udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hollosy Simon Mûvelõdesi Egyesulet

1992. január folyamán

A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet kamarakórusát és Máramarossziget RMDSZ vezetőségének képviselőit látta vendégül Abaújszántó község. Várady László, a máramarosszigeti RMDSZ ügyvezető elnöke megköszönte a vendéglátást. /Mazalik Alfréd: Szomszédolás. = Művelődés (Kolozsvár), jan./

1996. július 12.

Sikeres rendezvénysorozattal emlékezett meg Máramarossziget lakossága júl. 6-7-én Hollósy Simonról, a nagybányai festőtelep megalapítójáról. Az idei Hollósy Napok a festőművész síremlékének és szülőházának megkoszorúzásával kezdődtek Máramaroson, majd tudományos ülésszakkal folytatódtak, ahol többek között Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh alelnöke és Szöllősy Tibor, a técsői Hollósy Simon Kör elnöke tartott előadást. Kiállítás nyílt a városban, sikert aratott a Váradi Ilona vezette Hollósy Simon Vegyeskar.Jún. 7-én a Hollósy Simon Művelődési Egylet Reizer Pál szatmári megyéspüspök által adományozott zászlójának avatóünnepségén megtelt a máramarosszigeti katolikus templom. Zászlóanyának az elhunyt miniszterelnök özvegyét, Antall Józsefnét kérték fel. - A száz éve alakult nagybányai festőtelep Európa valamennyi országának alkotóit vendégül látta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1999. január 26.

Máramarosszigeten a legutóbbi népszámlálás szerint nyolcezer magyar él. A helyi magyar líceumot 1960-ban felszámolták, majd lassan tovább korlátozták a magyar oktatást. Máramarossziget környékén, Hosszúmezőn, Nagybocskón, Rónaszéken és Aknasugatagon, ahol a lakosság 80-85 százaléka magyar, részben vagy teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. 1990-ben az RMDSZ helyi szervezete épületet is szerzett a magyar iskolához, már engedélyük is volt, ám még abban az éven a minisztérium minden indoklás nélkül visszavonta az engedélyt. Zahoránszky Mihály helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szülők ma már inkább román iskolába adják gyermeküket. Mazalik Alfréd volt parlamenti képviselő, a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet ügyvezető elnöke hiányolta, hogy az RMSZ-vezetők nem látogatnak el Máramarosszigetre. Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő megválasztása óta csak kétszer járt Máramarosszigeten. A Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet adja ki a Szigeti Turmix hetilapot. A másik egyesület, a Hollósy Simon Művelődési Egylet /elnöke Zahoránszky Ibolya/ 1998 márciusában útjára indította a Máramarosi Hírnök című folyóiratot, ennek eddig négy száma jelent meg. /Horváth István: Máramarossziget. Legalább nyelvében megmaradva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./

1999. november 20.

Az 1989-es fordulat óta negyedszer szervezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt november 20-án Máramarosszigeten a helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet, a kisebbségügyi tárca, valamint helyi támogatók segítségével. Zahoránsznky Ibolya, az egylet elnöke bevezető szavaiban kiemelte: először sikerült az egész történelmi Máramaros magyarlakta településeinek műkedvelőit összehozni. Közel 200 műkedvelő mutatta be helyi népi dal-, tánc- és játék-szokásait, a szép verseket, továbbá a modern tánc példáit. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen Máramaros megyében 15 ezer magyar él - a több mint nyolcezres Máramarossziget és a jó kétezer lelkes Hosszúmező kivételével - 10-15 településre szétszóródott, pár száz fős közösségekben, Sziget és Hosszúmező kivételével azonban a többi településen magyar nyelvű iskola, óvoda nem létezik, a gyermekek csak az egyház keretében, vagy fakultatív órakon tanulhatják anyanyelvüket. A szünetben Felsővisó csapatának tagjai egymás között csak románul vagy németül beszéltek, mert ott magyar nyelvű oktatás csak az RMDSZ-székházban folyik, annak ellenére, hogy a községnek 650 magyar lakója van a 13 ezer román mellett. A borsabányai, vagy akár az aknasugatagi résztvevők magyar kiejtése már nem volt tiszta. Tíz település képviselői vetélkedtek, Tiszavörösmart, Hosszúmező, Nagybocskó, Kistécső, Kövesláz, Aknasugatag, Rónaszék, Felsővisó és Borsabánya és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Ki mit tud a történelmi Máramarosban ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Végvári vetélkedő 200 résztvevővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26. ? dec. 2./

2000. február 1.

