udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Heti Vilaggazdasag /HVG/

1991. október 19.

A Heti Világgazdaság interjút készített Entz Gézával, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkárával. Entz Géza elmondta, hogy apja /id. Entz Géza/ 1950-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanított, ő maga pedig a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ művészettörténeti kutatócsoportjánál dolgozott, szakterülete a középkori Magyarország építészettörténete és művészeti topográfiája. Tanulmányt írt a romániai magyarság helyzetéről, másodállásban a Tabajdi Csaba által vezetett nemzeti és etnikai kisebbség titkárságánál dolgozott. Antall József miniszterelnökhöz tartozik az általa vezetett titkárság. "A külüggyel integrált együttműködést folytatunk", mondta az államtitkár, "miközben ők a kormányokkal, mi elsősorban a pártokkal, s a nem kormányszintű szervezetekkel tartjuk a kapcsolatot." /Heti Világgazdaság (Budapest), okt. 19./

1992. május 9.

Bíró Gáspár, a Teleki László Alapítvány munkatársa sürgette a kisebbségi törvény megalkotását, erre szükség van Magyarországon és erre van is politikai konszenzus. /Bíró Gáspár: Kisebbségi törvényt! = Heti Világgazdaság (Budapest), máj. 9./

1992. szeptember 12.

A privatizálási program keretében a román állampolgárok ingyenesen megkapják a vállalatok tőkéjének harminc százalékát. Ezt a vagyonrészt öt Magántulajdoni Alap fogja kezelni. A fennmaradó, külföldi és magánberuházók számára fenntartott hetven százalékot pedig az Állami Tulajdoni Alap tartja kézben. - A politikailag ingatag Románia kevés külföldi tőkét vonz: 1990 januárja óta a külföldi beruházások értéke 350 millió dollár volt. /Financial Times cikkét közölte fordításban: Heti Világgazdaság (Budapest), szept. 12./

1993. március 27.

Londonban nacionalizmus-konferenciát rendeztek, melyen felszólalt Tamás Gáspár Miklós, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatója. Felszólalásának főbb gondolatait maga foglalta össze a hetilap részére. Tamás Gáspár Miklós Magyarországra is kitért. Magyarországon a nacionalizmus domináns fajtája "az etnikai sovinizmus, amely a területi tisztaság utópisztikus eszméit hovatovább az alkotmányos részletkérdések fölé helyezi." /Érzéscsillapítás? = Heti Világgazdaság (Budapest), márc. 27./

1994. július 16.

Mircea Cosea gazdasági reformügyi miniszter bejelentette, hogy júl. 1-jén kezdődik a tömeges privatizáció, kétezer kis- és középvállalat magánkézbe adása. Először közzéteszik a vállalatok listáját, majd aug. 1-jétől kezdődik a tényleges rajt. A privatizációs program legvitatottabb pontja, hogy egy állampolgár egy vállalatnál csak egy vagyonjegyet válthat részvényre. Az IMF júliusig adott határidőt a privatizációs program megindítására, ugyanígy az értéktőzsde megnyitását is az IMF sürgette. - Az eddig megállíthatatlannak tűnt /1993-ban 300 %-os/ infláció üteme mostanra megszelídült, féléves szinten 180 %-os. /Heti Világgazdaság, júl. 16./

1995. szeptember 30.

Tamás Gáspár Miklós sikeresnek mondta a kormány külpolitikáját és elítélte az ellenzéki erőket, amelyek szerinte azt akarják, hogy a magyar kisebbségek nehéz helyzete miatt a kormány hagyjon föl a közeledés politikájával. Tamás Gáspár Miklós üdvözölte és értékelte Iliescu megbékélési ajánlatát, szerinte ez radikális fordulat a román politikában. "A magyarországi és az erdélyi közélet felelősségtől áthatott vezető képviselőinek - szerintem - kötelességük üdvözölni az ajánlatot. Az a kifogás, amely szerint az erdélyi magyarok panaszai - az indokoltak és az indokolatlanok - egyre hangosabbak, nem helytelen, hanem értelmetlen. Éppen az Iliescu elnök által kezdeményezett kiengesztelődéstől lehet remélni sérelmeik orvoslását." /Tamás Gáspár Miklós: Ajánlat Havasalföldről. = Heti Világgazdaság (Budapest), szept. 30./

1995. november 11.

Romániában a legnagyobb összefüggő magyar terület a Székelyföld: 17 ezer négyzetkilométeren 800 ezer székely mellett mintegy 300 ezer román él. A magyar többség ezen a Szlovénia vagy Ciprus nagyságú területen demokratikus politikai viszonyok között a magyar kisebbség érdekérvényesítését tenné lehetővé. Mivel messze fekszik a magyar határtól, nehéz lenne az irredentizmus lehetőségére hivatkozni. Középső, udvarhelyi részén egyáltalán nincsenek román települések, de máshol is alig hallani mást, mint magyar szót. Ennek a székely tömegnek kellene a román törekvések szerint románul tanulnia, romául élnie életét a közigazgatásban, a bíróságokon és a munkahelyeken. A székely területek gazdaságilag tökéletesen kiegészítik egymást. - Amennyiben békén hagynák őket, a román-magyar megbékélés első számú terepe lenne ez a vidék. /Szabó A. Ferenc: Mi lesz a Székelyfölddel? = Heti Világgazdaság, nov. 11./

1995. november 15.

