udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hepehupa (Zilah)

2004. január 20.

A Hepehupa a Szilágyság művelődési folyóirata új, összevont száma nagyobb teret szentelt a nagyságos fejedelemnek, a Rákóczi-év alkalmából. /Szabó Csaba: Kitekintő gyökerek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

2004. július 5.

Minden negyedévben Fejér László újságíró leteszi az olvasók asztalára a szilágysági művelődési folyóiratot. A Hepehupa /Zilah/ ezévi második számában Wesselényi Miklós személyiségét és a tavaly márciusban Zsibón felállított impozáns Wesselényi-szobor történetét Kovács Kuruc János tanár ismertette. Az alkalomhoz illő történelmi tudományos ülésszakon elhangzott előadásokból dr. Egyed Ákos tanulmányát közlik. László László történelemtanár a zsibói kastélyban történteket idézte fel drámájában, ugyancsak ő emlékezett meg a 175 éve született Orbán Balázs életéről és művéről. Kovács Miklós történész a zilahi kollégium 1646–1918 közötti diáknévsorának dokumentumait kutatta fel. /J. L.: Megjelent a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2004. július 6.

Szilágy megyei költők, képzőművészek mutatkoztak be a Román Kulturális Intézetben a bécsi közönségnek. Bemutatták a Caiete Silvane és a Hepehupa című művelődési folyóiratokat, valamint a június végén megjelent három nyelvű Poeme/ Versek/Gedichte című versantológiát. A jelen levő szerzők között voltak magyarok is /Kiss Lehel, Simonfi István/, továbbá magyarországiak, akiket több szál fűzi a Szilágysághoz. Három zilahi képzőművész: Ilea Gheorghe, valamint Szabó Vilmos és Szabó Attila (apa és fia) munkáiból nyílt tárlat. /Fejér László: Szilágysági szerzők Bécsben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2004. október 4.

Takáts Sándor a legmagyarabb századnak nevezte a XVI. századot, ezzel az időszakkal foglalkozik a Hepehupa /Zilah/ folyóirat legújabb, 3. száma /július-szeptember/. László László Bocskai-összefoglalója mellett ugyanazon szerző Heltai, a tipográfus című drámája is olvasható. /Szabó Csaba: (Folyóirat)vágta a legmagyarabb században. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2005. január 24.

Második alkalommal gyűltek össze az elmúlt hét végén Nagyszebenben az erdélyi magyar diaszpóra képviselői. A www.világhirnev.ro nevű internetes névsorolvasó – ahogyan a virtuális folyóiratot Szabó Csaba szerkesztő nevezi – és a nagyszebeni RMDSZ közös munkája a Szórványtengelyek elnevezésű rendezvény. Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök elmondta: az RMDSZ feladata megváltozik a szórványban, elsősorban a kulturális értékek megőrzésére kell odafigyelnie. Szabó Csaba kifejtette: a „kerítés” és a kerettelenség égisze alatt szervezték meg a Szórványtengelyeket. A „kerítőmunka” abban áll, hogy összehoznak embereket, kapcsolatot teremtenek bizonyos civil szervezetek és szórványtelepülések között. A szórványtelepülések ugyanis a szomszédos magyarlakta vidéken élőkkel alig vagy egyáltalán nem érintkeznek. A találkozón szilágysági, zilahi, fogarasi magyarok vettek részt. A magyar és a német együttélés kérdését taglalta Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Magyar Polgári Kör elnöke. A vízaknai, oltszakadáti, nagydisznódi, nagyenyedi, fogarasi felszólalók beszámoltak az eltűnő magyar közösségekről. Nagyszebenben megoldatlan a helyi magyar tagozat megmaradásának kérdése, az idei tanévben már nem indult kilencedik osztály, miközben a református egyházközség nemrég felavatott diákotthonában húsz, magyar oktatásban részt vevő tanuló kaphat szállást. A találkozón ismertették Szabó Csaba Gertrudis vére című kötetét. Bemutatkozott néhány, a szórványban megjelenő kiadvány is, így a szilágysági Hepehupa irodalmi folyóirat, az aradi Nyugati Jelen napilap, valamint a Krónika erdélyi közéleti napilap. Fellépett a Szebeni Magyar Ifjak Szervezete keretében működő Forgós néptánccsoport. A találkozón több Nagyszeben környéki települést is egy-egy ember vagy család képviselt. Így jelen volt Felek község egyetlen, egymás között még magyarul beszélő famíliája, a Kulcsár család. Eljött Vöröstorony egyetlen magyar lakosa, Korenth József is. Szutyáki Jenő nagydisznódi lakos elmondta: a városban 55 magyar van – a 2002-es hivatalos statisztikák 170 magyarról „tudnak” –, de közülük húszan már nem beszélnek magyarul. /Fám Erika: „Szórványkerítők” Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2005. február 9.

