udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hargita Megyei Hagyomanyõrzesi Forraskozpont (Szekelyudvarhely)

2006. december 21.

Üresen maradt a székelyudvarhelyi könyvtárigazgatói szék, miután dr. Hermann Gusztáv korábbi intézményvezető megpályázta és elnyerte az újonnan létrehozott Hargita Megyei Forrásközpont igazgatói állását. A távozó igazgatót eddigi munkásságáért polgármesteri oklevéllel tüntették ki. /-mlf-: Új könyvtárigazgató kerestetik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./

2007. január 9.

Átszervezik Hargita megye kulturális életét. Székelyudvarhelyen már ki is nevezték az új kulturális központ, a Forrás igazgatóját. Gyergyószentmiklósról a központ irodája Gyergyószárhegyre kerülne. Kassay Péter, a szárhegyi székhellyel működő Megyei Művelődési és Művészeti Központ (MMMK) igazgatója elmondta, az elképzelés alapja, hogy ne távirányítással működjenek e központok, hanem helyben hozzák meg döntéseiket. Ezért a három tájegység, Csík-, Gyergyó- és Udvarhely-szék területén működő irodákat egy-egy központhoz. Farkas Zoltán megyei tanácsos, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet elnöke nem ért ezzel egyet, szerinte ezzel tovább folyik Gyergyószentmiklós gyengítése gazdasági és kulturális vonalon is. /Bajna György: Átszervezik az intézményrendszert. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2007. január 18.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat január 18-án a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont (HMHF) székházavatójával kezdődik. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály, 2000 óta állt a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár élén. Az intézmény új székhelyre költözött. Hermann Gusztáv folytatni tudta történészi munkáját, tanulmányai jelentek meg, illetve 2003-ban első terjedelmesebb önálló munkája, a Náció és nemzet című kötet. Úgy vállalta el az új intézmény igazgatói tisztét, hogy abba beleférjen egy kutatócsoport működtetése is. A közművelődési tevékenység mellett külön iroda foglalkozik a hagyományos értékek kutatásával, a kutatási eredmények népszerűsítésével. Ez az államilag finanszírozott kutató tevékenység hasznos lesz a székely múlt, a székely népélet, néphagyomány alaposabb megismerésében. Hermann a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetőjével elosztotta a kultúrával kapcsolatos feladatokat: a HMKK kiemelten a „magas kultúrával”, a felnőttképzéssel, a kultúra gazdaságalapú kutatásával foglalkozik, az udvarhelyi központ a hagyományőrzéssel, a székely múlt kutatásával, a hagyományos értékek érvényre juttatásával, míg a szárhegyi központ a kortárs művészet művelésének, kritikai-elméleti értékelésének támogatásával. /Antal Ildikó: A művelődésszervezés légköréből érkezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 18./

2007. február 7.

Elmaradt a városi könyvtár igazgatói tisztségére meghirdetett versenyvizsga Székelyudvarhelyen. Miután dr. Hermann Gusztáv Mihály egykori könyvtárigazgató sikeresen pályázott a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatói tisztségére, a helyi önkormányzat intézményeként működő könyvtár vezető nélkül maradt. A polgármesteri hivatal december 21-én meghirdette a versenyvizsgát, a január 22-én és 23-án esedékes, kétfordulós versenyvizsgát azonban nem tartották meg. Volt jelentkező a meghirdetett állásra, azonban a versenyvizsgát az előrehozott helyhatósági választások miatt elnapolták. Február 23. az írásbeli anyag benyújtásának új határideje, a meghallgatásra pedig csak március 2-án kerül sor. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Igazgató nélkül a városi könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

2007. február 8.

Hargita Megye Tanácsa napirendre tűzte a csíki és a gyergyói kulturális központok működési szabályzatát. Idéntől ugyanis három egyenlő rangú és egymással partnerségi viszonyban álló intézmény látja el a kultúrszervezői feladatokat. A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont és a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ együttműködési megállapodást írt alá. /Régiók és kulturális központok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

2007. március 27.