Jan. 29-én megnyílt Máramarosszigeten a Népfőiskola, a helyi Hollósy Simon Művelődési Egyesület székházában, nagybocskói, aknasugatagi, veresmarti, hosszúmezői résztvevőkkel. Zahoránszky Ibolya, a művelődési egyesület elnöke kifejtette, hogy a szórvány végváraiban a magyar közösség szétmorzsolódása sokkal veszedelmesebb arányokat ölt, mint másutt. Az anyanyelvi oktatás sorvadozik (Nagybocskón alig beszélnek anyanyelvükön a magyar gyermekek, Aknasugatagon egy tanítónő önkéntes, oktatási tevékenységének köszönhetően tanulhat néhány ifjú magyar beszédet, írást). A népfőiskola egyelőre kilenc tagozatot indít: honismeret, történelem, földrajz-természetismeret, irodalom, zene-ének, képzőművészet-ősi népi foglalkozások ismerete, tudomány, mezőgazdaság és informatika. A népfőiskola elnöke Zalopcsuk Pál tanár. /(Farkas E. Zoltán): Népfőiskola indult Máramarosszigeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2000. július 3.

Júl. 1-jén Máramarosszigeten, a Hollósy Simon Művelődési Egylet szervezésében millenniumi ünnepségre került sor. Az egész vidék magyarsága, így a kis szórványfalvak is képviseltették magukat a városi színházban kezdődött rendezvényen. Zahoranszky Ibolya, az egyesület elnöke, Zahoranszky Mihály, a város újonnan megválasztott magyar alpolgármestere, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki egy nagy könyvadománnyal érkezett a rendezvényre, valamint Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő méltatták a rendezvény jelentőségét. Ezt követően a történelmi Máramaros helységeiből érkezett ifjúsági csoportok és egyéni előadók léptek fel. A helyi katolikus templomban folytatódott a rendezvénysorozat. A templom vegyeskórusa, valamint a Hollósy Simon Művelődési Egylet kórusa után Molnár János és Seibert István, Máramarosszigetről elszármazott operaénekesek léptek fel. A templom ifjúsági kórusa előadásában részleteket mutattak be az István, a király c. rockoperából. /Milleniumi ünnepség Máramarosszigeten. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3. - 1756. sz./ Zahoranszky Mihály azon van, hogy önálló magyar iskolája legyen a városnak. Bentlakással, hogy a környék szórványmagyarságát is segítsék. A katolikus és a református egyház támogatásával, közcélú alapítványok segítségével már az ősztől beindulhatna a magyar iskola. Nagy támasz volna a rohamosan fogyó, ma tizenegy-tizenkétezer főt számláló történelmi máramarosi részek magyarsága számára. /Sike Lajos: Millenniumi ünnepség a történelmi Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2000. július 17.

Júl. 14-én kezdődött Kolozsváron, a Kálvária körüli földváron a három naposra tervezett Millenniumi sokadalom népünnepély. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere üdvözölte az egybegyülteket. Felléptek a különböző településekről érkezett hagyományőrző néptánccsoportok. Közben a nézősereg megtekinthette a népművészek által kiállított fafaragásokat, szőtteseket és egyéb hagyományápoló tárgyakat. Júl. 15-én tartották meg az országos magyar gyermektánc-fesztivált. A Krónika napilap által szervezett vitaest témája ezeréves fennmaradásunk története volt, különböző szemszögekből megközelítve. Ezután ismét a táncosok vették birtokukba a színpadot. Felléptek: a Bokréta néptánccsoport (Erdőhegy-Arad), a mérai hagyományőrző csoport, a Guzsalyas néptánccsoport (Temesvár), a Bokréta néptánccsoport (Kraszna), a Hollósy Simon Művelődési Egylet néptánccsoportja (Máramarossziget) és a magyarlapádi Pirospántlikás néptáncegyüttes. Júl. 16-án, vasárnap szentmise volt a Kálvária-templomban, délután ökumenikus istentiszteletre gyülekeztek az emberek. Az ünnepi záróműsor címe "...Summája ezredévnek". /Nánó Csaba: Milleniumi sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2000. október 7.

