udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 205 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-205
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Helikon

1991. február 30.

Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta a hetilapról, hogy az "egész itteni irodalmat képviselnünk kell." "A ma indulókat elgyöngítheti, hogy nincs, akivel szemben megizmosodhatnának." /Magyar Nemzet (Budapest), dec. 30./

1990. március 15.

1989. dec. 29-én mintegy húsz magyar zenész gyűlt össze Kolozsváron, Márkos Albert filharmóniai elsőhegedűs és felesége, Márkos Zsuzsa zongoratanárnő lakásán, hogy megalakítsa a Kolozsvári Zenetársaságot. Nyilatkozatukat a Helikon (Kolozsvár) első száma közölte. Ebben leszögezték, hogy "zenei anyanyelvünk és kisebbségi zenekultúránk etnikai azonosságtudatunk szerves része". Társaságuk távlati célja: beleolvadni a majdan létrejövő Romániai Magyar Zenetársaságba. Szakcsoportokat alakítottak, dr. Almási István /népzenetudomány/, dr. Benkő András /zenei szakírás/, dr. Terényi Ede /zenealkotás/ stb. Febr. 23-án hivatalosan is bejegyezték a Kolozsvári Zenetársaságot, elnöke dr. Benkő András, alelnöke Demény Attila. /László Ferenc: Mi lesz a Kolozsvári Zenetársasággal? = A Hét (Bukarest), márc. 15./

1990. március 23.

Két csíki fiatalember, Ádám Gyula és Barabás Zsolt fotókiállítása nyílt meg Csíkszeredán, márc. 10-én Moldvai magyarok címmel. Két csángó külsőrekecsini lány, Szarka Mária és Ádám Ágnes énekelt a megnyitón, csángó szőttes volt a teremben. A két fiatal évekig járta a csángó falvakat, több családdal összebarátkoztak, közben fényképeztek. /Egyed Emese: Isten, Tarts meg minket. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./

1990. március 23.

Márc. 11-én tartották a csángók harmadik találkozójukat Sepsiszentgyörgyön. Eljöttek többen a csángó falvakból, a Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba elköltözött csángómagyarok és a segíteni akarók. László Imre Csíkszeredában élő ügyvéd azért jött, hogy jogi tudását felajánlja a csángóknak. Azt szeretnék elérni, hogy imádkozhassanak, tanulhassanak anyanyelvükön. Elhangzott Lakatos Demeter csángó költő neve is, Jelen volt Demse Márton, aki csángó tárgyú írásait visszakapta a szekuritatétól. A találkozón többen felszólaltak, köztük Kallós Zoltán, Zöld Péter, Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, ifj. Erős Péter /Pusztina/, Bartos János /Klézse/, Pozsony Ferenc /Kézdivásárhely/, Duma János /Diószén/, Nistor Tinca /Pusztina/, Farkas János /Klézse/, Istók György /Klézse/. A találkozón a Klézséről származó, Kézdivásárhelyen élő Bordás Valerica énekelt. /Egyed Emese: Mert nektek van más mámátok. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./

1990. október 22.

Okt. 21-én, 80 éves korában elhunyt Kovács György marosvásárhelyi író. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Kovács György /Küsmöd, 1911. ápr. 27. - Marosvásárhely, 1990. okt. 22./ a parasztság életének krónikása a prózában. Novelláit az Erdélyi Helikon, Kelet Népe, Korunk és más lapok közölték. 1945-től a marosvásárhelyi Szabad Szó, majd más lapok munkatársa, a kommunista rendszerben funkciókat vállalt, nemzetgyűlési képviselő, a párt Központi Bizottságának tagja, nemzetgyűlési alelnök. 1945 után a diktatúrát kiszolgáló, osztályharcos regényeket írt.

1991. február 27.