Székelyudvarhelyen a Hagyományőrző Forrásközpontban nemrég újraindított előadássorozat keretében Zepeczaner Jenő a székelyföldi fürdőéletről beszélt, vetített képekkel illusztrálva kultúrtörténeti áttekintését. /Kápolnási Zsolt: Areopolisz szabadegyetem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27./

2007. április 24.

Negyedévente jelentkezik a jövőben egy új ismeretterjesztő, társadalomtudományokkal, néprajzzal, néphagyománnyal foglalkozó folyóirat, az Örökségünk, melyet a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont fog elindítani. A kiadvány udvarhelyszéki neves személyiségek megszólaltatását, néphagyományok őrzését, kiadatlan történelmi forrásokhoz való hozzáférését tűzte ki célul. A lap főszerkesztője, Kolumbán Zsuzsánna udvarhelyi történész közölte, az Örökségünk székelyföldi súlypontú, történelmi-néprajzi tematikájú lap lesz. A lapot szakemberek, történészek és néprajzosok írják. A Tárgyi örökségünk rovatban művészettörténeti ismertetők lesznek, a Históriában helyismeret, helytörténet, a Népi Kultúrában a székely néprajzról lehet olvasni, a Megkérdeztük című rovat udvarhelyszéki ismert személyiségekkel, jeles kutatókkal közöl interjút, a Forrásközelben történelmi dokumentumokat hoz, a Lábjegyzet pedig helyismereti munkák recenzióit tartalmazza, A kiadványt május 21-én mutatják be. /Barabás Blanka: Örökségünk: helyismeret, székely néprajz, néphagyomány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

2007. május 7.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Areopolisz Történelmi és Társadalmi Kutatócsoport szervezésében május 7-én Székelyudvarhelyen, a könyvtárban Róth András Lajos mutatja be Kolumbán-Antal József Székely honfoglalás, avagy mikor költözhettek a székelyek a Kárpát-medencébe? című könyvét. /Könyv a székelyekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

2007. május 14.

Hagyományápoló maradjon, vagy élő legyen, s ha igen, hogyan éltethető tovább a népművészet? Erről volt szó május 12-13-án Csíkszeredában, az Erdélyi Népművészeti Tanács fórumán. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke jelezte, hogy a szövetség mozgalmas nyár elébe néz, tanulmányutak, rendezvények, kiállítások dúsítják programjukat. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, a székelyudvarhelyi Forrás Hagyományőrző Központ újdonsült igazgatója, a tanácskozás társszervezője ismertette új intézményük tevékenységét. Dr. Papp Kincses Emese A népművészet tetszhalála című vitaindító tanulmányában lesújtó képet vázolt fel a hagyományos népi kultúra jelenlegi állapotáról: romlásáról, értékvesztéséről, a kivezető út állomásait is felvázolva. Farkas Irén néprajzos-muzeológus – ellentmondva az előtte szólónak – kiemelte, hogy a magyar népművészetnek mindig voltak hanyatló és virágzó korszakai, viszont sikerült kilábalnia a válságokból. /Kristó Tibor: Quo vadis népművészet? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2007. május 22.

A VII. Hargitai Megyenapok székelyudvarhelyi nyitórendezvényeként május 21-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székházában bemutatták a központ gondozásában megjelent, új kiadványt. Az Örökségünk címet viselő helytörténeti folyóirat főleg a székelyföldi, társadalomtudományi vonatkozású, történelmi és néprajzi tematikákat helyezi előtérbe. A harminckét oldalas folyóirat azonban nemcsak az udvarhelyiekhez szól, a negyedévente megjelenő kiadványt Hargita megye egész területén terjeszteni fogják. A folyóirat Udvarhelyszék jeles személyiségeit, a székely néprajz és történelem kutatóit szólaltatja meg, jelezte dr. Hermann Gusztáv Mihály, a forrásközpont igazgatója. A megyenapok hagyományos rendezvényének számító megyei képzőművészeti tárlatnak a csíkszeredai Kriterion Galéria adott otthont. /Antal Ildikó, Szász Emese: VII. Hargitai Megyenapok. Új folyóirat, tárlatok és koncertek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

2007. május 31.