Ötödik alkalommal rendezte meg a Hollósy Simon Művelődési Egylet Máramarosszigeten a Ki mit tud? vetélkedőt szept. 30-án. A Visó menti településekről érkezők közül néhányan egymás között már románul beszéltek, de a színpadon magyarul szavaltak. Zahoránszki Ibolya, az egylet elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kötő József államtitkár kifejtette, hogy amikor a meghívást kapta, tudta: ide feltétlenül el kell jönnie. Amit a Hollósy-társaság évek óta végez a szórványok szórványában, azt főhajtással kell megtisztelni. /Farkas E. Zoltán: Ismét Ki mit tud? Máramarosszigeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2000. december 30.

Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egyesület. A máramarosszigeti Magyar Házban tartott ünnepi közgyűlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élő magyarsága művelődési életének irányítói is, mindazok, akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel. Az év folyamán népfőiskolai előadássorozatot indítottak. A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfőiskolai előadásokat segítő kötetnyi anyag közlésére. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert, az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezői református asszonykórus. A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsből mutattak fel néhány népszokást. Kövesláz, Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntője iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklődnek. Az Aknasugatagról, Hosszúmezőről, Felsővisóról érkezett küldöttek a művelődési élet pezsdüléséről számoltak be. A felsővisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. /Muzsnay Árpád: Követésre méltó példa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. február 9.

Máramarosi Hírnök címen Millenniumi Albumot adott ki a Hollósy Simon Művelődési Egylet. A szerkesztő Zahoránszky Ibolya nyugdíjas tanárnő, aki tavaly novemberben a kultúra és kisközösségek szolgálatában kifejtett önzetlen tevékenységéért átvehette az EMKE Kun Kocsárd-díját. A tanárnő Máramarossziget nyolcezer magyar nemzetiségű lakosának művelődési életét vezeti. A Millenniumi Album naplószerűen, eredeti fényképekkel vette leltárba a képzőművészeti tárlatokat, a kórustáborokat. Nagybocskón a 42 magyar családból 38 már vegyes házasságban él. A református templomot is a ruszinok használják, nincs már református Nagybocskón. A közel 650 éves múltú Aknasugatagra 1950-ben költözött be az első román család, de ma már minden területen a betelepített ízlés, kultúra és hagyomány átalakító ereje érezhető. /S. Muzsnay Magda: Egy album margójára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2001. április 3.

Máramarosszigeten a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) a bejegyzések szerint több szakosztályt működtet, azonban tevékenysége gyakorlatilag az ifjúsági Ki mit tud?-ból, a szavalóestekből, és a minden ősszel megrendezendő Hollósy Napokból áll. Igazi hírnevet csak a vegyes kórus szerzett az egyletnek és Máramarosszigetnek. - A HSME tevékenysége erősen megosztja a helyi magyar közvéleményt. A szigeti magyar pedagógusok egy csoportja azt vetette a szemére Zahoránszky Ibolyának, a HMSE elnökének, hogy a HSME kisajátította a kulturális életet, a Magyar Házat a kör tagjain kívül senki nem használhatja. Az elnöknő kijelentette: amíg "mi fizetjük a fenntartási költségeket, mi vigyázunk a hatezer kötetes könyvtárunkra, senki se várja, hogy ingyen valakinek is a rendelkezésére bocsátjuk." Zahoránszky Mihály alpolgármester, helyi RMDSZ-elnök, Zahoránszky Ibolya férje elismerte, valóban csak egyetlen utca magyar nevű, de arra hivatkozott, hogy sokak személyi igazolványát át kellene írni. - Egykor hat magyar oktatási intézménye volt a városnak, jelenleg csak a 9-es számú általános (ma George Cosbuc) iskolában, illetve a Dragos Voda Elméleti Líceumban működik magyar tagozat, évfolyamonként egy-egy osztállyal. 1990-ben szerettek volna önálló magyar iskolát beindítani. A tanács megszavazta, sőt miniszteri engedély is volt, azonban a főtanfelügyelő összetépte a miniszteri rendeletet, mesélte az előzményeket Román János, román-magyar szakos tanár, közíró. Az alig 1500-as lélekszámú ukrán kisebbség viszont 1996-ban saját iskolát kapott, éppen a magyarság által kiszemelt sportiskolában. 1996-ban Kötő József akkori tanügyi államtitkár közbenjárására ismét engedélyt kaptak a szigetiek a magyar iskola beindítására. Azonban a megyei tanácsi határozat hiányzott, így nem született meg a magyar iskola. - Soltz László helyettes főtanfelügyelő nem tett semmit, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő sem intézkedett. A helyhatósági választások előtt a Romániai Szociális Demokrácia Pártja azt ígérte az RMDSZ-nek, ha melléje áll a második fordulóban, lesz magyar alpolgármester, lesz magyar iskola, lesznek magyar utcanevek, és szorgalmazza az egyházi ingatlanok restitúcióját. Ebből csak az első valósult meg. . Máramarosszigeten az 1960-as iparosítást követően nagy méreteket öltött az asszimiláció. A lakosság száma az 1992-es népszámláláskor 44.231 volt, ebből 33.878-an románnak, 8247-en magyarnak vallották magukat. Az utóbbi években tömegesen vándorolt külföldre a szigeti magyar értelmiség. Ma alig valamivel több mint másfélezerre tehető a reformátusok száma, a római katolikusok 6500-an lehetnek. /Pataky Lehel Zsolt: Szigetvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. július 3.

Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Eseménynaptár szerint júliusban több esemény, rendezvény lesz. Kulturális, tudományos rendezvények: július 2-án Szatmárnémetiben Szilágyi Domokosra emlékeztek a "Hozzon egy szál virágot" című rendezvény keretében. Borszékon képzőművészeti alkotótáborra kerül sor július 1-10. között. Július 2-9. között a Hollósy Simon Művelődési Egyesület Máramarosszigeten kórustábort szervez. Július 8-15. között Magyarlapádon kerül sor a felnőttek és a szórványban élő gyermekek számára rendezett Maros- és Küküllő-menti népzene- és néptánctáborra. Július 9-15. között Csíkszeredában Ifjúsági Napokat tartanak. Július 10-16. között az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Illyefalván anyanyelvi tábort szervez a kisiskolásoknak, illetve pedagógus-tanfolyamot A magyar nyelv múltja és jelene címmel. Ugyancsak Illyefalván kerül sor július 10-20. között a kárpát-medencei anyanyelvi táborra. A Szatmár megyei Hadadon kézműves- és néptánctábort szervez a szatmárnémeti MADISZ július 12-22. között. Nagyenyeden katolikus ifjúsági találkozót tartanak július 14-16. között, erdélyi és határon túli résztvevőkkel. Július 15-22. között Rétyen karnagyképző zajlik le, a rendezvény keretében pedig sor kerül a X. Rétyi Nemzetközi Fúvóstalálkozóra. Aradon nyári drámapedagógiai napokat szerveznek július 24-26. között. Július 29 - augusztus 5. között Kalotaszentkirályon kalotaszegi népzene- és néptánctáborra kerül sor. /Júliusi előzetes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2001. július 16.

Kolozsváron a Millenniumi sokadalom rendezvénysorozat júl. 14-én a Báthory Gimnáziumban kezdődött. A magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal idén négy határon túli városban szervez hasonló ünnepséget, ebből kettőt Erdélyben (Marosvásárhelyen és Kolozsváron). A kolozsvári rendezvényen 20 felnőtt és 14 gyermek tánccsoport lépett fel. A megnyitón jelen voltak a magyar folklór olyan jeles alakjai, mint Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató és Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfus. Kolozsvár alpolgármestere, Boros János és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Eckstein-Kovács Péter szenátor mondott beszédet. A műsort a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet Vegyeskara nyitotta meg magyar népdalfeldolgozásokkal, majd számos, ismert és aránylag ismeretlen néptáncegyüttes lépett színpadra. /Sándor Boglárka Ágnes: Jogainkért dallal, tánccal is küzdeni kell. Millenniumi sokadalom - gyér közönséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2001. november 9.