Borbély Zsolt Attila írásában kifejtette, hogy a magyarországi pártok közül "az egyetlen párt, mely esetében a nemzetellenes indíttatás kitapintható, az a Szabad Demokraták Szövetsége." Borbély a kisebbségi politikát emeli ki. Az SZDSZ eddig hivatalosan támogatta a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit, bár Magyar Bálint Szegeden arról beszélt, hogy "a kisebbségi magyarság autonómiatörekvései elszakadásképes állapotba kívánják hozni az egyes magyarlakta területeket, amivel csak ez egyes magyarországi politikai erők malmára hajtják a vizet", vagy Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaságban az autonomizmust "alkotmányos államaink elleni támadással" azonosította, az összmagyarság problémáját pedig Össz-Turkesztánhoz, Nagy-Szerbiához és "miegyébhez" hasonlította. Most az SZDSZ politikát választott: a Liberális Internacionálé nov. 3-5-i ülésére beterjesztett határozati javaslatában az SZDSZ föllép többek között az autonómia és a kollektív jogok ellen. Az SZDSZ tehát felvállal a határon túli magyarság érdekeivel ellentétes politikai vonalvezetést. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./

1995. november 18.

A Horn-kormány működése alatt Romániában az ott élő magyarokra hátrányos törvényeket hoztak, Szlovákiában a parlament előtt van a magyarokat sújtó nyelvtörvény. Nem a magyar kormánynak az elődjénél békülékenyebb politikája bátorítja a szomszédokat? - tette fel a kérdést a Heti Világgazdaság munkatársa. Tabajdi Csaba politikai államtitkár válaszában inkább tárgyalásosnak nevezte a magyar kormány politikáját. A nyugatiak arra intenek bennünket és szomszédainkat, hogy rendezzük kapcsolatainkat. Ez "álságos magatartás: mintha nekünk és néhány szomszédunknak ugyanazt az utat kellene bejárnunk." Viszont "az integrálódás érdekében nem áldozhatjuk fel a határon túli magyarságot." - "Meg kell találnunk azt az érvrendszert, amellyel szemléletváltást érhetünk el Nyugaton." Az államtörvénnyel a szlovákok megsértik az alapszerződést. Amennyiben nem lehet megállítani ezt a romló tendenciát, akkor egy év alatt elértéktelenedik az alapszerződés. /Heti Világgazdaság, nov. 18./

1995. november 27.

A Vocea Romaniei kormánylap nov. 28-i száma dagadó kebellel teljes terjedelmében közölte Tamás Gáspár Miklósnak a Heti Világgazdaságban közölt cikkét a román-magyar megbékélésről, önostorozó volta miatt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Tamás Gáspár Miklós: Ajánlat Havasalföldről /Heti Világgazdaság, szept. 30./ című cikkében azt állította, hogy a magyar parlamenti ellenzék arra sarkallja a kormánykoalíciót, hogy hagyjon föl a közeledés politikájával. A cikkíró szerint a jelenlegi magyar politika sikeres. Tamás Gáspár Miklós örömmel üdvözölte Iliescu ajánlatát és szerinte erre válaszolni kell.

1996. január 3.

Révész Sándor reagált Borbély Zsolt Attila írására. Visszautasítva az SZDSZ-t ért kritikát, megmagyarázta, hogy az SZDSZ mindig a kollektív jogok alapján állt, ezért szerinte lényegtelen, hogy néhány szabaddemokrata politikus nézetei ettől eltérőek. Révész Sándor ugyancsak megmagyarázta Magyar Bálint kijelentését, aki kirohant a területi autonómia ellen, továbbá Tamás Gáspár Miklós cikkében /Heti Világgazdaság, 1992. aug. 29./ nem az összmagyarság problémáját hasonlította Össz-Turkesztánhoz, hanem "azoknak a fogalomhasználatát utasította el, akik csak etnikai-kulturális közösségekben gondolkodnak, a politikai közösségek létezéséről nem vesznek tudomást. Tamás Gáspár Miklós a regionalizmust, az autonomizmust azonosította a "neonacionalista népforradalom" törekvéseivel. Révész Sándor elutasította azt, hogy az SZDSZ nemzetellenes lenne. /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Előzmény: 1995. év/2132. sz. jegyzet /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. nov. 15./

1996. március 2.

A budapesti Heti Világgazdaság márc. 2-i száma adatgazdag mellékletet állított össze Magyarság a határokon túl címmel. A demográfiával foglalkozó rész címe: Körkörös fogyás. A romániai magyarok kételkednek a hivatalos statisztikában, kétmilliósra teszik lélekszámukat, a hetilap szerint viszont a statisztika pontos /ennek alátámasztására Magyari László Nándort idézi/. Az 1,6 milliós romániai magyarság átlagos életkora 37 év, míg a románoké 2,5 évvel kevesebb. Szlovákiában ez a különbség 3,5 év a szlovákok javára. Romániában ezer aktív korú románra 372 gyermek és 266 /60 év feletti/ öreg jut, a magyaroknál ugyanakkor csak 313 gyermek, de 321 öreg. - Romániában a kinevezett állami tisztviselők közt a magyarok aránya mindössze 2,7 %-os, azaz nem éri el a népességen belüli 7,1 %-os arány felét sem. - A betelepítések miatt egyre csökken a magyarok aránya a nagyobb városokban. Marosvásárhelyen 1990 körül 84 493 magyar élt /51,4 %, 1910-ben még 86,8 %/, Kolozsváron 74 871 fő /22,8 %. 1910: 81,6 %/, Nagyváradon 74 225 magyar /33,3 %, 1910: 91,3 %/, Szatmárnémeti: 54 013 fő /40,9 %, 1910: 91,4 %/, Sepsiszentgyörgy: 38 937 fő /74,7 %, 1910: 96,6 %/, Székelyudvarhely: 38 937 /97,4 %, 1910: 96,9%/, Csíkszereda: 38 359 fő /83 %, 1910: 97,9 %, még 1960-ban is 92,2 %/, Temesvár: 31 785 fő /9,5 %, 1910: 38,7 %/, Brassó: 31 546 fő /9,7 %, 1910: 43,4 %/, Arad: 29 944 fő /15,7 %, 1910: 62,9 %/. /Heti Világgazdaság, márc. 2./

