udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Heti Magyarorszag

1991. február 20.

Bíró Béla összefoglalta az Agache-ügyet a magyarországi olvasók részére. Emlékeztetett arra, hogy hasonló volt az Oroszhegyen meggyilkolt rendőr megtalálni vélt bűnösei ellen lefolytatott perre. A per, a súlyos ítélet ellen Tőkés László püspök tiltakozott, az RMDSZ ezt elmulasztotta, jegyzete meg Bíró Béla. /Bíró Béla (Sepsiszentgyörgy): Meglincselt forradalom. Újabb bűnbakok Erdélyben. = Heti Magyarország, dec. 20./

1991. december 20.

Bíró Béla összefoglalta az Agache-ügyet a magyarországi olvasók részére. Emlékeztetett arra, hogy hasonló volt az Oroszhegyen meggyilkolt rendőr megtalálni vélt bűnösei ellen lefolytatott perre. A per, a súlyos ítélet ellen Tőkés László püspök tiltakozott, az RMDSZ ezt elmulasztotta, jegyzete meg Bíró Béla. /Bíró Béla (Sepsiszentgyörgy): Meglincselt forradalom. Újabb bűnbakok Erdélyben. = Heti Magyarország, dec. 20./

1992. február 14.

Az 1910-es népszámlálás szerint Erdélyben 5,2 millió ember élt, közülük magyarnak 1 662 ezer /32 %/, románnak 2 829 ezer /54 %/, 565 ezer németnek /11 %/ vallotta magát. Az 1977-es hivatalos népszámlálás szerint Erdély összlakossága 7,5 millió volt. Ebből magyar 1 651 ezer /22 %/, román 5 321 ezer /71 %/, német 323 ezer /4 %/. A változás 77 év alatt: a magyarok száma 11 ezerrel, a németek száma 242 ezerrel csökkent, a románoké 2 492 ezerrel nőtt. A mostani népszámlálás során a nyomtatványokat ravaszabbul szerkesztették meg, mint ahogyan erről a közönség értesült. A románokat is hat megnevezéssel jelölték és két kategóriába sorolták: román, isztoromán, meglenoromán, vlach, cici ? kódszáma 10, arománok ? kódszáma 32. A magyarok számára négy megjelölést és három besorolási lehetőséget biztosítottak: magyar /maghiar, ungur/ ? kódszáma 11, székely ? kódszáma 33, csángó ? kódszáma 35. Ezzel a külföld előtt mutatták a népszámlálás "mélységesen demokratikus" voltát. Azt már nem tudják külföldön, hogy isztoromán, meglenoromán, vlach, cici egy szál sincs Romániában. Ezek a népek Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában és Görögországban élnek, s a szerbiai vlachok kivételével eltűntek, mivel asszimilálták őket. A népszámlálásnál vegyes nemzetiségű vidéken ügyeltek arra, hogy a népszámláló biztosok lehetőleg románok legyenek és utasították őket arra, hogy a nemzetiség és anyanyelv jelölésére használt kódszámokat ne írják be. /Takács Ferenc: Nemzetiség, anyanyelv és kódszámok. = Heti Magyarország (Budapest), febr. 14./

1992. május 15.

Nem beszélni, dolgozni kell, vallja Bónis Lajos nyugalmazott egyetemi docens, aki Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban kapott helyet. Arra kérték fel, hogy segítse a határon túli magyarok mezőgazdálkodását. Kapcsolata van az 1990. márc. 25-én megalakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületével. Magyar szakkönyvekkel kellett ellátni ? ez mintegy 4-5 millió forintot képviselt ? a mezőgazdasági szakközépiskolákat. A Mezőgazdasági Könyvkiadó jóvoltából idén kétmillió forint értékű szakirodalmat vittek ki a magyar gazdáknak. Természetesen nemcsak Erdélyt, hanem a többi magyarlakta országot is segítik. A hazai magyar mezőgazdasági szaklapok felajánlották egész remittendájukat. Ez igen kedvező gesztus, mert például egy 68 forintos Kertészeti Magazint nemigen vehet meg egy kárpátaljai, szlovákiai vagy erdélyi magyar gazda. Bónis Lajos munkatársaival segíti még az alakuló agrárklubokat, a Hargita és Kovászna megyei továbbképző központokat, a kihelyezett tagozatokat, egy kétmillió forint értékű nyomdát segítettek Háromszékre juttatni. Őszre a kolozsvári Teológiai Főiskolán kereskedelmi és idegenforgalmi konzultációt szerveznek. /V. B. : "Szükségünk van az Önök biztatására". = Heti Magyarország, máj. 15./

1992. május 29.