November 4-én tartották meg Máramarosszigeten a már hagyományosnak számító "Ki mit tud?" vetélkedőt. A rendezvény egyben a történelmi Máramaros szórványmagyar műkedvelőinek felvonulása is volt. A zsűri tagjainak, valamint a szervező Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetőinek, Zahoránszky Ibolyával az élen, közel hat órás rendezvényt kellett végigizgulniuk. Ennyi időbe telt ugyanis, míg a máramarosszigeti, felsővisói, rónaszéki, hosszúmezői, kistécsői és aknasugatagi műkedvelők bemutatták a szavalástól a vallási-, világi népi játékokig terjedően az összes lehetséges műfajt magába foglaló előadásaikat. A vetélkedőt követően a résztvevő csoportok vezetői, szakmai megbeszélésre ültek össze. Kötő József szerint a rendezvény bebizonyította: nem egy szórványvidék kulturális megnyilvánulásának voltunk tanúi, a résztvevők létszáma legalábbis a tömbmagyarság látszatát keltette. Ki kell dolgozni egy öneltartási modellt, a civil társadalmat pedig erőteljesebben kell éltetni, vonták le a következtetéseket a vita résztvevői. /Farkas E Zoltán: Tömbmagyar "Ki mit tud", szórványban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./

2002. február 16.

Febr. 15-én kezdődött a Heltai Alapítvány székházában az alapítvány tízéves születésnapja alkalmából szervezett előadássorozat, amelyen Erdély, Magyarország és a régió művelődési életének jelentős személyiségei vesznek részt, A könyvtár szerepe a polgári önszerveződésben címet viseli. Pillich László, az alapítvány ügyvezető elnöke elmondta: a tíz év alatt az alapítvány Erdély egyik jelentős polgári intézményévé vált. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke méltatta a Heltai tevékenységét: "Itt minden romjaiban volt a rendszerváltáskor, mindent a semmiből kellett megteremteni. Szerencsére voltak emberek, akik saját erejükből és pénzükből vállukra vették ezt a terhet. A Heltai Alapítvány hatalmas könyvtárat hozott létre, ezenkívül tanfolyamokat, idegen nyelvű oktatást szervez." Az előadássorozat febr. 16-án folytatódik, bemutatkoznak az erdélyi kisrégiós központok /Dr. Szémán Péter, a Báthory Alapítvány elnöke — Szilágysomlyó, Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egyesület elnöke — Máramarossziget, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Kulturális Egyesület elnöke — Óradna, Jakab Mihály, a Beszterce Művelődési Alapítvány elnöke — Beszterce, Soós József, Református Gyülekezeti és Szórványközpont vezető lelkésze — Medgyes, Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke — Segesvár, Fülöp Zsófia, a Teleki Oktatási Központ könyvtárosa — Szováta, Borbély Emma — a Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke — Kibéd, Sebestyén Sándor, az Apáczai Közművelődési Egyesület könyvtárosa — Brassó, Schreiber István, a Hunyad megyei EMKE elnöke — Déva, Soós József Tamás, a gyantai Református Ifjúsági Központ vezető lelkésze — Gyanta, Balogh Zoltán, a dési EMKE elnöke — Dés/. /Balázsi-Pál Előd: Évfordulós rendezvények a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2002. október 15.

A délibáb határán..." /Helvetica Lap- és Könykiadó, Nagybánya/ címmel jelent meg a napokban a máramarosszigeti Pop Iosif ötödik verseskötete. Okt. 12-én a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Kör székházában tartották a hivatalos bemutatót. A 71 éves Pop Iosif román verseskötetei után Marosvásárhelyen megjelent egy magyarnyelvű (Sebzett gondolat) verskötete. A szerző francia nyelven is írt verseket. Nem fordítja saját verseit, hanem magyarul, románul illetve franciául írja azokat. Új kötete magyar nyelven írt verset tartalmazza. /(Farkas E. Zoltán): "A délibáb határán...". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2002. november 11.

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte nov. 9-én a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet. "Célunk, hogy a környékbeli településeken olyan kezdeményezéseket indítsunk, melyek a magyar hagyományt felelevenítik, és továbbviszik a következő generációk számára" - jelentette ki Zahoránszki Ibolya, az egylet elnöke. A Hollósy Simon vegyes kar fellépése után Sillye Jenő Szállj, dalom! című egyházi ifjúsági éneke hangzott el. /Pesek Attila: Ünnepelt a Hollósy-egylet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. április 15.

