udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 107 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-107
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Haaz Rezsõ Muzeum /es Keptar/ (Szekelyudvarhely)

1992. június folyamán

Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./

1992. február 5.

A székelység történetkutatását vette számba Kordé Zoltán megjelent könyve: A székelykérdés története /Múzeumi Füzetek 4., Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/. Összefoglalót adott a különböző elméletekről, a kutatók munkáiról, a német és román történészkörök állításairól. /Birtók József: Történelmi lecke kezdőknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1995. május 3.

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Kulturális Egyesület négy zsebkönyvet adott ki. Ezek a következők: Hermann Gusztáv: Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen, Zepeczaner Jenő múzeumigazgató a Haáz Rezső Múzeum történetét mutatta be, Szabó András /Csíki Múzeum igazgatója/: Csíkzsögöd - Nagy Imre képtár, Veres Péter / Haáz Rezső Múzeum munkatársa/: Korond. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1996. november 6.

Idén is megtartották Székelyudvarhelyen az Őszi Napokat. Az Agro Expo Kft. és az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének szervezésében a városban vásárt és termékkiállítást rendeztek. Ez a termékkiállítás volt a legsikeresebb rendezvényünk, mondta Kosztin Endre, az Agro Expo Kft. igazgatója. Érdekes volt a népi mesterségek bemutatója, eljöttek Korondról a fazekasok, Siménfalváról a kosárfonók, Agyagfalváról a szövők, a bögözi seprűkötők, és az udvarhelyi fafaragók. A festőművészek történelmi tárlaton állították ki munkáikat. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a millecentenáriumi fotókiállítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1997. október 23.

Idén ünnepli Székelyudvarhely múzeuma fennállásának 200. évfordulóját, erről nyilatkozott a lapnak Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. 1797-ben írta össze az akkori gyűjteményt, a szertár, az éremtár és a könyvtár állományát Zilahi Sebes János professzor. Azóta a gyűjtemény állandóan növekedett. 1897-ben a gyűjteményt a városháza akkor felavatott dísztermében helyezték el. Haáz Rezső lett a múzeum igazgatója, aki szenvedélyesen gyűjtötte a néprajzi tárgyakat. A múzeumot 1949-ben államosították. 1994 óta a múzeumhoz tartozik a városban lévő Tompa László és a Tomcsa Sándor emlékszoba, továbbá ők patronálják a Székelyszentléleken levő tájházat. A múzeum levéltári anyagának egy részét, a privilégiumi leveleket Bukarestbe szállították, a legértékesebb részt, a "székely láda" anyagát Kolozsvárra vitték. A múzeum dokumentációs könyvtárának felelőse Róth András, helytörténettel Zepeczáner Jenő és Hermann Gusztáv foglalkozik. 1990 júniusában megalakították a Haáz Rezső Kulturális Egyesületet. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./

1999. november 11.

Nov. 10-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt a Csomád-Bálványos régió fejlesztési stratégiája elnevezésű kiállítás. A kiállítást Kolumbán Gábor megyei tanácselnök és Jánosi Csaba, a bemutatott anyag készítője nyitotta meg. Néprajzilag, történelmileg, mezőgazdasági és turisztikai szempontból is érdekes Lázárfalva, Torja, Tusnádfürdő, Bálványos stb. vidéke. /Kiállítás Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./

1999. november 16.

Megjelent A többség kisebbsége /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999/ című tanulmánykötet, amely - alcíme szerint - a székelyföldi románok történetével foglalkozik. A kutatási program vezetője és a könyv társszerkesztője Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársa volt. Hermann Gusztáv Mihály tanulmánya (Villa nostra olachalis - Egy hamis oklevél utóéletéről) nemcsak a szakemberek számára érdekes. Egy 1301-re keltezett, hamisított oklevél alapján - még kellő ellenérvek felsorolása után is - az oláhfalusi "kenézség" létezésének bizonyítékáról beszéltek román történészek. Sabin Opreanu, aki ismerte az oklevél hitelességét kétségbe vonó véleményeket, 1925-ben azt állította, hogy a 14. században Udvarhelyszék népességének legalább 40%-a román volt. /P. Buzogány Árpád: Tanulmánykötet a székelyföldi többség kisebbségéről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 16./

2000. január 19.

