udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hirszerzõ /hirszerzo.hu/

2005. szeptember 2.

Kémügy mégis van. A Magyar Nemzet értesülése szerint éppen Gyurcsány Ferenc kormányfő volt a ludas, aki március környékén, ,,a balliberális médiának tartott szokásos háttérbeszélgetésen említést tett a történtekről, ám tanácsadója jelzésére részleteket nem árult el az ügyről”. Azt, hogy a kormányfő már tavasszal tudott a történetről, azt az Index internetes portál erősítette meg. A Hírszerző.hu úgy tudja, márciusban ,,egy határon túli ügyekkel korábban hivatásszerűen foglalkozó magyarországi közszereplőtől” érkeztek néhány budapesti és erdélyi médiumhoz az első jelzések az NBH vizsgálatáról és Szatmáriék tevékenységéről. A napilap informátora szerint ,,szinte kizárt, hogy erre vonatkozó információkat bárki legális csatornákon megszerezhet”. A bizottságban történtek, a NBH-jelentés megrendelése és az államtitoksértés vizsgálatának ténye a lap forrásai szerint arra engednek következtetni, hogy a ,,kémtörténetnek” van valóságalapja. A portál úgy tudja, az NBH valóban vizsgálódott Szatmári Ildikó és a miniszterek kapcsolata után is; továbbá igazak az ügyről megjelent írásokban használt, Kiszorítás fedőnevű akcióról szóló hírek is, ám itt – a Magyar Nemzet állításával szemben – nem az országból, hanem a felderítő tevékenységet lehetővé tevő pozíciókból történő kiszorításról volt szó. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2005. szeptember 6.

A kémügyben lassan mindenki tényként kezeli, hogy Lorin azonos Markó Béla korábbi munkatársának feleségével, Szatmári Ildikóval. A magyar titkosszolgálati jelentésnek tűnő anyagok hitelességét ugyan nem erősítették meg hivatalos forrásból, de a magyar titkosszolgálat vizsgálja, hogy miként kerülhettek azok napvilágra, az NBH munkatársai már megjelentek az Index és a Hírszerző internetes portálok szerkesztőségében. Az ügyben szokatlan keménységgel szólalt meg a lassan kormánypárttá avanzsáló MDF is. Karsai Péter, a párt frakcióvezető-helyettese követelte, hogy Magyar Bálint valljon színt az ügyben, s aggasztónak mondta, hogy nemzetbiztonsági dokumentumokat szivárogtatnak ki a sajtónak. Almássy Kornél, a párt alelnöke arra is visszautalt, hogy Magyar Bálint szakmai és morális felelőssége már korábban is többször felmerült, elég csak a kétes közbeszerzési eljárásokra és az érettségi botrányra gondolni. /Dorozsmai Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 6./

2005. szeptember 23.

Budapesten a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény gyanújának hiányára hivatkozva utasította el a Deport 56 elnökének feljelentését. Az indoklásban az áll, hogy „Szatmári Tiborral és Szatmári Ildikóval szemben sem a feljelentésben szereplő kémkedés bűntett, sem más bűncselekmény gyanúját megállapítani nem lehet”, a házaspár tekintetében büntetőeljárás megindítására alapul szolgáló adatokkal nem rendelkeznek. Szerdahelyi a kapott válasz ellen panasszal élt, szerinte jogtalanul tagadják meg a nyomozás megindítását. Ismert: a Magyar Nemzet augusztus végén írt először arról, hogy a magyar titkosszolgálat gyanúja szerint a román hírszerzésnek dolgozott egy romániai magyar házaspár, amelynek nőtagja korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalánál (HTMH) dolgozott. Szatmári Ildikó állítólag „intim kapcsolatba került” a hivatal azóta leköszönt vezetőjével, valamint „ennek a kormányzati ciklusnak egy volt és egy jelenlegi miniszterével”. A házaspár férfitagja, Szatmári Tibor többször tagadta, hogy ő vagy felesége a román hírszerzésnek kémkedett volna, s perrel fenyegette meg azokat, akiknél „látható a rosszhiszeműség, illetve nem adták meg a lehetőséget, hogy elmondják véleményünket”. Érdekes, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai megjelentek az internetes Index és a Hírszerző szerkesztőségében, s mindkét helyen arra voltak kíváncsiak, honnan kerültek a médiumok birtokába a kémbotránnyal kapcsolatos információk. /A Szatmári házaspár ellen nincs bizonyíték. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 23./

2006. március 27.

