udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 52 találat lapozás: 1-30 | 31-52
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hargita Megyei Tanfelugyelõseg

1991. június folyamán

Új sajtótermék látott napvilágot, a Fórum. Beder Tibor főtanfelügyelő a beköszöntőben jelezte, hogy a kiadvány kapcsolatot teremt a tanfelügyelők és a pedagógusok között. /Fórum - Hargita megye Tanfelügyelőségének és a Pedagógusok Házának negyedévi közlönye, Székelyudvarhely, 1991. jún. - I. évf. 1. sz. - Szerkesztő: Kardalus János./

1993. április 2.

Csíkszeredában a román líceum /Octavian Goga Líceum/ igazgatója Miron Dusa valóságos kiskirály lett a középiskolában. Első dolga volt minden magyar eltávolítása, még az adminisztratív személyzet köréből is. Többször kijelentette, hogy még a kilincset is kicserélteti, melyeket valaha is bozgor kéz érintett. Nem ismerte el a Hargita megyei tanfelügyelőséget, közvetlenül a minisztériumhoz fordult, nem fogadta el magyar tanfelügyelők ellenőrzését, és mindezt a minisztérium elfogadta. 1991-ben Miron Dusa elnökletével Goga Alapítvány jött létre a megyében "mostoha" sorsra jutott román oktatás támogatására. Nagy összegű adományokat kapott az alapítvány, Miron Dusa igazgató autót vásárolt az alapítvány pénzén és saját kft-t hozott létre. Tübb román tanár fellázadt az igazgató önkény ellen, ezeket elbocsátotta. Ezek a tanárok a minisztériumhoz fordultak. Onnan nagy vizsgáló bizottság érkezett, mindenben az igazgatónak adtak igazat, a tanárokat megfélemlítették. A minisztériumi bizottság ugyanolyan elfogult, igazságtalan volt, mint amikor a tanfelügyelőséget ellenőrizte. A román tanárok végül - egyszerre harminc tanár-? sztrájkba lépett, mind felmondtak. Az iskolában két hétig szünetelt a tanítás. Először a helyi román lap kezdett cikkezni az igazgató intézkedései ellen, majd a nagyobb lapok, végül felfigyelt a tévé is. Erre már lépni kellett: a megyei tanfelügyelőség leváltotta Miron Dusa igazgatót. Azóta másfél hónap eltelt, azonban a minisztérium még mindig nem váltotta le Miron Dusát, ezért új igazgatót sem lehet kinevezni. /Beder Tibor: Üzenet, amely végül is valóra válhat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1994. március folyamán

A Fórum közölte a jóváhagyott magyar nyelv és irodalom tantervet, tanítók és óvónők számára a véglegesítő és II. fokozati vizsgára. A magyar irodalmi tételek a magyar ősköltészettől Illyés Gyuláig részletesek. A romániai magyar irodalomról szóló tételekben Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly és Nyírő József is szerepel. /Fórum - Hargita megye tanfelügyelőségének és a Pedagógusok Házának negyedéves közlönye, Csíkszereda, 1994. március - IV. évf. 1. sz./

1995. július 25.

Júl. 26-a és aug. 4-e között rendezik meg Zajzonban a VI. Népismereti Tábort 60-70 hazai és külföldi, néprajz iránt érdeklődő középiskolás részvételével. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szervezésében tartandó táborban történelmi, néprajzi előadást, fafaragást, barcasági csángó táncok tanítását, népdalvetélkedőt és gyűjtőmunkát terveznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./

1996. október 1.