1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./

1992. június 12.

A Korunk folyóiratot a Művelődés és az A Hét mellett bizonyos mértékig szubvencionálja a minisztérium, de ez nem fedezi a költségeket. A lapot alapítványi pénzekből akarják fenntartani. Áttértek a számítógépes szedésre és sikerült behozni a két-három hónapos lemaradást. A legnagyobb gond a terjesztés. Az állami terjesztő csak 680-at akart megrendelni a Korunk 4000 példányából. Korábban 1200 példány jutott át Magyarországra, jelenleg átlagosan 200. Kántor Lajos főszerkesztő ennek ellenére bizakodó. Már több új magyar könyvkiadó született, de a legismertebb még mindig az állami Kriterion Kiadó. 1990-ben a Kriterionnál 45 könyv jelent meg, 1991-ben 32, idén áprilisig csak egy könyv. A válság egyik oka az állami könyvterjesztés összeomlása. Bíztató, hogy a magyar Művelődési Minisztérium nagyobb összeggel kívánja támogatni a határokon túli magyar könyvkiadást. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, jún. 12./

1992. június 26.

1940-ben a bukovinai székelyek államközi szerződéssel hazatérhettek. Velük Magyarországra települt több mint száz moldvai csángó család. Egyházaskozár lakosságának zömét ők képviselik, mondta el Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ titkára. Az 1991/92-es a második tanév, hogy csángó diákok tanulhatnak a Nemzetközi Előkészítő Intézetben /Budapest/. Most csángó diákok érkeztek nyaralni Egyházaskozárba. Elénekelték csángó himnuszt, ezt a múlt században keletkezett éneket, melyet 1990-ben a Csángó Szövetség avatott himnusszá /Csángó magyar, csángó magyar,/ Mivé lettél, csángó magyar?/, Ágról szakadt madár vagy te,/ elvetedve, elfeledve!/?/ Egyházaskozár népi együttese Domokos Pál Péter nevét vette fel, ezzel is tisztelegve emléke előtt, mert ő a moldvai csángók kultúrájának feltárását tartotta életcéljának. /Galgóczy Zsuzsa: ?Ott vagyand egy nod szip ország? Csángó diákok Egyházaskozáron. = Heti Magyarország (Budapest), jún. 26./

1992. szeptember 11.

Sütő András nyilatkozatában elmondta, hogy az 1990-es marosvásárhelyi pogrom miatti felelősségre-vonás még nem történt meg, de az önvédelemből harcra kényszerült magyarok és cigányok közül immár félszáz embert vetettek börtönbe. Sütő András tiltakozott Cseresznyés Pál nemrégiben történt elítélése miatt. Az RMDSZ-t váratlan csapásként érte a román részről sovén, nacionalista irányba fordulás. AZ RMDSZ-nek ki kellett volna már kászálódni ebből a helyzetből és már létre kellett volna hoznia a kisebbségi küzdelmeket felvállaló tömegpártot. Ki kell dolgozni a távlati stratégiát. /Heti Magyarország, szept. 11./

1993. február 5.

Az RMDSZ elnökeként egyensúlyteremtő, moderáló szerepet vállalok magamra, nyilatkozta Markó Béla. A szövetségen belüli polarizálódásnak voltak reális okai. Reméli, hogy elcsitulnak a viták. - Az autonómia igényét szakemberek bevonásával kell dokumentumokba foglalni. - A stratégiát illetően közeledés tapasztalható az RMDSZ-en belüli politikai áramlatok között. "A nemzetállami mentalitás nem csupán a román közvéleményre, hanem az ellenzék nagy részére is jellemző" ? mondta. /Beke Mihály András: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Heti Magyarország, febr. 5./

1993. február 5.

A Le Monde-ban Jacqes Decornoy A román nacionalizmus újratermeli a "magyar veszély" kísértetét címmel beszámolt a román nacionalizmus erősödéséről, de írt a magyarországi szélsőségesekről is, Csurkáról, aki megkérdőjelezi a trianoni szerződést. /A cikket fordításban közli: Heti Magyarország, febr. 5./

1993. március 26.