A Romániai Írók Szövetsége kiadásában jelenik meg az irodalmi lapok többsége, a magyar lapok közül a Helikon hetilap és a Látó folyóirat. Az írószövetség támogatást kért a kormánytól a többszöri papírár és nyomdaköltség emelkedés miatt, kapott is egy kisebb összeget, azonban ennek folyósítását az új kormány felfüggesztette. A Romániai Írók Szövetsége úgy határozott, hogy valamennyi irodalmi lap a következő gyászkeretes bejelentéssel jelenik meg: "A kultúra halála Romániában. A lap felfüggeszti megjelenését mindaddig, amíg a kormány el nem határozza a kultúra támogatását." A Helikon szerkesztősége mindehhez hozzáfűzte, hogy a Helikon januárban is megjelenik, de a sztrájk miatt egy vagy két szám kimarad. /Helikon (Kolozsvár), 52. sz., dec. 27./

1991. augusztus 17.

A kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán nyilatkozott: végveszélyben a magyar sajtó Romániában. Genfben a kisebbségpolitikai konferencián terjesztette a román küldöttség a hivatalos román Fehér könyvet, ebben az szerepelt, hogy "államilag szubvencionált" a Romániai Magyar Szó, a többi magyar napilap és további ötven magyar sajtótermék. Ez az állítás valótlan. Vannak ugyan szubvencionált lapok, például a román művelődési minisztérium segítségével kiadott Korunk, A Hét, Művelődés, az írószövetség támogatja a Helikont és a Látót. A napilapok azonban semmilyen állami támogatást nem kapnak, sőt többszázezer lejt fizetnek be különböző adók formájában. A legnagyobb gond, hogy a papírárak másfél év alatt tizenötszörösére nőttek, a nyomdaköltségek ötszörösére. A legutóbbi, júliusi lapáremelés 15 %-kal csökkentette a példányszámot. A hirdetés kevés, az állami vállalatok hallgatólagosan bojkottálják a magyar újságokat. Kolozsváron egyetlen magyar vállalatvezető sincs. Szükség lenne Magyarország anyagi támogatására. /Füzes Oszkár: A kolozsvári Szabadság főszerkesztője nyilatkozik. Veszélyben a magyar sajtó Romániában. = Népszabadság, aug. 17./

1991. október 12.

A szászrégeni Kemény János Társaság okt. 12-én a helyi művelődési otthonban emlékezett a névadóra, az íróra, a Helikon marosvécsi házigazdájára. A társaság elnöke, dr. Török Béla tartotta a megnyitót. Többek között Szépréti Lilla, az Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely) szerkesztője beszélt Kemény Jánosról, dr. Peris Teréz színháztörténész Kemény Jánosról, a színházi ember portréját rajzolta meg. Okt. 13-án, Kemény János halálának 20. évfordulóján Marosvécsre, az író sírjához zarándokolt a népes gyülekezet, ahol énekkarok léptek fel az emlékműsorban. Az író síremléke Szőke József szobrászművész alkotása. A sírnál Markó Béla költő-szenátor méltatta Kemény János jelentőségét, akit az erdélyi magyar irodalom egyik legtisztább alakjának nevezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1991. december 27.

A Romániai Írók Szövetsége kiadásában jelenik meg az irodalmi lapok többsége, a magyar lapok közül a Helikon hetilap és a Látó folyóirat. Az írószövetség támogatást kért a kormánytól a többszöri papírár és nyomdaköltség emelkedés miatt, kapott is egy kisebb összeget, azonban ennek folyósítását az új kormány felfüggesztette. A Romániai Írók Szövetsége úgy határozott, hogy valamennyi irodalmi lap a következő gyászkeretes bejelentéssel jelenik meg: "A kultúra halála Romániában. A lap felfüggeszti megjelenését mindaddig, amíg a kormány el nem határozza a kultúra támogatását." A Helikon szerkesztősége mindehhez hozzáfűzte, hogy a Helikon januárban is megjelenik, de a sztrájk miatt egy vagy két szám kimarad. /Helikon (Kolozsvár), 52. sz., dec. 27./

1991. december 30.

Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta a hetilapról, hogy az "egész itteni irodalmat képviselnünk kell." "A ma indulókat elgyöngítheti, hogy nincs, akivel szemben megizmosodhatnának." /Magyar Nemzet (Budapest), dec. 30./

1992. február 21.

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

1992. március 13.

Az irodalmi hetilapban Fodor Sándor búcsúzott Domokos Pál Pétertől, akit utoljára a múlt évben, a gyulafehérvári érseki beiktatási ünnepségen látott. Domokos Pál Péter elindult, hogy a süllyedő Atlantisz kincseiből, a moldvai magyarok folklórjából mentse, ami menthető. Ő hívta fel a magyar értelmiség figyelmét a moldvai csángókra. Kiadta Petrás Incze János ferences pap tudósításait a csángókról és Kájoni János Cantionale Catholicum című énekeskönyvét, egy kötetben "...édes hazámnak akartam szolgálni..." /Szent István Társulat, Budapest, 1979/ címmel. Azt tette Péter bácsi is, ami könyve címében szerepelt. /Fodor Sándor: Búcsú Domokos Pál Pétertől. = Helikon (Kolozsvár), márc. 13./ Ugyanebben a számban Lászlóffy Aladár A tudós halála című versével emlékezett Domokos Pál Péterre. /Helikon (Kolozsvár), márc. 13./

1992. május 29.

1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./

1993. február 15.

Szilágyi István kolozsvári író, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi hetilap főszerkesztője az irodalmi életről kifejtette: "Az elvándorlás, a cenzúra és az alkohol gyengített minket a kemény diktatúra idején." Az elvándorlás miatti vérveszteséget nem tudják kiheverni. A szabadság nem hozta meg a várt élénkülést. Nincs igazán jelentős irodalom, ám mind a négy irodalmi lap, a Látó, a Korunk, a Helikon és az A Hét is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsa. A Helikon szerkesztőségében több író dolgozik: Király László főszerkesztő-helyettes költő, azután Sigmond István író, Lászlóffy Aladár költő, Mózes Attila író. K. Jakab Antal rangos kritikus. /Osztovits Ágnes: Rendhagyó folyóiratszemle. Szilágyi István a kolozsvári Helikonról. = Magyar Nemzet, febr. 15./

1993. április 10.

Kolozsváron újabb kilakoltatási akció indul, a polgármester most a Helikon irodalmi lap és a szintén írószövetségi román Apostrof szerkesztőségét szólította fel, hogy tíz nap alatt hagyja el a bérelt területet. A termeket a Vatra Romaneascának akarják kiadni. Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője Bukarestbe utazott, hogy segítséget kérjen az Írószövetségtől. /Kisgyörgy Réka: Újabb kilakoltatások Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.10-11./

1993. május 13.

Az 1989-es változás után rengeteg új lap jelent meg, sok új tehetség jelentkezett, ifjúsági, társasági, tudományos, irodalmi, hitbuzgalmi, szórakoztató és sportújságok, Egy idő múlva azonban egyre csökkent a lapok száma. Nem mindegyik lap anyagi problémák miatt szűnt meg. Kolozsváron például a Jelenlét a fordulat után az első volt a városban. Merész, újszerű, az Írószövetség pártfogásba vette, fizetést adott a szerkesztőknek, kintről számítógépet kaptak. Egyszercsak akadozni kezdett, majd megszűnt. A főszerkesztő áttelepült Magyarországra, lapot szerkeszteni. A magyar sajtó helyzetét vizsgálva borong Szőcs István: a lapok megszűnnek, alig van előfizető, nagy mulasztás, hogy az RMDSZ nem szervezte meg a terjesztést. Olyan városba, ahová azelőtt ezerötszáz Utunk, most tíz-húsz Helikon sem jár. Az anyagi gondok mellett az érdeklődés is csökkent. /Szőcs István: Gazdátlan sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1993. június 16.