Okt. 1-jén a Hargita megyei tanfelügyelőség a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző szervezésében neveléstörténeti tudományos konferenciát tartott Csíkszeredában, a magyar iskola fennállásának ezer éve alkalmából. Burus Botond, a Pedagógusok Háza igazgatója üdvözölte a megjelenteket, majd Kolumbán Gábor Hargita megye tanácselnöke beszédében kifejtette, hogy az ezeréves iskola ma új kihívás előtt áll. Szükség van a székelyföldi egyetemre. Dr. Mészáros István, az MTA tagja Az erdélyi fejedelmek iskolapolitikája címmel tartott előadást, kifejtve, hogy az évszázadok folyamán Erdély a kultúra, a szellemi élet, az iskolatörténet hatalmas kincseit adta az összmagyarságnak. Dr. Murvai László oktatási minisztériumi főosztályvezető a magyar oktatás 1990 és 1995 közötti szakaszát vizsgálta. Aggodalomra ad okot, hogy évről évre csökken az anyanyelvi oktatásban részesülő magyar tanulók létszáma. Míg 1990-ben ugrásszerűen, 50 ezerrel nőtt a magyar iskolába járók lélekszáma, elérve a 230 ezres létszámot, addig azóta ez a szám csökken, mára már csak 202 ezer a számuk. 1948-ban 206 ezer gyermek járt magyar iskolába, ez a mai létszám tehát figyelmeztető. A többi előadók a különböző felekezetek iskoláinak, oktatásának történetét ismertették. A tudományos konferencia idején a megnyílt a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjainak kiállítása, valamint egy iskolai évkönyvekből, monográfiákból álló kiállítás. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

1996. október 10.

Hargita megye tanfelügyelősége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevelés- és iskolatörténeti értekezleteket tartott több székelyföldi településen. Az értekezletek díszvendége dr. Mészáros István pedagógustörténész, az MTA tagja, aki október első öt napján Gyergyóalfaluban, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Korondon, végül Marosvásárhelyen tartott előadást A magyar iskola ezer éve címmel. Székelyudvarhelyen okt. 3-án egyúttal neveléstudományi ülésszakot hirdettek, a házigazda Szász Jenő polgármester volt, az ülésszak vezetője pedig Szabó K. Attila, a tanítóképző tanára. /A magyar iskola ezer éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

1997. március 24.

Hargita megye tanfelügyelősége Cs. Gyimesi Évához írt nyílt levélben utasította vissza a tanszékvezetőnek a Romániai Magyar Szó febr. 26-i számában megjelent Az átmentett hivatalnok című írásának egy részét, ahol Cs. Gyimesi Éva elmarasztalta a tanfelügyelőket. A Hargita megyei tanfelügyelőknek saját negyedéves lapjuk van, de szakkiadványaik is megjelennek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1997. augusztus 30.

A magyar anyanyelvű földrajztudósok Csíkszeredában tartott találkozóján bemutatták Hargita megye kétnyelvű földrajzi térképét. Budapesti kartográfusok állították össze, erdélyi szakemberekkel konzultálva. Hargita megye tanfelügyelősége, Beder Tibor főtanfelügyelő és Eigel Tibor földrajz szakos tanfelügyelő elképzelése az, hogy minden osztályteremben kifüggesszék a térképet. /Mózes László: Kétnyelvű térkép üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2000. március 16.