A budapesti internetes újság, a Hírszerző /www.hirszerzo.hu/ Tiszta politika alcímmel hirdeti magát és kínál aktuálpolitikai híreket, elemzéseket, publicisztikákat, információkat. A portálon szinte heti rendszerességgel jelennek meg az erdélyi magyarságról szóló írások. A portál a magyarországi balliberális médiafölényt erősíti, ugyanakkor a határon túli magyar kisebbségeket a jelenlegi budapesti kormány nemzetpolitikája mentén kezeli. A kisebbségi magyarok domináns szervezeteinek kettős legitimitását kész politikai tényként fogadja el: a Budapesten és az utódállamok fővárosaiban egyszerre preferált pártok (RMDSZ, felvidéki MKP, délvidéki VMSZ, kárpátaljai UMDSZ) általában pozitív szövegkörnyezetben jelennek meg a Hírszerzőn. Ezért meglepő volt, hogy Hírszerző egyik munkatársa szóvá tette: önkényesen és megcsonkítva közölte egy publicisztikáját a bukaresti Új Magyar Szó. Az RMDSZ alkonya című publicisztika eredeti verzióját március 22-én olvashatták a hirszerzo.hu látogatói. Gavra Gábor megdöbbenve tapasztalta két nappal később, hogy írásából mindazon részeket kihúzták és kipontozták, amelyekben az RMDSZ-re és annak vezetőire nézve nem túl hízelgő megállapításokat tett. Csak azokat a részeket közölték cikkéből Szász és az ősi román Székelyföld címmel, amelyek megfelelnek az RMDSZ-nek. Az Új Magyar Szóból kimaradt például Gavra következő két mondata: „A szövetség elnöke, Markó Béla láthatóan nehezen viselte az utóbbi hetek eseményeit; reakciói szinte hisztérikusak voltak: március 15-e előtt felelőtlenséggel, utána pedig megalkuvással vádolta meg Szász Jenőt. Valljuk be, furcsa viselkedés, egy hétpróbás, de most teljes joggal pánikba esett pártvezető kapkodása, aki jó néhányszor hagyta már cserben budapesti és bukaresti szövetségeseit, de Basescuban emberére akadt, és talán pályafutása során először felötlik benne, hogy a kizárólag az etnikai kártyával egyben tartott szavazótábora szétszéledhet a következő törvényhozási választásokig.” Szintén hiányzik az ÚMSZ-beli szövegből a következő rész: „Markó Bélának, de a romániai magyar közvéleménynek is furcsa lehet, hogy Basescu partnere éppen az RMDSZ-t mindeddig a román államhatalommal szembeni, főleg autonómiaügyben tanúsított puhasággal vádoló Szász Jenő, aki keménykedéssel, a gettó-Székelyföld ígéretével még Orbán Viktor támogatása mellett is képtelen volt megszorongatni a romániai magyarokat világnézetüktől függetlenül, kizárólag etnikai alapon saját táborában tartani igyekvő RMDSZ-t. Most minderre váratlanul lehetősége nyílik Románia elnökének oldalán” Az eredeti írás utolsó bekezdése szintén kimaradt az Új Magyar Szóból: „ A romániai magyar politikai élet gettó-jellegének felszámolása a benne részt vevők motivációjától függetlenül üdvözlendő lépés. Az RMDSZ pedig joggal aggódik: a magyar szavazatok monopóliumával a legutóbbi választáson még rendelkezett; ám a magyar kisebbség Románián belüli érdekképviseletének monopóliuma most kicsúszott a kezéből.” A kiadója révén a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor érdekeltségébe tartozó „központi pártlap” eljárása láttán a Hírszerző magyarázatot vár az engedély nélküli utánközlésre és a szöveg önkényes megcsonkítására. /Miről ír a magyarországi sajtó? Hamisítással vádolják az RMDSZ-médiát. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 27./ Ugyanerről: B. Zs.: Hamisított az RMDSZ szócsöve. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28./

2006. április 28.