A Haáz Rezső Múzeum irányításával a Szejke-fürdőn borvízmúzeumot létesítenek. Tavaly év végén tanácsi határozat született, melynek értelmében a Szejke-fürdő a Múzeum hatáskörébe került. Zepeczaner Jenő múzeumigazgató elmondta, hogy a borvíz- múzeum létrehozásával szeretnék a Szejkén a turistaforgalmat újra fellendíteni. Szejkén, Orbán Balázs sírja mellé szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozását tervezik, ahol szakrális emlékeket állítanák ki. /Péter Attila: Borvíz-múzeum. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 19./

2000. április 27.

A múlt rezsimben a székelyföldi múzeumok állandó nyomásnak voltak kitéve, olyan történelmi alapkiállítás létesítését követelték a dákoromán kontinuitás jegyében, melynek igazolásához eléggé szegényes bizonyító ásataganyag állt/áll rendelkezésre. A gazdag néprajzi anyagokból akkor csupán időszakos kiállításokra "futotta". Végre elérkezett az az idő, amikor e vidék emberének múltját igazolandó, néprajzi, tárgyi anyagokból készülhetnek igazi alapkiállítások. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban épp egy ilyen néprajzi állandó kiállításon dolgoznak, Zepeczáner Jenő múzeumigazgató és Károlyi Zita muzeográfus elmondták, hogy Székelyföld virágai címe lesz az alapkiállításnak. A múzeum erőssége ugyanis a gazdag virágmotívumokkal díszített tárgyi anyag, kerámiától kezdve, népi bútoron át a textildarabokig. /Kristó Tibor: Készül a székelyudvarhelyi múzeum alapkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2000. április 29.

Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2000. december 5.

A Schola-Orbis elnevezésű program a magyar nyelvterület iskolatörténeti adatbázisát /1995 óta fokozatosan bővülő számítógépes adattárát/ készíti el, tájékoztatott Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárosa. Róth András Lajos az udvarhelyi iskolák dokumentációját állítja össze. A magyar nyelvterületeket átfogni igyekvő kutatómunkában több erdélyi iskola vállalt részt, így Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyenyeden, Gyulafehérváron, Szatmárnémetiben, Aradon is elkezdték az iskolai évkönyvekben, levéltári, könyvtári dokumentumokban, korábban már elkészült iskolatörténeti tanulmányokban felhalmozódott adatok összesítését, feldolgozását. A különböző önállóan elkészült iskolamonográfiák és adattárak összesítése az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban /Budapest/ történik. A majdan elkészült teljes anyagot nyomtatott és CD-Rom formában közreadják. /Szatmári László: Készülő iskolatörténeti adattár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

2001. május 15.

A Haáz Rezső Múzeumban /Székelyudvarhely/ nagy sikerű kiállítás nyílt a múlt héten: messzi tájak kaktuszai és a vidék növényvilágát bemutató herbárium. /Herbárium és kaktuszok a múzeumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./

2001. október 13.

Okt. 8-13. között Székelyudvarhelyen másodszor hívták össze az erdélyi restaurátorok találkozóját. A Haáz Rezső Múzeumban negyvenhét szakember tanácskozott, illetve hallgatta a budapesti Képzőművészeti Főiskola restaurátor-szakos tanárainak előadásait. A restaurátorok Marosvásárhelyről, Gyergyószentmiklósról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Székelykeresztúrról érkeztek, de voltak Temesvárról, Bukarestből, Suceaváról is. /(Oláh István): Erdélyi restauráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2001. október 17.

Székelyudvarhelyen okt. 16-18. között Szejkefürdő és borvíz címmel konferenciát rendeztek. Hazai és magyarországi szakemberek tanácskoztak a Haáz Rezső Múzeumban. A tanácskozás előadói a Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka, Székelyszentlélek, Szejkefürdő és Székelyudvarhely vonalon található térség műemlékeiről, fürdő- és borvíztörténetéről, néprajzáról és turisztikai lehetőségeiről értekeztek. Központi helyen szerepelt a Szejkefürdőn létrehozandó székelyföldi fürdő- és borvízmúzeum. /Bágyi Bencze Jakab: Borvízmúzeum Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2001. november 13.