A Gyergyói TKT március 10-i ülésének fő napirendi pontja a Hargita megyei magyar oktatás helyzete volt, különös tekintettel a szórványban levő iskolákra. Az ülésen részt vettek a térség magyar iskolaigazgatói, a megyei tanfelügyelőség képviselete, az RMDSZ területi küldöttei, valamint Dézsi Zoltán TESZ-elnök, dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselők. A szórványmagyar iskolák sorvadnak, mind kevesebb a gyermek. Maroshévízen évek óta halogatja a magyar iskola építését a minisztérium, a gyermeklétszám csökken, mert egyre több szülő iratja gyermekét román tagozatra. Az asszimiláció erősödik, a román tagozattal közösen tartott képességvizsgákon és érettségin a magyar gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek. A magyar szórvány iskolák nem kapják meg a képviseleti iskola minősítést, ami szintén hátrányos helyzetet jelent. A marosfői I-VIII. osztályos magyar iskola egy régi villában működik, túl kicsi osztálytermekkel, melyek nem felelnek meg az oktatási céloknak. Itt 15 óvodás, 14 elemista és 16 V-VIII. osztályos gyermek van magyar tagozaton, a létszám stabilnak látszik. Hasonlóan van utánpótlás Gyergyótölgyesen is, ahol 1994-től működik magyar óvoda. Tekerőpatakon, ahol az 1500 fős lakosságból 256 roma nemzetiségű, 45 cigány gyermek beiskolázatlan. Az ülésen többen élesen bírálták a Hargita megyei tanfelügyelőséget, amiért nem támogatja kellőképpen a szórványmagyar iskolákat. Az is megengedhetetlen - fogalmazta meg Dézsi Zoltán TESZ-elnök -, hogy Hargita megyében a magyar iskolák román nyelven kapják a tanfelügyelőségtől az értesítéseket. Megfogalmazódott az is, hogy a képességvizsgát és érettségit nem szabad együtt szervezni a román tagozattal, a mároshévíziek inkább jöjjenek át Gyergyóditróba vagy Gyergyószentmiklósra. A tavalyi képességvizsgán a vizsgáztató bizottság élére magyar tagozaton román elnököt neveztek ki Gyergyószentmiklóson. Dr. Garda Dezső megfogalmazta, hogy Gyergyó és Maroshévíz iskolái kiszorulnak minden támogatásból, mostohagyermekek Székelyudvarhely és Csíkszereda iskoláihoz képest. /Szórványmagyar oktatás és TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2000. december 11.

Csíkszeredában dec. 9-én a romániai középszintű művészeti oktatásban tevékenykedő magyar pedagógusok megalakították szakmai szervezetüket, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületét. Zsigmond Márton festőművész, Hargita megye Tanfelügyelőségének képzőművészeti szaktanfelügyelője kezdeményezte a találkozót, melyen közel harminc képzőművészeti, illetve zene szakos pedagógus jelent meg: a marosvásárhelyi, kolozsvári, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai művészeti középiskolák tanárain kívül, szatmárnémeti, kézdivásárhelyi, gyergyószentmiklósi tanítóképzők és általános iskolák is képviseltették magukat. A tervezett egyesület a magyar művészpedagógusokat kívánja tömöríteni az óvónőktól az egyetemi tanárokig. /Művészpedagógusok szervezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2001. június 27.

A Hargita megyei tanfelügyelőség végleges adatai szerint a megyében 4325 nyolcadik osztályt végzett tanuló iratkozott be az elmúlt héten megtartott képességvizsgára. Ezek közül 4162-en vettek részt minden vizsgán. A fellebbezések után a végleges adatok szerint sikeresen vizsgázott 3094 diák, ami 74,34 százalékot jelent. (Daczó Dénes): Egynegyede elhasalt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2001. július 7.

A Soros Oktatási Központ szervezésében júl. 9-12-e között továbbképzést tartanak A román nyelv és irodalom tanítása Hargita és Kovászna megyei magyar tannyelvű iskolákban címmel. A Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyó/ sorra kerülő, négynapos tanfolyamon a két megye romántanárai mellett az Oktatásügyi Minisztérium és a Centrul Educatia 2000 is jelen lesznek. A szemináriumot a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja és a Hargita Megyei Tanfelügyelőség támogatja. /Módszertani szeminárium romántanároknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2001. július 27.

Székelykeresztúron - öt éve immár - nyaranként megszervezik a Kisvárosi Középiskolás Versmondók Műhelytáborát. Jól érezte magát a hatvan diák. A tábor megálmodója és szervezője, Illyés Izabella tanárnő támogatót talált. A fő segítő maga a helyi Orbán Balázs Gimnázium. A támogatás rendszeres megtagadói pedig: a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség, a Hargita Megyei Tanács. Illyés Izabella tanárnő több támogatót talál a határon túl, mint az itthoni közintézményeknél. Sajnos, ez megszokott jelenség. A színházak régen megszűntek volna a hazai támogatás esetén: költségeiknek csupán 10 százalékát fedezi a román állam. A többi pénz, ami a megmaradást, a túlélést lehetővé teszi, a határon túlról jön. Más állam adófizetőitől... De meddig? /Zsehránszky István: Valóságos csoda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2001. szeptember 28.

