udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hargita es Kovaszna Megyei Romanok Civil Foruma /FCRHC/

2005. június 24.

Elutasították a Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma tagszervezetei a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyói szervezete párbeszédfelhívását. A fórum úgy értékelte, nem folytat párbeszédet alkotmányellenes témákról, a területi autonómia kérdésének „meddő vitája felesleges időveszteség” lenne. /Sarány István: Az autonómiáról nem folytatnak párbeszédet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

2005. augusztus 6.

Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

2006. november 11.

A Kovászna és Hargita megyei románok Civil Fóruma felkérte a román politikai pártok vezetőit, hogy írjanak alá egy partnerségi protokollt az autonómia-törekvések megakadályozására. Megyei szinten a román politikai pártok egy része már aláírt erre vonatkozóan egy partnerségi szerződést a Civil Fórum képviselőivel, beleértve a Kovászna megyei DP-t is. /Állítsák le az autonómia-kezdeményezéseket! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2006. november 20.

A decentralizáció és autonómia ellen agitáltak a székelyföldi románok, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának (FCRHC) tagjai Marosfőn. A megbeszéléshez – melyet több politikai párt is támogatott – csatlakozott néhány Maros megyei polgármester és a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének tagjai is. Ioan Solomon, a fórum elnöke a magyarok autonómiatörekvéseit aberránsnak és európaiatlannak minősítette. A találkozón többen is úgy vélték, hogy Székelyföld román többségű falvaiban szándékosan hátráltatják a megyei elöljáróságok az infrastruktúra fejlesztését. A magyar érdekvédelmi szervezetek autonómiatörekvéseit székely enklávé létrehozására tett kísérletnek nevezték. Az egyik felszólaló kijelentette: ő nem soviniszta, semmi baja az RMDSZ-szel, amely jól teszi, hogy képviseli a magyarság érdekeit, de ezt ne a kormányban tegye. A gyűlésnek egyetlen „fekete báránya” volt Mihai Meres balánbányai polgármester személyében, aki gyávák gyülekezetének nevezte a fórumot. „Az az érzésem, hogy sürgősségi kórházba tévedtem. Itt mindenki siránkozik, versfelolvasást tartanak veteránok. Ezek az események már mindjárt száz éve történtek, inkább a jövőbe kellene tekintenünk és felkészülni egy esetleges olyan forgatókönyvre, hogy létrejön a székelyföldi autonómia” – mondta. A találkozó végén jelen volt néhány ortodox egyházi méltóság is. A résztvevők elfogadtak egy memorandumot, melyben többek között azt kérik a román államtól, hogy foglaljon határozottan állást a magyar követelések ellen, valamint „akadályozza meg a magyarok revizionista, szeparatista és irredenta törekvéseit”. /Horváth István: A román nyelv hivatalossá tételét kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20

2006. november 24.

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke a székelyföldi románoknak azt javasolta, hogy nemzeti identitásuk megőrzése érdekében kérjék a kulturális autonómiát. Gazda Zoltán “hasztalannak és felháborítónak” tartja a Kovászna és Hargita megyei románok fóruma által szervezett marosfői találkozót. Az összegyűlt Kovászna és Hargita megyei románok képviselői ugyanis “hamis állításaikkal kürtölték tele a hazát. Hazudtak, félretájékoztattak, irredentizmussal, szeparatizmussal, revizionizmussal riogattak.” A MPSZ sepsiszéki elnöke szerint a mindenkori román kormány nem tett egyebet, minthogy szándékosan visszafejlesztette a Székelyföldet, és ennek a románok is tudatában vannak, hiszen országos szinten e két megye lakói keresnek a legkevesebbet. Emiatt van szükség Székelyföld autonómiájára. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