Csíkszeredán 1990. szept. 15-től tanulnak moldvai csángó gyermekek, akkor 30-an érkeztek. Kollégiumban laknak, adományok, alapítványok és a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával tanulhatnak. /Sarány István: Moldvai csángó-magyar gyermekek Csíkszeredában. = Heti Magyarország, márc. 26./

1993. július 2.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben hívta fel a figyelmet az egyház sérelmeire, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása nem indult meg. Ion Robu bukaresti érsek a Szentszék 1993-as évkönyvében születési helyének Kézdivásárhelyt jelölte meg, de várost a iasi-i egyházmegye területéhez tartozónak tüntette fel. Robu ilyen hamisításra képes, ez jelzi a magyar egyház iránti ellenszenvét. Tempfli József nagyváradi püspök több ízben felvetette a csángók helyzetét, de a Szentszék nem reagált fölvetésére. Többek véleménye szerint a vatikáni kúriai bíborosok többnyire szláv származásúak. Lehet, hogy ezen tanácsadóknak tudható be II. János Pál pápa legutóbbi bullája, amely a trianoni határokat szentesítve rendezte a Szent István és Szent László alapította egyházmegyék határait. Ez érinti a nagyváradi egyházmegyét, ugyanúgy a szlovákiai és kárpátaljai katolikusokat is. /Stoffán György: Az egyházi javak Romániában. = Heti Magyarország, júl. 2./

1993. július 23.

Az Osservatore Romano közölte Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, a romániai püspökkari konferencia titkára ismertetését az egyházak helyzetéről. A görög katolikus egyháznak 1948-ban 1,7 millió híve és 1800 temploma volt. Ezután a kommunista állam erőszakkal felszámolta a román görög katolikus egyházat. Az 1992-es népszámlálás szerint 250 ezren vallották magukat görög katolikusnak. Ismerve a népszámlálási adatok manipulációját, valódi számuk ennek duplája lehet. Elvett templomaikból mindössze harmincat kaptak vissza. Az ortodoxok hevesen támadják a görög katolikusokat, a nemzet árulóinak nevezik őket. A római katolikusok 1,3 millióan vannak, ebből több mint egymillió magyar. A romániai magyarok fele katolikus, fele pedig református. A moldvai 200 ezer római katolikus majdnem kizárólag csángó, kisebb részük beszél magyarul. /L?Osservatore Romano cikkét átvette: Heti Magyarország, júl. 23./

1993. szeptember 3.

Az egyik szlovák lap /Literárny Tyzdenník/ közölte Corneliu Barborica cikkét, melyben a szerző bemutatta Tőkés Lászlót. Elismerte Tőkés László 1989-es pozitív szerepét, azonban hozzátette: a püspök hazugságokat terjeszt a magyar kisebbség jogainak "elfojtásáról", közigazgatási autonómiát és állami magyar egyetemet követel, az Egyesült Államokban pedig azt nyilatkozta, hogy a magyar lakosságot beolvasztják, a magyarok úgy érzik magukat ma Romániában, mint a zsidók Németországban a nácizmus idején. Romániába súlyos gazdasági válság van, jó lenne, ha a legnépesebb kisebbség, a magyar nyugton maradna. /Corneliu Barborica: Amikor Tőkés zsidónak érzi magát. = Heti Magyarország, szept. 3./

1993. október 8.

Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/ foglalta össze az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi tanácskozását, a Neptun-ügyről folytatott vitát, azzal zárva beszámolóját, hogy továbbra is nyitott kérdés maradt, "hogy a korábban erkölcsi vétségnek minősített ?Neptun-gate?-et sikerül-e a romániai magyar közvéleménnyel is puritán politikai vitaként elfogadtatni." /Heti Magyarország, okt. 8./

1993. október 21.