Jún. 16-án - rendőri segédlettel - kilakoltatták az 1990-ben Mircea Dinescu által alapított kolozsvári Apostrof román folyóiratot. Funar polgármester megvalósította tervét. A Helikon szerkesztősége is felszólítást kapott: két napon belül el kell hagyni a szerkesztőség termeit. Hiába fordult az Apostrof és a Helikon szerkesztősége az elnöki hivatalhoz, a kormányhoz, nem kaptak segítséget. /Magyar Hírlap, júl. 1./

1993. június 18.

Georghe Funar kolozsvári polgármester rendeletére jún. 18-án karhatalmi segédlettel kilakoltatták a Helikon hetilapot szerkesztőségi helyiségeiből, arra hivatkozva, hogy nem fizettek bérleti díjat. Két vagon típusú helyiséget kaptak. /J. T. I.: Megoldódott a Helikon sorsa is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./ A Helikon kiköltöztetésénél arra hivatkoztak, hogy nem fizettek bérleti díjat. Valójában nem vették át tőlük a kérdéses összeget. /Kilakoltatták a kolozsvári Helikont. = Magyar Hírlap, jún. 19./

1993. június 19.

Bukarestben Tornai József, a Magyar Írószövetség elnöke aláírta a magyar-román írószövetségi egyezményt. A fél éve németországi ösztöndíjasként Berlinben élő Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke éppen hazalátogatott, ő tárgyalt Tornaival. Dinescu megjegyezte, hogy 1989 óta ez az első nemzetközi egyezményük, ugyanis a többi szomszéddal a változások és az általános kulturális elszegényedés miatt képtelenség szót érteni. Dinescu keményen bírálta a román állapotokat, felrótta a kormánynak a művészek külföldre áramlását, azt, hogy Kolozsváron kilakoltatták a román Apostrof és a magyar Helikon szerkesztőségét. /Cseke Gábor, Bukarest: Román-magyar írószövetségi egyezmény. = Magyar Nemzet, jún. 21./

1993. július 7.

Funar polgármester intézkedésének megfelelően júniusban erőszakkal, rendőrei segédlettel kiköltöztették a román Apostrof kulturális lapot, a Helikon és a Korunk magyar folyóiratokat szerkesztőségét Kolozsvár központjából a Iasilor utcai elhanyagolt házba, ahol telefon sincs. Új helyük messze van, a falak dohosak, nagy a zsúfoltság. A román lap ellenségesen írt az önkényeskedő polgármesterről, Hírek Funariából címen számolt be a kilakoltatásról. Helyzetük most sem biztonságos. A Szabadság napilap szerkesztőségének pedig emelték a bérleti díját. Szilágyi István, a Helikon főszerkesztője sem tartja megfelelőnek mostani helyüket. Kántor Lajossal, a Korunk főszerkesztőjével együtt neki is az a véleménye, hogy a kolozsvári magyar szerkesztőségeknek egy közös sajtóház felelne meg. Ennek viszont anyagi akadálya van. /Kisgyörgy Réka: "Szóval ez egy kultúrközpont?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1993. november 18.

A kolozsvári magyar lapok és folyóiratok, közöttük a Szabadság napilap, a Korunk, a Helikon a Művelődés folyóiratok és az erdélyi magyar gyermeklapok veszélyben vannak. Nem tudják kifizetni a nagy bérleti összeget, amellyel az irodahelyiségek felett rendelkező magyarellenes kolozsvári polgármester, Funar sújtja őket. A megoldás a kolozsvári magyar sajtóház lenne. Ehhez kér támogatást a Magyarok Világszövetsége felhívásában, megadva egy bankszámlát, ahova az adományokat be lehet fizetni. /Kolozsvár nem maradhat magyar sajtó nélkül! = Magyar Fórum (Budapest), nov. 18./

1993. november 23.

