udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Helyi es Regionalis Hatosagok Kongresszusa/ Onkormanyzatok Allando Konferenciaja

1995. június 28.

Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusán a "helyi demokrácia Romániában" vitán Giorgo de Sabata jelentéséről volt szó, arról, hogy 133 polgármestert leváltottak. A kongresszusról beszámoló Victor Halmajan Szilágy megye tanácselnöke kifogásolta, hogy a román küldöttség négy tagja Románia monitorizálását kérte, szerinte ezzel "befeketítették az állam intézményeit és ugyanakkor megalázkodtak az Európa Tanács szervei előtt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1995. június 28.

Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusán a "helyi demokrácia Romániában" vitán Giorgo de Sabata jelentéséről volt szó, arról, hogy 133 polgármestert leváltottak. A kongresszusról beszámoló Victor Halmajan Szilágy megye tanácselnöke kifogásolta, hogy a román küldöttség négy tagja Románia monitorizálását kérte, szerinte ezzel "befeketítették az állam intézményeit és ugyanakkor megalázkodtak az Európa Tanács szervei előtt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1998. március 1.

Márc. 1-jén lép életbe Magyarországon és a kontinens több más államában a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája - tájékoztatta a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) az MTI-t. A közlemény szerint a charta kidolgozása a Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Konferenciájának kezdeményezésére az 1980-as évek elején kezdődött meg. Az Európa Tanács keretén belül született megállapodást 18 ország írta alá, és 7 állam (köztük Magyarország) ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelveinek védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak mindenekelőtt el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Elő kell továbbá segíteniük a nyelvhasználatot mind a magán-, mind a közéletben, és az azonos és különböző nyelvi csoportok közötti kapcsolatok megőrzését. A charta - választhatóan - konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből vagy albekezdésből legalább 35-re, illetve az azokban foglaltak teljesítésére kötelezettséget kell vállalniuk. A rendelkezések végrehajtását az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli. Az államok a hatálybalépést követő 1 éven belül, majd 3 évente jelentésben számolnak be vállalásaik teljesítéséről, amelyek alapján a bizottság ajánlásokat fogalmaz meg számukra. A környező országok közül Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovénia és Ukrajna aláírta a chartát. Közülük Horvátország ratifikálta az egyezményt, ez folyamatban van Romániában is. A szlovák kormányzat a nyelvtörvény 1995-ös elfogadása után ígéretet tett arra, hogy törvényt fogad el a kisebbségi nyelvek használatáról, illetve csatlakozik a nyelvi chartához. /MTI/ A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992 júliusában fogadta el az Európa Tanács miniszteri bizottsága és ugyanazon év november 5-én nyitották meg aláírásra. November 5-én az Európa Tanács 11 tagállama írta alá a dokumentumot, köztük Magyarország. Néhány nappal később, november 12-én csatlakozott Ciprus is, és azóta további hat ország írta alá a chartát. Az egyezmény félszáz nemzetiségi nyelv védelmét garantálja. Nem csak kulturális és anyanyelv-használati jogokat biztosít, hanem kiterjed egyebek között a közigazgatásra és az igazságszolgáltatásra is. A dokumentum rögzíti továbbá az aláíró országok célkitűzéseit a nyelvhasználat ösztönzése és támogatása terén, valamint a nyelvhasználat számos vonatkozásában. A dokumentum négy részben és 23 cikkben foglalkozik az elvekkel és célkitűzésekkel, illetve körvonalazza azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatához a közéletben. Részletesen foglalkozik az egyezmény az oktatással, a jogi és a közigazgatási hatóságokkal, a közszolgálattal, a médiával, a kulturális tevékenységekkel és az intézményi lehetőségekkel. Az egyezmény többféle nyelvi helyzetet tárgyal és sok lehetőséget kínál az aláíróknak. Az egyezmény előírásai szerint a hatályba lépéshez legalább öt államnak ratifikálnia kell a chartát. Eddig a következő államokban történt meg a ratifikációs eljárás: Finnország, Hollandia, Horvátország, Liechtenstein, Magyarország, Norvégia és Svájc. Magyarország 1995. április 26-án ratifikálta az egyezményt. /MTI/

1999. március 3.

Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése (AER) Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Kolumbán Gábort a vaslui-i bíróság rágalmazásért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a bukaresti székhelyű Aris Industry S. A. ügyvezetőjeként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román?magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja fel. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki, amelyben rögzítette azt, hogy "minden, a beruházást elindító dokumentumban (haszonbérleti szerződés, építési engedély, a projekt témájának bemutatása) az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel, azzal a céllal, hogy a kis befogadó képességűnek bizonyuló oklándi iskolát ide költöztessék." Aristide Roibu alattomos ténykedése révén ez az épület egy székelyudvarhelyi görög katolikus gyermekotthonná változott. Önként adódik tehát a kérdés, vajon a humanitárius beruházás ürügye nem egyéni üzleti érdekeket rejt? Az indulatosság és agresszivitás, amellyel Aristide Roibu kifejti nézetét anélkül, hogy a beszélgetések során felmerült kérdésekre válaszolna, arra késztet, hogy az illetékes szervekhez forduljunk, kérve a pénzügyi átutalások törvényességének, a behozatalnak és az építkezés költségeinek felülvizsgálását." - Aristide Roibu ezt rágalmazásnak vélte, és panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy e kijelentés szerint őt azzal rágalmazta meg Kolumbán Gábor, hogy "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo, "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd megjegyezte: egész egyszerűen nem értette, hogyan is állapíthatta meg a vaslui-i bíróság: fennállnak a rágalmazás tényálladéki elemei. Mindenekelőtt nem a vitatott alattomos kifejezést tartja rágalmazónak, amelyet románul egyébként helyesen nem szubverzívnek, tehát Roibu olvasatában az állam belső rendjét aláásónak kellett volna fordítani, hanem perfidnek (e fogalomnak viszont semmi köze sincs az államrendhez). Az ítélet indoklása szerint a rágalmazást azáltal követte el Kolumbán Gábor, hogy azt állította: a sértett jogtalanul, a svájci Basel Hilft Alapítvány felhatalmazása nélkül ajándékozta a kérdéses csereháti ingatlant az apácarendnek. Ez az indoklás azért is érthetetlen, mert a csereháti ingatlan tulajdonjogi helyzetéről a marosvásárhelyi bíróságon folyamatban van egy per - mindaddig tehát, amíg a polgári bíróság jogerősen nem állapítja meg, hogy az ingatlan ajándékozása szabályos volt, hogy annak ki is a jogos tulajdonosa, bárkinek jogában van ebben a kérdésben szabadon véleményt nyilvánítani. Aristide Roibu panasza nem is vonatkozott az ajándékozással kapcsolatos véleményre, ő a szubverzív kifejezést panaszolta, tehát az ítélet ebből a szempontból is szakmailag elképesztően dilettáns. A vaslui-i megyei törvényszék - gyanús gyorsasággal - a fellebbezési tárgyalást már március 10-ére ki is tűzte. Kolumbán Gábor időközben a Román Legfelsőbb Ítélőtáblához fordult, és kérte az ügynek az áthelyezését, annál is inkább, mivel a bűncselekmény elkövetési helye szerint az illetékes bíróság a csíkszeredai lett volna. Ez az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak az "Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről" 10. cikkelyéhez, a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. Ez a cikk kimondja azt, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, és hogy e jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Elfogadhatatlan a politikai szólásszabadságnak a bírói út felhasználásával való korlátozása. Ezzel az ítélettel is a román igazságszolgáltatás túllépte az egyezmény biztosította szólásszabadság korlátozási lehetőségeket, s vétkesen korlátozta a politikus véleménynyilvánítási szabadságát. Kincses Előd szerint "jogosan elvárjuk, hogy a román állam az idézett egyezmény szellemében védje meg Kolumbán Gábort." /Kincses Előd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1999. március 3.

Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése (AER) Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Kolumbán Gábort a vaslui-i bíróság rágalmazásért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a bukaresti székhelyű Aris Industry S. A. ügyvezetőjeként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román?magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja fel. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki, amelyben rögzítette azt, hogy "minden, a beruházást elindító dokumentumban (haszonbérleti szerződés, építési engedély, a projekt témájának bemutatása) az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel, azzal a céllal, hogy a kis befogadó képességűnek bizonyuló oklándi iskolát ide költöztessék." Aristide Roibu alattomos ténykedése révén ez az épület egy székelyudvarhelyi görög katolikus gyermekotthonná változott. Önként adódik tehát a kérdés, vajon a humanitárius beruházás ürügye nem egyéni üzleti érdekeket rejt? Az indulatosság és agresszivitás, amellyel Aristide Roibu kifejti nézetét anélkül, hogy a beszélgetések során felmerült kérdésekre válaszolna, arra késztet, hogy az illetékes szervekhez forduljunk, kérve a pénzügyi átutalások törvényességének, a behozatalnak és az építkezés költségeinek felülvizsgálását." - Aristide Roibu ezt rágalmazásnak vélte, és panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy e kijelentés szerint őt azzal rágalmazta meg Kolumbán Gábor, hogy "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo, "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd megjegyezte: egész egyszerűen nem értette, hogyan is állapíthatta meg a vaslui-i bíróság: fennállnak a rágalmazás tényálladéki elemei. Mindenekelőtt nem a vitatott alattomos kifejezést tartja rágalmazónak, amelyet románul egyébként helyesen nem szubverzívnek, tehát Roibu olvasatában az állam belső rendjét aláásónak kellett volna fordítani, hanem perfidnek (e fogalomnak viszont semmi köze sincs az államrendhez). Az ítélet indoklása szerint a rágalmazást azáltal követte el Kolumbán Gábor, hogy azt állította: a sértett jogtalanul, a svájci Basel Hilft Alapítvány felhatalmazása nélkül ajándékozta a kérdéses csereháti ingatlant az apácarendnek. Ez az indoklás azért is érthetetlen, mert a csereháti ingatlan tulajdonjogi helyzetéről a marosvásárhelyi bíróságon folyamatban van egy per - mindaddig tehát, amíg a polgári bíróság jogerősen nem állapítja meg, hogy az ingatlan ajándékozása szabályos volt, hogy annak ki is a jogos tulajdonosa, bárkinek jogában van ebben a kérdésben szabadon véleményt nyilvánítani. Aristide Roibu panasza nem is vonatkozott az ajándékozással kapcsolatos véleményre, ő a szubverzív kifejezést panaszolta, tehát az ítélet ebből a szempontból is szakmailag elképesztően dilettáns. A vaslui-i megyei törvényszék - gyanús gyorsasággal - a fellebbezési tárgyalást már március 10-ére ki is tűzte. Kolumbán Gábor időközben a Román Legfelsőbb Ítélőtáblához fordult, és kérte az ügynek az áthelyezését, annál is inkább, mivel a bűncselekmény elkövetési helye szerint az illetékes bíróság a csíkszeredai lett volna. Ez az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak az "Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről" 10. cikkelyéhez, a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. Ez a cikk kimondja azt, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, és hogy e jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Elfogadhatatlan a politikai szólásszabadságnak a bírói út felhasználásával való korlátozása. Ezzel az ítélettel is a román igazságszolgáltatás túllépte az egyezmény biztosította szólásszabadság korlátozási lehetőségeket, s vétkesen korlátozta a politikus véleménynyilvánítási szabadságát. Kincses Előd szerint "jogosan elvárjuk, hogy a román állam az idézett egyezmény szellemében védje meg Kolumbán Gábort." /Kincses Előd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

1999. október 12.

Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Az Európai Tanács fontos feladatokkal bízta meg, a helyi demokrácia és emberi jogok jelentéstevője volt Grúzia és Örményország Európa Tanács-beli tagfelvételénél. Kolumbán Gábort a moldvai vaslui-i bíróság rágalmazásáért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a fővállalkozóként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román-magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki amelyben rögzítette azt, hogy minden, a beruházást elindító dokumentumban az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel. Aristide Roibu panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy Kolumbán Gábor megrágalmazta őt, mondván: "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". - A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd visszautasította ezt a megállapítást. Az ítéletet mind Kolumbán Gábor, mind a büntetés mértékét és a 100 000 dolláros erkölcsi kártérítést kifogásoló (továbbra is egymillió dollárt követelő) Aristide Roibu megfellebbezte. -Az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. A vaslui-i bíróság által alkalmazott szankció is azt igazolja, hogy meg akarják félemlíteni a politikai állásfoglalót, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd ügyvéd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

1999. október 12.

Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Az Európai Tanács fontos feladatokkal bízta meg, a helyi demokrácia és emberi jogok jelentéstevője volt Grúzia és Örményország Európa Tanács-beli tagfelvételénél. Kolumbán Gábort a moldvai vaslui-i bíróság rágalmazásáért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a fővállalkozóként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román-magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki amelyben rögzítette azt, hogy minden, a beruházást elindító dokumentumban az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel. Aristide Roibu panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy Kolumbán Gábor megrágalmazta őt, mondván: "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". - A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd visszautasította ezt a megállapítást. Az ítéletet mind Kolumbán Gábor, mind a büntetés mértékét és a 100 000 dolláros erkölcsi kártérítést kifogásoló (továbbra is egymillió dollárt követelő) Aristide Roibu megfellebbezte. -Az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. A vaslui-i bíróság által alkalmazott szankció is azt igazolja, hogy meg akarják félemlíteni a politikai állásfoglalót, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd ügyvéd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

1999. november 3.

A Temesváron nemrég véget ért Határon Túli Regionális Együttműködések hetedik Európai Konferenciáján Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök javasolta: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzését és az anyaországgal való kapcsolatrendszerének kiépítését célzó intézmények létrehozását és fenntartását bele kell építeni egy román-magyar regionális együttműködés által, esetleg európai támogatással megvalósítandó projektbe. Kolumbán Gábor, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, ezzel kapcsolatban kifejtette: "A helyi közigazgatási törvényben ma már biztosított az a joga az önkormányzatoknak, hogy határon túli együttműködésekben vegyenek részt." Az ő javaslata az, hogy Székelyföldet beépítik a határon átnyúló együttműködésbe. /"Románia egyik legkomolyabb politikai kérdését próbáltam megoldásközelbe hozni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

1999. november 3.

A Temesváron nemrég véget ért Határon Túli Regionális Együttműködések hetedik Európai Konferenciáján Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök javasolta: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzését és az anyaországgal való kapcsolatrendszerének kiépítését célzó intézmények létrehozását és fenntartását bele kell építeni egy román-magyar regionális együttműködés által, esetleg európai támogatással megvalósítandó projektbe. Kolumbán Gábor, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, ezzel kapcsolatban kifejtette: "A helyi közigazgatási törvényben ma már biztosított az a joga az önkormányzatoknak, hogy határon túli együttműködésekben vegyenek részt." Az ő javaslata az, hogy Székelyföldet beépítik a határon átnyúló együttműködésbe. /"Románia egyik legkomolyabb politikai kérdését próbáltam megoldásközelbe hozni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. december 13.

A Felső-Homoród mente Kistérség és az Alcsík Kistérségi Társulás szervezésében került sor dec. 1-2. között Homoródfürdőn a kistérségi menedzserek találkozójára. A kistérségek elsősorban a magyarországi mintát követve jöttek létre, és céljuk az adott kistérség gazdasági és kulturális fejlesztése. Ezek a kistérségek a földrajzi sajátosságok figyelembevételével néhány község közigazgatási területét teszik ki, így segítve az egy község erejét felülmúló beruházások megvalósíthatóságát. Ez a kezdeményezés az országban még csak Hargita megyében létezik, ahol jelenleg már 14 kistérségi társulás van. Ezen kistérségi társulások vezetőinek képzésére folyt a mostani találkozón. Több témakört megvitattak. Ezek között szerepelt például: A fenntartható fejlődés sajátos problémáinak azonosítása. - A térségmenedzserek szerepe a vidékfejlesztésben. - A kistérségi fejlődési stratégiák integrációja a nagyobb régiók stratégiájába, kapcsolatok az EU regionális politikájával. Eljöttek magyarországi szakemberek, továbbá jelen volt Kolumbán Gábor, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa, Oktatás és Kultúra Szakbizottságának elnöke, Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke is. /Lázár László, Felső-Homoród mente Kistérség, Lövéte: Kistérségi menedzserek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

2000. december 13.