Borbély Imre, az SZKT alelnöke részt vett Horthy temetésén és utána tett nyilatkozata /A "sőt" szimbóluma, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ heves reakciót váltott ki. Borbély Imre Horthy Miklós pozitív oldalait emelte ki, a negatív oldalnak könyvtárnyi irodalma van. Borbély Imre kifejtette, hogy nézetei Antall József miniszterelnökéhez áll közel, aki történész is. Antall József Horthyról vallott nézete a Heti Magyarország szept. 3-i számában megjelent interjúban olvasható. Borbély Imre úgy látja, hogy az elmúlt 40 év beidegződései tovább hatnak a lelkekben. Borbély Imre megérti Bányai Péter fájdalmát és ezzel magyarázza cikkének elrugaszkodott hangnemét. Borbély Imre kezdeményezte a zsidó mártírokra való emlékezést Kolozsváron a Szent Mihály templomban, majd okt. 5-én ugyancsak ő kezdeményezte a parlamentben az egyperces néma felállást az aradi vértanúk emlékére. Borbély Imre a tárgyilagos, nyílt, legitim tárgyalások híve, ez segít a román-magyar viszonyban. A dialógust, a magyar-román kerekasztalt már évek óta sürgeti Tőkés László tiszteletbeli elnök. /Gazda Árpád: Beszélgetés Borbély Imrével, az SZKT alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Bányai Péter cikke: szept. 24-i jegyzet.

1993. november 2.

Nov. 2-án Szőcs Géza Bethlen-díjat kapott, az ünnepélyes átadáson, Budapesten Kodolányi Gyula mondta el a laudációt. Szövege: Heti Magyarország, nov. 12.

1993. november 3.

A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte az Antall József miniszterelnökkel Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatban készült interjút, átvéve a budapesti Heti Magyarországból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29., 30-31., nov. 2.,3./

1993. november 19.

Szárazajta szomorú évfordulójáról emlékezett, az 1944. szept. 26-i magyarellenes vérengzésről, amikor megöltek 13 magyar embert, közülük kettőt lefejeztek. /Heti Magyarország, nov. 19. - átvette a Háromszék cikkét./

1993. november 19.

Tőkés László püspök nyilatkozott a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről. Egyes orgánumok, különösen a Magyar Hírlap ezt a botrányt Tőkés László ellen igyekeznek fordítani. Az érdekli, hogyan került nyilvánosságra a belső ügyirat, milyen szándék van emögött. Alapítványok belső iratait nem szokták nyilvánosságra hozni. A püspök már régóta sürgette a pénzügyi felülvizsgálatot. A nyilvánosságra hozatal azt sugallja, mintha el akarták volna titkolni a történteket. Ábrahám Dezső főtitkár valótlanságokat állított, nem igaz hogy ő fizette volna a püspök amerikai útjának költségeit. /B. M. A.: Az ügy része a diverziónak. Tőkés László a Transsylvania Alapítványról. = Heti Magyarország, nov. 19./

1993. november 19.

Romániában egyre több helyen neveznek el utcákat Antonescu marsallról, az ortodox egyház szentté akarja avatni, Marosvásárhelyen fel akarják állítani a szobrát. Antonescu 1941-ben, Hitler előtt két évvel, meghirdette az Endlösungot. Antonescu ugyanis kijelentette: "Én hiszek a bukovinai és besszarábiai zsidók hivatalos deportálásának fontosságában. A határon kívülre kell őket utasítanunk. Ugyanúgy hiszek abban, hogy az ukránok kiutasítása is megalapozott. Idegeneknek nincs helyük a román földön." Antonescu cselekedett. Romániában több mint 250 ezer zsidót gyilkoltak meg /ideértve a románok által akkor megszállt területeket, Bukovinát, Besszarábiát és Transznisztriát/. Matatias Carp először 1946-ban megjelent könyvében románul, majd magyarul nemrég újból megjelent könyvében román titkos belügyi jelentések alapján 166 ezerre becsülte az 1941-es moldvai pogrom áldozatainak számát. Az Antonescu-perben ismertették, hogy Antonescu parancsára a megszállt Odesszában egy ? 24 román katona halálát követelő ? partizánakció megtorlásául 24 ezer /!/ ártatlan civilt végeztek ki alig egy nap alatt. /Beke Mihály András: Margó. = Heti Magyarország, nov. 19./

1994. január 7.

A visszarendeződés csúcspontját éljük, értékelte az 1993-as esztendőt Smaranda Enache. A hatalom és az ellenzék között olyan megbeszélések is folynak, amelyek az ellenzéki alapelvek feladásához vezetnek. Például Petre Romannak ma már az ellenzék nagyvonalúan elnézi azt, amit tett. "Főleg a marosvásárhelyi eseményekre gondolok." "Sajnos Romániában az utóbbi hónapokban egyre jobban erősödik egy jobboldali, szélsőséges áramlat, amelyet leginkább a Mozgalom Romániáért képvisel." /Heti Magyarország, jan. 7./

1994. január 7.

