udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hargita Megyei Szocialis es Gyermekvedelmi Igazgatosag

1999. június 25.

Jún. 25-én Csíksomlyóban, a Domokos Pál Péter Gyermekotthonban ünnepség keretében emlékeztek meg az intézet névadójáról, akinek mellszobrát az iskola folyosóján leplezték le. A szoboravatás szentmisével kezdődött a kegytemplomban, majd az iskolában Bálint István igazgató foglalta össze az intézmény több évszázados múltját. Petres Mária tanárnő Domokos Pál Péter életútját méltatta, a tudósét, akinek nevét 1995-ben vette fel a gyermekotthon. Dr. Csedő Csaba polgármester és Proca Ioan, a Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója leplezte le a szobrot, amelyet P. Bartók Albert áldott meg. Hegyi István református lelkész a Domokos Pál Péterrel, az ő szellemiségével való találkozásait elevenítette fel, és adta tovább az üzenetet: Domokos Pál Péter szellemétől indítva vegyük észre, figyeljünk testvéreinkre itthon és a nagyvilágban egyaránt. A gyermekotthonban most felavatott szobrot Bodó Levente szentegyházai szobrászművész készítette, tulajdonképpen az eredetileg a kegytemplom mellett felállított mellszobor másolataként. Az anyagi költségeket Gergely István plébános állta. /Szoboravatás a gyermekotthonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2000. július 5.

Új vezetője van a Hargita megyei önkormányzatnak, Zsombori Vilmos, aki egy vokssal előzte meg Kolumbán Gábor eddigi elnököt. Kolumbán Gábor összegezte a tanácselnökként eltöltött négy esztendőt /a jövőben megyei tanácsos lesz/. 1992-96 között a megyei tanács alelnöke volt. Akkor még nagyon erős volt a megyei tanács költségvetési pénzt elosztó funkciója, még 1989 előtti beidegződések voltak jelen. Közben Kolumbán elment egy évre Budapestre, vezetéstudományt tanulni. - Kolumbán programjának lényege: a megye fejlesztése olyan közös célkitűzés, ami leültetheti egy asztalhoz a helyi önkormányzatokat. Ez a fejlesztő önkormányzat koncepciója. Azonban senkit sem érdekelt a programja. Kolumbán 1996-ban elkészített egy személyzeti személyiségprofil-elemzést a megyei tanácsnál. Azonban annyira kontraszelektált volt az apparátus, hogy kreatív típusú ember kettő volt a 130-ból. Ugyanakkor kezdett elöregedni a megyei tanács apparátusa. Kolumbán fiatal, az egyetemekről jövő embereket vett fel. Végül eredeti programját teljesíteni tudta. A döntéshozási mechanizmust sikerült megváltoztatni négy év alatt. Rengeteg újítás vezetett be. Új feladatkörök is megjelentek, mint például a gyerekvédelmi hivatal. Az intézmény átalakításánál azonban hibásan gondoltam, hogy az intézményi változás fontosabb, mint az intézményi kultúra megváltoztatása. A megye kapcsolatépítése miatt az első két évben sokat kellett utaznia, emiatt nem tudott foglalkozni a személyzet nevelésével, oktatásával, fejlesztésével. /Szondy Zoltán: Búcsúzás helyett. Beszélgetés Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2000. december 8.

Ábrahám Lajos, Csíkszentmárton idén megválasztott polgármestere aggodalmát fejezte ki, ugyanis egy román alapítvány, a Napsugár Alapítvány (Raza Soarelui) tervezetet készített egy csíkszentmártoni "sokoldalu gyermeksegito kozpont″ /az eredeti helyesírás szerint/ létesítéséről. Ion Proca, a megyei gyerekvédelmi hivatal igazgatója és Marius Gambrea, az alapítvány képviselője közölte: az alapítvány megvásárolta Szentmártonban a volt gyerekotthonnal szembeni ingatlant, itt szeretnék említett központjukat működtetni, ehhez kérték a helyi polgármesteri hivatal jóváhagyása. "Nem kapták meg, és elmondtam nekik is, hogy miért: a község nem akar egy második Cserehátot″ - mondja a polgármester. Az alapítvány óvodát is kíván működtetni, az alkalmazottaknak pedig szállást akar. Ábrahám Lajos feltette a kérdést: miért van szükség két ilyen jellegű intézményre Szentmártonban? Az aggodalom a tervezett központ majdani nyelvhasználatával kapcsolatos. /Szondy Zoltán: Aggodalmak Csíkszentmártonban. Újabb Csereháttól félnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2001. augusztus 15.