2007. január 26.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) jelentette fel Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a székelyföldi román közösség nevében fellépő Hargita és Kovászna megyei románok civil fóruma (FCRHC). A szervezet azt kifogásolja, hogy a városháza által megjelentetett időszakos kiadvány kizárólag magyar nyelven tájékoztatja Háromszék fővárosának lakóit, s így csorbul a létszámban kisebbségi román lakosság információhoz való joga. Alkotmánysértést, valamint az európai szabványok lábbal tiprását említi a fórum, amely szerint a CNCD-nek azonosítania és számon kell kérnie a súlyos megkülönböztetés elkövetőit. „A románokat tudatosan mellőzik és lenézik, ami nyílt és elfogadhatatlan diszkrimináció” – állítja a fórum. Albert Álmos elmondta, természetesnek tartja, hogy a román nyelvű tolmácsolás mellett magyarul is publikálják a képviselőtestületi ülések határozatait. Hozzátette: a román nyelvű szövegek is megvannak, a magyarhoz hasonlóan elérhetők. Elismerte, hogy a kiadvány fedelén találhatók magyar nyelvű információk, de mindezek közérdekűek. „Ha valaki vállalkozik románra lefordítani az anyagokat, ezek helyet kapnak a laptestben” – ígérte. /Diszkriminációval vádolják Albert Álmost. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2007. február 12.

A jövőben a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közleménye román nyelven is megjelenik. Előzőleg a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fóruma jelezte a Diszkriminációellenes Tanácsnak, hogy sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal közpénzekből havi folyóiratot jelentet meg csupán magyar nyelven. Sztakics Éva alpolgármester szerint eredetileg a közleményt azért adták ki, hogy a magyar nemzetiségű lakosság is hozzáférhessen a megyei tanács határozataihoz. A tanácsi határozatok ugyanis eddig a polgármesteri hivatal honlapján csak román nyelven jelentek meg. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a sepsiszentgyörgyi helyi tanács diszkriminált, amikor nem adta ki a polgármesteri hivatal lapját román nyelven is. /Diszkrimináció-értelmezések. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

2007. augusztus 11.

A Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma tiltakozik Kovászna megye új címerének elfogadása ellen, mivel szerintük a címer egyetlen olyan szimbólumot sem tartalmaz, amely a románokat képviselné. Ioan Solomon, a fórum elnöke kifejtette: a címert azért fogadta el a kabinet, mert az RMDSZ kormányon van. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a címer nem etnikai, hanem heraldikai szimbólumokat tartalmaz, a címerek használata koncentrált formában a vidék történelmét, gazdasági, kulturális és szociális jellegzetességeit tömöríti. /Román tiltakozás Kovászna megye címere miatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2007. augusztus 16.

A Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fóruma a Kovászna megyei prefektushoz, alprefektushoz, a Közigazgatási és Belügyminisztériumhoz címzett nyílt levelében azt kérte, hogy ellenőrizzék, legális-e a Székelyföld feliratú tábla felállítása. /Román tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./

2007. augusztus 21.

Helyes és jó ötlettől vezérelve, az RMDSZ kezdeményezésére, Székelyföld határát hirdető pannót helyeztek el Kökösnél, Kovászna és Brassó megye határánál. Az eseményről az RMDSZ elnöke, Markó Béla kijelentette: „Itt az ideje, hogy ilyen szimbolikus eszközökkel is kifejezést adjunk annak, hogy Székelyföld hagyományos egység. Én magam javasoltam, hogy Székelyföldön – Kovászna, Hargita és Maros megyében – ilyen közös szimbólumokkal is kifejezzük, ez a régió összetartozik. Ha valaki belép Székelyföldre, lássa, hogy egy sajátos régióban van”. Az acsarkodókat országos, sőt európai hírűvé avatta ezt az eseményt. Olguta Vasilescu nagy-romániás képviselő képes volt Olténiából Kovásznára utazni, hogy megkérdezhesse Markó Bélától, mi a jó a többnyelvű pannóban, mert ő nem érti. Miután a Hargita Megyei Románok Civil Fóruma drámai hangon ecsetelte a veszélyt, maga a belügyminisztérium rendelt el kivizsgálást az ügyben. Még sincs olyan ideális harmónia azon a tájékon a románok és magyarok között, mint amit egy héttel korábban Traian Basescu próbált bebeszélni a közvéleménynek, miközben ígéretekkel ámította a „tekintélytől félájult székely imádóit”. /Mózes Edith: Székelykapu. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

2007. augusztus 22.

