi veresége minden előzőt felülír, állapította meg írta Sylvester Lajos. S akár szándékos volt, akár nem Budaházy Györgynek az őrizetbe vétele és a fogva tartás címének közhírré tétele, az utána Budapest belvárosában elszabadult éjszakai pokol, mindez nem tudta feledtetni azt a tömegélményt, amelyet az Erzsébet hídfő igazi ünneplése nyújtott. Sólyom László egyéni teljesítménye – erdélyi körútjának állomásai és szavai – szintén emlékezetre méltóak, s az is, amint egy kommandós különítményekkel teletűzdelt városon végigsétált a kordonos Országházig. /Sylvester Lajos: Ünnep után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2007. augusztus 28.

Budán a Várban felavatták a Jobbik szervezte Magyar Gárda első ötvenhat tagját. A Magyar Antifasiszta Liga, a Fiatal Baloldal és a Nagy Imre Társaság szervezte ellentüntetésen halálosan megfenyegették a Magyar Nemzet egyik újságírónőjét. A Hír TV rejtett kamerás felvétele szerint Veres Gábor, Veres János pénzügyminiszter fia egy rendezvényen háromszázezer forint ,,védőpénzt” követelt egy érvényes engedéllyel rendelkező büféstől, s amikor a férfi megtagadta a pénz kifizetését, az In-kal őrző-védő szolgálat emberei vontak kordont a büfé köré, meggátolva az árusítást. Veres János pénzügyminiszter volt az, aki hamis adatokkal küldött az Európai Uniónak, írta Bogdán László. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2007. szeptember 12.

Mintegy 600–650 ezer romániai háztartásban néznek magyar nyelvű televíziót, a fő hírforrást azonban a román adók jelentik – vélekednek a médiaszakértők. Magyari Tivadar szociológus szerint a romániai magyarság körében a médiafogyasztás alapvetően anyanyelvű. Főleg magyar nyelvű újságot olvasnak, magyar nyelvű rádiót hallgatnak, viszont a televíziózás tekintetében más a helyzet, hiszen a képernyő előtt pillanatok alatt át lehet váltani román nyelvű adókra. A román adók nézettsége tíz évvel ezelőtt nőtt látványosan, a Pro Tv és az Antena 1 megjelenésével. A legszélesebb körben két magyarországi adó fogható Erdélyben, a Duna Tv és az m2, ezek a kábelszolgáltatók alapcsomagjában is megtalálhatók. Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedtek a digitális platformok, amelyek szinte minden jelentős adóhoz hozzáférést biztosítanak. A legjelentősebb digitális szolgáltató a Digi Tv, amelynél mintegy 400 ezren fizettek elő a magyar csomagra. Ez utóbbi tartalmazza az RTL Klub, a Tv2, az m1, az m2, a Cool Tv, a Viasat 3, a Minimax, a Hálózat, az ATV és a Hír Tv adót, illetve több mint százezer háztartásban magyarra állítható a hangsáv a Discovery csatornáknál, az Animal Planet, az Eurosport, a Cinemax, az AXN és a Hallmark adóknál. A romániai magyar televíziózók köre kiegészül még azokkal a székelyföldiekkel, akik Magyarországon fizetnek elő a kábelszolgáltatásra, hogy követhessék a magyar labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. /Magyar tévé Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2007. szeptember 28.

Tovább dagad Magyarországon a Zuschlag-ügyben kipattant botrány. A Zuschlag-ügyben elrendelt házkutatáson egy rejtett kamerás felvételt találtak, amelyen Weiszenberger László MSZP-s kiskunhalasi kistérségi megbízott 2005-ben egy vállalkozónak magyarázta a fejlesztési pályázatok elnyerésének mechanizmusát: kapcsolatai révén rendszeresen intézkedett pályázatok ügyében százalékért. A sikeres pályázók által visszaosztott uniós és belföldi milliókat a minisztériumba kellett vinnie, ő abból kapta meg a részét. Ezt a felvételt szeptember 26-án a Hír TV is leközölte. A nyomozás részeként házkutatást végeztek Weiszenberger Lászlónál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra utasította a felelős szaktárca vezetőjét, hogy mentse fel az illetőt, és kezdeményezzen rendőrségi eljárást az ügyben. „Az nincs rendben, hogy képviselők a minisztériumok középvezetőivel mind a mai napig ellenőrizetlen körülmények között tárgyalnak” – fejtegette a miniszterelnök. Bajnai Gordon területfejlesztési és önkormányzati miniszter úgy fogalmazott, hogy nem naiv és tudja jól, hogy ez a rengeteg pénz sok rossz szándékú embernek is vonzó lehet, viszont azt üzeni nekik, hogy előbb-utóbb mindenki lebukik, és bíróság elé fog kerülni pártállástól függetlenül. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a most kipattant botrányt megelőzően egyik nyilatkozatában már utalt arra, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek nagy részét ellopják. Gyurcsány szeptember 24-i országgyűlési beszédében még cáfolta Orbán Viktor kijelentéseit, kijelentve, a Fidesz politikusa hazudott, és az ország tisztességes többségét is megvádolta. Az Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter szerint Orbán abból vonta le következtetésként, hogy eltűnnek az uniós pénzek, hogy az érkező támogatások ellenére országszerte nem épül szinte semmi, és nem bővülnek a vállalkozások. /Intézményesített lopás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. október 2.