Múlt hét végén Gagyban vetélkedtek a környékbeli iskolák legjobb tanulói, a Móra Ferencről elnevezett vers- és prózamondó versenyen. Koncz Juliánna aligazgató az iskola névadóját megidézve üdvözölte a vendégeket, majd húsznál több gyerek adott elő Móra-verseket és prózarészleteket. Két korcsoportban számos szép könyv talált gazdára, az iskola, a Móra Ferenc Alapítvány és helyi vállalkozók, magánszemélyek mellett idén Hargita megye tanácsának és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnak is köszönhetően. /(pbá): Gagyban vetélkedtek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 31./

2007. június 4.

Székelykeresztúron 37. alkalommal rendezték meg június 3-án az évtizedek folyamán nevezetessé vált Nemzetközi Sóskúti Fesztivált. 1970-ben a fesztivált azzal a céllal szervezték meg, hogy lehetőséget biztosítsanak az iskolák műkedvelő hagyományőrző csoportjainak a bemutatkozásra. Az utóbbi tíz évben nemzetközi rendezvénnyé nőtte ki magát, az erdélyiek mellett magyarországi csoportok is felléptek. Eddig a fesztivál főszervezője minden évben a helyi tanulók klubja volt, idén társrendező lett a székelyudvarhelyi székhelyű Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Szitakötő Egyesület. Idén 15 műkedvelő csoport vett részt a rendezvényen. A fesztivál színpadán nagyközönség előtt több mint 400 gyermek szerepelt. /László Miklós: 37. Nemzetközi Sóskúti Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2007. július 10.

A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont indulása óta jelen van a térség és Hargita megye kulturális életében. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály történész úgy látja, hogy az elképzelések megvalósítása nagyjából menetrendszerűen halad. A negyedévesre tervezett történeti-néprajzi ismeretterjesztő folyóirat, az Örökségünk első számának megjelent, Kolumbán Zsuzsánna a főszerkesztője. A következő számjúlius végére várható. Lesz benne sajtótörténet, társadalom- és mentalitástörténet, történeti-földrajz (Vofkori László írása) társadalomnéprajz (Miklós Zoltán írása), népi mesterségek ismertetése (Balázsi Dénes cikke), Róth András Lajos összefoglalója a hajdani Székelység című lap néprajzi tárgyú cikkeiről. Róth András Lajos Kolumbán-Antal József székely őstörténettel kapcsolatos kis könyvét elemzi. /Antal Ildikó: Jelen lenni Székelyföld kulturális köztudatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

2007. augusztus 11.

Negyedévenként jelenik meg Székelyudvarhelyen az Örökségünk, alcímével – Történelem. Népélet. Hagyomány – folyóirat. A lap kiadója a Hargita Megyei Hagyományőrzési Központ, igazgatója dr. Hermann Gusztáv Mihály, főszerkesztője Kolumbán Zsuzsanna. Az I. évfolyam két számában (2007/1., 2007/2.) a székelyföldi anyaszék – Udvarhelyszék – históriai és jelenkori bemutatása történt. A 2. számban Mihály János Tájház lesz a Kárpát-medence legöregebb házából címmel írt a homoródalmási, véséssel díszített, hornyolt feliratos épületgerendájú házról, amely az 1645-ös évszámot is tartalmazza. A rozzant, magánkézben levő épület megmentését a Rika Kistérségi Egyesület vállalta fel. /Sylvester Lajos: Örökségünk (Új székelyföldi kiadvány). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

2007. október 4.