Nov. 9-én nyílt meg Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum kiállítótermében Pálffy Árpád /Sz. Hodgya, 1931/ szobrász-keramikus kiállítása. Ez a művész hetedik egyéni tárlata szülőföldjén, ezúttal 40 szoborral és 42 plakettel jelentkezett. Első egyéni kiállítása 1970-ben volt Székelyudvarhelyen, Magyarországon is kiállított több alkalommal. Jelenleg is a megyeszékhelyen él és dolgozik. A megnyitón a Csíkszeredában élő művészt Márton Árpád képzőművész méltatta. /Fekete B. Zoltán: A népdal évszázadok alatt csiszolódott azzá, ami. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./

2001. december 4.

Nov. 24-én nyílt meg Székelyudvarhely Bálint László fényképész Élő város című fotókiállítása. A gyűjtemény Székelyudvarhelyt bemutató képeket tartalmaz. Bálint László fényképész /sz. Székelyudvarhely, 1962/ az Orbán Balázs Fotóklub tagja. A kiállítást Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és Képtár igazgatója nyitotta meg. /F. B. Z.: A fényképész remete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 4./

2002. január 15.

Székelyudvarhelyen a csonka (12 RMDSZ-es és egy független tanácsosból álló) képviselő-testülete az idei költségvetés megvitatásakor önkormányzati támogatás nélkül hagyta az 1993-tól működő SZINFO ifjúsági információs és tanácsadó irodát, a nyugati pályázati pénzekből létrehozott Tourinfo irodát, valamint harmadára csökkentette a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely szubvencióját. A költségvetési támogatás nélkül maradt udvarhelyi intézmények közül kettő létrejötte és mindegyik felvirágoztatása Szász Jenő független, az UPE által támogatott polgármester és az általa vezetett hivatal érdeme. A Verestóy Attila szenátor nevével fémjelzett RMDSZ-csapat törekvése: ellehetetleníteni a városvezetés sikeres megvalósításait, majd a nyilvánosság előtt támadni kudarcai miatt. A fenti eset és a Verestóy-féle kormánypárti udvarlás között rengeteg az összefüggés, írta az Erdélyi Napló. Sem a szenátornak, sem az általa Udvarhelyen verbuvált csapatnak nem számít, hogy mi az érdeke az erdélyi, székelyföldi, udvarhelyi magyarságnak: büntetik a választópolgárokat azért, mert független polgármestert választottak. A Verestóy Attila dominálta RMDSZ-nek azért kell paktumra lépnie az Iliescu–Nastase-féle "nemzeti szociáldemokráciával", mert a szenátor kiterjedt egyéni és családi érdekei ezt kívánják, állapította meg Z. Nagy István. /Z. Nagy István: Büntet az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15./ Székelyudvarhelyen az RMDSZ-frakcióból és egy független tanácsosból álló tanács majdnem felére csökkentette a kulturális intézmények finanszírozására szánt összeget, ellehetetlenítve ezáltal működésüket. Előzőleg a két hivatásos intézményt – a Tomcsa Sándor Színházat és az Udvarhelyi Táncműhely népi együttest – működtető művelődési ház, a városi könyvtár és a Haáz Rezső Múzeum vezetői egyeztettek Szász Jenő polgármesterrel az idei finanszírozási kérdésekben. A polgármester és a hivatal által kidolgozott tervezetben mintegy 10 milliárd lej szerepelt a három intézmény, meg a Szinfo ifjúsági információs iroda és a Tourinfo turisztikai információs iroda működtetésére. A művelődési intézmények vezetői kevésnek találták ezt az összegeket. A városi könyvtár igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Zepeczáner Jenő elmondták, a tervezett összegek éppen az alkalmazottak bérének kifizetésére és a fenntartási költségek fedezésére elegendők. A dec. 12-i önkormányzati testületi ülés ezzel szemben 1,7 milliárd lejt hagyott jóvá. Szász Jenő szerint a kapott összegek arra elegendőek, hogy a Szinfo és a Tourinfo már most becsukhatja kapuit, a színház és a táncegyüttes márciusban, a múzeum és a könyvtár pedig szeptemberben. /Sarány István: Megcsappant kulturális költségvetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./

2002. január 19.

Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtést kezdeményeztek helyi értelmiségiek a szűkös anyagi körülmények közé kényszerített önkormányzati művelődési intézmények védelmében. Az aláírási íveken a következő szöveg szerepel: Alulírottak kérjük a székelyudvarhelyi kulturális intézményekre vonatkozó költségvetési tétel megváltoztatását, a következő indoklással: A városi tanács által elfogadott összeg ezen intézmények tavalyi költségvetésének 50%-a, ami valójában ennél is kevesebb, ha figyelembe vesszük a kormány által előretervezett 31%-os inflációt. Ez az összeg a Haáz Rezső Múzeum és a Városi Könyvtár esetében az év utolsó harmadában az intézmények működésképtelenségéhez vezet, a művelődési ház esetében ez már az első negyedév végén bekövetkezik. Ezen túlmenően jelen formájában a városi költségvetés felszámolásra ítéli a Tomcsa Sándor Színtársulatot, az Udvarhely Néptáncműhelyt. E tényállás fenntartása a kultúrközpontként ismert városunk művelődési életének súlyos, sok tekintetben helyrehozhatatlan sérülését eredményezi. /Aláírásgyűjtés az udvarhelyi művelődési intézmények érdekében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2002. május 6.

Máj. 5-én tartották Felsőboldogfalva falunapját. A templom előtti emlékkertben a kopjafás márványtáblát leplezték le: a Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója által tervezett címert és zászlót avatták fel. A falu 410 éves iskolájánál emléktáblát, az iskola névadójának, Fülöp Áronnak az emlékére pedig szobrot állítottak. Beder Tibort kérték fel, leplezze le a falu szülöttének szobrát, Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkáját. Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő beszélt arról, ki is volt valójában Fülöp Áron. Méltatlanul elfelejtett költőről, aki nem magának élt, hanem a közösségnek. Az ünnepi beszédek után a Fülöp Áron Általános Iskola diákjai, valamint az óvodások szavalata, tánca következett. /Nagyálmos Ildikó: Felsőboldogfalva ünnepe. Szobrot emeltek Fülöp Áron tiszteletére. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

2002. június 4.

Negyvenhárom alkotó jelentkezett több mint kétszáz munkával a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum felhívására. Zepeczáner Jenő, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az erdélyi magyar fotográfusokhoz intézett felkéréssel céljuk az volt, hogy felmérjék: kik a jelenleg is alkotó, rendszeresen kiállító fotóművészek. A beküldött képekből nyílt meg a tárlat. A múzeum szeretne létrehozni egy fotográfiai gyűjteményt, távlati céljuk egy fényképészeti múzeum létrehozása. /Sarány István: Erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2002. június 14.

Huszonöt évvel ezelőtt, 1977-ben avatták a tájházat Székelyszentléleken. Balázsi Dénes tanár a kezdettől jelen volt, azóta a gyűjtemény gyarapodott. Balázsi Dénes megírta a Homoród menti szövetkezeti mozgalom két világháború közötti történetének monográfiáját. A hajdani népélet eltűnt, de tárgyi leltára még megvan ott, ahol összegyűjtötték, és vigyáznak rá. A múzeumokban, a csernátoni tájházban és – Székelyszentléleken. Jelenleg a Haáz Rezső Múzeum /Székelyudvarhely/ a felettesük a tudományosságban. A gondozói díjat is onnan kapják, havonta ötszázezer lejt. A helyi Vadrózsák Művelődési Egylet a műkedvelő színjátszás fölpártolására jött létre. /Oláh István: Huszonöt évvel ezelőtt avatták fel. Ház a tájban Szentléleken. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 14./

2002. június 22.

Igényes kiadvány Veres Péter A székelyudvarhelyi képtár /Haáz Rezső Alapítvány, Múzeumi Füzetek, Székelyudvarhely, 2001/ című munkája. Olvasható az alapító, Maszelka János visszaemlékezései a kezdetekről, a Városi Múzeum vezetőjének, Zepeczaner Jenőnek az emlékezése, valamint Kántor Lajosnak az adományként Udvarhelyre költöztetett Korunk Galéria-gyűjteményről szóló írását. A kötetet a Haáz Rezső Múzeum Képtárának alapgyűjteményét ismertető adattár, valamint a Haáz Rezső Alapítvány kiadványait összegező felsorolás egészíti ki. /Németh Júlia: Művészeti élet Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2002. július 1.