Panasszal fordult a Hargita és Kovászna Megyei Román Civil Fórum az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz: a múlt hétvégén lebonyolított Háromszéki Magyarok Világtalálkozója diszkriminatív a románok és a más nemzetiségűek (németek, romák, zsidók stb.) számára. A feljelentők a felelősséget Demeter Jánosra, a Kovászna Megyei Tanács elnökére, a tanács vezetőségére, valamint a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalra hárítják. A fórum tagjai szerint az augusztus 17–20-a között megszervezett rendezvény nyilvános, és kimondottan etnikai jellegű volt. „A rendezvény a szervezők cinikus és arrogáns hozzáállását bizonyítja a nem magyar nemzetiségű Kovászna megyei lakosok irányába. Ezáltal másodrendű állampolgároknak tekint, akiket nem kell számba venni, habár mi is a megye fiainak, adófizető polgároknak tekintjük magunkat”, olvasható a közleményben. /Diszkriminálva érzik magukat a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2007. november 2.

A Székelyföld-tábla kihelyezésének engedélyezése miatt menesztette az országos útügyi vállalat vezetősége Mircea Olarut, brassói területi műszaki igazgatóhelyettest. „A pannó rendkívül súlyos következményekkel járhatott volna a Kovászna megyei társadalmi környezetre, valamint a romániai etnikai hangulatra nézve, s kihathatott volna Románia más országokkal, illetve nemzetközi szervekkel való kapcsolataira” – áll az indoklásban. Mircea Olaru megfellebbezi a munkaszerződése felbontását előíró döntést, mivel szerinte nem tartozik feladatkörébe a pannó tartalmának megvizsgálása. Emlékezetes, a Székelyföld-táblát augusztusban helyezte ki a Kovászna megyei tanács. Elhelyezése ellen számos politikai alakulat, valamint a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma is tiltakozott, és a pannót néhány nap múlva eltávolították. /Bálint B. Eszter: Táblaügy: kirúgták az útügyi illetékest. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./

2007. november 5.

Elítéli a Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fórumának vezetősége, hogy a kormány és a politikusok nem reagálnak az RMDSZ „Új honfoglalás” kampányára, mindez bátorítást, hallgatólagos cinkosságot jelent, vélik. Ioan Solomon, a fórum elnöke kijelentette: nem elsősorban az RMDSZ-t vádolják, hanem a bukaresti kormány tagjait, mivel megengednek egy ilyen kampányt. /Berzenkednek a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2008. február 25.

Ioan Solomon, a Hargita és Kovászna megyei Polgári Fórum elnöke hangsúlyozta: Hargita és Kovászna megye gondjairól tájékoztatta az államfőt, a két megyében ugyanis etnikai tisztogatás tapasztalható, melynek véget kell vetni. Solomon tájékoztatása szerint Traian Basescu államfő megerősítette e gondok létezését, és arról tájékoztatta, hogy a román államnak közbe kell lépnie egy stratégia kidolgozásával, mely azonban nem a magyarok ellen, hanem a románság diszkriminációjának megszüntetéséért készülne. Uszításnak és feszültségkeltésnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-törekvéseit Traian Basescu Kovásznán tett nyilatkozatában. Az elnök szerint az ilyen alkotmányellenes igények jelenleg mindössze azt mutatják, hogy az ilyen nyilatkozatok szerzői nem óhajtják a kölcsönös egyetértést. Azt illetően, hogy az SZNT az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésétől (APCE) kér jelentéstevőt Székelyföldnek a magyar közösség helyzetének és az autonómia iránti igény felméréséért, a román államfő azt mondta: „úgy tűnik, az urak Kirgizisztánban érzik magukat, és nem tudják, hogy Románia már belépett az Európai Unióba, következésképp megfelelt a szükséges elvárásoknak”. Arra a felvetésre válaszolva, hogy Magyarország támogatásáról biztosította a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéseit, Traian Basescu kifejtette: kételkedik afelől, hogy a magyar kormány megengedi magának a román belügyekbe való beavatkozást. /Traian Basescu Háromszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

2008. szeptember 25.

