udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Herald Tribune

1993. augusztus 7.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke pontos sajtóhivatkozásokkal részletezte, mi is volt a titkos neptuni tárgyalás. Most azt mondják, nem volt titkos, holott a tárgyalásokról először beszámoló Washington Post ápr. 3-i számában David B. Ottoway titkos kerekasztal-találkozóról /secret round-table meeting/ írt. A titkos román-magyar találkozókról a Washinton Postban közzétett tájékoztatáson kívül hónapokon át semmi sem került nyilvánosságra. A New York Times jún. 20-i számában David Binder közölt újabb részleteket a találkozóról. Ezt követően, a Romániai Magyar Szó hasábjain, júl. 21-én, egy körinterjú keretében a tárgyalások résztvevői, Frunda György szenátor, Tokay György és Borbély László képviselők először beszéltek a történtekről. Az amerikai lapok és a részvevők nyilatkozatai alapján összegezhető, hogy a tárgyalások 1992 elején kezdődtek és négy megbeszélés volt. A netuni találkozón egyezmény született, Binder "neptuni megegyezésről" /Neptun acord/ írt, Frundáék azonban csupán "eredményekről" nyilatkoztak. Tőkés László áprilisban az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióihoz írt levelében magyarázatot kért a The Washington Postban megszellőztetett "titkos kerekasztal-találkozóval" kapcsolatban. Levelére nem kapott választ, ezért máj. 30-án Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetőkhöz írt levelében újból sürgette az ügy tisztázását. Legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett levelébe kért választ, követelve ugyanakkor, hogy az SZKT tisztázza a "titkos kerekasztal-találkozó" ügyét. Április eleje óta Tőkés László nem kapott választ leveleire. A mai napig nincs válasz arra, hogy a nevezett RMDSZ-képviselők milyen felhatalmazás alapján, milyen minőségben tárgyaltak, volt-e megbízásuk? Nem fogadható el az, hogy magánszemélyekként tárgyaltak a hatalommal. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ mértékadó képviselőit látták bennük. Hrebenciuc magánszemélyként tárgyalt? A hatalom két év óta visszautasítja az RMDSZ II: kongresszusának országis román-magyar kerekasztalra vonatkozó javaslatát. ? Romániának jelenleg szüksége van arra, hogy elfogadják, hogy az Európa Tanács tagja lehessen. Ezért állít fel Nemzetiségi Tanácsot és ezért tart titkos tárgyalásokat. Ez az igazi tétje a tárgyalásoknak. Ezt mutatja a The Washington Post ápr. 3-i cikkének címe is: Románia kezdeményező lépéseket tesz a magyar kisebbség felé. The New York Times, júl. 20-i cikkének címe: Románok és magyarok valamelyest erősítik egymás között a bizalmat. A cikket ismertető International Herald Tribune jún. 21-i írásának címe: Románia bővíti a magyar kisebbségi jogokat. ? Ahány cím, annyi valótlanság, állapította meg Tőkés László. A hiányzó legitimitást kívánták pótolni a találkozók szervezői és a sajtó beszervezői. Az RMDSZ hitelességének csorbítását célozta a The Washington Post áprilisi cikkének megállapítása. "Tőkés és más magyar nacionalista radikálisok Erdély autonómiáját szeretnék újra?" Ez a szövegrész támadás az RMDSZ autonómia-koncepciója ellen. A cikk szerint Tokay György Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésével kapcsolatban kifejtette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkozik, és néha apokaliptikus látomásai vannak. Hibázik." A cikkíró megállapította: "Tőkés vádjai, amiket mind budapesti, mid washingtoni látogatása alkalmával tett, megdöbbenést keltettek nem csupán a román hivatalosságok körében, hanem a mérsékelt magyar nacionalista vezetők között is." /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: A Hatalom uszályában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1995. február 18.