1992 óta folyamatosan jelennek meg Máramarosszigeten Máramarosi havasok cím alatt a régió magyar költőinek, íróinak, publicistáinak antológiái. A nyolcadik kötetet a Tisza-parti város Hollósy Simon Művelődési Egyletének székházában mutatták be. A szerkesztők, Gáspár B. Árpád, Iosif Pop és dr. Serényi-Sprenger Ferenc egyben szerzők is. Gáspár két elbeszéléssel, valamint a máramarosi örményekről szóló tanulmánnyal szerepel a Serényi-Sprenger által előszavazott kötetben, utóbbi Poppal együtt verseket is közöl. Az antológia olvasmányosságát fokozzák a szigeti születésű, Németországban élő festőművész, Boros Lajos Korok és művészetek című tanulmánya, valamint a most Ukrajnához tartozó, a Tisza túlpartján található Nagytécsőn alkotó dr. Szöllősy Tibor három helytörténeti írása és Fábri Sándor bökversei. A kötet végén a szerzők életrajzi adatai találhatók. /Román János: Szigeten a nyolcadik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

2003. október 27.

A kórusmozgalommal is próbálják megtartani a magyarságot Máramarosban. A művészi megmérettetés mellett a magyar kisebbség létének bizonyítása volt a célja az okt. 25-én megrendezett harmadik máramamarosszigeti kórustalálkozónak, melyet a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) szervezett. "Idei célkitűzésünk az volt, hogy a környék minden templomában kórus vagy legalább énekcsoport jöjjön létre" - nyilatkozta Zahoránszky Ibolya szervező, a civil szervezet elnöke. A terv sikerrel járt: Kisköveslázon, Felsővisón és Rónaszéken is megindult a kórusmozgalom. Így a kórustalálkozón részt vett a felsővisói, aknasugatagi, kistécsői, köveslázi, borsai és rónaszéki énekcsoport, ez utóbbi helység két kórussal is. "Nyelvében él, dalában érez a magyar nemzet, amely a történelem során legtöbbször az egyháznak köszönhette megmaradását" - mondta Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. Szintén a templom szerepének fontosságát hangsúlyozta Zahoránszky Mihály alpolgármester. A történelmi Máramaros területén, Hosszúmező kivételével, nincs olyan helység, ahol a magyarság száma elérné a 20 százalékot. Több faluban működik fakultatív magyar oktatás, és a szigeti magyarok legfőbb álma is valóra vált: tavalytól Máramarosszigetnek önálló magyar gimnáziuma van, a Lővey Klára Gimnázium. Évente több rendezvénnyel is próbálja összefogni a máramarosi diaszpóra magyarságát a HSME: minden nyáron kórustábort szerveznek, majd egy Ki mit tud? vetélkedőt. /Bálint B. Eszter: Elsődleges cél: a létezés bizonyítása. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2004. február 4.

A történelmi Máramarosban a Hollósy Simon Művelődési Egyletnek meghatározó szerepe volt a vidék magyar művelődési életében. A Hollósy Simon Művelődési Egylet az elmúlt napokban baráti találkozóra hívta Máramarosszigetre, a Magyar Házba a többi civilszervezet vezetőit. Zahoránszky Ibolya a HSME elnöke beszámolójából kiderült, a nagy távolság (például Borsabánya és Sziget közt jó 70 km az út), a magas hegyek sem állhatják útját az összetartozás kinyilvánításának. A kórustalálkozók egyik célja éppen az, hogy minden helységben, ahol magyarok élnek, legalább egy kisebb dalkör, éneklő csoport jöjjön létre és működjék. Legutóbb Felsővisó, Borsabánya és Kövesláz kapcsolódott ebbe a mozgalomba. A megbeszélésen Bodnáruk Magdolna, a rónaszéki Apafi Mihály Kulturális Egyesület elnöke tánccsoportjuk sikeréről is beszámolt. Az aknasugatagi Ecker Ferenc az egykori sóbányászok Anna-báljának felélesztéséről beszélt. Horzsa Zsófia, a felsővisói Reményik Sándor Kulturális Egyesület vezetője a Nagy Heródes betlehemes játék felújításának ismertetése mellett külön szólt a magyar oktatás beindításáról. Arról, hogy 44 év után ismét iskolában tanítják a magyar nyelvet a kisvárosban, Kolozsvári Éva tanárnő két csoportban 23 fiatalt oktat a hivatalos tanrend keretében. Az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával a felsővisói RSKE számára két éve megvásárolt egy házat, mely az ottani magyarság újraéledésének gerjesztője lett, ahol immár népfőiskola is működik. A megjelentek elpanaszolták, hogy kellő oda nem figyelés miatt, Nagybocskón megszűnt a korábban kínkeservesen beindított magyar oktatás.(Nem gondoskodtak időben a Szigetre helyezett tanító utódjáról.) A felsővisói római katolikus templomban felújítás közben lefestették és latinnal helyettesítették az eredeti magyar feliratot. Egy olyan templomban, amely 90 éve a magyar kormány támogatásával épült, s ahol ma is jelentős számú magyar hívő imádkozik. Az ügyben nemrég Schönberger Jenő megyés püspökhöz fordultak. /Sike Lajos: Önmagára találó szórványmagyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2004. február 14.