Megjelent a Hepehupa szilágysági folyóirat III. évfolyamának 4. (október-decemberi) száma. Szilágy megye művelődési folyóirata közlési lehetőséget ad a vidéken élő helytörténészek, néprajzkutatók dolgozatainak. A lapszám Szilágyság népi kultúráját, hagyományait ismerteti A most megjelent lapszám a szórványosodás gondjaival foglalkozott, az eltűnő (zálnoki) református egyházközség múltját idézte fel. /Hepehupa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. február 18.

Hároméves a Hepehupa /Zilah/, a szilágysági művelődési folyóirat. Ez köszönhető többek között Major István nyomdatulajdonosnak, aki előteremtette az anyagiakat. Az eltelt három év alatt összesen 161 szerző sorakozott fel a Hepehupa számaiban. A munkatársak közül ki kell emelni László László, Fejér László és Hajdu Attila nevét, akik minden számban jelen voltak, de nem elhanyagolható Major Miklós, Lakóné Hegyi Éva és B. Simon György sem. /Kovács Kuruc János: Hároméves a Hepehupa. Felcseperedett a szilágysági művelődési folyóirat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

2005. május 14.

Szilágysomlyón és Zilahon Szilágyság-kutatásnak szentelt tudományos ülésszakot tartottak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Zilah és vidéke fiókszervezete, a Báthory István Alapítvány, a Pro Zilah Egyesület, a somlyói EMKE és a Hepehupa művelődési folyóirat szervezésében. A fő előadó dr. Egyed Ákos akadémikus volt, aki az EME-alapító Mikó Imre tevékenységét méltatta. Mikó Imre születésének idén szeptemberben lesz a 200. évfordulója, ezért a 2005-ös esztendőt Mikó-évnek nyilvánították. Horváth József, a sarmasági középiskola történelemtanára Kemény Jánosra, az emlékíró erdélyi fejedelemre emlékezve a Sarmaság 850 éves történetét vázolta. Bejelentette, hogy a közösség mellszobrot szándékozik állítani a fejedelemnek. Varga Réka egyetemi hallgató idős Wesselényi Miklós színházkoncepcióját mutatta be, Oláh Miklós krasznai tanár a 800 éves Kraszna helytörténetét összefoglaló dolgozatát olvasta fel, Kiss Zoltán szilágypaniti tanár a krasznai, magyarkeceli és a szilágysomlyói református egyházközségek vagyonfosztásáról beszélt, Joikits Attila szilágysomlyói helytörténész a város Trianon utáni történelmét foglalta össze, Fejér László a földvári haláltábor szilágysági túlélőinek vallomásait ismertette, dr. Széman Péter orvos pedig a 20. századi Erdély és Szilágyság demográfiai változásait mutatta be. Az ülésszak végén az EME Zilah és vidéke fiókszervezete Petri Mór-díjat adományozott dr. Egyed Ákosnak és Major Miklós szilágynagyfalui néprajzkutatónak, aki több tudományos munka társszerzője, illetve monográfiák írója. /Fejér László: A Szilágyság-kutatás napjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2005. augusztus 29.