Gidó Csaba történész előadásával (Székelyföldi vasutak) indult újra a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban zajló előadássorozat. A múlt héten a sorozat 10. előadását tartotta Gyöngyössy János Székely templomerődök címmel. A vegyészmérnöki végzettségű, de a művészettörténetet tudományos szinten „művelő” előadó előadását a helyi Digital 3 Tv közvetítette. A székelyeknél az erődített építkezés nem annyira jellemző, mint a szászoknál, ennek több oka van: a 15-16. században a Székelyföld nagy részét még erdő borította, a gazdasági fejlettség kisebb volt a szászföldinél, ezért e terület nem jelentett nagy vonzerőt a portyázó török csapatok számára. A székely erődítések kezdete egybeesett a templomok késő gótikus átépítésével. Előbb egyszerű kerített templomok jöttek létre (Oklánd). A legfontosabb erődített templomhálózat a Székelyföldön a Brassó-Bereck útvonal mentén jött létre: Alsócsernáton, Zabola, Maksa, Feltorja, Uzon, Gidófalva, Sepsiszentgyörgy, Bölön. Ez volt az egyik legjelentősebb hadi és kereskedelmi útvonal. A háromszéki templomerődöket az 1473-as erős földrengés nagyon megrongálta, ugyanakkor az építmények datálását megkönnyíti e történelmi dátum pontos ismerete. /Kápolnási Zsolt: Udvarhelyi premier: TV-közvetítés az Areopolisz szabadegyetemen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./

2007. október 12.

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének IV. vándorgyűlése zajlik október 12-13-án Csíkszeredán, a Hargita Megyei Könyvtárban. Tóth Szabolcs Barnabás, a Kovászna Megyei Tanács Európa Információs Központjának vezető tanácsosa az európai uniós pályázatokról tart tájékoztatót, Vántsa Judit, a kézdivásárhelyi könyvtár igazgatója a romániai magyar könyvtári szaksajtó történetét ismerteti, dr. Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója az Örökségünk című folyóiratot mutatja be, majd Németh Péter informatikus ismerteti a bibliográfiai kiadványszerkesztő szoftvert. A további előadások között Kovács Erzsébet és Máthé Izabella, a Hargita Megyei Könyvtár módszertani szakirányítói a megyénk községi könyvtárainak helyzetét mutatják be. Róth András Lajos, a Székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője a digitalizálás problémáiról beszél. Kolumbán Gábor egyetemi tanár (Sapientia–EMTE) előadása a kultúrának a globális korban játszott szerepével foglalkozik, Spielmann Sebestyén Mihály, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa a XXI. század könyvtárosának léthelyzetéről értekezik. /Könyvtárosok vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./

2007. november 12.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Aeropolisz Egyesület közös szervezésében első alkalommal ülték meg a Magyar Tudomány Napját Székelyudvarhelyen. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1997 óta a magyar tudomány napjaként tartják nyilván november 3-át. A rendezvényen a székelyföldi tudományos műhelyek kaptak teret a bemutatkozásra. Tudományos konferenciát, illetve műsoros ünnepséget tartottak. A konferencia nyitányaként a jelen lévő sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi, kolozsvári, baróti, valamint székelyudvarhelyi különböző szakterületek, múzeumok, alapítványok képviselői kutatásaik eredményeiről tartottak előadást. A rendezvény második felében az utóbbi években megjelent tudományos kiadványaikat, tanulmányköteteiket ismertették. Hermann Gusztáv Mihály, a Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta, a rendezvény elérte célját, hiszen sikerült felleltározni és összefogni a Székelyföldön működő tudományos műhelyeket. Az alkotóműhelyek többsége társadalomtudományokkal foglalkozik. A rendezvény keretében első alkalommal adták át az Udvarhelyszéki Tudományért díjat. A díjazott, Dávid László művészet- és egyháztörténész már nem vehette át a kitüntetéssel járó díjat, Sánta Csaba szobrászművész alkotását a kitüntetett hozzátartozóinak adták át a szervezők. Dávid László életének és tudományos munkásságának egy kisfilm segítségével adóztak. A záróünnepséget a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak zenés műsora színesítette. /Szász Emese: A Tudomány Napja Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

2007. november 29.