A magyar településeket látogató Krónika-karaván jan. 12-én Nagyváradra látogatott. – Én azt várom a Krónika laptól, hogy kövesse az erdélyi magyar közélet megújulását – jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő. Tőkés László református püspök elmondta, a Krónikának sikerült megtalálnia azt az arany középutat, amely révén objektíven tudósíthat. A találkozó végén Szilágyi Zsolt jelképesen átadott egy csokor hóvirágot a Krónika másik meghívottjának, Biró Rozália alpolgármesternek, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni a váradi találkozóra. A Krónika-karaván Máramarosszigeten találkozott Zahoránszky Mihály alpolgármesterrel, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarországról az erdélyi magyar társadalomba is átgyűrűzött a megosztási kísérlet, és félő, hogy emiatt nem lesz Máramarosszigetnek magyar alpolgármestere a helyhatósági választások után. Béres István László területi RMDSZ-elnök a Krónika új előfizetőjeként mutatkozott be, a lapról azt mondta, hogy az erdélyi magyarsághoz közel álló témákkal foglalkozik. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke a szórványmagyarságról szóló írásokat hiányolta. Gyergyószentmiklóson a Krónika látogatásakor Árus Zsolt MPSZ-alelnökkel, Borsos Géza SZNT-alelnökkel, illetve Dézsi Zoltán Gyergyó területi RMDSZ-elnökkel, Hargita megyei alprefektussal is találkozhattak az olvasók. /Egészséges politikai vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2004. július 12.

Máramarosszigeten immár negyedik alkalommal szervezték meg a szórvány-kórustalálkozót. Szilágyi János szigeti katolikus esperes szerint Máramarossziget valóban egy sziget. A maroknyi magyarságot ukrán és román tenger veszi körül. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetője kifejtette: a máramarosi magyarságra jellemző az alkalmazkodás a román többségű környezethez, nincsenek magyar iskolák, templomok is alig, és egyre több magyar családban románul folyik a mindennapi csevegés is. A legtöbb énekkarvezető elmondta, többnyire ennek a találkozónak köszönhetően jöttek létre a helyi kis kórusok, és szintén ez az esemény tartja bennük a lelkesedést. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke elégedetlen volt, teljes mértékben hiányoznak a hagyományosan magyar énekek, kórusművek. A környéken már többnyire fakultatív magyar oktatás folyik. Borsabányán kénytelenek román nyelvű misét is tartani, mert a fiatalok már nem igazán értenek magyarul. Elöregedés jellemzi a várost, a helyi lakosságból mintegy 12–15 ezren külföldön próbálnak érvényesülni. Aknasugatagon is egyre kevesebb a magyar gyermek. Az iskolában van olyan évfolyam is, amelyben egyetlen magyar gyermek sincs, pedig a helyi lakosság mintegy 20 százaléka vallja magát magyarnak. Magyar nyelvet csupán fakultatív órákon oktatnak. Felsővisón a fiatalok már alig beszélnek magyarul, nagy az elvándorlás. A máramarosi régióban máig a legnagyobb előrelépést a máramarosszigeti Leövey Klára magyar gimnázium megalakulása jelentette. /Bálint B. Eszter: Ahol a létezés már nem garancia a jövőre. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2005. május 4.