A Hargita Megyei Tanfelügyelőség ellenőrzi a tanintézményekben használt, külföldről származó tankönyveket - közölte Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Erre azért kerül sor, mert Adrian Nastase miniszterelnök a külföldi tankönyvek használatának felülvizsgálását kérte. Ha bebizonyosodik ennek igaza, az iskolák igazgatóinak leváltására is sor kerülhet - mondotta Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő, aki fontosnak találta kihangsúlyozni: neki még senki nem tett jelentést eddig arról, hogy a megye valamely iskolájában külföldi tankönyvből tanulnának a gyerekek. A tanintézmények könyvtáraiban vannak ugyan más országokból származó könyvek, de azok sem tankönyvek. /(Hátsekné Kovács Kinga): Ellenőrzik az iskolákban használt külföldi tankönyveket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

2002. június 12.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő mondott néhány példát "saját szakmai melléfogásokra". Székelyudvarhely egyik középiskolájában egy érettségi előtt álló diákról kiderült, hogy sajnos, de való, nem vizsgázhat. A kilencediket ugyanis Magyarországon járta ki. Nagy utánajárásába került a képviselőnek, míg a minisztériumban rendezték az ügyet. Ebben az esetben az osztályfőnök, az igazgatóság, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség mulasztásáról van szó, nekik kellett volna intézkedniük.1999-ben az egri főiskolán több mint 50 erdélyi fiatal végzett a földrajz szakon, akiknek a képviselői iroda már többször segített a diploma honosításához szükséges dosszié összeállításakor. Már a diploma egyenértékűsítésekor adódott gond, mert Romániában földrajztanárképzés főiskolán nincs. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség átiratban kérdezte meg a minisztériumot, hogy e diplomákkal az ifjú pedagógusok a véglegesítőre? Emiatt Asztalosnak a közoktatásért felelős államtitkárral, végül Ecaterina Andronescu miniszter asszonnyal kellett tárgyalnia. Reméli, hogy néhány napon belül a tanfelügyelőség átiratot kap a minisztériumtól, s ez a fiatalok javára szól majd. További példa: az udvarhelyi Református Kollégium fel akarja venni az iskola szellemi alapítója, a XVIII. század második felében tevékenykedő Backamadarasi Kiss Gergely nevét. A minisztérium egyik vezérigazgatója azzal utasította el a kérést: olyan nehéz és bonyolult a név, hogy ki se lehet ejteni! Asztalos Ferenc szerint ha működne az intézményi autonómia, akkor semmilyen jóváhagyás nem kellene ilyenkor. Végül az egészségügyi középkáderek kérdése: a képzés most posztliceális. - A minisztérium rendelete szerint át kell térni a főiskolai képzésre. Akkor viszont megszűnne Romániában a magyar nyelvű asszisztensképzés. Erre a képviselőházi frakciók támogatásával kidolgoztak egy törvénytervezetet, ami szerint a főiskolai képzés mellett megmarad a posztliceális forma is. /Oláh István: Példák, jól ismert helyszínekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2002. szeptember 5.

Kényszermegoldásként a Művészeti Népiskolában kezdené a tanévet Gyergyószentmiklóson a művészeti oktatás. Kiválasztották azt a 20 tanulót, akik az Oktatásügyi Minisztérium által jóváhagyott helyeken díjmentesen tanulhatnak, 48 zene szakos diáknak pedig 1,3-1,5 millió lejes évi tandíjat kell fizetnie. A 137 diákból csupán húszan tanulhatnak tovább művészeti osztályban Gyergyószentmiklóson, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség nem változtatott a nyáron bejelentett létszámcsökkentésen. A Csíkszeredában folytatott egyeztetések eredményeként a Művészeti Népiskolával való együttműködést találták a legjobb megoldásnak. A megyei tanács felvállalta: 150 millió lejt utal át a Művészeti Népiskolának, hogy a gyergyói kirendeltségénél beiskolázva oktassák a létszámcsökkentés által érintett diákokat. S mivel a megyei önkormányzat a Művészeti Népiskolában tanulók oktatási díjának csupán kétharmadát fizeti, a különbséget a szülőknek évi két részletben kell kifizetniük. Ez a megoldás csupán a zene szakra vonatkozik - a rajz szakos kisdiákok továbbra is az iskolában, fakultatív tantárgyként a rajzot választva pótolhatják óraszámukat. A létszámcsökkentés bejelentése utáni tiltakozó akció elindítója, Garda Dezső képviselő a megyében jóváhagyott helyek újraosztását kérő, mintegy 500 gyergyói szülő aláírását tartalmazó folyamodvánnyal személyesen fordult az Oktatásügyi Minisztériumhoz. /Gergely Edit: Garda folytatja a harcot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2003. január 31.