1996. április 6.

Az utóbbi évben többször is vitába keveredett a radikálisokkal, ez azt jelenti, hogy felborult a szervezeten belüli egyensúly, kérdezte Riba István, a HVG munkatársa Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől. Az "én centrumbéli helyzetem kevésbé szilárd, ha például olyan erőteljes egyéniségek, mint a szervezet tiszteletbeli elnökének a megszólalásaiban platformrokonszenv érzékelhető." - hangzott a válasz. Markó Béla kifejtette, hogy nem lehet eleve eldönteni, hogy radikálisan vagy mérsékeltebben kell-e politizálni, ez mindig az adott alkalomtól függ. A közeledő választással kapcsolatban elmondta, hogy különböző román pártok már több helységben megkeresték az RMDSZ-t, a helyi együttműködés reményében, és néhol van is rá esély. Általános együttműködésre "egyikkel sem látok lehetőséget". Az ellenzéki pártok láthatóan igyekeznek szabadulni a "magyarbarátság" vádjától. Az alapszerződésről is kifejtette véleményét: nem látja, mi késztetné arra a magyar kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. A szerződésnek "élvezni kell a romániai magyarság egyetértését", tartalmaznia kell az ET 1201-es ajánlását, konkrét megoldásoknak is szerepelniük kellene az alapszerződésben, mint az anyanyelvi oktatási hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben, az igazságszolgáltatásban is, vagy például az egyházi javak visszaadása. /Heti Világgazdaság, ápr. 6./

1996. április 6.

Az utóbbi évben többször is vitába keveredett a radikálisokkal, ez azt jelenti, hogy felborult a szervezeten belüli egyensúly, kérdezte Riba István, a HVG munkatársa Markó Bélától, az RMDSZ elnökétől. Az "én centrumbéli helyzetem kevésbé szilárd, ha például olyan erőteljes egyéniségek, mint a szervezet tiszteletbeli elnökének a megszólalásaiban platformrokonszenv érzékelhető." - hangzott a válasz. Markó Béla kifejtette, hogy nem lehet eleve eldönteni, hogy radikálisan vagy mérsékeltebben kell-e politizálni, ez mindig az adott alkalomtól függ. A közeledő választással kapcsolatban elmondta, hogy különböző román pártok már több helységben megkeresték az RMDSZ-t, a helyi együttműködés reményében, és néhol van is rá esély. Általános együttműködésre "egyikkel sem látok lehetőséget". Az ellenzéki pártok láthatóan igyekeznek szabadulni a "magyarbarátság" vádjától. Az alapszerződésről is kifejtette véleményét: nem látja, mi késztetné arra a magyar kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. A szerződésnek "élvezni kell a romániai magyarság egyetértését", tartalmaznia kell az ET 1201-es ajánlását, konkrét megoldásoknak is szerepelniük kellene az alapszerződésben, mint az anyanyelvi oktatási hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben, az igazságszolgáltatásban is, vagy például az egyházi javak visszaadása. /Heti Világgazdaság, ápr. 6./

1996. július 19.