A sepsiszentgyörgyi autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló tanácshatározat-tervezet visszavonását kéri a Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fóruma. A Magyar Polgári Párt frakciójának kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal múlt héten bocsátotta közvitára a határozat-tervezetet, melynek tárgya a Kovászna megye határainak módosítását érintő referendum megszervezése. A Románok Civil Fóruma provokációnak minősíti, hogy a népszavazást éppen a román nemzeti ünnep környékén, november 30-án tervezik megtartani. Ioan Solomon elnök nyílt levele szerint: Antal Árpád polgármester felelőssége, hogy ne adjon teret az autonómia-népszavazást érintő alkotmányellenes kezdeményezéseknek, amelyek, megfogalmazása szerint „veszélyesek a térség nyugalmára”. „Nem áll módomban visszavonni a tervezetet, hiszen nem is én kezdeményeztem, hanem a polgári frakció” – reagált erre a sepsiszentgyörgyi elöljáró. /Kovács Zsolt: „Provokáció a referendum” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2008. október 17.

A Kovászna és Hargita Megyei Románok Polgári Fóruma nevében Ioan Solomon elnök azzal vádolta a magyar közösség vezetőit, hogy provokatív megmozdulásaikkal megrontják a román–magyar együttélést, és megakadályozzák a térség gazdasági fejlődését. Az Magyar Polgári Pártot az autonómiatörekvések megszállottjaként románellenességgel, az állam egysége elleni fellépéssel bélyegezte meg és kifogásolta, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat közvitára bocsátja az MPP által beterjesztett autonómiatervezetet. Solomon Markó Béla azon kijelentését, miszerint a többségében magyarok lakta vidéken a románoknak illene megtanulniuk magyarul, a horthysta időszakhoz való visszatérés rémeként említette. Abba is belekötött, hogy a hamarosan Kovászna és Hargita megyébe látogató Sólyom László magyar köztársasági elnök találkozni óhajt a Csángómagyarok Szövetsége, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel. Ioan Solomon kifogásolta, hogy a megyei tanács pénzt szavazott meg a Kökös határában felállítandó Székelyföld-táblára. (Közben azon az ülésen Solomon sem szavazott a felállítás ellen.) Az egyetemi évnyitón kizárólag magyarul beszéltek, lenézve a román diákokat, állította a politikus. (Valójában a gazdasági szakok évnyitóján a főigazgató mindkét nyelven szólt, a közigazgatási szak megnyitóján pedig a magyar tanulmányi igazgató kizárólag románul szónokolt, kollégája pedig magyarul) /Szekeres Attila: Háborog a románok fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2009. július 30.

Az őszre tervezett székelyföldi nagygyűlés hírére a székelyföldi románokat tömörítő Polgári Fórum nagygyűlést kíván szervezni, hogy egységes álláspontot fogadjanak el a régió autonómiatörekvései ellen. Ioan Lacatusu, a Hargita és Kovászna megyei románokat tömörítő Polgári Fórum elnöke szerint a cselekvési tervet annak függvényében dolgozzák ki, hogy a helyi magyar vezetők mit lépnek. Tucatnyi ember vett részt július 29-én Csíkszeredában a román himnusz napja alkalmából szervezett ünnepségen, Constantin Strujan Hargita megyei prefektus felrótta a megyei és városi magyar nemzetiségű választott képviselőknek, hogy nem tisztelik a román állam jelképeit. /M. Á. Zs. : Román reakció(so)k. Székelyföldi románok az autonómia ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998