Augusztus 27-én és 28-án a XI. Tövisháti Napok rendezvényei vonzották Szilágycsehen a művelődési házba a közönséget. A Tövisháti Kulturális Társaság kuratóriuma a József Attila centenárium záróünnepségének és a hagyományőrzés ünnepének szánta a rendezvényt. Fejér László újságíró, a Hepehupa folyóirat szerkesztője számba vette a Tövishát-kutatás eddigi eredményeit, Balázs Imre József adjunktus pedig a József Attiláról kialakult képet árnyalta. Délután a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színjátszó csoport előadásán volt teltház. A hagyományőrző csoportok találkozóján közel 150 táncos mutatta be különböző tájegységek táncait, dalait. /Józsa László: XI. Tövisháti Napok. Ünnepségsorozat Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2005. november 30.

Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

2006. február 6.

Zilahon tartották meg a helyi Hepehupa folyóirat négyéves születésnapját. Szükség volt egy ilyen lapra a Szilágyságban, mondotta Fejér László szerkesztő az író–olvasó találkozón, melyen a kolozsvári Művelődés és a Kriterion Könyvkiadó is részt vett. Mintegy másfélezer oldalnyi tanulmány jelent meg a Hepehupa eddigi 16 számában, ezek mindegyike kapcsolódik a Szilágysághoz vagy témája, vagy a szerző szilágysági kötődése révén. A negyedévenként megjelenő folyóirat most bemutatott kiadványa az elmúlt év utolsó száma, amelyben a 800 éves múltjukat ünneplő települések szerepelnek. A közelmúltban nagyon sok szilágysági település ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ez elsősorban a Nagyváradi Regestrumnak köszönhető, amely rögzítette a helyi összeírásokat, a peres ügyeket. A Hepehupa legfrissebb számában Zsibó történetét részletezte László László tanár, és Zsibó társadalmi rétegződését elemezte Egyed Ákos akadémikus. H. Szabó Gyula, a Kriterion igazgatója is méltatta a lapot. A Hepehupa köszöntése után a Kriterion, illetve a Művelődés kiadványait mutatták be a szerkesztők, de előtte újabb szilágysági kismonográfia került az asztalra. Major Miklós szilágynagyfalui tanár és Torkos Imre a Berettyó vidékét térképezte fel, Tiszatelkétől Márkaszékig. /Józsa László: Hepehupás ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2006. május 16.

A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2007. október 13.

Október 14-én, vasárnap kezdődnek a szüreti napok Zilahon, és egész héten tartanak. Bemutatják a helyi Hepehupa művelődési folyóirat legfrissebb számait. Irodalmi kreativitás verseny lesz a zilahi középiskolák részére, Bajor Andorra emlékeznek születésének 80. évében, bemutatják Karácsonyi Károly világjáró könyvét az EMKE házban. Megnyílik Adorján Ilona képzőművész diákkori munkáinak kiállítása, lesz egyházművészeti kiállítás, továbbá megtartják a IV. Szilágyság-kutatás – „Egyház a Szilágyságban” – tudományos ülésszakot. /Zilah. Szüreti Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2008. április 12.

Elhunyt B. Simon György (1957–2008), aki búzásbesenyőiségét őrizte nevének egyik betűjében, verseiben mindvégig belső-erdélyiségét hangoztatta. A Szilágyságra költözve szilágysági lokálpatriótává lett, helytörténeti dolgozatait a Zilahon megjelenő Hepehupa, a szilágysági művelődési folyóirat közölte, melynek egyik lelkes szerkesztője volt. /Bölöni Domokos: Egy eltávozott barát emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./

2008. október 4.