Jún. 27-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum képtárában megnyitották tizenhét vidéki amatőr képzőművész - festők és fafaragók - kiállítását, a II. Hargita Megyenapok keretén belül. A kiállítók közül a legidősebb Veres Emma, aki 1920-ban született Énlakán, s jelenleg Szentábrahámon él. A legifjabb a siménfalvi Joó Dénes, ő 1986-ban született, számos díj tulajdonosa, jelenleg a székelyudvarhelyi Palló Imre Képzőművészeti Szakközépiskola IX. osztályos diákja. A legszínvonalasabb munkák közé tartozik Sándor Attila (1974) faszobra, de Sándor Győző (1973) és Tamási Árpád (1953-1999) festményei is magasan kiemelkedtek az alkotások közül. /(nagyálmos): Nehéz vidéken érvényesülni. Bemutatkoztak a vidéki amatőr művészek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2002. szeptember 16.

Az elmúlt hét végén több erdélyi városban idézték fel a 150 éve született Petelei István író személyiségét, életművét. A megemlékezések szept. 13-án Székelyudvarhelyen kezdődtek, majd szept. 14-én Szovátán emléktáblát avattak a jeles novellista és irodalomszervező egykori nyaralója helyén. A budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és Alapítvány szervezte jubileumi rendezvénysorozat Marosvásárhelyen, a római katolikus temetőben folytatódott, ahol az emlékezők koszorút helyeztek el Petelei István sírján. /Petelei Istvánra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2002. szeptember 25.

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumhoz tartozik a tudományos könyvtár, valamint az állandó képtár, továbbá Szejkén az Orbán Balázs sírhelyéhez vezető kapumúzeum és a farkaslakai Tamási Áron-emlékház. Idén, csupán a nyári hónapokban több mint 20 ezren fordultak meg a múzeumban, a képtárban, Szejkén és az emlékházban, tájékoztatott Zepeczáner Jenő múzeumigazgató. 2000-ben magyarországi testvérmúzeumok közreműködésével készült el a korszerű alapkiállítás Székelyföld virágai témával. Időszakos kiállításokban nem szűkölködött idén sem a múzeum. Orbán Julianna agyagból készült kisszobraiból nyílt tárlat, volt fotókiállítás, lesz Illyés Gyula-emlékkiállítás. Jelenleg Szejkefürdőn tervezik megnyitni Székelyföld fürdő- és borvízmúzeumát. Gyűl az anyag, eddig 100 borvizes korsót és négy korabeli szállítószekeret sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum fennállásának közelgő 200. évfordulója tiszteletére megjelenik az erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes katalógusa, Székelyföld múzeumainak adattára, valamint a Fadrusz János és erdélyi köztéri szobraink az első világháború előtt című kiadvány Miklósi Sikes Csaba, a sümegi múzeum igazgatójának szerkesztésében. Október 7-13. között tartják - ugyancsak a múzeumban - az erdélyi magyar restaurátorok találkozóját. /Kristó Tibor: Kedveltek a székelyudvarhelyi múzeum tárlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2002. december 24.

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban megnyílt Bíró Gábor festőművész kiállítása. /K. B. B.: Egyéni kiállítás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 24./

2003. május 26.