Színészek, írók, rendezők rettegtek régen a kolozsvári Szőcs István tollától. Évtizedek óta ír a kultúra legváltozatosabb jelenségeiről. A Domokos Jenő vezette budapesti Székely Kör az erdélyi írók népszerűsítésére szánt díját első alkalommal neki ítélte. Szőcs István azon kevesek egyike, akik egyenes gerinccel élték át a diktatúra nehéz évtizedeit. A helyzet ma sem könnyebb, vallotta a vele készült beszélgetésben, ma ugyan lehet beszélni, de nem biztos, hogy meghallja valaki. Sok a könnyű olvasmány, a selejt, a szemét, a ponyva. Az értékrend félresiklott. A kritikus úgy érzi, hogy felesleges. A kolozsvári Helikon fenntartása hősi erőfeszítés: ráfizetéssel is, de fönn kell tartani egy szépirodalmi lapot. /Szőcs István munkatársa a Helikonnak./ Szükség van most is az ő szigorú színikritikáira, de elutasítják a kritikát, a kritikustól a színház föltétlen népszerűsítését várják. A kolozsvári színház elvesztette közönségét. Nagyon sok kiváló erdélyi színész telepedett át Magyarországra, ezt a veszteséget nem tudták pótolni. Szőcs István nem ért egyet Tompa Gábor rendező koncepciójával, ő honosította meg Kolozsváron a kis közönséghez szóló művészszínházat, szemben a népszínház nyitottságával. /Metz Katalin: Fogcsikorgatva is lapot csinálunk! Beszélgetés Szőcs István erdélyi író-kritikussal. = Új Magyarország, nov. 23./

1994. március 25.

Szilágyi István, a Helikon kolozsvári irodalmi folyóirat főszerkesztője nyilatkozott a lapok nehéz anyagi helyzetéről. Az irodalmi intézmények száma gyarapodott, ugyanakkor csökkent az irodalom iránti érdeklődés. A Román Írószövetség lapja a Helikon, 1993. októberében közölték, függesszék fel a megjelenést. Szilágyi és szerkesztő gárdája továbbra is megjelenteti a lapot. /Heti Magyarország, márc. 25./

1995. május 20.

Máj. 20-án jelent meg Szász János bukaresti író román nyelvű /Foaia/ és magyar nyelvű /Fórum/ lapjának próbaszáma. A bukaresti tudományegyetem hungarológusai szintén lapot indítottak: napvilágot látott Nézőpont /alcíme: Véleménynyilvánítási lap/ című újságuk első száma, 250 példányban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ A Foaia és a Fórum kiadója a Concordia 112 Alapítvány, amelynek célja hallassa hangját a gyűlölet és az uszítás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ A Fórum /Bukarest/ szerkesztői: Halász Anna, Marosi Ildikó és Majtényi Ildikó, főmunkatársak: Lászlóffy Aladár és Szász János. A Foaia /Bukarest/ igazgatója Szász János, szerkesztői: Maria Dinescu, Alina Mungiu, Anamaria Pop. Mindkét lap a próbaszámon feltüntette: rendszeres megjelenése szept. 1-jétől. A Fórum próbaszámában olvashatjuk Kós Károly és Kemény János beszélgetését, amint egy hajdani tévériportban felidézték az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a helikoni találkozókat Kemény János marosvécsi kastélyában, Bánffy Miklós alakját és Kós Károly munkásságát. Ugyancsak a Fórumban található - többek között - egy részlet Borsi Kálmán Béla A román társadalom az 1850-es, 60-as években című írásából, továbbá egy felsorolás arról, hogy milyen sokan éltek és dolgoztak Bukarestben, többek között: Méliusz József, Szemlér Ferenc, Sütő András, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Majtényi Erik, Szász János, Robotos Imre, Földes László, Huszár Sándor, Beke György, Bodor Pál, Domokos Géza, Ágoston Hugó, Kovács János, Kacsir Mária, Lőrinczi László, Halász Anna, Horváth Andor, Vajnovszky Kázmér, Molnár Gusztáv, Szilágyi N. Sándor, Kovács Albert, Marosi Barna, Marosi Ildikó, Dános Miklós, Mag Péter, Dankanits Ádám, Dimény István, Cseke Gábor, Szőnyi István, Szobotka András, Balogh Péter, Román Viktor.

