udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hideg Zuhany

1991. március folyamán

Egyre több iskolában adnak ki diáklapot, ilyen például a Hideg Zuhany, a Mikes Kelemen Líceum lapja. /Hideg Zuhany (Sepsiszentgyörgy), ápr./

1995. március 25.

A román vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és előzetes megállapodásuk ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta. A román-szlovák együttes álláspontról 1993-ban született megállapodás Pozsonyban, Melescanu külügyminiszter és Meciar szlovák kormányfő találkozóján. Az egyeztetés folyamatos volt. A magyar-szlovák dokumentum megszületése előtti napon Marian Andell alelnök vezetésével szlovák parlamenti küldöttség tárgyalt Bukarestben. Mindkét fél kijelentette: nem írja alá az alapszerződést. - Melescanu külügyminiszter márc. 17-én Pozsonyba utazott, látogatását nem jelentették be. Felkereste Meciart és Juraj Schenk külügyminisztert, számon kérte tőlük korábbi ígéreteiket. Párizsban Meciar igyekezett kibékíteni a román küldöttséget. /Magyar Hírlap, márc. 25./

2003. január 9.

Csapó Endre, az ausztráliai magyarság prominens képviselője a budapesti kiadású Magyar Élet vezércikkében megállapította, hogy amíg a 20. század első háborúja szétdarabolta a történelmi Magyarországot, addig a második világháborút követő időszak a magyarság lelkét célozta meg az orosz megszállással és a nemzetközi bolsevista tervek végrehajtásával. ,,A század végére a Szovjetunió szétesett, de a nemzetközi bolsevista tervek hazai végrehajtói megmaradtak, a megtervezett rendszerváltoztatás eredményeképpen az ország gazdasági és politikai elitjévé váltak, a 45 éves szovjet uralom alatt megszerzett pozícióikat megtartották, ma uralják a hírközlést, a könyvkiadás, a művészetek, az oktatás és a tudomány intézményeit." Magyarország most elutasítja a határokon kívüli magyarság segítő szándékát, mondván, hogy Magyarország nem hozhat olyan törvényt, ami a másik állam szuverenitását sérti, állampolgárai között diszkriminációt tesz. A státustörvény ellen indított szomszéd országbéli össztüzeket a most uralmon lévő politikai pártok gerjesztették, és felháborító csúsztatásokkal az általuk okozott kalamajkát is az előző kormány nyakába akarják varrni. Csapó Endre szerint a faji üldözés a Kárpát-medencében még mindig jelen van. ,,Vannak védelmezett népfajok, a magyarok soha nem számítottak ezek közé. ... A 83 éven át gyakorolt kisantant-szellemiség akkor sem változna, ha ezt Brüsszel megkövetelné, de hiszen nem is követeli meg. Magyarországtól követeli meg, hogy nemzete egy részének sorvasztását szó nélkül tűrje." A határokon kívüliek nyolcvan éven át úgy tekintettek Magyarországra, mint anyaországra. Ha Magyarország az anyaország szerepétől tüntetően elhatárolódik, és ebben a határokon kívüli magyarság jelenlegi képviseleteiben partnerekre talál, a zuhanásszerű sorvadás elkerülhetetlen. Csapó Endre gondolatmenetét az autonómia felkarolása mellett egy konkrét nemzetegyesítő lépéssel kell kiegészíteni: kettős állampolgársággal, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Vízkereszti hideg zuhany. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

2003. november 12.

A kormány nemrég módosította a közutak korszerűsítéséről szóló törvényt. A változtatás nyomán kimaradt a megépítendő autópályák közül a Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó szakasz. A leendő Budapest-Bukarest sztráda Kolozsvártól délnek fordulna, és Gyulafehérvárnál csatlakozna a dél-erdélyi sztrádához. A politikusok úgy tudják: az európai uniós nyomásra történő módosításnak nem lesznek negatív következményei, a Marosvásárhelyt érintő sztráda megépül, ám nem uniós forrásokból. Hideg zuhanyként hatott a módosítás - jelentette ki a Krónikának Kónya-Hamar Sándor. Kónya elmondta, az eredetileg tervezett nyomvonalnak a képviselőházban és a szenátusban elfogadott változatairól okt. 8-án döntöttek, másnap a kormány megkérdezésük nélkül fogadta el a 2003/94-es sürgősségi kormányrendeletet, amelyben az eredeti útvonal nem szerepel mint uniós támogatással megépítendő sztráda. A módosított mellékletben a határt Nagyváradnál "átlépő" autópálya Kolozsvártól Gyulafehérvár felé kanyarodik, ahol csatlakozik a dél-erdélyi sztrádához. Kónya-Hamar elmondása szerint a változtatás nyomán a Székelyföld kimarad mind az autó-, mind pedig a vasutak 2015-ig tartó uniós támogatású fejlesztési tervéből. A marosvásárhelyi, szatmárnémeti és nagybányai repülőterek sem szerepelnek a fejlesztési-korszerűsítési tervezetben. A képviselő mindezt "a rendeleti kormányzás eredményének" tekinti. Borbély László RMDSZ-képviselő szerint Miron Mitrea miniszterrel folytatott tárgyalásukon a tárcavezető megerősítette, továbbra is támogatják az eredeti, Marosvásárhelyt is érintő változatot. Borbély állítása szerint az RMDSZ-frakció már benyújtotta javaslatát a sürgősségi kormányrendelet módosítására. /Benkő Levente, Lázár Lehel: "Ködben" az észak-erdélyi autópálya. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998