A véleménykorlátozás fogalmával írható le az, amivel a Hírszerző.hu internetes portál szerkesztője-szerzője megvádolta Ágoston Hugót egy anyagának – kényszerű, az írott lap terjedelmi korlátai miatt szükséges – megrövidítése, „manipulálása” miatt. Ágoston válaszában a jóhiszeműség vélelmére hivatkozott. Egy másik vitában a véleménynyilvánítás túlzott szabadsága, szabadossága, merült fel a szerkesztővel szemben. Isán Csongor – Női praktikák címmel – más megközelítésben és stílusban írt Dávid Ibolyáról, mint addig a lap szerzői, erre Cs. Gyimesi Éva reagált – Ez a véleményszabadság? címmel -, a mondanivalón kívül felróva némi politikai inkorrektséget is. Jobb lett volna, ha mindkét írásból hiányoznak a személyes(kedő) mozzanatok, ifjú kollégánk joggal érzi sértve magát egy-két minősítés miatt. Azonban jogsértés nem történt. /Ágoston Hugó: A szükséges jóhiszeműség. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2006. június 23.

„Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy vádaskodnak és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát „ – így reagált a Hírszerző.hu határon túli magyar politika átszervezéséről szóló, tíz nappal ezelőtti írására az egyik „érintett”, Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő. A Hírszerző a nyílt vita híve: íme az állítások és a képviselő reagálása. „A külügy bevétele után a kormányfő jelentős átszervezéseket helyezett kilátásba a Határon Túli Magyarok Hivatalában is. A külhoni támogatásokat, pályázati pénzeket kezelő intézmény visszakerül a Miniszterelnöki Hivatalba, felügyelője a külügy jelenlegi helyettes államtitkára, Gémesi Ferenc lesz” – írta június 12-i Hírszerző-cikkében M. László Ferenc, aki azt a kérdést járta körül, hogy „a bürokrácia karcsúsítása együtt jár-e majd szemléletváltással, a magyar-magyar kapcsolatrendszer átrendeződésével”.”Most kell lépni, mert a nép-nemzeti szociknál teljes a pozícióvesztés, a Fidesz pedig meg van zavarodva, így a nemzeti kártyával nem tudják sarokba szorítani Gyurcsányt” – fogalmazott akkor egy liberális szakpolitikus. „Információink szerint a kormányalakítás során felmerült Komlós Attila, a januárban kinevezett HTMH-elnök távozásának szükségessége is, akiről köztudott, hogy a ‘népi szocialista’ Tabajdi Csaba támogatottja” – írta M. László Ferenc. „A strasbourgi képviselő az MSZP korábbi kisebbségpolitikai koncepciójának kidolgozója, és bár komoly eredmények fűződnek a nevéhez, sokan őt hibáztatják a kijárásos támogatáspolitika kialakulásáért, ráadásul a nemzeti kérdésről alkotott felfogását Gyurcsány környezetében többen korszerűtlennek tartják.” Erre reagált Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki egy Népszavának adott, 2005. karácsonyi Gyurcsány-interjú részletével kezdte levelét: „...December 4-én tanácskozást tartottak a népi baloldalhoz sorolt személyiségek és körök, amelyen részt vettek olyanok is, akiket hagyományosan a párt belső világában nem feltétlenül így tartanak nyilván. És kiderült, hogy Tabajdi Csaba, Kósa Ferenc és jómagam egyet tudunk érteni abban, hogyan értelmezzük a nemzeti felelősséget közösen.” A szocialista EP-képviselő levele teljes terjedelmében: „A kijárásos politika értelmezhetetlen” „Ennek fényében a cikk írója, de főképp forrásai megkérdőjelezik, ‘korszerűtlennek’ ítélik Gyurcsány Ferenc nemzetpolitikai felfogását is? Mit jelent Gyurcsány Ferenc köreinek lenni? Az MSZP Európai Parlamenti Delegációjának vezetőjeként én is oda sorolom magam. Nem ismerek olyan hozzá közel álló embert, és olyan – a cikk írója által a miniszterelnök köreinek nevezett – csoportot sem, akik korszerűtlennek nevezték volna a nemzetről alkotott felfogásomat. Nem tartom igazán európai eljárásnak, hogy néhányan úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni nevüket, úgy vádaskodnak, és ítélkeznek, hogy nem teszik lehetővé a nyílt vitát. Politikai pályám, tapasztalatom alapján erre az egyeztetésre bármikor készen állok. Érthetetlennek és méltánytalannak tartom az arra való utalásokat, hogy a kijárásos politikát én honosítottam volna meg. A névtelenségbe burkolózó ítélkezők csak a tényeket nem ismerik. Az Országgyűlés pártjait a nemzeti kérdés is megosztja l994-98 között államtitkárságom idején minden felügyeletem alá tartozó alapítványt közalapítvánnyá alakítottunk át, a szükséges átláthatóságot biztosítva. A kuratóriumokban helyet kaptak a kormánypárt és az ellenzék képviselői, valamint a szakértők egyaránt. A határokon túl olyan alkuratóriumi rendszert szerveztünk, amely nem tette lehetővé, hogy egyes erők hegemón helyzetet teremtsenek (ilyen egymással vitatkozó szervezetek voltak Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban és mára már Erdélyben is). Mellesleg a kijárásos politika értelmezhetetlen, hiszen a szabályozott keretek között történő lobbizás uniós gyakorlat. A cikk szerzője talán a klientúraépítésre gondolhatott, ami viszont 1998-2002 között, a Fidesz-kormány regnálása idején volt gyakorlat. Erről az a régi vicc jut eszembe, mely szerint a hír igaz, csak nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Azoknak pedig, akik úgy érzik, hogy eljött az ő idejük, mert a ‘népi-szocialista’ baloldal romokban hever, csak egy üzenetem van: egy sor évtizedek óta nehezen megoldható, sőt megoldhatatlan feladat áll előttünk a nemzetpolitikában a határon túliak vonatkozásában, amelyekre bizony megfelelő kezelési módot kell találnunk. Ez az igazi kihívás. A kormányokat nem szándékaik, hanem tetteik alapján ítélik meg! A névtelen nyilatkozók ideje lejárt. Én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrral értek egyet, és hiszek az őszinteség, a nyíltság erejében. Európai módon, baloldali értékek alapján, európai szocialistaként teszem a dolgom tovább” – írta a Hírszerzőnek Tabajdi Csaba /”Úgy nyilvánítanak véleményt, hogy nem merik vállalni a nevüket.” – Hírszerző.hu, jún. 22./