A Thürmer Gyula vezette Munkáspárt Elnöksége állásfoglalás bocsátott ki a "Magyarország és a határon túli magyarság" című tanácskozáson júl. 5-én elfogadott közös nyilatkozatról. "A magyar kormány csatlakozás a közös nyilatkozathoz nyílt fordulatot jelent a magyar külpolitikában, visszahozni igyekszik az 1990-94 közötti jobboldali magyar kormányok leplezetlen nacionalista politikáját." A nemzetiségi autonómia "előbb-utóbb a határok megváltoztatásának problémáját is felvethetné, veszélyes és megvalósíthatatlan." "A magyarországi parlamenti pártok azon nyilatkozata, amelyben saját törvényalkotó munkájukat összekapcsolják a határon túli magyarokkal való konzultációval, kimeríti a szomszédos országok belügyeibe való beavatkozás fogalmát. Elfogadhatatlan az is", hogy az éves költségvetés százalékban rögzített hányada illesse meg a külföldi magyar szervezeteket. A költségvetésnek az itt élő magyarok problémáit kell megoldani. A Munkáspárt követeli, hogy a kormány érvénytelenítse a nyilatkozatot. /A Szabadság (Budapest), júl. 19./ A szélsőséges kommunista párt elutasító, a szomszédos magyarellenes pártok dühödt támadásait visszhangzó nyilatkozatának néhány megállapítását szintén hangoztatja a liberális hetilap főszerkesztője, Lipovecz Iván: a "magyar kormányhivatalokban nem gondolták módszeresen végig, miféle diplomáciai bonyodalmakkal is járhat egy efféle nyilatkozat elfogadása." Lipovecz szerint igazán "delikát" kötelezettséget vállalt a magyar kormányzat: elfogadta, hogy a határon túli közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének bizonyos százaléka illesse meg. "Túl azon, hogy a maga idejében nem lesz könnyű egy ilyen költségvetési fejezetnek a konkrét ?külmagyar? címzettjeit megnevezni, a százalékos nagyságrend azt sejteti, hogy több tízmilliárd forintra rúgó támogatásra számíthatnak a magyar állami költségvetésből a határon túl." Ehhez "a pénzügyminiszternek is lehet néhány keresetlen szava." /Lipovecz Iván: Magyar-magyar csúcs után. 12 mínusz egy pont. = Heti Világgazdaság (Budapest), júl. 20./ A cikk mellett olvasható Domány András beszámolója /A lengyel változta/ arról, hogy a lengyeleknél nincs "Határon Túli Lengyelek Hivatala". Ugyancsak a cikk mellett áll a másik bekeretezett írás: Gyógyító kezek. Ebben a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány határon túli magyarok gyógykezeléséről számol be, ezt a költségvetés 1995-ben 150, idén 180 millió forinttal támogatta. Az elmúlt hat évben összesen 18 ezer határon túli beteget gyógykezeltek, mondta el Kalmár László kuratóriumi elnök. - Ez is alátámasztja Lipovecz mondanivalóját. -

1996. július 20.

A határon túli magyarság közel fele bizakodva tekint a jövőbe - legalábbis egy 1994-95-ben végzett szociológiai felmérés szerint, amelyet a budapesti Balázs Ferenc Intézet koordinálásával készült az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében. A kutatás koordinátora Dobos Ferenc. Nagyon borúlátónak 5-15 százalékuk látta az ottani magyarság jövőjét. A legpesszimistábbak a vajdaságiak voltak. Az erdélyiek valamivel több mint egyharmada borúlátó, 5 százalékuk viszont nagyon pesszimista a jövőt illetően. A teljes - nemek, településtípus, korcsoportok, iskolai végzettség szerint reprezentatív - mintában a Felvidék 598, Kárpátalja 291, Erdély 601 és Vajdaság 459 kérdőívvel szerepel. Az adatfelvétel Felvidéken 1994 nyarán, a többi területen 1995 augusztusa és októbere között történt. A magyar nyelvű oktatás helyzete az erdélyiek többsége szerint javult a rendszerváltás kezdete óta, a vajdaságiak 90 %-a érzi úgy, hogy romlott a magyar iskolák helyzete. Az ottaniak 85 %-a szerint hasonló a negatív tendencia az anyanyelvhasználat terén is. Ezzel szemben az erdélyieknek csak egyötöde látja úgy, hogy anyanyelvhasználati lehetőségük romlott. Arra a kérdésre, hogy mit tekintenek hazájuknak, a megkérdezettek elenyésző mértékben válaszolták, hogy "a teljes magyar nyelvterületet". Hazájuknak szülőföldjüket tekintik, többségük a tágabb értelemben vett földrajzi egységet, mint Erdélyt, vagy a Vajdaságot. - A határon túli magyarok körében nem lehet számottevő baloldali irányultságról beszélni, a vajdaságiaknál ez nem éri el a fél százalékot, a legmagasabb a felvidékieknél: 5 százalék. A politizálási módszereket tekintve mindenütt "puhának" tartják politikai képviseleteik-pártjaik eszköztárát. A kárpátaljaiak közel 60 %-a szerint érdekképviseletüknek radikálisabban kellene politizálniuk, a vajdaságiaknak több mint 50 %-a mondja ugyanezt, de Erdélyben is közel 50 % ez az arány.Ugyanakkor mindenütt 20 % feletti azok aránya, akik "konformistábbak", és rugalmasabb politizálást várnak el. A legelégedettebbek a jelenlegi politizálási móddal a szlovákiai magyarok, ez valószínűleg a több magyar párttal magyarázható. Az erdélyiek nagy többsége ellenzi a magyar közösségen belül a többpártrendszert. A felmérés szerint az erdélyi magyarok több mint 50 %-a érdeklődik az átlagosnál jobban a politikai események iránt, mégis csak 40 %-a tudta, hogy az RMDSZ-ben különböző pártok és platformok működnek. A megkérdezettek 90 %-a ellenzi a platformokat. - Milyen az anyaországnak a határon túli magyarok érdekében kifejtett tevékenysége - kérdezték a kutatók. Valamennyi magyar közösség az Antall-kormány politikáját tartotta elfogadhatónak. /Erdélyben, Kárpátalján több mint 60 %, Vajdaságban közel 60 %, a korábbi és jelenlegi szocialista kormányokat szinte azonos mértékben elfogadhatatlanok. /Heti Világgazdaság, júl. 20./

1996. november 2.

Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó a választási küzdelemben az ellenzék vezető ereje, a Demokratikus Konvenció /DK/ végez az első helyen. A 15 ellenzéki pártból álló DK magja a monarchista beállítottságú Kereszténydemokara Nemzeti Parasztpárt. A szellemi vezér, Corneliu Coposu tavalyi halála óta Emil Constantinescu elnök egyre nehezebben tudja összetartani a DK-t, amely időközben megvált a liberális pártoktól és kizárta az RMDSZ-t. A DK első számú koalíciós partnere a Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió, bár a parasztpártiak nem tudták megbocsátani Petre Romannak, a "pulóveres forradalmárnak", hogy miniszterelnöksége alatt a Bukarestbe bevonult bányászok feldúlták a parasztpárti székházat. - 1992-höz képest sokkal nagyobb az érdeklődés az elnöki poszt megszerzése iránt, az akkori hat helyett most 16-an gyűjtötték össze az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást. A jelöltek között egy nő is akad, Nutu Angelina, s a profi politikusok mellett indult többek között Constantin Mudava bioenergetikus, George Munteanu, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke, valamint Constantin Niculescu, az Autósok Nemzeti Pártjának elnöke. Három százaléknál többre azonban mindössze hatan esélyesek. Ion Iliescu /66 éves/, ígéretet tett a gazdaság korszerűsítésére és 2000-ig 1,5 millió új munkahely létesítésére. Emil Constantinescu /57 éves/ a DK elnöke, geológus, bukaresti egyetemi tanár. Az ellenzék széthúzását az ő hiúságának számlájára írják. Petre Roman /50 éves/, a Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt választási koalíciójának, a Szociáldemokrata Uniónak az elnöke, 1989 decemberétől 1992 szeptemberéig ő volt a miniszterelnök. Frunda György /56 éves/ az RMDSZ jelöltje. Gheorghe Funar /46 éves/ a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Kolozsvár "magyarfaló" polgármestere negatív kampányt folytatott, útszéli módon támadta az RMDSZ-t és Erdély elvesztésével riogatta választóit. Corneliu Vadim Tudor /53 éves/ a Nagy-Románia Párt elnöke szintén negatív kampányt folytatott. /Irházi János /Arad/: Romániai választások. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

1996. november 2.

Egy év alatt heti hat óráról egy órára csökkent az ukrán tévé ungvári magyar adása. A román televízió heti öt órát a közel kétmilliós magyarság anyanyelvén, ebből is másfelet a kettes csatornán, ami nem fogható a magyarlakta területek nagy részén. Szlovákiában a több mint félmilliós magyarság két órás anyanyelvű műsort élvezhet, ez az összes adásidő 0,12 százaléka. A magyar népesség Szlovákia népességének 10 százaléka, panaszolta a szerkesztőség helyzetét Pék Zoltán, a magyar adás szerkesztője. Kárpátalján nov. 1-jétől csak heti egy órás műsort adhatnak, fizetésüket sem kapták meg, mondta Kulin Zoltán, a szerkesztőség helyettes vezetője. Vajdaságban napi 4-5 óra a magyar adásidő, de a magyar közösség elutasító a műsorral kapcsolatban, mert az a szerb kormánypropaganda eszköze. - Az erdélyi magyarok 80 százaléka tudja fogni valamelyik magyarországi csatornát. Székelyföldön a Duna Televízió a legnépszerűbb, állapította meg Ferencz Csaba, a Háromszék Televízió Alapítvány vezetője. Szavait megerősítette Fazekas Enikő, a gyergyószentmiklósi SYN kábeltelevíziós társaság szerkesztője: ők nyolc csatornán közvetítenek adást, de mindenki csak a Duna TV-t nézi. Székelyföldön rohamosan terjednek a helyi kábeltelevíziók adásai is. A kábeltelevíziók azért terjedtek el Székelyföldön, mert így olcsóbban ki tudták elégíteni a Duna iránti keresletet. Az egyik legnagyobb kábeltelevízió, amelynek saját csatornája van, Sepsiszentgyörgyön a Selectronic, amely 1992-ben indult, mondta el Fülöp Szidónia irodavezető, saját műsort 1995 óta adnak. A magyar lakta területeken működő román kábeltelevíziós társaságok mindenhol továbbítják a Duna Televízió adását. A székelyudvarhelyi Ati Beta kábeltelevízió alapítói között van Hosszú Attila, az egyik legsikeresebb magyar vállalkozó. Komoly anyagi megterhelést okoz a román nyelvű feliratozás, amelyet a román médiatörvény kötelezővé tesz a magyar adások számára. Egyedül az élő adás számára nem kötelező a feliratozás.- Szlovákiában nemcsak a feliratozás kötelező, hanem a szigorú szabály /valamennyi műsort először le kell adni szlovák nyelven, utána lehet csak magyarul is közvetíteni/ megnehezíti munkájukat. Dunaszerdahelyen már sugárzásra kész volt a városi stúdió, azonban a szlovák parlament új törvénye értelmében önkormányzatnak nem lehet televíziója, tehát kezdhetik újra az engedélyeztetést. /Riba István: Határon túli magyar tévé. = Heti Világgazdaság, nov. 2./

1996. december 7.

Emil Constantinescu elnöki eskütétele előtt Németországba utazott villámlátogatásra, Iliescunak minden erőfeszítése ellenére nem sikerült jó kapcsolatba kerülnie Bonnal. Emil Constantinescu első munkanapján elküldte az elnöki palotát őrző tankokat. /Heti Világgazdaság, dec. 7./

1997. január 17.