A Hargita megyei Tanfelügyelőség levélben kérte az oktatási minisztériumtól, hogy legyenek tekintettel a márc. 15-ei ünnepségekre, és ezen a napon ne szervezzenek tantárgyversenyeket. Ennek ellenére latinból, a kisebbségiek számára román nyelv és irodalomból, angol nyelvből és informatikából márc. 15-én szervezik meg a tantárgyversenyt. - A minisztérium az osztályok összetétele során, a törvény által megszabott legmagasabb létszám mellett érvelt. Így a következő tanévre az óvodai csoportoknak 20 fős létszámot, az elemi tagozatokon 25 fős osztályokat, míg a felsőbb éveseknél a 30 fős osztálylétszámot javasolta. A tanfelügyelők szerint ez bizonyos esetekben kevesebb osztály indítását feltételezi. /Daczó Dénes: Március idusán is lesznek tantárgyversenyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2004. február 20.

Az osztályösszevonás elkerülése érdekében Gyergyóditrón a Siklódi Lőrinc Általános Iskola tanári közössége önként vállalta: a tanév hátralevő részében inkább ingyen tart órákat a „pluszban levő” osztálynak, mintsem hogy a zsúfoltság a tanulmányi eredményeket veszélyeztesse. A Hargita megyei tanfelügyelőség törvénytelennek ítélte a gesztust, s az áldozatvállalás felszámolását rendelte el. Gyergyóditróban gyakorlattá vált, hogy a nyolcadik osztályt megelőzően a község peremén levő, úgynevezett „széliskolákból” a Siklódi Lőrinc Általános Iskolába íratják át gyerekeiket a szülők. Az idei tanévben ez a tendencia már a hetedikesek esetében is megnyilvánult, így az eddigi két osztály helyett hármat indított az iskola a hatvanegyre szaporodó hetedikeseinek, annak ellenére, hogy a tanintézet által a 2003-as év elején a tanfelügyelőséghez benyújtott beiskolázási tervben még két osztály szerepelt. /Gergely Edit: Gyergyóditróban tilos ingyen tanítani a diákokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2004. szeptember 7.

A Hargita megyei első, második, illetve kilencedik osztályos magyar diákok számára megrendelt mintegy 80 ezer tankönyv közül csupán ennek 15–20 százaléka érkezett meg az iskolákba – jelentette be Mihály Géza, a Hargita megyei tanfelügyelőség szaktanfelügyelője. A minisztérium ugyanis nem rendelte meg a tankönyvek magyar nyelvre való fordítását. Így a könyvek leghamarabb az év vége előtti hetekben érkeznek meg az iskolákba, addig a diákok a tavalyi tankönyvekből tanulnak majd. Hargita megyében a harmadik és a negyedik osztályosok is régi, öt-hatéves tankönyvekből tanulnak, ugyanis a tavaly decemberben megrendelt új kiadványok nem érkeztek meg. /Lepedus Péter: Nyolcvanezer tankönyv hiányzik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

2005. február 1.