Gyergyószentmiklóson véget ért az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/-vándorgyűlése. A két nap alatt 42 tudományos dolgozat hangzott el. Garda Dezső kiemelte: "Nem csak az eddigi legnagyobb EME-vándorgyűlésen vagyunk túl, de az előadások minősége is kiemelkedő volt. Sikerült olyan történeti képet kialakítani, ami a székely civilizáció főbb alapelemeit domborította ki, emellett nagyon sok dolgozat a legújabb kutatások eredményeit mutatta be. Örvendetes volt a nagyszámú fiatal kutató jelentkezése és, hogy az összes székely térségből érkeztek kutatók, így Székelyföld tudományossága fel tudott zárkózni az ismert honi kutatók (Egyed Ákos, Magyari András, Péntek János, Kozma Dezső, Kötő József és mások) mellé. Ez annál is fontosabb, mert a tudományos munka megmaradásunk egyik feltétele." /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Véget ért az EME-vándorgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./Az Erdélyi Múzeum Egyesület A székelyföld történelme, kultúrája, földrajzi helyzete és néprajzi sajátosságai elnevezésű vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson 1990 óta az egyesület legnagyobb rendezvényének számít: két nap alatt összesen 42 történelmi, helytörténeti, néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi dolgozat hangzott el. Sipos Gábor (Sapientia) dolgozata az egyházak együttélését taglalta a XVII.-XVIII. századi Fogarasban. Egyed Ákos akadémikus, az EME-elnöke a Székely Művelődési és Közgazdasági Egyesület 1875-ös megalakulásáról és működéséről szólt. Délutántól két helyszínen folytatódtak az előadások, a történelmi szakosztály a Székelyföldet járta körül: Vofkori László (Sapientia) a Székelyföld földrajzi határairól értekezett, Botár István (Csíki Székely Múzeum - CSSZM) Csíkszékről a X.-XIV. században; Tüdős S. Kinga (N. Iorga Intézet, Bukarest) I. Mikes Kelemen erdélyi főúr (a Törökországi levelek írójának nagybátyja) 1685. évi csíksomlyói temetését mutatta be, előkészületeivel, pompájával, korabeli szokásaival. Pál Antal Sándor (Marosvásárhely) Marosszék etnikai összetételének XVII.-XIX. század közötti alakulásáról értekezett: a románság nagy arányú betelepedése a XVII. század elején kezdődik, majd a XVIII. század elején megismétlődik, amikor a kuruc-labanc háború és a pestisjárványok miatt a telkek 31%-a válik lakatlanná, és a földesuraknak munkaerőre van szükségük. Szőcs János (CSSZM) három székely falutörvényt ismertetett: az elpusztult Monyasd, valamint Tusnád és Szépvíz falutörvényeit; Zepeczaner Jenő (Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely) Vargyas Dánielt és családját ismertette. A művelődési ház másik termében székelyföldi intézményeket, néprajzi és helytörténeti vonatkozásokat taglaló dolgozatok hangzottak el: Lukács Mária (Gyergyószentmiklós) a gyergyói múzeum megalakulásának folyamatáról tartott előadást; Balázs Lajos (Sapientia) a keresztnevek változásairól, Farkas Irén (CSSZM) a csíki népi mesterségekről értekezett; Kémenes Mónika (Gyergyószentmiklós) a Lázár-kastély kályháiról és kályhacsempéiről, Kiss Portik Irén a csángó és székely írott tojások motívumainak pogány üzenetéről, István Anikó (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy) István Lajos néprajzosról tartott előadást, Szabó Judit (kézdivásárhelyi múzeum) a gyergyói tulajdonjegyekről. Szombaton a történelmi szakosztályon Magyari András professzor gyergyóiak részvételét követte nyomon a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, Garda Dezső a székely határezredekről, Cserey Zoltán Háromszék részvételéről az 1788-as osztrák-török háborúban, Albert Ernő az utolsó Gábor Áron által öntött ágyúkról, Demeter Lajos (Sepsiszentgyörgy) a határőrségi vagyon visszaszerzéséről tartott előadást; Demeter László (Barót) Horváth Ignácz és Balázs Konrád emlékiratait ismertette az 1848-49-es forradalomról; Roth András Lajos (Székelyudvarhely) Mezőgazdasági ismeretterjesztés a XX. század elején címmel tartott előadást, Bíró Rózsa (Sepsiszentgyörgy) a háromszéki határőrvagyon örökségéről és a Háromszéki Székely Tanalapról, Papucs András (Sepsiszentgyörgy) a székelyföldi erdei kisvasutakról, Tóth Szabolcs (Sepsiszentgyörgy) a szentkereszthelyekről és szerepükről a múzeum történetében, míg Rokaly József (Gyergyószentmiklós) Gyergyócsomafalváról 1937-1946 között, az országos hatalmi változások tükrében. Az irodalmi-néprajzi szakosztályon Péntek János professzor (BBTE) a nyelvi regionalitás értékeiről tartott előadást, Olosz Katalin (Marosvásárhely) az 1849-es orosz intervenció emlékeiről a szájhagyományban, Márton László a vízimalmokról a Székelyföldön, míg Kozma Dezső (BBTE) Hagyomány és megújhodás Aranytól Adyig címmel tartott előadást. Nagy Mihály Zoltán (tudományos kutató, Kolozsvár) Háborús bűnös volt-e Wass Albert? című előadása kapcsán kérdésként fölmerült egy perújrafelvétel lehetősége és kimenetelének esélyei. Kötő József EMKE-elnök Senkálszky Endre színművész visszaemlékezése segítségével ismertette a Kolozsvári Nemzeti Színház történetét 1940-44 között, Boér Hunor (Sepsiszentgyörgy) Bod Péter Magyar Athenasát, az 1767-ben megjelent első magyar irodalomtörténeti lexikont ismertette, amely megjelent újrakiadásban; szintén ő olvasta fel Wolf Tamás budapesti szerkesztő dolgozatát az erdélyi tudományszervezésről a két világháború között. Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy) Benkő József esperes Filius posthumusát ismertette, amely másolatban maradt fenn, és átmenti az erdővidéki egyházmegye elveszett levéltárát. A kutatócsoport az egyházmegye 300. évfordulójára tervezi kiadását. Kocs Irén (Sepsiszentgyörgy) a Székely Nemzeti Múzeum természettudományi tárgyi gyűjteményeinek fejlődéséről tartott előadást és a szervezett kutatóexpedíciókról a két világháború között, Garda Dezső pedig a gyergyói tutajozásról, amelynek kezdetei az 1600-as évek elejére tehetők, egy időben a Portik (parik) név megjelenésével. A vándorgyűlés végén Garda Dezső parlamenti képviselő, a rendezvén főszervezője megköszönte az előadóknak a részvételt. /Gál Éva Emese: Maratoni vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2003. június 20.