November 28-án Székelyudvarhelyen a Hargita megyei tájházak vezetői, gyűjtemények (akár magánjellegűek) gondozói találkoztak, megosztották tapasztalataikat, gondjaikat, ugyanakkor kérdéseikre muzeológusoktól, restaurátoroktól kaphattak választ. A rendezvényt Tájházak helyzete Hargita megyében címmel szervezte a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont. /(bb): Tájházakról Hargita megyében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 29./

2007. december 5.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport szabadegyetemének utolsó előadására került sor az elmúlt héten. Tizenötödik előadáshoz érkezett a szabadegyetem, amelynek keretében kéthetente tartottak előadássorozatot Székelyudvarhelyen. A meghívott udvarhelyszéki történészek, kutatók, múzeumi szakemberek különböző témákban tartottak előadást. A záró előadáson dr. Orosz Pál József zenetanár A székely népdalok Kodály Zoltán kórusművészetében címmel értekezett. Dr. Hermann Gusztáv Mihály, a forrásközpont igazgatója szerint idén rendszeresebb volt az előadássorozat, és mivel a helyi televízióadó is műsorra tűzte az előadásokat, sokkal több érdeklődőhöz eljutott azok üzenete. /Szász Emese Évet zárt a szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

2008. január 22.

Erdély több városában már hét végén elkezdődtek a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett események. A marosvásárhelyi Magyar Kulturális Központ és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata január 20-án tartotta, rendezvényét. Január 22-én a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen a múlt évad egyik sikeres produkciójának /John Pielmeier Isten Ágnese/ felújított változatát mutatják be. A városban vendégszerepel a Codex régizene-együttes, továbbá a Bernády-házban a sepsiszentgyörgyi, brassói, csíkszeredai zenetanárokból alakult zenekar a 16–18. század magyar, főként erdélyi főúri zenéjéből nyújt válogatást. Kolozsváron tudományos előadásokkal és táncházmulatsággal köszöntik a jeles napot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában konferencia lesz. Kétszer is bemutatták Nagyváradon az Eltáncolt cipők című táncjátékot. Szatmár megyében, az Ady Endre Társaság szervezésében egész hetes rendezvénnyel ünneplik a magyar kultúrát. Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban fellépett a felvidéki Rock Színház a Mert tiéd az ország című előadással, melyben Koltay Gergely A Megfeszített és A napba öltöztetett lány című rockoperájából, valamint a Kormorán együttes dalaiból adtak elő válogatást. Január 22-én Kovács Emil Lajos festőművész munkáiból nyílik tárlat, majd a Nagykárolyi Collegium régizene-együttes lép fel. Január 23-án Szatmárnémetiben a Háromszék Táncegyüttes lép fel a Csávási balladával, 24-én az Ács Alajos Stúdióban Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című darabját játsszák Márk-Nagy Ágota rendezésében. Gellért Sándor halálának 20. évfordulójára Miske László debreceni színművész emlékezik január 25-én, A tanú című előadóestjével. 26-27-én rendezik ugyancsak Szatmárnémetiben a 17. Hajnal akar lenni Kárpát-medencei népdaléneklési verseny elődöntőjét, illetve döntőjét. Székelyudvarhelyen január 21-én a Tomcsa Sándor Színház felolvasóestjével kezdődött rendezvénysorozat. 22-én az Udvarhelyszék Fúvószenekar ad ünnepi koncertet, este pedig a Cabaret című musicalt láthatja a közönség a Tomcsa Sándor Színház előadásában. 23-án Bálint Arthur rendező-operatőr Poros öltöny című dokumentumfilmjét mutatják be, 24-én a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontban egész napos szakmai tanácskozás lesz az udvarhelyszéki népi építészetről. Az estét az Udvarhely Néptáncműhely előadása, az Ige zárja. 25-e a zene és a film napja lesz Székelyudvarhelyen: Székely Zsejke, a Kolozsvári Magyar Opera énekesnője kortárs magyar zeneszerzők dalaiból tart előadást Valaha címmel, este pedig két dokumentumfilmet vetítenek a könyvtárban: Jakab Ervin Költözés és Bálint Ibolya–Bálint Arthur Asszonyélet című alkotását. 26-án gyermekrajz-kiállítás nyílik a könyvtárban, délután pedig a Kecskeméti Jazz Band koncertezik Székelyudvarhely művelődési házában. 27-én, vasárnap Orbán Balázs szemével Homoródalmáson címmel fotókiállítás nyílik, majd este az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak kiosztásával, továbbá Siculus-emlékkoncerttel, gálaesttel zárul a rendezvénysorozat. A Csíki Székely Múzeumban a gyergyóremetei 12. Nemzetközi Fotótábor anyagából készült kiállítással, valamint albumbemutatóval kezdődik a rendezvénysorozat Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön január 21-én Benczédy Sándor és Tüzes István tartott vetített képes előadást Az altorjai Apor-kastély reneszánsz faliképei témával, majd a kolozsvári Passamezzo historikus együttes előadta a Mátyás, az igazságos című reneszánsz táncjátékát. Január 22-én Baróton, Erdővidék Múzeumában nyílik fotókiállítás a sepsiszentgyörgyi Képvidék Alkotócsoport munkáiból. /A Himnusz születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2008. január 29.