Számos országban létezik etnikai feszültség, írta Daniel Tarschys, az ET főtitkára az International Herald Tribune lapban, ám megvan ennek orvossága: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, illetve olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

1996. szeptember 20.

A budapesti és a bukaresti amerikai nagykövet /Donald Blinken és Alfred Moses/ közös cikkben méltatta a magyar-román alapszerződést az International Herald Tribune szept. 19-i számában. A két nagykövet ezeréves magyar-román rivalizálásról /!/ ír, továbbá így látják a történelmi múltat: "Magyarország és Románia rivalizálása több mint ezeréves múltra tekint vissza. A folyamat a Közép-Ázsiából érkezett magyarok betelepülésével kezdődött, ami végül is magyar dominanciát eredményezett a Kárpát-medencében, beleértve /a ma Romániához tartozó/ Erdélyt is, amely Magyarország része volt 1919-ig, amikor is a trianoni egyezmény megszüntette a térséget 300 éven át uraló osztrák-magyar fennhatóságot. Trianon sajátos módon nem vetett véget a rivalizálásnak...". Az alapszerződés összebékíti "a kisebbségben és többségben élők jogait". A NATO és az Európai Unió világossá tette, hogy azok az államok, amelyeknek határproblémáik vannak, ne folyamodjanak tagságért. /Népszabadság, Magyar Hírlap, szept. 20./

1996. november 4.

Jeszenszky Géza a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében emlékeztetett Moses és Brinken amerikai nagykövetek levelére, amelyben súlyos történelmi tévedésekkel dicsérték a magyar-román alapszerződést. Jeszenszky azonnal írt egy válaszcikket, amelyet nagyobbik részét végre közölte az International Herald Tribune okt. 16-i száma. Ebben Jeszenszky a szerződés fő hiányosságának nevezte, hogy az RMDSZ és a magyar egyházak kérése ellenére nem rendezték az egyházaktól és a magyar intézményektől elkobzott vagyon ügyét, továbbá a bezáratott magyar egyetem, illetve a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását. Felvetette továbbá a jogi kibúvók lehetőségét, s azt, hogy a szerződés nem tartalmaz garanciákat és ellenőrzési mechanizmusokat. Az amerikai lap nem közölte Jeszenszky levelének azt a részét, ahol cáfolta, hogy az egyezmény "ezer éve tartó konfliktusnak" vet véget, azt, hogy Románia e században kétszer is elfoglalta Budapestet. Nem lehet Budapest elfoglalásának nevezni azt, hogy Románia a szovjet csapatok oldalán részt vett a budapesti hadműveletekben. "A valódi szolidaritás és megbékélés minden rossz emlékét elsöprő hangulatát Iliescu, Románia elnöke fojtott el, sikerrel. Most az érdemel dicséretet, aki olajat öntött a háborgó vízre, miközben ő a vihar egyik előidézője?" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A két nagykövet levele: International Herald Tribune szept. 19. /szept. 20-i jegyzet/

2002. március 21.

A nemzeti kisebbségek problémáival küzdő kelet-európai országok számára követendő például szolgálhatnak a kormányzó romániai Szociáldemokrata Párt és a magyar kisebbséget képviselő RMDSZ között tíz éve amerikai segítséggel indított párbeszéd nyomán megszületett hivatalos megállapodások — írta márc. 19-én az International Herald Tribune (IHT). William Pfaff, a Párizsban szerkesztett nemzetközi lap véleményoldalán közölt cikkében úgy vélte, hogy a princetoni Project on Ethnic Relations nevű, kormánytól független szervezet fontos szerepet játszott abban, hogy a rendszerváltás fordulóján a kölcsönös gyanakvás miatt szinte már beszélő viszonyt sem ápoló romániai felek között sikerült olyan egyedülálló együttműködési struktúrát kimunkálni, amely azóta két parlamenti ciklust élt túl, és működőképesnek bizonyult. /Nyugat szerint példaértékű a romániai magyarság ügyének megoldása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998