Szejkefürdő múltja, jelene és jövője címmel jún. 18-án vitafórumot szerveztek Székelyudvarhelyen. A jelen lévő orvosok, építészek, muzeulógusok, valamint a városi tanács képviselői egyetértettek Szejkefürdő (korábban bemutatott) fejlesztési tervével. Dr. Balla Árpád a fürdő gyógyhatású vizeiről, valamint az egykori mofetta fontosságáról szólt. Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója hangsúlyozta: sürgősen újjá kell éleszteni a Szejkefürdőt, mivel kiemelt pontja a városnak, turisztikai szempontból azonban kihasználatlan. Dudás Antal építész elmondása szerint kettős kihívást jelent a kivitelezőnek az épület tervezése, térelrendezése, hiszen a Kárpát-medencében nem igazán akad példa arra, hogy múzeum és borvízforrás együttesen épült volna fel. /Szász Emese: Fórum Szejkefürdőről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2003. október 16.

Okt. 15-én megnyitották a Csíki Székely Múzeum kápolnatermében azt a kiállítást, amely Erdély nagy püspöke, Márton Áron életútját kíséri végig. A most Csíkszeredában látható anyag - fényképek, festmények, írásos dokumentumok - ez év tavaszán a Terror Háza Múzeumban /Budapest/ időszakos kiállításként kapott helyet, tájékoztatott Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója. Egy üzletember, Nyárádi István és Gergely István csíksomlyói plébános ötlete volt: az anyagot vándorkiállításként kell bemutatni a Székelyföldön. A kivitelezésben az egri Segít a Város Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány volt a partner. Két hónap múlva a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba, onnan pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba viszik a kiállítást, hogy végül Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson kerüljön a közönség elé. A kiállított anyaghoz kapcsolódik egy film is, amelyet különböző régi filmrészletekből, bejátszásokból, interjúkból, emlékezésekből, a korabeli sajtóban megjelent részletekből állítottak össze. A kiállítás megnyitóján a Csíki Székely Múzeum udvarán egy fenyőfát ültettek el, ezzel is tisztelegve Márton Áron végakarata előtt, amely szerint temetésére nem virágot, hanem fenyőágat kért. A megnyitón Tamás József segédpüspök emlékezett a nagy elődre. /Takács Éva: Márton Áron emléke képeken, filmen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2003. november 25.

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének tagjai mutatták be alkotásaikat. A szövetségnek évente három kiemelkedő rendezvénye van: a soros közgyűléseken kívül nyaranta fotóművészeti nyári egyetemeket szerveznek, a Mafosz Szalon elnevezésű rendezvényeken pedig alkalmat nyújtanak a kortárs fotóművészet megismerésére. A XX. Mafosz Szalont Zepeczaner Jenő, a múzeum igazgatója nyitotta meg. /(barabás): XX. Mafosz Szalon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-107




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998