Január 27-én, vasárnap ért véget a magyar kultúra napja alkalmából szervezett egyhetes rendezvénysorozat Székelyudvarhelyen. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont égisze alatt zajló rendezvény keretében, ötödik alkalommal osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjakat. A díjazottak: a Balázs Ferenc Vegyeskar, értékteremtő munkásságáért Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi tanító, értékmentő díjban pedig István Lajos részesült néprajzi munkásságáért. Az életműdíjat post mortem Tárkányi Jánosnak, a székelyudvarhelyi művelődési ház egykori igazgatójának, a Venyige néptáncegyüttes alapítójának ítélték oda. /Szász Emese: Udvarhelyszék Kultúrájáért Díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

2008. február 29.

Udvarhelyszéki estet rendezett a Kriza János Néprajzi Társaság február 27-én Kolozsváron: megnyílt Róth András Lajos Illusztrált hónapok c. kiállítása, bemutatták a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont tevékenységét és kiadványait, valamint bemutatkozott a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum. Pozsony Ferenc elmondta: rendezvénysorozatról van szó, volt már bihari és háromszéki est is, a találkozók célja megismertetni különböző erdélyi térségek kulturális életét, egyesületeit és kiadványait a kolozsvári közönséggel, mert a kutatási programok eredményei, a különféle szakkiadványok gyakran el sem jutnak Kolozsvárra. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ismertette a múzeum történetét. A múzeum Erdély, sőt a Kárpát-medence egyik legrégebbi ilyen jellegű magyar intézménye, csak a nagyenyedi református kollégium gyűjteménye előzi meg. Az 1797-ből fennmaradt leltárkönyv pár darabja még ma is megtalálható a múzeum állományában. A gyűjtemények mellett közel 80 000 kötetes, számos könyvritkaságot őrző tudományos könyvtára van. A múzeum egyben tudományos műhely, az ott folyó kutatómunka eredményeit igyekeznek nyomtatásban is közreadni, évente megszervezik az erdélyi magyar restaurátorok továbbképző konferenciáját, az előadásanyag pedig az Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetekben jelenik meg. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontról Hermann Gusztáv Mihály tájékoztatott, elmondta: alig több mint egy éve kezdte tevékenységét a megyei hatósugarú intézmény. Kéthetente tartanak előadásokat. Kiadványaik: az Örökségünk c. folyóirat, az Areopolisz tudományos évkönyv. Együttműködnek az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoporttal, illetve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettel. /Farkas Imola: Udvarhelyszék művelődési élete közelről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

2008. április 26.

Székelyudvarhely április 27. -május 3-a között bekapcsolódik a győri Mediawave 2008 elnevezésű, összművészeti fesztivál programjába. Ez időszakban több mint harminc film vetítésére kerül sor, továbbá lesz dzsesszkoncertre, majd táncház, a Tiberius Quartet is koncertezik. A rendezvényt az udvarhelyi G. Egyesület, a Transikon Egyesület, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, valamint az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület szervezi. /Szász Emese: Összművészeti fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2008. május 8.