1995. június 21.

Az EMKE, a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság és a maroshévízi Kemény János Alapítvány meghívója szerint jún. 24-én Marosvécsen leleplezik Kemény János író domborművét, Hunyadi László szobrászművész alkotását. A felirat magyar, román és német nyelven hirdeti: "Báró Kemény János, az író és az áldozatkész irodalompártoló jóvoltából az Erdélyi Helikon írói közössége ebben a kastélyban tartotta évi találkozóit 1926 és 1943 között." Ezt a szervezési formát azóta sem tudta feléleszteni a romániai magyar íróközösség, írja Komán János. 1945 után a klánszellem lett az uralkodó és ez ma is él. Marosvécs szelleme egy nyitott írótársadalmat kér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1995. június 24.

Jún. 24-én Marosvécsen ünnepélyesen leleplezték Kemény János szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hirdetett igét a báró Kemény Jánosra emlékezés napján. Kiss Jenő költő, a Helikon írói csoportosulás egyetlen élő tagja és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN Klub elnöke és Székely József marosvécsi esperes emlékezett az irodalom nagy mecénására, majd Bogdán István kolozsvári színész mondott el részleteket Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményéből, Lászlóffy Csaba legfrissebb szonettjét - Marosvécsi kaland - olvasta fel, végül Kemény János fia, Kemény Miklós szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Ugyanerről: 1297. sz. jegyzet.

1995. november 20.

Okt. 29-én avatták fel Tordán a temetőben az 1944-ben elhurcolt magyar áldozatok emlékművét, ahol Csetri Elek emlékezett a tragédiára. 1944. okt. 6-án jelentek meg Tordán a Maniu-gárdisták és a román rendőrök. Házról házra járva szedték össze a 16 és 60 év közötti férfiakat, köztük a papokat is. Nagyenyedig kísérték gyalog az elfogottakat, majd internálótáborba zárták őket. Voltak falvak, ahol gyilkoltak is, így Szentmihályon agyonlőttek hat magyar férfit. /Csetri Elek: A tordai halálmenet. = Helikon (Kolozsvár), nov. 20., 22. sz./

1995. november 22.

Aggódva látják, hogy "a Magyarországon megjelenő irodalmi és kulturális lapok között az utóbbi időben megindult az egészségtelen kiszorítósdi, amely nem az érték, hanem az irányzat alapján kíván egyeseknek előjogokat biztosítani, mások rovására." - olvasható az erdélyi folyóiratszerkesztők állásfoglalásában. Nem tudják elfogadni a régi, pártos szempontokat újabbakkal való helyettesítését. Az aláírók: Szilágyi István /Helikon (Kolozsvár), Gálfalvi Zsolt /A Hét(Bukarest)/, Kántor Lajos /Korunk (Kolozsvár)/ és Gálfalvi György /Látó (Marosvásárhely). /Új Magyarország, nov. 22./

1995. december 1.

86 éves korában elhunyt Méliusz József író, költő és műfordító. Temetése dec. 5-én lesz, Bukarestben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ Méliusz József /Temesvár, 1909. jan. 12.-Bukarest, 1995. dec. 1./ az Erdélyi Helikonnál kezdte szépirodalmi pályáját. 1946-ban a Romániai Magyar Írók Szövetségének főtitkárává választották. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1955-ig volt börtönben. Feleségét megfojtották a Securitate emberei, fiát az őrületbe kergették. Méliusz később ismét különböző tisztségeket töltött be a román Írószövetségben. Alig hét hónapja mutatták be négynyelvű Jitgadal elégiáját. A Jitgadal a zsidó halotti ima első szava, a költő ebben a holocaust áldozatainak állított emléket. /Új Magyarország, dec. 2./

1995. december 16.

Dec. 16-án, 84 éves korában Kolozsváron elhunyt Kiss Jenő költő, az Erdélyi Helikon nemzedékének utolsó tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kiss Jenő 1912. szept. 13-án született, Mócson.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-205




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998