Az utóbbi hónapokban a visszarendeződési folyamat különösképpen a helyi közigazgatásban érzékelhető, ahol a kormány sorra visszahelyezte a régi embereket vezető funkciókba, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A kormány sorra hozza antidemokratikus döntéseit. - AZ RMDSZ föladta eddigi örökös defenzíváját, ezt jelzi, hogy elkészítette a kisebbségi törvény tervezetét. - A belső viták nem szűntek meg az RMDSZ-ben. /Heti Magyarország, jan. 7./

1994. január 7.

A súlyos anyagi helyzet ellenére több erdélyi kiadó ad ki értékes könyveket. A Kriterion mellett a kolozsvári Dacia is jelentkezett, a Romániai Magyar Szó, a Népújság és a Háromszék napilap is kihozott néhány olcsó kötetet. Sepsiszentgyörgyön az Európai Idő Kiadó olcsó füzetes Orbán Balázs-sorozata és a reprint Jókai életmű-sorozata sikeres, ugyanebben a városban a Castrum Kiadó Isten kezében /Romániai magyar költők istenes versei/ két kiadást is megért. Székelyudvarhelyen több kiadó is működik: Infopress Nyomda- és Kiadóvállalat, Erdélyi Gondolat és a Haáz Rezső Művelődési Egyesület. Csíkszeredán van a Novos, Gyergyószentmiklóson a Mark Hause, Nagyváradon a Literatus Könyvkiadó, zárul a nem is teljes felsorolás a lapban. /Heti Magyarország, jan. 7./

1994. január 28.

A Jászberényi Tanítóképző Főiskola is bekapcsolódott a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által Csíkszeredán elkezdett távoktatásba. A jászberényiek a tanárképzésben vesznek részt. A tanárok félévenként mennek Csíkszeredára, vizsgáztatni. /Heti Magyarország, jan. 28./

1994. március 25.

Szilágyi István, a Helikon kolozsvári irodalmi folyóirat főszerkesztője nyilatkozott a lapok nehéz anyagi helyzetéről. Az irodalmi intézmények száma gyarapodott, ugyanakkor csökkent az irodalom iránti érdeklődés. A Román Írószövetség lapja a Helikon, 1993. októberében közölték, függesszék fel a megjelenést. Szilágyi és szerkesztő gárdája továbbra is megjelenteti a lapot. /Heti Magyarország, márc. 25./

1995. november 10.

Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője, a parlament külügyi bizottságának tagja erdélyi útjának tapasztalatairól beszélt. A kormány gondozásában tragikus vallomások címmel megjelent egy zárt körben, illetve a diplomáciai testületekben terjesztett kötet, amely a székelyföldi románok 1989 decembere és 1990 márciusa közötti üldöztetéséről szól. Újra kiadták Lancranjan hírhedt Beszéd Erdélyről című munkáját, amely 1982-ben nagy visszhangot váltott ki Magyarországon. Ehhez a könyvhöz most a román művelődési államtitkár írt előszót. - Bukarestben bemutatták azt az Avram Iancuról 1972-ben forgatott filmet, amelyet még Ceausescu sem hagyott jóvá. - Iliescu megbékélési javaslatával a román követeléseket vissza akarja csempészni az alapszerződésbe. Romániában 75 éve minden választás előtt megjelennek a magyarellenes mozgalmak, és soha, egyetlen liberálisnak mondott román politikus sem merte védelmébe venni a magyarságot. /Heti Magyarország, nov. 10./

2002. november 14.

Nov. 13-i sajtótájékoztatóján múlt heti magyarországi útjáról számolt be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Szász Jenőt Mádl Ferenc államfő fogadta, és megígérte, hogy a jövő esztendőben ellátogat a székely anyaszékre. A találkozónak két témája volt: a csereháti iskola ügye és a romániai magyarok politikai helyzete. "Orbán Viktor ex-miniszterelnök két évvel ezelőtt segítséget ígért a csereháti iskolaépület visszavásárlására" - mondta, hozzáfűzve: most Mádl arra biztatta, hogy a jogfolytonosság jegyében forduljon a magyar kormányhoz. A polgármester örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt (PSD) közti protokollumban is szerepel a csereháti iskola ügyének megoldása. /Bágyi Bencze Jakab: A Cserehát visszaszerzéséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998