Már beindult a Zuschlag-ügy, amikor a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a parlamentben azzal vádolta a kormányt, hogy az európai uniós pályázatokon elnyert pénzek elosztása körül nincs minden rendben, a pénzek nagy részét... ellopják. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök élesen reagált, hazugsággal vádolta az ellenzék vezetőjét, mondván, hogy az egész magyar társadalmat sérti meg, amikor az uniós pénzek állítólagos lenyúlásáról beszél, s ezzel megingathatja az állampolgárok hitét abban, hogy megfelelő helyre kerülnek az ország fejlődése szempontjából fontos pénzösszegek. Ekkor már bilincsben vezették el Zuschlag János volt MSZP-s képviselőt, azzal vádolják, hogy nem létező alapítványok részére igényelt támogatásokat, amelyeknek további sorsa ismeretlen. A volt képviselő vagyonát zárolták, s megkezdődött a nyomozás. Ekkor robbant a másik ügy: a Hír TV nyilvánosságra hozott egy régebbi videofelvételt, amely önmagában bizonyítja, hogy a közpénzek elosztása hogyan is történt. A kistérségi megbízott, akit azóta Bajnai Gordon menesztett, és feljelentést is tett ellene, a következőket mondja egy támogatást igénylő vállalkozónak: ,,Én azt mondom neked, hogy mondjuk megcélozzuk a maximálisat, azt általában el szoktam tudni intézni, azt a 24–25 millió forintot, abból mondjuk, tekintettel, hogy már segítesz is meg minden, egy húszas marad neked (…), abból az áfa nem tudom, hogy lesz, abból még lejön az áfa, tehát l6–17 milliód marad. (…) nekem szólt a minisztérium, hogy mikor viszem a pénzt. ” Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt szeptember 26-án titokban éjszaka kihallgatta a Bács-Kiskun megyei ügyészség. Megszólalt a tárca egykori helyettes politikai államtitkára, Ocsovai Tamás. Szerinte a minisztériumban a politikai államtitkár, Mesterházy Attila s az MSZP ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetői vettek részt, Újhelyi István, Arató Gergely, Zuschlag János... Kihangsúlyozta, hogy ő szóban vagy telefonon kapta az utasításokat tőlük. A hvg.hu megkérdezte Topolánszky Ákost is, a drogügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki megerősítette kollégája kijelentéseit: ,,... Ocsovai nemcsak a miniszter utasításait hajtotta végre, de az MSZP ifjúsági tagozatának (Ocsovai által említett) vezetői is dirigáltak neki, hiszen megrendelőként jelentkeztek... ” A Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint a Fideszre a szavazók 59 százaléka szavazna, a szocialistákra 30 százalék, a két kis párt, az MDF és az SZDSZ be sem kerülne a parlamentbe. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2007. november 26.

Tőkés László kijelentette: „Az a versenyhelyzet, amit kialakítottunk, esélyt adott a demokráciának. Úgy tűnik, ez a versenyszellem megfordította a magyarok szavazási trendjét, hiszen nagy arányban mentek el voksolni. Nagykorúsodott, európaiságról tett tanúbizonyságot az erdélyi magyarság, értékelvű módon választott. Úgy érzem, rendszerváltozás indult be a romániai magyar politikában. ”Szilágyi Zsolt kampányfőnök a szavazáson tapasztalt rendellenességekről, törvénytelenségekről beszélt. A szavazás napján a magyarországi Hír TV és a Duna TV is Tőkés Lászlóról szóló adást sugárzott – amit „becstelenségnek” nevezett Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke, ezért magyarázatot kérnek az ORTT magyarországi médiafelügyelettől. /Both Abigél: „Nagykorú a magyarság” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2007. december 10.

A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

2007. december 14.

Csintalan Sándor volt szocialista politikust, aki a jobboldali Hír Televízióban szerepel, ismeretlenek véresre verték. A lap munkatársa sietett rögzítni, nem a balliberálisok verték meg, továbbá azon merengett, hogy Sólyom László köztársasági elnök mostani távolságtartása nem megkésett-e. A szélsőjobbosok jelentik a veszélyt. A lap szerint a Fidesz és a Jobbik között vannak kapcsolódási pontok, ideje lenne, hogy a kormány erélyesebben megvédje a demokráciát. /Szűcs László: Az ország rosszabbik arca. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2008. augusztus 5.

