udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hidvegi Miko Imre Kutatointezet (Budapest)

2007. április 6.

Rövidesen Romániában is megnyílnak az uniós pályázati lehetőségek az úgynevezett Strukturális Alapok keretein belül, amelyek éves szinten 1,5 milliárd eurót jelentenek a következő években. Ez történelmi lehetőség a magyarság számára is a felzárkózásra, a modernizációra. Az EU-források megszerzése azonban korántsem egyszerű. A magyarlakta területek önkormányzatai, egyházak által fenntartott intézmények, civil szervezetek, vállalkozók és gazdák egyaránt jogosulttá válnak uniós támogatásokra. Ezek megszerzéséhez azonban információkra, majd a pályázat elkészítéséhez és lebonyolításához szaktudásra van szükség. Komoly uniós támogatás magyar identitásmegőrzést szolgáló erdélyi programra nem várható. De számos csak közvetetten identitást elősegítő fejlesztés valósítható meg, amely szolgálhatja a magyarság érdekeit (is). Trianon vesztesei, a határon túli magyarok, most az uniós csatlakozás nyertesei lehetnek. Elég a határ menti együttműködésre utalni, ahol Trianonnak „köszönhetően” a határ mindkét oldalán magyarok élnek, és ahol komoly fejlesztési támogatások irányulnak e határok lebontására. A budapesti Hidvégi Mikó Imre Kutatóintézet keretében e témában folytatott kutatások szerint ma sokkal nagyobb lehet az esélye annak, hogy a határon túli, köztük az erdélyi magyarlakta régiók, magyar közösségek számára az uniós csatlakozás további leszakadást fog jelenteni. Most, a 24. órában vizsgálni kell a problémákat. Intő jel, hogy a hasonló helyzetben lévő szlovákiai magyarság esetében az Európai Unióba való belépést követően a Strukturális Alapok terén minél inkább sikeres volt egy-egy térség, járás az uniós forrásszerzésben, annál kevesebb volt a magyarság aránya. 2007-től az uniós pályázatokat román nyelven hirdetik meg. A sikeres pályázathoz kifogástalan szintű szaknyelvi tudás kell. /Horváth Tamás, a budapesti Hidvégi Mikó Imre Kutatóintézet igazgatója, pályázati tanácsadó: Az erdélyi magyar szervezetek esélyei az uniós pályázatokon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

2007. május 2.

Harmincöt székelyföldi polgármester és térségfejlesztő szakember látogatott el Esztergomba. A vendégeknek magyarországi és szlovákiai szakértők tartottak előadásokat eddigi tapasztalataikról. A tanulmányúton Esztergomról is hallhattak előadást. A budapesti Hídvégi Mikó Intézet igazgatója, Horváth Tamás a határon túli szervezetek pályázási szokásairól beszélt. Figyelmeztetett: a székelyföldi szervezetek nem használják ki eléggé a román pályázati lehetőségeket sem. Erre pedig szükség lenne, mert a megpályázható magyarországi források egyre csökkennek. /Kozán István: Székelyföldi polgármesterek Esztergomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 2./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998