Felszámolják a csíksomlyói Domokos Pál Péter, valamint a székelykeresztúri Zeyk Domokos Gyermekotthont - jelentette be Ion Proca, a Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője. A Mindenek előtt a gyerekek elnevezésű program keretében elnyert pénzösszegekkel felgyorsulhat a reform. Aug. 13-án Bukarestben ismertették az ebből célból Romániának jóváhagyott 19 millió eurós Phare-programot, amelyből 830 000 eurót kapnak a Hargita megyei projektek - közölte Ion Proca. A vezérigazgató elmondta, hogy a gyermekvédelmi igazgatóság mind a négy pályázata támogatást nyert. Három projekt az alternatív elhagyott, illetve árvagyermek-gondozást célozza, ezek keretén belül számolnák fel a csíksomlyói, illetve a székelykeresztúri gyermekotthont, helyettük családi típusú központokat hoznak létre. A két otthonban élő mintegy 400 gyermek közül a 10-11 évesek az úgynevezett kismamaszállásokra kerülnének, míg a nagyobbakat helyeznék el a családi központokban. 32 magánházat vásárolnak, majd ezeket átalakítják. A központokat olyan térségekben kívánják létrehozni, ahonnan a gyerekek származnak. A megyében már nyolc ilyen családi központ működik, az eddigi tapasztalatok alapján sokkal jobban megfelelnek a követelményeknek, mint a jelenlegi gyermekotthonok. A harmadik projektre 112 000 eurót hagytak jóvá. Az összeget gondozók alkalmazására és szakképzésére fordítják. A negyedik tervezet a Pro Autist Alapítvánnyal közösen a gyermekvédelmi igazgatóság autista gyermekek számára hoz létre központot Székelyudvarhelyen. /Szüszer-Nagy Róbert: Megszűnik két gyermekotthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./

2002. április 24.

Ápr. 22-én az SZDP és az RMDSZ tárgyalóküldöttségének megbeszéléséről Verestóy Attila szenátor- frakcióvezető számolt be. Lesz önálló magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceum, hangsúlyozta. Erre nem most, évközben kerül sor, de a jövő tanév kezdetétől kezdve mindenképpen. Verestóy szerint Ecaterina miniszter asszony csúfos vereséget szenvedett. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a kormánypárt egyezsége kiállja minden tekintetben a próbát. Az egyik bukaresti lap ápr. 23-i száma szerint a protokollum gyenge lábakon áll, az egyik a marosvásárhelyi, a másik viszont a székelyudvarhelyi lenne, azaz a Bolyai és a Cserehát. Igaz lenne az, hogy létezik egy titkos megállapodás az utóbbival kapcsolatosan? - kérdezte Gyarmath János főszerkesztő. A megállapodás nem titkos, felelte Verestóy. Ennek értelmében a csereháti intézménynek a jogi helyzetét mindenképpen tisztázni kell. Az intézményt a román törvények alapján, ugyanakkor eredeti rendeltetésének megfelelően kell működtetni. Ilyen értelemben a szakmai felügyeletet a megyei gyerekvédelmi hivatalnak kell ellátnia, annak a működési engedélyével kell rendelkeznie. A fogyatékos, és megjegyezném, hogy elsősorban a Hargita megyei, gyerekek beiskolázása, beutalása is ennek véleményezése alapján kell, hogy megtörténjen. Természetesen egy ilyen intézmény működtetésében karitatív tevékenységre is szükség van, és vállalkozhat arra bármelyik felekezet vagy kongregáció, de csakis a törvények betűjének és szellemében teljes betartásával. /(Gyarmath János): A próbára tett egyezmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2003. július 31.