Sok program zajlik a Hargita Megyei Napok során. A népi fafaragásból nyújt ízelítőt a szentegyházi Tamási Áron Iskolában nyílt kiállítás, Székelyudvarhelyen az udvarhelyi népiskolások adtak hangulatos koncertet. Róth András történész bemutatta a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadványait. Szemlézték az Örökségünk címmel megjelenő folyóirat eddigi négy számát is. Székelyudvarhelyen megnyílik a fotókiállítás Nagy Béla fotóművész képeiből, majd bemutatják az Udvarhelyszéki olvasókönyv című összeállítást. A „hazatérők” ünnepi estje május 9-én lesz. /Bágyi Bencze Jakab: Megyenapok hazatérőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Székelyudvarhelyen Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta: az egy évvel és négy hónappal ezelőtt létrehozott Forrásközpontnak még nincs múltja, ez idő alatt azonban szép számú kiadványt sikerült megjelentetniük. A kötetek között van Hermann Gusztáv Mihály: A székely történelem kistükre 1848, illetve P. Buzogány Árpád: A bogáncs kivirágzik című műfordítása. A Forrásközpont vállalta fel az Aeropolisz hetedik tanulmánykötetének kiadását. Ezek mellett egyéb kisebb kiadványok is megjelentek: egy anyák napi kisfüzet, a Kodály év tiszteletére szerkesztett kottás kiadvány, a Hargita megyei tájházakat bemutató képes levelezőlapok is napvilágot láttak. Az Udvarhely Kulturális Egyesület segítségével jelennek meg a kötetek. /Szász Emese: A forrásközpont mint kiadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

2008. június 14.

A Hargita Népében rendszeresen közlő nyugalmazott korondi tanító Szőcs Lajos falustársával, István Lajossal közösen írta a Taplómegmunkálás Korondon. (A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadása, Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című könyvet. A korondi toplászokkal, a taplómegmunkálással már sokan foglalkoztak, de ilyen sokszínűen talán senki sem írt erről az erdélyi különlegességnek számító népi mesterségről. Részletesen tárgyalják a tapló felhasználását, megmunkálását. 1997-ben Korondon még 78 család foglalkozott taplófeldolgozással, tavalyra a számuk 20-ra csappant. A könyv szerzői féltik a toplász mesterséget, ha nem lesz utánpótlás, eltűnhet a 130 éves korondi hagyomány. A taplóból készült termékek (sapka, kalap, táska, terítő, kefetartó, tűpárna, díszek, csík, öv, gyermekjátékok) manapság még kelendő portékák a turisták körében. /Borbély László: Hagyománymentő könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

2008. július 1.

Gyergyószentmiklóson mutatkozott be a székelyudvarhelyi Hagyományőrzési Forrásközpont. „Egy-egy hagyományos mesterség megszűntével hozzávetőleg 30–40 szóval lesz szegényebb nyelvünk” – jelentette ki Bajna György nyugalmazott újságíró a kiállításmegnyitón, amelyen Balázs Ödön népi mesterségeket dokumentáló fotóit mutatták be. A fotókon megörökített „megismételhetetlen pillanatokban” néprajzi értékű momentumokat rögzített a fotós, a globalizáció térhódításával az igavonó állatok segítségével végzett földművelés eszköztára a megnevezésekkel együtt feledésbe merülhet. Könyvbemutató is volt. Jakab Rozália Visszanéztem alkonyatkor című könyve a nyugdíjas tanítónő személyes történetén keresztül láttatja a történelmi múlt egy szeletét. István Lajos és Szőcs Lajos Taplómegmunkálás Korondon című könyvében a szerzőpáros a mesterség 130 éves korondi hagyományára tekintett vissza. /Jánossy Alíz: Hargita megyei szomszédolás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2008. július 8.