A kolozsvári Fey László a HVG-ben kiáll a magyar kormány mellett: "ostoba volt a magyarországi ellenzék alapszerződés-ellenes retorikája." Fey ugyancsak elítéli, hogy - idézőjelbe teszi - "radikálisaink" szintén szidták az alapszerződést. Felnőtt egy román politikusi gárda, kitűnő szociológusaik, politológusaik jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre. Fey szerint "ami a parlamentet illeti, már a letűnt gárda hangneme sem volt rosszabb, mint a magyar Országgyűlésé." /Fey László: Kolozsvári levél. = Heti Világgazdaság, jan. 18./

1997. január 17.

A kolozsvári Fey László a HVG-ben kiáll a magyar kormány mellett: "ostoba volt a magyarországi ellenzék alapszerződés-ellenes retorikája." Fey ugyancsak elítéli, hogy - idézőjelbe teszi - "radikálisaink" szintén szidták az alapszerződést. Felnőtt egy román politikusi gárda, kitűnő szociológusaik, politológusaik jelentős hatást gyakorolnak a közvéleményre. Fey szerint "ami a parlamentet illeti, már a letűnt gárda hangneme sem volt rosszabb, mint a magyar Országgyűlésé." /Fey László: Kolozsvári levél. = Heti Világgazdaság, jan. 18./

1997. május 17.

Az utóbbi hetekben Victor Ciorbea miniszterelnök mintha visszafogta volna a sokkterápiát. Eddig egyetlen veszteséges vállalatot sem zártak be, annak ellenére, hogy Ciorbea februárban meghirdette 42 veszteséges vállalat bezárását azzal, hogy közülük a tíz legnagyobb ráfizetést jelentőt márc. 31-ig felszámolják. Megjelent a tíz vállalat listája, az ott dolgozók tiltakozó akciókba kezdtek, munkabeszüntetések történtek. A veszteséges nagyvállalatok bezárásával 200 ezer ember kerülne az utcára. Nem tudja tartani a kormány a privatizációs ütemtervet sem. Ciorbea programbeszédében ígérte, hogy máj. 31-re 2750 vállalatot privatizálnak, azonban eddig alig 500 esetében kötöttek szerződést. Késnek a törvények is, a beígért 80-100 törvény gátolja a reform kibontakozását. - A dollár árfolyama a februári 9-10 ezer lejről 7100 lejre esett és ezen a szinten most stabilizálódott. /Heti Világgazdaság, máj. 17./

1997. július 19.

Tamás Gáspár Miklós írásában kifejtette, hogy az SZDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból. Azzal indokolta javaslatát, hogy : "az utódpárti baloldal és a nacionalista jobboldal jövőre esedékes összefogása kész tény. A szabaddemokratáknak semmi keresnivalójuk ebben az ízléstelen játszmában." /Tamás Gáspár Miklós: A koalíció fölbontása. = Heti Világgazdaság, júl.19./ Kuncze Gábor belügyminiszter, az SZDSZ elnöke elmondta, hogy az SZDSZ elveti Tamás Gáspár Miklós javaslatát. /Népszabadság, júl. 21./

1997. július 22.

Magyarország lakossága 1981-ben érte el csúcspontot, ekkor 10 710 ezer magyar állampolgár élt 93 ezer négyzetkilométeren. A mostani év végére 10 150 ezer lesz az ország lélekszáma. Jönnének a kisebbségi magyarok nagyobb számban, "de erről szentségtörés beszélni. A konzervatív nemzetszemlélet ott akarja taratani őket, kimondva-kimondatlanul jobb napokra várva." "Tabu témába ütközünk. Nemzetáruló, ki hívni merészeli őket vagy egyáltalán elismerné az ő jogukat is a szabad költözködésre. Inkább asszimilálódjanak szlovákká, szerbbé, mint hogy elhagyják az ostobaság által kijelölt őrhelyüket?" Hasonlóan írt erről a kérdésről évekkel ezelőtt Kopátsy Sándor közgazdász. /Szabó A. Ferenc: A magyarság védelméről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22., átvéve a Heti Világgazdaság (Budapest) jún. 28-i számából. A szerző a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem tanára./

1997. október 4.

Más irányú feladatai miatt lemondott az idén 460 milliós költségvetési támogatással működő Illyés Közalapítványban viselt kuratóriumi tagságáról Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Rákóczi Bank elnöke, aki eddig kuratóriumi titkár is volt. A kormány döntése értelmében a titkári teendőket a jövőben Beke Kata nyugdíjas pedagógus-közíró látja el a kuratórium mandátumának lejártáig, 1998. máj. 15-ig. Az 1995-ben nonprofit közalapítvánnyá alakult Illyés Alapítvány kuratóriumában további változás, hogy a Külügyminisztérium eddigi képviselője, Gyenge András helyére Győrffy Csaba, a Külügyminisztériumban kisebbségi ügyekkel foglalkozó miniszteri biztos került, a lemondott Görömbei András helyébe pedig Komlós Attila, a református egyház világi elnöke került. A közalapítvány elnöke Szűrös Mátyás maradt, aki 1994-ben Csoóri Sándort váltotta fel. /Heti Világgazdaság, okt. 4./

1998. január 10.