2007. március 23.

A hirszerzo.hu nevű internetes honlapon jelent meg Farkas András tollából A magyar nacionalizmus vegytiszta önkínzás című írása. A szerző szerint „a nemzeti keretekben történő gondolkodás (…) mára egészen egyszerűen életveszélyessé vált”, őt magát pedig „már a nemzet szó hallatán is piros-fehér-zöld kiütések lepik el”. Megállapította: „Ha igazán jót akarunk magunknak, akkor azt, hogy szűnjünk meg népben-nemzetben tételezni a jövőnket. A nemzeti gondolkodási rendszert vessük oda, ahová ma már való: a történelem zsúfolt szemétdombjára. ” A nemzeti gondolkodás elavult: „A világ nem képes már a régi nemzeti keretek között működőképes maradni, mert a nemzet korlátoz, megoszt, elkülönít, kirekeszt”. Farkas András úgy látja, „a nemzeti keretek elfogadása az emberek közösségeinek szintjén ma már éppen olyan, mintha a fajelméletet fogadnánk el az egyes emberek viszonylatában”. „A magyar nemzeti gondolat erőltetése ezért nyilvánvalóan perverz mazochizmus. ”A hirszerzo.hu főszerkesztője Seres László a Népszabadságban is rendszeresen publikál. Az internetes újságot tulajdonló egyik cégben érdekelt Somogyi Zoltánnal és Szabados Krisztiánnal együtt alapítója a neokonzervatív Hayek Társaságnak. Szabados az SZDSZ egykori sajtófőnöke. Ő és Somogyi is tulajdonosai a Political Capital elemzőcégnek, amely többek között az MDF-nek ad tanácsokat. /Nemzetellenes cikk jelent meg a neokon Hírszerzőn. = Magyar Nemzet, márc. 23./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998