Július 5-én kezdődött, és 11-éig tart az Orbán Balázs szemével Kányád községben elnevezésű, ezen a téren immár nyolcadik fotótábor – a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Kányád község önkormányzatának szervezésében. A fotósok kirajzottak a község különböző falvaiba, ki művész, ki dokumentumfotót készíteni. A község emberei nyitottak a fotózásra, sokan tudják, hogy a vidéket és épített örökségét, az embereket, mindennapjaikat, szokásaikat megörökítik. /Barabás Blanka: Kirajzottak a szélrózsa minden irányába. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./

2008. július 15.

Elhunyt Szőcs Lajos ny. tanító /Küsmöd, 1938. ápr. 4. – Korond, 2008. júl. 13./, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Magyar Néprajzi Társaság tagja, 2006-ban az Udvarhelyszék Kultúrájáért életműdíjjal tüntették ki, egy évvel később megkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet is Budapesten. Örökmozgó, mindig tevékenykedő ember volt. Idén jelent meg István Lajossal közösen írt munkája /István Lajos–Szőcs Lajos: Taplómegmunkálás Korondon. Kiadja a Hargita megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, 2008). P. Buzogány Árpád, a kötetet szerkesztője mondta, hogy egy mesterség eltűnésével nem pusztán gazdaságilag, anyagiakban vagyunk kevesebbek, hanem nyelvünkben, kapcsolatainkban is. Ezért fontos ez a kis kézikönyv, mert a kezdetektől taglalja a taplóval kapcsolatos tudnivalókat, felhasználási módját a gyógyászattól a dísztárgykészítésig, kitér a gyűjtésével, feldolgozásával kapcsolatos ismeretekre, a "toplászcsaládok" megismertetésére, emlékeztet a taplófeldolgozás tárgyi emlékeinek kolozsvári és sepsiszentgyörgyi (1998, 1999) kiállítására, de a toplászattal kapcsolatos népi rigmusok, anekdotás, tréfás történetek is helyet kaptak, továbbá a szakszavak magyarázata, a könyvészeti anyag. /Bölöni Domokos: Korondi toplászkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2008. szeptember 3.

Az idei Farkaslaki Szenes Napokon Jakab Rozália két könyvét mutatják be a településsel kapcsolatban. Jakab Rozália népművész, helyismereti és néprajzi gyűjtő mindkét könyve /Haj, sirass, édesanyám, míg előtted állok népdalgyűjteményt és a Visszanéztem alkonyatkor/ az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában jelent meg. /Két könyv Farkaslakáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

2008. november 8.

November 7-én Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban Pataki József (1908–1993) történészre emlékezve konferenciát tartottak, amelyen a történész munkásságát Kiss András, Sipos Gábor és Forró Albert ismertette. Pataki József történész tanári pályáját Kolozsváron kezdte, majd Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tanított, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt. Az orosz hadifogságból 1948-ban került haza, 1956-tól a kolozsvári Történeti Intézetnél és a Bolyai Tudományegyetemen dolgozott. 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Úttörő értékűek Erdély gazdasági fejlődésének ütemére vonatkozó kutatásai, történetírói érdemei közé sorolják a székelység múltjára vonatkozó forrásanyag feltárását is. Fontosabb munkái: Anjou királyaink és a két román vajdaság (1944), Domeniul Hunedoara la Székely oklevéltár I-II., III. (Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával 1983, 1985, 1994), Kolozsvári emlékírók 1603–1720 (1990), Kászonszéki krónika 1650–1750 (Imreh Istvánnal közösen, 1992). A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Haáz Rezső Múzeum, a Művelődési Ház és a Városi Könyvtár november 8-án tudományos konferenciát szervez. Az állami levéltárak munkatársai témakörben Flóra Ágnes (Kolozsvár), Bicsok Zoltán (Csíkszereda), Nagy Botond (Sepsiszentgyörgy), László Márton (Marosvásárhely) mutatják be tanulmányaikat, az egyházi levéltárak kapcsán pedig Bernád Rita (Gyergyószentmiklós), Róth András Lajos – Gidó Csaba (Székelyudvarhely) előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A konferencia második része fórum jellegű, amelynek témája a levéltárak helyzete. /Konferenciák a Magyar Tudomány Napjára. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998