A Felső-Homoród mente Kistérség és az Alcsík Kistérségi Társulás szervezésében került sor dec. 1-2. között Homoródfürdőn a kistérségi menedzserek találkozójára. A kistérségek elsősorban a magyarországi mintát követve jöttek létre, és céljuk az adott kistérség gazdasági és kulturális fejlesztése. Ezek a kistérségek a földrajzi sajátosságok figyelembevételével néhány község közigazgatási területét teszik ki, így segítve az egy község erejét felülmúló beruházások megvalósíthatóságát. Ez a kezdeményezés az országban még csak Hargita megyében létezik, ahol jelenleg már 14 kistérségi társulás van. Ezen kistérségi társulások vezetőinek képzésére folyt a mostani találkozón. Több témakört megvitattak. Ezek között szerepelt például: A fenntartható fejlődés sajátos problémáinak azonosítása. - A térségmenedzserek szerepe a vidékfejlesztésben. - A kistérségi fejlődési stratégiák integrációja a nagyobb régiók stratégiájába, kapcsolatok az EU regionális politikájával. Eljöttek magyarországi szakemberek, továbbá jelen volt Kolumbán Gábor, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa, Oktatás és Kultúra Szakbizottságának elnöke, Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke is. /Lázár László, Felső-Homoród mente Kistérség, Lövéte: Kistérségi menedzserek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

2001. január 17.

Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára jan. 16-án rendkívüli sajtóértekezleten reagált a képviselőházban napirenden levő helyi közigazgatási törvénytervezetre. Aggodalmának adott hangot, amiért a jogszabálynak nagy esélye van az elfogadásra, ugyanis ″a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja engedett az RMDSZ zsarolásának″, állította. Amennyiben a törvényt a parlament elfogadja, és ez életbe lép, azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek aránya eléri a húsz százalékot, a helyi önkormányzatokban biztosítani kell - többek között - az illető közösség nyelvét ismerő alkalmazottat az ügyfélfogadási osztályon, ugyanakkor kötelező a városi tanács napirendjének és határozatainak lefordítása. Funar szerint a tervezett rendelkezések veszélyeztetik a romániai demokráciát. - Román közalkalmazottakat kell majd elbocsátanunk ahhoz, hogy magyarokat vegyünk fel. Képzeljék, románokat dobunk ki állásukból Romániában! - mondta Funar. Megígérte: még akkor sem fogja alkalmazni az új közigazgatási törvényt, ha a kormány pert indít ellene. Információi szerint az 1992-ben végzett népszámlálást meghamisították. - Kolozsváron a magyarok aránya nem haladja meg a húsz százalékot. Szerinte a város lakosságának kevesebb mint tíz százaléka beszéli a magyar nyelvet. Az RMDSZ készítette felmérés egyértelműen kimutatta: Erdélyben csak 492 ezer magyar ajkú román él - vélte tudni a polgármester. A Nagy-Románia Párt főtitkára bejelentette: ha a tervezetet megszavazzák, pártja az Alkotmánybírósághoz, az Európa Tanács Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusához fordul. - Ilyen jellegű rendelkezések sehol sincsenek Európában - állította a politikus. Funar azt is nehezményezte, hogy a tervezet szerint a prefektus felmentheti azokat a polgármestereket, megyei tanácselnököket, akik ellen büntető eljárást indítottak. A Szabadság azon kérdésére, hogy magyarországi románként kérné-e vagy támogatná anyanyelvének használatát a helyi közigazgatásban, Funar elmondta: - Nem kérném a román nyelv bevezetését, az állampolgárnak hűségről kell tanúbizonyságot tennie az állammal szemben. A magyarországi románok nem igényelték a kétnyelvű feliratokat. Ezeket a magyar állam tetette fel csak azért, hogy legyen erkölcsi alapjuk Romániától magyar nyelvű helységnévtáblákat követelni. Az úgynevezett kisebbségi önkormányzatok is csak a nyugati diplomatáknak mutogatott szórólapokon léteznek - mondta a Nagy-Románia Párt főtitkára. - A sajtónak nyilatkozva Vasile Soporan prefektus kijelentette: valamennyi állampolgárnak be kell tartania a parlament által megszavazott törvényeket. Ez nem lehet vita tárgya. Ami a kisebbségek anyanyelvhasználatát illeti, Soporan úgy véli: véleménynyilvánítás előtt a témában jártas ügyvédeket kell meghallgatni. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem érvényes a román jogrend. A polgármester tiltakozik a helyi közigazgatási törvény elfogadása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. január 17.

Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára jan. 16-án rendkívüli sajtóértekezleten reagált a képviselőházban napirenden levő helyi közigazgatási törvénytervezetre. Aggodalmának adott hangot, amiért a jogszabálynak nagy esélye van az elfogadásra, ugyanis ″a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja engedett az RMDSZ zsarolásának″, állította. Amennyiben a törvényt a parlament elfogadja, és ez életbe lép, azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek aránya eléri a húsz százalékot, a helyi önkormányzatokban biztosítani kell - többek között - az illető közösség nyelvét ismerő alkalmazottat az ügyfélfogadási osztályon, ugyanakkor kötelező a városi tanács napirendjének és határozatainak lefordítása. Funar szerint a tervezett rendelkezések veszélyeztetik a romániai demokráciát. - Román közalkalmazottakat kell majd elbocsátanunk ahhoz, hogy magyarokat vegyünk fel. Képzeljék, románokat dobunk ki állásukból Romániában! - mondta Funar. Megígérte: még akkor sem fogja alkalmazni az új közigazgatási törvényt, ha a kormány pert indít ellene. Információi szerint az 1992-ben végzett népszámlálást meghamisították. - Kolozsváron a magyarok aránya nem haladja meg a húsz százalékot. Szerinte a város lakosságának kevesebb mint tíz százaléka beszéli a magyar nyelvet. Az RMDSZ készítette felmérés egyértelműen kimutatta: Erdélyben csak 492 ezer magyar ajkú román él - vélte tudni a polgármester. A Nagy-Románia Párt főtitkára bejelentette: ha a tervezetet megszavazzák, pártja az Alkotmánybírósághoz, az Európa Tanács Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusához fordul. - Ilyen jellegű rendelkezések sehol sincsenek Európában - állította a politikus. Funar azt is nehezményezte, hogy a tervezet szerint a prefektus felmentheti azokat a polgármestereket, megyei tanácselnököket, akik ellen büntető eljárást indítottak. A Szabadság azon kérdésére, hogy magyarországi románként kérné-e vagy támogatná anyanyelvének használatát a helyi közigazgatásban, Funar elmondta: - Nem kérném a román nyelv bevezetését, az állampolgárnak hűségről kell tanúbizonyságot tennie az állammal szemben. A magyarországi románok nem igényelték a kétnyelvű feliratokat. Ezeket a magyar állam tetette fel csak azért, hogy legyen erkölcsi alapjuk Romániától magyar nyelvű helységnévtáblákat követelni. Az úgynevezett kisebbségi önkormányzatok is csak a nyugati diplomatáknak mutogatott szórólapokon léteznek - mondta a Nagy-Románia Párt főtitkára. - A sajtónak nyilatkozva Vasile Soporan prefektus kijelentette: valamennyi állampolgárnak be kell tartania a parlament által megszavazott törvényeket. Ez nem lehet vita tárgya. Ami a kisebbségek anyanyelvhasználatát illeti, Soporan úgy véli: véleménynyilvánítás előtt a témában jártas ügyvédeket kell meghallgatni. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem érvényes a román jogrend. A polgármester tiltakozik a helyi közigazgatási törvény elfogadása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. június 13.