Január elején kormánydöntés alapján új kisebbségkutató közalapítvány kezdte meg működését. Az Antall-kormány idején létrehozott Teleki László Alapítvány most született konkurense mögött Tabajdi Csaba államtitkár áll, aki a jelek szerint így vág vissza, amiért nem tudta átszervezni a Teleki Alapítványt. Kosári Domokos, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke célzott rá, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány /EÖK/ létrehozása mögött hatalmi tényezők vannak. - Tabajdi Csaba - még 1994 előtt - sikertelenül pályázott az alapítvány által fenntartott Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztjára. 1994 után Tabajdi Csaba államtitkár lett, és szerette volna átalakítani a TLA szervezetét, s egyúttal kormányzati célok szolgálatába állítani. Tabajdi írásba öntötte terveit, de erről nem tájékoztatta a TLA kuratóriumát. Kosáry Domokos ezt szóvá tette Horn Gyula miniszterelnöknek, aki leállíttatta az átszervezést. Kosáry Domokos kifejtette: "Nem tudjuk pontosan, mi történik a szomszédos országokban, pedig szükségünk van arra, hogy pontosan információnk legyen, hogyan gondolkoznak, hogy cselekednek, mire törekednek". - Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kuratórium - amelynek tagjai többek között - Glatz Ferenc, Ormos Mária, Vásárhelyi Miklós - az átszervezésben "eddig nem mutatott semmiféle érdekeltséget, s korántsem biztos, hogy ez a testület egyáltalán képes lenne-e efféle akarat keresztülvitelére". Tabajdi Csaba fenntartásait fogalmazta meg a TLA gazdálkodásával kapcsolatban is. Diószegi László, az alapítványi iroda vezetője tagadta ezt a vádat, mondván, egymilliárd forintos vagyonuk van. 1992-ben a kormánytól kapott céltámogatásból vásárolt budai ingatlanon levő romos épületeket felújították, ezeket cégeknek kiadják, ebből bevételre tesznek szert. Idén már 27 millió forintot tud a kft az alapítványnak átadni, de ez nem elégséges, szükség van a költségvetési támogatásra. A TLA költségvetési támogatása 1992 és 1997 között reálértéken az ötödére csökkent. Idén 80 millió forintot kaptak volna, 9 millióval többet, mint 1997-ben. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke módosító indítványt terjesztett elő - Tabajdi Csabával történt konzultáció után - a tervezett támogatás 10 millió forintos csökkentéséről. A TLA-hoz tartozó Közép-Európai Intézet élén két éve Garasztói György áll, aki elmondta, hogy az intézet munkatársi gárdája csak részben alkalmas magas színvonalú kutatómunkára. Az intézetben a kisebbségkutatási témák a kutatások harmadát fogják jelenteni, a regionalizmus, illetve a polgári demokratikus intézményrendszerek kutatásával szemben. - Tabajdi Csaba szerint az új kisebbségkutató közalapítvány feladata "a kisebbségpolitika tudományos megalapozása lesz." - Kérdés, meddig tartható fenn ez a párhuzamosság, két kutatóműhely létezése. /Riba István: Kisebbségkutató-konkurencia. Elaprózódás. = Heti Világgazdaság. jan. 10./

1998. március 21.

Közel 200 millió forintot költött az Illyés Közalapítvány az elmúlt négy évben a határon túli magyar sajtó támogatására. A segítség hol pénz, hol számítógép vagy autó, s bár az újságokat nem Magyarországról tartják el, időnként életmentőnek bizonyultak a budapesti források a 11 határon túli magyar napilap némelyike számára, állapította meg Riba István összegzésében. Ugyanazok a lapok jelennek meg, többször új néven és más tartalommal, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Próbálkoztak ugyan új napilapok indításával, de fennmaradnia egyiknek sem sikerült. Legutóbb idén januárban Sepsiszentgyörgyön az Erdély bukott meg. A Nap című újság Pozsonyban 1989-ben került az utcára, a Független Magyar Kezdeményezés, majd az utódjának tekinthető Magyar Polgári Párthoz közel álló napilap volt. A lap 1995-ben megszűnt. A Szabad Földműves hetilap munkatársai 1991-ben indították meg a Szabad Újság címen a napilapot, amely azonban csak két évig bírta, majd 1993 júliusában több magyarországi szervezet, a Magyarok Világszövetsége és a Pro Professione Alapítvány támogatásával hetilappá alakult át. Az Erdély /Sepsiszentgyörgy/ napilap egy hónapig állta a sarat, végül 100 millió lejes veszteséget okozva megszűnt, mondta el Willmann Walter, az Európai Idő főszerkesztője. A rendszerváltás leginkább a Romániai Magyar Szót viselte meg. Gyarmath János főszerkesztő tájékoztatása szerint a napilap 1990-ben még 150 ezres példányszámot ért el, jelenleg a tizedét, 15 ezret nyomnak. Bevételeik 30 százaléka származik hirdetésből. A Temesvári Új Szó 1994-ig napilap volt, 1995 óta csak hetilapként jelenik meg /Heti Új Szó/. Az erdélyi magyar napilapok a következő példányszámban látnak jelenleg napvilágot : 21 ezer példányban a Bihari Napló (Nagyvárad, Bihari Napló Rt.), 20 ezerben három napilap: Hargita Népe (Csíkszereda), Háromszék (Sepsiszentgyörgy, H-Press Kft.), Népújság (Marosvásárhely, Impress Kft.), 15 ezerben a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti, Zotmar Press Kft.), 10 ezerben a Szabadság (Kolozsvár, Szabadság Kft.) és 7 ezerben a Jelen (Arad, Jelen Kft.) A Kárpáti Igaz Szó (Ungvár) évek óta csak hetente háromszor jelenik meg, mert az ukrán posta csak ennyi napon hajlandó terjeszteni. példányszáma 9 ezer körül van. Terjesztési nehézségekkel magyarázza Bálint István főszerkesztő, hogy csak 1 5 ezer példányban jelenik meg a valaha legterjedelmesebb magyar nyelvű napilapnak számító Magyar Szó (Újvidék). A lap állami képben van. Lovász Attila, az Új Szó (Pozsony) főszerkesztője szerint lapjából ma 40 ezret nyomnak /vasárnap a dupláját/ az 1990-es 61 ezer helyett. Az Új Szó tulajdona pozsonyi Vox Nova Rt., a többségi tulajdonos a düsselfdorfi Rheinisch-Bergische Druckerei und Verlags-GmnH. Szlovákiai magyar politikusok szerint megvan annak a veszélye, hogy Meciar miniszterelnök megveteti a lap részvényeit, s így az egyetlen szlovákiai magyar napilap a mai szlovák kormánypárthoz közel álló tulajdonos kezébe kerül. Szlovákiában és Romániában a lapok az ottani kormányoktól nem kapnak támogatást, Vajdaságban és Ukrajnában viszont kapnak kisebb-nagyobb apanázst. /Riba István: Határon túli magyar politikai sajtó. = Heti Világgazdaság, márc. 21./