Gyászol a Hollósy Simon Művelődési Egylet. Gyászol Máramarossziget és környékének magyarsága. Meghalt Zahoránszky Ibolya tanárnő /sz. Máramarossziget, 1936. márc. 5./ az egyesület elnöke, az EMKE Országos Elnökségének tagja, aki évtizedeken keresztül a máramarosszigeti medence szórványmagyar közösségének élő lelkiismerete volt. Oda is tudott magyar szót vinni, ahol már sem templom, sem iskola nem volt. Zahoránszky Ibolya szerkesztette Máramarosi Hírnök című időszakos művelődési újságot. A Hollósy Simon Művelődési Egylet máramarosszigeti székháza az elsők egyike volt a magyarház láncolatnak, melyet az elmúlt másfél évtizedben Erdélyben a szórványmagyar közösségek kiépítettek maguknak. Itt kapott helyet a könyvtár, itt működött a népfőiskola, az egyleti kórus, s a székházból szervezték az aknasugatagi kórustáborokat is. Nem hiába lett a Hollósy-dalkör a Romániai Magyar Dalosszövetség arany fokozattal kitüntetett kórusa. /Dáné Tibor Kálmán, EMKE ügyvezető elnök: Zahoránszky Ibolya 1936 – 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2005. május 25.

A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet énekkara Nyíregyházán vendégszerepelt. A rendezvényt a Magyar Páneurópa Unió nyugati szervezetének tagjai kezdeményezték. A nyíregyházi Keresztyénekért Alapítvány hívta meg őket, Nyíregyháza helyi önkormányzata nyújtott támogatást. A házigazdák tokaji kirándulást is szerveztek a vendégeknek. A dalárdát meghívták egy újabb kórustalálkozóra. /Farkas E. Zoltán: Nyíregyházára látogatott a Hollósy Simon Művelődési Egylet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2006. február 10.

Béres István területi RMDSZ-elnök, Máramarossziget alpolgármestere elmondta, hogy a város nem csak elnevezésében, hanem a valóságban is szigetet képez, s ez minden területre kihat, a kulturális életre is. Máramarosszigeten a legnagyobb gondot az idei költségvetés-csökkenés okozza. Nagy a lakáshiány. Nagyon régi a vízhálózat, így jelentős a vízveszteség. Ezért, szombat kivételével, minden éjszaka éjféltől hajnali ötig felfüggesztik a vízszolgáltatást Szigeten. A város kulturális téren is rosszul áll. Színjátszó körük nincs. A magyar gimnáziumban vannak különféle csoportok /énekkar, szavalócsoport stb./, ők szoktak különböző esteket összehozni. A Lemák Rudolf vezette hosszúmezői ifjúsági szervezet eléggé aktívnak mondható, de ők sem tudják teljesen kitölteni az űrt. A civil szervezetek megpróbálnak lelket lehelni a közösségbe, mint például a Hollósy Simon Művelődési Egylet. Megemlíthető az évente megjelenő Máramarosi havasok c. antológia. A Szigeti Turmix c. lap most nem jelenik meg, átszervezés alatt áll. Várady László szerkesztette egymaga, de egyedül nem lehet újságot csinálni. Még mindig óriási magyarellenes nyomás nehezedik ránk, vallotta Béres István. Még azt a kis pénzt is (400 millió lejt), amit a tanács a 2006-os költségvetésből a Leöwey Klára Gimnázium tetőszerkezetének a felújítására megszavazott, megkérdőjelezték. A Polgármesteri Hivatalon belül Béres Istvánnak egyedül kell felvennie a versenyt a többséggel. Köztudott, hogy Máramarosszigetet a múlt század elején többségében magyarok lakták, 30% volt a zsidó közösség, s csak 1-2% a románság aránya. A földek nagy része a magyarok és a zsidók kezében volt. Ezeket a földeket már kiadták. Elsősorban a református és a katolikus egyház egykori földjeit és vagyonát osztották ki, s most már nem akarják bolygatni a dolgot. Minden apróságba belekötöttek, olyasmibe például, hogy hiányzott egy helyrajz. Jelenleg a városban a magyarok aránya 17,8%-os. A kommunizmus utolsó éveiben külterületeket csatoltak a városhoz, románlakta településeket, olyan 4-5 ezer lakossal. Különben elérték volna a 20%-ot. Így történhetett meg, hogy Máramarosszigeten tavaly a Közlekedési Minisztérium megrendelte a kétnyelvű táblákat a vasútállomásokra, ebből nagy cirkusz kerekedett. Végül leszerelték a táblát, mert zavarta őket, hogy ki van írva: „Máramarossziget”. Ehhez nem lett volna joga az önkormányzatnak, de ez a szigeti valóság. /Tamási Attila: Máramarosszigeti valóság. Beszélgetés Béres István területi RMDSz-elnökkel, alpolgármesterrel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 10./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998