A kormány két törvénytervezetet terjesztett elő a rendőrség átszervezésére és működésére vonatkozóan. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának munkacsoportja - Toró T. Tibor, Ráduly Róbert, Márton Árpád, Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt - mindkét törvénytervezet esetében több mint harminc módosító indítványt dolgozott ki, amelyek többségét azonban a szakbizottságban elvetettek. Toró T. Tibor képviselő elmondta: az RMDSZ módosító javaslatában azt szorgalmazta, hogy a rendőrség közrenddel foglalkozó részlegei közelebb kerüljenek a közösségekhez. Ugyanakkor fontosnak tartja megerősíteni a közösségek felügyeletét a rendőrség munkája felett. Az RMDSZ politikusai jogi személyiséget javasoltak a megyei, városi és községi rendőrségeknek, illetve olyan helyi és regionális hatóságok felállítását, amelyek nem csupán konzultatív, hanem felügyeleti, összehangolási és döntési jogkörrel rendelkezzenek közrendi és közlekedésrendészeti ügyekben. A belügyminisztérium képviselője, Paul Abraham tábornok azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány által elképzelt struktúrába ez az elképzelés nem illeszthető be. Lényegesek az RMDSZ-nek azon módosító javaslatai, amelyek az anyanyelvhasználatra vonatkoznak: azokon a településeken, ahol egy adott nemzeti közösség aránya meghaladja a húsz százalékot, a környezettel közvetlen kapcsolatban álló rendőr kötelező módon ismerje az illető közösség nyelvét is. Ugyanakkor az érintett rendőröknek is el kellene sajátítani az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ munkacsoportjának indítványát a bizottság leszavazta azzal az indoklással, hogy az ország hivatalos nyelve a román, és ilyen előírások elfogadása diszkriminációhoz vezetne. Az RMDSZ politikusai a plénum előtt is meg kívánják védeni javaslataikat. /Papp Annamária: Átszervezik a rendőrséget RMDSZ: Legyen kisebbségi nyelvhasználat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2001. június 19.

Jún. 18-ára Gheorghe Funar polgármestert újból beidézték rendőrségi kihallgatásra, hogy kérdőre vonják a május 31-i tanácsülés akadályoztatása miatt, de ő ezúttal sem jelent meg. Jún. 15-ére a polgármestert már egyszer behívták a rendőrségre, de ő arra hivatkozva, hogy az idézésen nem volt dátum és iktatószám, nem jelentkezett. Funar bejelentette: zaklatás miatt az európai Helyi és Regionális Hatalmak Kongresszusához fordult segítségért. /Kiss Olivér: Hétfőn sem jelentkezett a rendőrségen a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2003. december 24.

Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy 2000-ben megszületett a Szövetség Hargita megyéért programtervezet melyben minden település leírta, mi a fontos a lakosságnak, s minek a megvalósítására van lehetőség saját vagy más forrásokból. Az összegzésekor kitűnt, hogy a 60 önkormányzat legtöbbje a gáz bevezetését szorgalmazza. Mára a fővezeték már megvan Csíkszeredán túl, a jövőben eljut Gyergyón át Maroshévízig, a Hargita Gaz Rt. pedig 167 településen építi ki a hálózatot, ennek köszönhetően közelebbről 80 000 családhoz jut el a vezetékes gáz. A gázhálózat kiépülése volt az elmúlt évek egyik legnagyobb megvalósításának. A másik nagy eredmény a vezetékesvíz-program kivitelezése. Mostanáig 90 százalékban megvalósult a 10,8 millió dolláros program, ennek folytán Hargita megye 58 települése jut vezetékes vízhez. A sikerek között van a gyermekotthoni hálózat megszüntetése, 800 000 eurós pályázatot nyertek, házakat vásároltak, családi környezetben helyeztek el 1200 gyermeket. A Caritasszal együttműködve szociális programunk keretében közel a megye 40 településén kidolgozták az idős emberek otthoni gondozásának rendszerét. Példa nélküli akció ez Romániában. A pénztelenség aggasztó. Sok helyen ott a gáz- és vízvezeték az utcában, mégsem jut el minden házba, mert költséges a bevezetése. Nagy probléma az úthálózat korszerűsítésének lassú üteme. A speciális útalapból kevés pénz jut a megyének, ezen a helyzeten a Megyei Tanácsok Szövetségének alelnökeként próbált változtatni, javasolt egy általánosan elfogadott szabály kidolgozását a pénzek leosztására. Hargita megyének 70 millió euróra lenne szüksége az utak rendbetételéhez, ezzel szemben évente 2 millió euróból gazdálkodnak. Százéves hídjaink vannak, amelyeket még a Monarchia idején építettek, bármikor betörhetnek. Hargita megye tagja az Európai Régiók ülésének, a Helyi és Regionális Hatóságok kongresszusának, a Kárpátok Eurorégiónak, testvérmegyei kapcsolatokat is ápolnak több magyarországi megyével, együttműködési megállapodást írtak alá a németországi Brandenburggal, a lengyelországi Krakkóval. Ezek a kapcsolatok anyagilag is fontosak. Amikor pénzhiány miatt elakadt a csíkszeredai Millenniumi templom építése, közbenjárásukra a magyarországi testvérmegyék 4,5 millió forinttal segítették ki őket. A személyes kapcsolatoknak köszönhetően a finanszírozott programok jóval több pénzt hoznak a megyének, mint a külföldi utak egész évi költségei. /Borbély László: Csapatmunkának köszönhető minden eredményünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2003. december 24.

Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy 2000-ben megszületett a Szövetség Hargita megyéért programtervezet melyben minden település leírta, mi a fontos a lakosságnak, s minek a megvalósítására van lehetőség saját vagy más forrásokból. Az összegzésekor kitűnt, hogy a 60 önkormányzat legtöbbje a gáz bevezetését szorgalmazza. Mára a fővezeték már megvan Csíkszeredán túl, a jövőben eljut Gyergyón át Maroshévízig, a Hargita Gaz Rt. pedig 167 településen építi ki a hálózatot, ennek köszönhetően közelebbről 80 000 családhoz jut el a vezetékes gáz. A gázhálózat kiépülése volt az elmúlt évek egyik legnagyobb megvalósításának. A másik nagy eredmény a vezetékesvíz-program kivitelezése. Mostanáig 90 százalékban megvalósult a 10,8 millió dolláros program, ennek folytán Hargita megye 58 települése jut vezetékes vízhez. A sikerek között van a gyermekotthoni hálózat megszüntetése, 800 000 eurós pályázatot nyertek, házakat vásároltak, családi környezetben helyeztek el 1200 gyermeket. A Caritasszal együttműködve szociális programunk keretében közel a megye 40 településén kidolgozták az idős emberek otthoni gondozásának rendszerét. Példa nélküli akció ez Romániában. A pénztelenség aggasztó. Sok helyen ott a gáz- és vízvezeték az utcában, mégsem jut el minden házba, mert költséges a bevezetése. Nagy probléma az úthálózat korszerűsítésének lassú üteme. A speciális útalapból kevés pénz jut a megyének, ezen a helyzeten a Megyei Tanácsok Szövetségének alelnökeként próbált változtatni, javasolt egy általánosan elfogadott szabály kidolgozását a pénzek leosztására. Hargita megyének 70 millió euróra lenne szüksége az utak rendbetételéhez, ezzel szemben évente 2 millió euróból gazdálkodnak. Százéves hídjaink vannak, amelyeket még a Monarchia idején építettek, bármikor betörhetnek. Hargita megye tagja az Európai Régiók ülésének, a Helyi és Regionális Hatóságok kongresszusának, a Kárpátok Eurorégiónak, testvérmegyei kapcsolatokat is ápolnak több magyarországi megyével, együttműködési megállapodást írtak alá a németországi Brandenburggal, a lengyelországi Krakkóval. Ezek a kapcsolatok anyagilag is fontosak. Amikor pénzhiány miatt elakadt a csíkszeredai Millenniumi templom építése, közbenjárásukra a magyarországi testvérmegyék 4,5 millió forinttal segítették ki őket. A személyes kapcsolatoknak köszönhetően a finanszírozott programok jóval több pénzt hoznak a megyének, mint a külföldi utak egész évi költségei. /Borbély László: Csapatmunkának köszönhető minden eredményünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2005. március 1.

Az Európa Tanács tagországainak helyi és regionális önkormányzatokért felelős miniszterei február 24-25-én Budapesten tartották 14. konferenciájukat. A tanácskozást háromévenként rendezik meg. A hattagú román küldöttséget Liviu Radu közigazgatási reformokért felelős államtitkár vezette. A miniszteri tanácskozáson elfogadták „A minőségi helyi és regionális kormányzás” programját, melyet az ET a Parlamenti Közgyűléssel és a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusával együttműködve fog megvalósítani. /Guther M. Ilona: ET-konferencia az önkormányzatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998