Tizenhat évvel ezelőtt – mint köszöntőjében dr. Széman Péter, a Báthory István Alapítvány (BIA) elnöke Szilágysomlyón elmondta – a Báthory Napok időpontjául a város szülötte, az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory István születésnapját (1533. szept. 27-e) tekintették irányadónak. Az idei rendezvényen ünnepelhették, hogy a névadó fejedelem 475 évvel ezelőtt született. Az ez évi Báthory Napok orvostovábbképzővel kezdődtek, melyre tizenötödik alkalommal került sor, s amelyet tizenöt éve a BIA a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) közösen szervez. Dr. Széman Péter BIA elnök, MET alelnök, mint házigazda köszöntötte a hallgatóságot, majd dr. Süveges Ildikó professzor, a MET elnöke kifejtette, nagy öröm számára, hogy a 15 éves MET-tel együtt immár a XV. továbbképző jubileumát is együtt ünnepelhetik. Az előadások a hallgatóság megismerkedhetett a szemészeti szakág újításaival. Dr. Széman Péter elismerő oklevelet adott át néhány orvos kollegájának, akik tizenöt éven át segítették a továbbképző megszervezésében. Az orvostovábbképzővel párhuzamosan Zilahon dokumentációs kiállítás nyílt A szilágysomlyói vár és Báthory István – 475 év Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király születésétől címmel. Megtartották a hatodik néptánctalálkozót, amelyre ezúttal is több környékbeli településről érkeztek csoportok. Pedagógus-továbbképzőt is rendeztek. Megnyitották Hajdu Attila képzőművészeti tárlatát a szilágysomlyói EMKE Magyar Házban. Tízedszer adták át a szervezők a Szilágysági Magyarok díszokleveleket szilágysági vagy onnan elszármazott személyeknek. Az idei díjazottak: B. Simon György költő és publicista (post mortem), valamint Birtalan József karnagy, zeneszerző, prof. dr. docens Csillag István atomfizikus, Kása Zoltán matematikus, Nagy-Tóth Ferenc biológus és Szoboszlai Attila kémiatanár, Kémer község polgármestere. Ugyancsak ekkor került sor Az év leghűségesebb olvasója-díjak átadására. A Hepehupa /Zilah/ című szilágysági irodalmi-kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be. Az est fénypontja a Sebő együttes műsora volt, Sebő Ferenc vezetésével. Másnap, szeptember 28-án, vasárnap a testvérvárosok küldöttei fogadáson vettek részt a szilágysomlyói polgármesteri hivatalban, majd a római katolikus plébániatemplomban ökumenikus istentiszteleten. Ezt követően megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. A Báthory Napok programsorozatát a Nyírbátori Ifjúsági Koncert Fúvószenekar műsora zárta, ők tizenötödik alkalommal jártak Szilágysomlyón. A koncert közben fellépett a szilágysomlyói Báthory István Általános Iskola Sárkányfog táncegyüttese. /Széman Emese Rózsa: Szilágysomlyó Néptánctalálkozóval ötvözött orvos- és pedagógus-továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2008. december 31.