Debrecenből ismét visszahelyezték Budapestre a Hír TV-vel kapcsolatos drogügy vizsgálatát, miután a Debreceni Városi Ügyészség vizsgálata kiderítette, nem kábítószerrel való visszaélés előkészülete történt, hanem hamis vád bűntettéről van szó, mivel ,,a hírtévések ellen koholt bizonyítékokat hoztak a hatóság tudomására". Eközben újabb felvétel került nyilvánosságra abban az ügyben, amelyben a Hír TV állítása szerint kábítószert akartak csempészni két riporterük autójába; a Szabolcs Online portálon közzétett hangfelvételen egy drogdíler és a bűncselekményre felbujtással összefüggésbe hozott Helmeczy László ügyvéd állítólagos első találkozásán elhangzott beszélgetés hallható. /A Hír TV drogügye: hamis vád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

2008. augusztus 8.

Ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot a Hír Tv drogbotrányával kapcsolatosan. A Magyar Nemzet augusztus 6-án arról írt, hogy az ügyben nem csupán a televízió két riporterét, hanem Gaskó István szakszervezeti vezetőt is kompromittálni akarták. Baráth Miklós, az ügy egyik főszereplője, akit drogdílerként ismert meg a közvélemény, kijelentette: a lap a Hír Tv összevágott hangfelvételeit közölte az állítólagos drogügyben Gaskó István szakszervezeti vezető „kompromittálásával” kapcsolatban. A Magyar Nemzet közölte a Hír Tv közzétett hangfelvételeit, amelyen az egyik televíziós újságírónak Baráth Miklós többek között azt mondja: „három ember van most, akit kompromittálni akarnak kemény szinten, te, Szabolcs meg Gaskó”. Az MTI-nek Baráth Miklós elmondta: Gaskó Istvánról volt szó általánosságban, mert nagyon sokat beszélgetett a televíziós újságírókkal „ezekről a dolgokról”, de már nem emlékszik rá, hogy ez milyen formában hangzott el. Ismeretes, a Hír Tv augusztus elsején hozta nyilvánosságra, hogy kábítószert akartak elrejteni két riporterük autójában. /Hír Tv-ügy: tagad az áldrogdíler. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2008. augusztus 13.

Helmeczy László a Hír TV munkatársainak lejáratásában jeleskedő ügyvéd elmondta, akár ötmillió forintot is megérne neki, hogy a televízió riportereit börtönbe csukják. Azt a korábbi kijelentését viszont letagadta, miszerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter közötti hatalmi küzdelem áldozatának tartaná magát. Közben kiderült, hogy – korábbi állításával ellentétben – csak a Hír TV elleni lejáratási botrány kirobbanása után négy nappal tett feljelentést a bűncselekmény előkészítésében részt vevő ügyvéd. Helmeczy László a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint augusztus 5-én fordult a hatóságokhoz, pedig korábban azt állította, már az akciót vállaló Baráth Miklóssal történt beszélgetése után megtette a szükséges lépéseket. /Helmeczy vérdíjat tűzne ki a HírTV munkatársai fejére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

2008. augusztus 14.

Eddig négy Borsod–Abaúj-Zemplén megyei SZDSZ alapszervezeti tagot gyanúsított meg magánokirat-hamisítással a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a tavaly márciusi tisztújító küldöttgyűlésen történt szabálytalanságokkal kapcsolatban. Február elején a Hír TV egyik műsorában hangzott el: 2007-ben többen állítólag az igazi küldöttek helyett szavaztak az SZDSZ tisztújításán Kóka Jánosra, aki megnyerte az elnökválasztást. A hír nyomán az SZDSZ vizsgálatot rendelt el, amit Jüttner Csaba, a párt Szabolcs–Szatmár– Bereg megyei elnöke folytatott le. Jüttner megállapította, hogy a borsodi küldöttek közül többen azt állították, hogy történtek szabálytalanságok. Idén március 22-én okirathamisítás gyanúja miatt bejelentést tett a rendőrségen Jüttner Csaba. /Tovább gyűrűzik az SZDSZ-es botrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2008. október 15.

A törvény és az Audiovizuális Tanács (CNA) rendelete egyaránt kötelezi a romániai kábeltelevíziós és műholdas műsorszolgáltató társaságokat, hogy helyet biztosítsanak kínálatukban az állam által támogatott csatornáknak. A közszolgálati RTV napokban indult új csatornája, a RTV3 műsorainak viszontsugárzása azonban egyelőre nem zökkenőmentes. Aláírásgyűjtésbe kezd a Magyar Polgári Párt (MPP) nagyváradi szervezete annak érdekében, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató állítsa vissza kínálatába a magyarországi Hír Tv műsorát. Csomortányi István, az MPP váradi szervezetének alelnöke nem tartja kizártnak, hogy az RMDSZ nyomására vették le műsorról a Hír Tv-t, mivel Nyakó István és Ujhelyi István MSZP-s politikusok vitát kavaró váradi szereplése nyomán kényelmetlennek találták a csatorna tudósításait. Az MPP-sek úgy tudják, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zavartalan a Hír Tv sugárzása. /Plusz-mínusz egy adó. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998