Cristinel Glodeanu, a csíkszeredai Kájoni János Gazdasági Középiskola tanára azzal vádolta Ráduly Róbertet, a város polgármesterét, hogy nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az egyik helybéli vegyes tannyelvű iskola élére ne nevezzenek ki román nemzetiségű aligazgatót. Glodeanu emlékeztetőt küldött az oktatásügyi szaktárcának, a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek, a prefektúrának, valamint a Belügyminisztériumnak, amelyben közli, hogy a múlt héten őt javasolták a Kájoni János középiskola aligazgatói tisztségébe. Ráduly Róbert azt nyilatkozta, hogy vele nem konzultáltak és egyebet nem tett, mint hogy kérte az igazgatót a törvények tiszteletben tartására. Hozzátette, Cristinel Glodeanu ellen szankciót foganatosított az iskola igazgatótanácsa, mivel a választási kampány idején nem tartotta meg óráit. /Kinevezési botrány Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

2005. november 26.

Csíki fiatal pedagógusok számára szervezett fórumot Csík Terület Ifjúsági Tanácsa a Hargita Megyei Tanács, a tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Csík Területi Szervezete, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság társszervezésével. A konferencia célja az ismeretátadás mellett az iskolák, önkormányzatok, civil szervezetek közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése, a pedagógusok problémáinak számbavétele. A decentralizáció előnyeiről, a normatív finanszírozásról szólt többek közt Bondor István főtanfelügyelő. A Romániai Magyar Pedagógusok Csíki Szövetségéről beszélt Szén János elnök, előadás hangzott el a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáról. /Székely Judith: Pedagógusfórum Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./

2005. december 13.

Új beiskolázási szabályzatot dolgozott ki a Hargita Megyei Tanfelügyelőség. Bondor István főtanfelügyelő szerint az új szabályzat célja a jelenlegi gyakorlat megszüntetése, hogy bizonyos iskolákban idő előtt betelnek a helyek, míg máshol nincs elegendő tanuló az osztályok indításához. A városokat körzetekre osztották fel, minden iskolának megvan a vonzáskörzete. A második szakaszban az első körben üresen maradt helyekre lehet beírni a gyerekeket más körzetből. Túljelentkezések esetén az iratkozási sorrendet kell figyelembe venni. A következő tanév újdonságai közé tartozik az is, hogy több gimnázium kérte a kétnyelvű osztályok beindítását, így a választott szakok mellett az angol nyelvet is intenzív formában tanítják majd. /Daczó Dénes: Szigorítják a beiratkozást. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2006. március 7.

A csíkszentdomokosi Cseraljai Elemi Iskola és a Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság a Hargita Megyei Tanfelügyelőség támogatásával idén nyolcadik alkalommal szervezte meg I–IV. osztályos tanulók számára a Kurutty elnevezésű általános műveltségi vetélkedőt. Arad megye ebben az évben kapcsolódott bele először a versenybe. Március 4-én a Csiky Gergely Iskolacsoportban tartott körzeti szakasz témája a víz volt. A országos szakaszt májusban rendezik. /(Kiss): Általános műveltségi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./

2006. szeptember 1.

Idén először történt meg, hogy Mihail Hardau oktatási miniszter élt törvény adta jogával, és az ország néhány megyéjének vizsgaközpontjából bekérette ellenőrzésre a kijavított érettségi dolgozatokat. Hargita megyéből, a Márton Áron Gimnáziumból a tárcavezető a román nyelv és irodalom tételek osztályzataira volt kíváncsi. A dolgozatokat a bukaresti újrajavító testület lényegesen alább-, esetenként 4 jeggyel is gyengébbnek értékelte, mint a helyi román szakos tanárok. Az ügyben érintett pedagógusok számára elsősorban az erkölcsi hitelvesztés a legfájóbb kérdés. Többen közülük évtizedek óta elismert tanárok, akik sértőnek érzik értékítéletük és objektivitásuk megkérdőjelezését. Legfőbb ideje lenne elfogadni azt a tényt, hogy a magyar anyanyelvű diákoktól nem várható el ugyanaz a nyelvi és olvasottsági teljesítmény, mint román anyanyelvű társaiktól. A miniszter a bukaresti osztályzatok alapján 12 tanár felelősségre vonását kérte, a kiróható büntetéseket is meghatározva. A munkaszerződés felbontását két esetben ajánlja a miniszter, a balánbányai Szabó István és a maroshévízi Datu Irén esetében. Fél évig 15 százalékos fizetésmegvonást javasolnak a nyolc oktatónak, két oktatónak pedig figyelmeztetést és a vizsgáztatási jog egy évig való megvonását helyezte kilátásba a miniszter. A tizenkét érintett közül négyen románok. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója szerint törvényes a minisztérium eljárása, de a jegyek közti különbséget túlzottnak ítélte. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta: a figyelmeztetés a tanfelügyelőségre érkezett. A fegyelmi döntés jogát a minisztérium a főtanfelügyelő kezébe adta, aki kijelentette: „tanerőhiánnyal küszködünk, ezért természetesen meg fogjuk védeni az aktív és elhivatott tanárok pozícióit, de tiszteletben kell tartanunk a törvényeket”. A miniszteri figyelmeztetés a diákok jegyén utólag nem változtat. – A jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához – jelentette ki korábban az Országos Diszkriminációellenes Tanács. /Jakab Lőrinc: Ki tud jobban románul? = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2006. szeptember 14.