1998. április 11.

Régiófejlesztési tervek készítésére tanácsadó céget hozott létre az év elején a Pro Professione Alapítvány /PPA/. Entz Géza az alapítvány, egyben a Pro Professione Tanácsadó és Szolgáltató Kht vezetője - a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke - elmondta, hogy így eredményesebben pályázhatnak, hogy a határon túli magyarokat támogatni tudják. A PP-at 1990-ben hozták létre, 1994-ben kaptak utoljára költségvetési támogatást /200 millió forintot/. Az alapítvány korábbi bevételei megforgatásából él. /Heti Világgazdaság, ápr. 11./

1998. augusztus 31.

Ígéretek hangzottak el "román részről a magyar egyetem visszaállításáról, és bízunk benne, hogy a bukaresti kormány ezeket az ígéreteket be is váltja." - szögezte le Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár, akivel a Riba István /Heti Világgazdaság/ készített interjút. Az alapszerződésben is szerepel, hogy lehetővé kell tenni a magyar nyelvű oktatást az általános iskolától a felsőfokúig. Riba István idézte Orbán Viktort, aki szerint a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Az euroatlanti integrációra törekedve nem kerülhetnek szembe a magyar állam érdekei a magyar nemzetével? - tette fel a kérdést. "Nem politikai állásfoglalás, hanem tény, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Szerintem elfogadtatható a nyugati partnerekkel, hogy Budapest két érdeket képvisel, az államét és a nemzetét." - válaszolta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy a nyugati államok szemében biztonságpolitikai kockázatot jelenthetnek a közép-európai kisebbségi konfliktusok, Németh Zsolt leszögezte: Közép-Európában a kisebbségek ügye biztonságpolitikai lépés is." Amennyiben a magyar kisebbségek szerint jogaik gyakorlásának optimális kerete a közösségi autonómia, "akkor ebben kötelességünk támogatni őket - azzal a megszorítással, hogy elképzeléseik a jogállam keretei között maradjanak." /"A kisebbségek ügye biztonságpolitikai lépés is". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31, átvéve a Heti Világgazdaságból./

1999. március 20.

Várhatón április végén új, országos terjesztésű magyar napilap indul Kolozsváron. Az új lapot tavaly nyár óta szervezik. Verestóy Attila szenátor, vállalkozó, akinek kiterjedt kábeltévés érdekeltségei vannak erdélyi városokban, elmondta, hogy minden erejével dolgozik a nap megalakításán, de nem árult el, kikkel tárgyal. A HVG szerint az új napilap mögött részben ugyanazok állnak, akik megszervezték Budapesten a Napi Gazdaság című napilapot. Először Keleti Újság lett volna a lap címe, a jelenlegi tervek szerint viszont Krónika lesz a neve. Kiadója egy Kolozsváron bejegyzendő cég lesz, melyben 90 %-os részesedésük lesz a magyarországi befektetőknek, a többi a Stanik István vezette nagyváradi Scripta Kft. szellemi apportja. Õ ugyanis hónapok óta dolgozik a lap koncepcióján, a piacfelmérésen. A főszerkesztő Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének docense lesz, a szerkesztőbizottság elnöke Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a felelős szerkesztő pedig Stanik István. - A felmérések azt mutatják, hogy 80 ezer magyar vásárol román nyelvű országos napilapot, ennek az olvasóközönségnek a felére számítanak. A kolozsvári Typo Holding nyomja majd az újságot. - Magyar kormánykörök azt az elképzelést tanulmányozzák, hogy valamelyik erdélyi megyei lapot kellene magyarországi segítséggel országos napilappá felerősíteni. /Riba István: Új romániai magyar napilap terve. Keleti Krónika. = Heti Világgazdaság (Kolozsvár), márc. 20./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998