udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hargita Megyei Foldoszto Bizottsag

2006. július 25.

Garda Dezső parlamenti képviselő évek óta harcol az illegális fakitermelés, az erdőmaffia ellen. Tulajdon-visszaadással kapcsolatos ellenőrzés volt ez elmúlt héten Hargita megyében. A kivizsgálás alapját a panaszok, illetve a parlamenti vizsgálóbizottsághoz érkezett feljelentések képezték. Ezeket sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottságok nem orvosolták, de a prefektúra sem segített a tulajdonosokon, nem támogatta ügyüket. Több száz ilyen panasz gyűlt össze az elmúlt időszakban, de az ellenőrök mostani székelyföldi útjukon csak a legsúlyosabb panaszokat, visszaéléseket vizsgálták ki. A Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatalban kezdődött az ellenőrzés, a Mátis-birtoknál több súlyos visszaélést is tapasztaltak. 2000-ben a megyei földosztó bizottság negyven hektár területet juttatott vissza az örökösöknek, ezt azonban a helyi földosztó bizottság felülbírálta, és nem adta vissza a területet. Más is történt: 2004 őszén birtokba helyeztek több legelő- és kaszálótulajdonost, miközben a földosztó bizottság ilyen irányú döntése csak 2005-ben született meg, tehát a sorrendet törvénytelenül megváltoztatták. Az ilyen ügyek súlyos visszaélésnek minősülnek. Gyergyószárhegyen az emberek megkapták a tulajdonjogot, ellenben nem helyezték őket birtokba. Közben az erdőket folyamatosan lopják. A helyi földosztó bizottság nem akarta vétkességét elismerni. A gyergyószárhegyi kolostor útját mindenképpen községi úttá akarták nyilvánítani, holott az egyházi birtokon belül található. Ezen az úton hordják el az illegálisan kivágott fákat, ehhez pedig nem akarták az egyház beleegyezését kérni. Gyergyóalfaluban a helyi földosztó bizottság a közbirtokossági erdőkből mért ki jogtalanul magánembereknek. Gyergyócsomafalván a polgármester nem akarta aláírni a birtokba-helyezési papírokat, a tulajdonosok kiszolgáltatottak, nem tudnak szerződést kötni az erdészettel, az erdők pedig fogyatkoznak. Ugyancsak súlyos visszaélés, hogy az erdészeti igazgatóság nem hajlandó visszaadni az erdőtulajdonosoknak a törvény által előírt épületeket, erdészházakat. A helyzet azért súlyos, mert a tulajdonba helyezéskor az erdőmaffia törvénytelenséget követett el, hogy a jogos tulajdonosokat megfosszák az erdőrészektől. A képviselő megállapította, az illegális fakitermelés mozgatórugója a minisztérium által meghatározott kvótarendszer. Romániában nincs a szakmai szabályokat megtartó erdőgazdálkodás. Az erdészetek vezetői között sok a közönséges bűnöző. Ezeket az embereket magas szinten védik, mindenkit lepénzelnek, ők az erdőmaffia kulcsfigurái. A magánerdészetekbe jórészt azok az erdészek kerültek, akik állami fennhatóság alatt már kiirtották az erdők jelentős részét. Nem működnek ésszerűen a közbirtokossági erdők sem. Ezek vezetői gyakorta visszaélnek helyzetükkel. Nem működik a választott vezetőkkel szembeni számonkérés. Hosszabb távon a székelyföldi erdők eltűnnek, az igazságszolgáltatás, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével. A kommunizmus ötven esztendeje kiirtotta az emberekből a magántulajdon iránti felelősséget. A legtöbb erdőtulajdonos nem jár el a közgyűlésekre, nem tájékozódik, nincs alapos ellenőrzés. A tulajdonosok feje fölött egy szűk réteg dönt. Becslések szerint 1999-ig hatmilliárd dollárnyi kár keletkezett a romániai erdőállományban, az utóbbi hat évben pedig további 5 milliárd eurónyi erdőnek veszett nyoma. Garda nem hiszi, hogy az európai uniós csatlakozással lényegi változás állna be. RMDSZ-politikusként Garda az egyetlen képviselő, aki folyamatosan szót emel a Székelyföld jövőjét veszélyeztető erdőirtások ellen. Legtöbbször magyar erdészeti vezetőkkel, RMDSZ-es tisztségviselőkkel, polgármesterekkel kell hadakoznia. Sok székelyföldi jelölt azért vállalja a polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ színeiben, hogy az erdőkből meggazdagodhasson. Tisztségük elején a legtöbbnek nincs erdeje, későbbi vagyonnyilatkozatukban már több tíz hektár erdő szerepel. Visszatérő jelenség, hogy nem írják alá az erdők tulajdonba helyezéséről szóló döntéseket, közben az erdőket illegálisan kivágatják. Az RMDSZ felső vezetése nem akar tudomást szerezni erről a súlyos helyzetről. Kiközösítik Gardát, mert egyedül harcol az erdőmaffia ellen. Azzal vádolják, hogy RMDSZ-képviselőként RMDSZ-tagokat jelentget fel a hatóságnál. Sajtókampány indult ellene a gyergyószentmiklósi Új Kelet című újságban, illetve a helyi tévében, a Fény tévében. Ezt a médiát hivatalosan támogatja az RMDSZ Communitas Alapítványa. A törvénytelen fakitermelés miatt Székelyföld hosszabb távon halálra van ítélve. /Makkay József: Az erdőlopás Székelyföld vesztét okozza. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998