Tíz év alatt csaknem 15.000-rel csökkent az iskolások létszáma Hargita megyében. Az előzetes becslés szerint most 3.800 elsős indul iskolába a megyében. Udvarhelyszéken a tavalyi tanévben az óvodásoktól a tizenkettedikesekig összesen 17.149 gyerek járt iskolába. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség adatai szerint tíz évvel ezelőtt 75.000, tavaly pedig összesen 60.700 óvodás és iskolás tanult a megyében. A csökkenő tendencia tovább tart. /K.E.: Csökkenőben a gyereklétszám. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 14./

2007. február 21.

Lemondásra szólította fel Mihail Hardau oktatási miniszter a Hargita megyei tanfelügyelőség vezetőit, amennyiben nem sokszorosítják a képesség-, illetve érettségi vizsgák tételsorait azon diákok számára, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő szerint félreértésből adódott a konfliktus. A tanfelügyelőség biztosítani fogja a tételeket kinyomtatott formában azon diákok számára, akiknek nincs internet-hozzáférésük. /Lévai Barna: Van pénz sokszorosításra. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2007. március 21.

Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2007. május 3.

Negyedik alkalommal tartották a hét végén a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság társszervezésében Tusnádfürdőn. A rendezvény a Gyermekközpontúság és pedagógusképzés keretcímet kapta. /Pedafórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

2007. május 22.

Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

2007. június 16.

Kevés az óvoda az országban. Bukarestben csak feleannyi óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére, mint amennyire szükség volna. A tanügyi szakszervezetek, szülők és óvónők június 11-én tiltakozó felvonulást szerveztek a kormány és a szakminisztérium előtt. Vannak városok, ahol 1990 óta egyetlen óvoda sem épült; a jelek szerint az ortodox templomok és kolostorok minden pénzt felemésztenek. A Hargita Népe régtől fogva figyelmeztetett a népességfogyásra. Hargita megye lakossága 1992-től tíz év alatt 348 355 főről 325 628-ra apadt, ami egy Gyergyószentmiklós nagyságú város teljes lakosságával egyenlő. Csata István és Kiss Tamás nemrég közzétette Népesedési perspektívák című könyvét, eszerint 2030-ig a romániai magyarság lélekszáma egymillióra csökken. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség közölte, hogy ősztől iskolák szűnnek meg, másokat összevonnak. Máshol is kedvezőtlen a helyzet. Szatmár megye líceumi magyar osztályaiba 1993-ban 1092 helyet hirdettek meg, de csak 406 jelentkező akadt; a brassói Áprily Lajos Líceum 180 helyére 135-en iratkoztak. Románia lakossága 1990 és 2007 között 1,5 millió fővel csökkent, és ha így folytatódik, 2050-re a jelenlegi 21 millióról 16 millióra apad. Az ősszel kezdődő tanévben országszerte százezerrel kevesebb gyermeket íratnak az első elemibe, mint tavaly, kevesebb pedagógusra lesz szükség. /Barabás István: Felhős vakáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./


lapozás: 1-30 | 31-52




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998