A Hargita Megyei Tanács hivatalosan átadta a helyi önkormányzatnak az egykori keresztúri árvaház épületét, mely mostantól a Zeyk Domokos Iskolaközpont hatáskörébe tartozik. Bartos László, az iskola igazgatója elmondta, hogy az intézmény 2000-ben alakult, és jelenleg három közgazdaságtan profilú, valamint egy román tannyelvű és négy szakiskolai osztállyal (textil, mezőgazdaság, faipar és mechanika szak) rendelkezik. A következő tanévtől az igények függvényében növelni fogják a szakok számát, s valószínűleg esti tagozatot is indítanak. Az épület segít abban, hogy műhelyeket létesítsenek, ugyanakkor minden osztály saját tantermet kap, a megnagyobbodott bentlakást pedig akár anyagi forrásként is használhatják, ha vakációban kiadják különböző csoportoknak. Bartha Éva, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az árvák részére ingatlanokat vásároltak, és a gyerekeket június végéig sikerült kiköltöztetni az "anyaépületből". A 11 év alattiak nevelőszülőkhöz kerültek, a nagyobbak pedig házakban, illetve tömbházlakásokban maradhatnak 18 éves korukig. Ha nappali tagozaton továbbtanulnak, ez a határidő 26 éves korukig tolódik ki. A gyerekek új lakhelyeként szolgáló ingatlanokat Székelykeresztúron, Boldogfalván, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Miklósfalván és Szentegyházán vásárolták, ahol az árvák továbbra is állandó szakfelügyelet alatt állnak. Legutóbb 32 házat vásároltak, ezekkel 49-re nőtt az ingatlanok száma. /Tóth Adél: A helyiek tulajdonába került az árvaház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./

2004. július 28.

A Sapientia Egyetem elfogadta a Csíki Magánjavak felajánlását, használatba veszi a Domokos Pál Péter nevét viselő hajdani gyermekvédelmi intézmény épületét. Az épületből kiköltözött a Gyermekjogvédelmi Igazgatóság által működtetett intézmény, költözéskor magukkal vitte a radiátorokat is – közölte Csutak István, az épületet fűtési rendszerrel ellátó Multimedia-Trans Alapítvány vezetője. A radiátorok egy részét és a kis hőközpontot a Gyermekvédelem igazgatójának utasítására az ortodox püspökség épületébe szállították. – Minősített lopás történt – szögezte le Ráduly Róbert Kálmán polgármester. Csutak István közölte, hogy előzőleg a radiátorok és a nagy hőközpont külön adománylevéllel a megyei tanács tulajdonába kerültek. /Sarány István: A Sapientia a gyermekotthon helyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

2004. augusztus 6.

Aug. 5-én rendkívüli ülést tartott Csíkszeredán a megyei önkormányzat. Mátéffy Győző tanácsos a csíksomlyói volt Domokos Pál Péter Gyermekotthonnál tapasztaltakról számolt be. Elszállították a Gyermekjogvédelmi Igazgatósághoz a Multimédia Trans Alapítvány által adományozott fűtőtesteket és hőközpontot, ezután további rongálások történtek az épületben, amelyet a Csíki Magánjavak a Sapientia– EMTE számára ajánlott fel. Az épület pedig úgy mutat, mintha háború után lenne. Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, szabadságon volt, amikor a történtekről tájékoztatták, és úgy értékelte, mulasztást követtek el azok, akik az adományozó által megbízott személy tájékoztatása nélkül leszerelték a fűtőtesteket és a hőközpontot. Elfogadta a tanács Hargita megye anyagi hozzájárulását a 131-es, Székelyudvarhelyt Brassóval összekötő megyei út rehabilitálását célzó projekthez. /Kovács Attila: Rendkívüli ülést tartott a Megyei Tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

2004. szeptember 8.

Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora nyílt levelet küldött Ioan Salajanhoz, a Hargita, Kovászna megyei ortodox püspökhöz, az egykori csíksomlyói árvaházból leszerelt fűtőtestek kapcsán. Az árvaház épületéből a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság leszerelte a német adományból származó fűtőtesteket és ezeket, az ortodox egyház által bérelt épületbe szerelte fel. „Nagy figyelemmel, tisztelettel követem az Ön és egyháza munkáját, amit az ide költözött tisztviselők, csendőrök, rendőrök, katonák lelki gondozása érdekében tesz. Az elmúlt időben azonban több olyan hír röppent fel egyházuk tevékenysége körül, amely aggodalomra ad okot. Először a karcfalvi állomás kockakövei kerültek az önök tulajdonába tisztázatlan körülmények között, másodszor a lázárfalvi kápolna birtokba vételekor hívta segítségül a karhatalmat. Legutóbb ismét tisztázatlan eredetű ajándékot fogadtak el a gyermekvédelem részéről. Azt gondolom, hogy a mendemondának, amelyek személyét és egyházát hírbe hozzák, úgy lehetne véget vetni, a közhangulat megnyugvására, hogy a Püspök Úr azt nyilvánosan megcáfolja. Úgy tud segíteni a legutóbbi ügy tisztázásában, hogy visszaszolgáltatja a tisztázatlan tulajdonú fűtőtesteket adományozójának, a gyermekvédelemnek, hogy az majd rendezhesse vitás ügyeit a jogos tulajdonossal." – fogalmazott levelében a szenátor. Sógor Csaba elmondta: először a püspökhöz juttatta el a levelet, de mivel nem érkezett semmilyen reagálás, ezért a sajtóhoz is elküldte a levelet. /(Daczó Dénes): Cáfoljon a püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2007. december 21.

Megváltozott az árva gyermekek élete a nagyméretű otthonok megszüntetésével. Az ezredfordulón beindult reform keretében kialakított családi típusú intézményekben elhelyezett árva gyerekek élete könnyebbé vált. Hargita megyében 413 gyermeket nevelnek „pótszülők”. EU-s előírás volt a nagyméretű, még a kommunista rendszer idején meghonosított otthonok felszámolása. A folyamat 2003-ra lezárult. Hargita megyében, Székelykeresztúron és Csíksomlyón is megszüntették a nagyméretű árvaházakat, helyettük családi típusú otthonokat rendezve be, amelyekben 6–10-es létszámú csoportok laknak. Egyes esetekben családi házakban házaspárok nevelik a gyermekeket, máshol kisméretű otthonokba helyezték el őket, ahol nevelők felügyelik az életüket. Hargita megyében több mint 40 családi típusú otthon működik, de a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság információi szerint a megyében jelenleg mintegy 1700 gyermek él a gyermekvédelmi rendszer ellátásában – a fogyatékkal élő gyermekek számára külön elhelyező-központok működnek. A székelykeresztúri gyermekotthon 1955-től 2003-ig működött, felszámolásakor mintegy 450 lakója volt. A városban a németországi Ház a Holnapért Egyesület segített átszervezni a gondozást: 1998–2001 között négy házat építettek Székelykeresztúr környékén. Később külföldi és hazai támogatásból tömbházlakásokat és még egy házat vásároltak Hargita megye különböző városaiban. A gyerekek többnyire szakmát tanulnak, de több egyetemista is van köztük. Nyáron többen munka után néznek. /Székely Zita: Pótolni az otthon melegét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2009. december 10.

A gyermekelhagyás ellen indított programot a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság. Az intézmény vezetője, Elekes Zoltán elmondta, a SERA Alapítvány által kezdeményezett projekt célja felkutatni azokat a szülőket, akik már több gyermek neveléséről lemondtak. Számukra szociális gondozók, egészségügyi szakemberek fognak segítséget nyújtani úgy, hogy az elhagyott gyermekek visszatérhessenek a szülőkhöz. Hargita megyében jelenleg 1200 gyermeket hagyott el a családja és él állami gondozásban, további ötszáz gyerek gondozását pedig nevelőszülők biztosítják. Idén közvetlenül a szülés után 39 gyermeket hagytak el az anyák, 23 esetben azonban a szociális gondozók meg tudták győzni őket, hogy mégis ragaszkodjanak az újszülötthöz. /Szülőt az elhagyott gyermekeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998