Szilágysomlyón a XVI. Báthory Napok /szeptember 26–28./ alkalmából köszöntőjében Széman Péter, a Báthory István Alapítvány elnöke elmondhatta, hogy a tizenhat év alatt az alapítvány végig tevékenyen működött. Az idei Báthory Napok az egynaposra bővült orvos továbbképzővel kezdődtek. Zilahon dokumentációs kiállítás nyílt A szilágysomlyói vár és Báthory István – 475 év Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király születésétől címmel. Az egyik rendezvényre, a hatodik néptánctalálkozóra több környékbeli településről érkeztek csoportok. Az EMKE Magyar Házban megnyílt Hajdu Attila képzőművészeti tárlata. Tízedszer adták át a szervezők a Szilágysági Magyarok díszokleveleket szilágysági vagy onnan elszármazott személyeknek. Az idei díjazottak: B. Simon György költő és publicista (post mortem), valamint Birtalan József karnagy, zeneszerző, Csillag István atomfizikus, Kása Zoltán matematikus, Nagy-Tóth Ferenc biológus, Szoboszlai Attila kémiatanár, Kémer község polgármestere. A zilahi Hepehupa című szilágysági irodalmi-kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be. Az est fénypontja a Sebő-együttes műsora volt, szilágysomlyói műsorukon főként megzenésített versekkel léptek fel. Vasárnap reggel, az utolós napon a testvérvárosok küldöttei és a meghívott vendégek fogadáson vettek részt a szilágysomlyói Polgármesteri Hivatalban, majd a római katolikus plébániatemplomban tartott ökumenikus istentisztelet szentelte meg a rendezvénysorozat utolsó napját. Ezt követően megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. A Báthory Napok programsorozatát a Nyírbátori Ifjúsági Koncert Fúvószenekar műsora zárta, akik szintén kerek évfordulót ünnepeltek, tizenötödik alkalommal voltak Szilágysomlyón. Az orvostovábbképzőt Báthory István Alapítvány tizenöt éve a Magyar Egészségügyi Társasággal (MET) közösen szervezi. Az előadásokon a hallgatóság megismerkedhetett a szemészeti szakág újításaival. A pedagógus-továbbképzőt Egészséges életmód: népegészségügy – iskola-egészségügy, egészségügyi szervezés címmel tartották meg. /Széman Emese Rózsa: A XVI. Báthory Napok 2008. szeptember 26–28. = Művelődés (Kolozsvár), december/

2009. október 3.

Tizenhetedik alkalommal adott otthont Szilágysomlyó városa szeptember 25–27-én a Báthory Napoknak. Az idei rendezvénysorozatra több mint kétszáz résztvevő érkezett Kanadától Németországon keresztül Kárpátaljáig, hogy együtt emlékezzenek Báthory Istvánra és ünnepeljék a szilágysomlyói „magyarok napját”. Az ez évi program a XVI. Orvos- és Pedagógus-továbbképzővel kezdődött. A szervező intézmények, a Báthory István Alapítvány (BIA), a Magyar Egészségügyi Társaság (MET), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, valamint az EME szilágysomlyói csoportja „A gyógyítás és a nevelés etikája” címmel hirdették meg az idei tudományos konferenciát. Dr. Széman Péter, a BIA elnöke üdvözölte a megjelenteket. Az egyik előadó, dr. Matekovits György temesvári orvosprofesszor, a kisebbségi létből adódó problémákat tekintette át a gyógyítás és nyelvi kommunikáció szempontjából. Megtartották a VII. néptánctalálkozót, amelyet a BIA Játékkuckó csoportja a Báthory István Magyar Tannyelvű Iskolával együtt szervezett. A találkozót a szilágysomlyói Szederinda citeraegyüttes nyitotta meg. Az EMKE Magyar Házban az immár hagyományosnak tekinthető tárlaton idén az Exposia Alkotócsoport Természet(l)esen című kiállítása nyílt meg. A Hepehupa szilágysági kulturális folyóiratot Fejér László főszerkesztő mutatta be, majd átadták a Szilágysági Magyarok díszokleveleket. Az idei díjazottak: Bálint István történész, tudományos kutató, Hary Béla karmester, zeneszerző, Szilágyi Ferenc nótafa, Sziszik László református lelkipásztor. Ez évben egy post mortem díjat, dr. Orsós Zoltán pedagógus, közművelőnek ítéltek oda. Kobzos Kiss Tamás és Deák Endre zenetörténetinek is mondható előadásán koboz, lant és ének segítségével megszólaltatott dalaikat a két nagy magyar reneszánsz művész, Balassi Bálint és Bakfark Bálint műveiből állították össze. /Széman E. Rózsa: Együtt a nevelés, a tanítás és a szórakozás jegyében. XVII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998