udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hollandiai Mikes Kelemen Kor

1996. augusztus 8.

Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.

1996. augusztus 8.

Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.

1999. szeptember 13.

Negyvenedszer rendezték meg Hollandiában, az ottani magyarság Mikes Kelemen Körének tanulmányi napjait a hét végén. A legjelentősebbek közé tartozó külföldi magyar tömörülést 1951-ben alapították holland egyetemeken tanuló magyar hallgatók, főként teológia szakosok. A szervezetnek 150 aktív tagja van, és további 200-an rendszeresen járnak rendezvényeikre. Az önképzőkörnek indult szervezet ma már havonta rendez tudományos vagy irodalmi előadásokat, és immár 40. alkalommal tartotta meg a tanulmányi napokat is, amelyek programját irodalmi és előadói est, kerekasztal és magyar irodalmi figyelő egészítette ki. Az előadók között Magyarországon és külföldön élő művészek és tudósok szerepeltek, köztük Tóth Miklós, Kőszegi Ábel, Gömöri György, Tőkéczki László, Kövér György, Katona Tamás, Lászlóffy Aladár, Kilyén Ilka, Gergely András, Péter László, Farkas Flórián. A Magyar Irodalmi Figyelő díját ezúttal Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő kapta. /Magyar tanulmányi napok 40-edszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

1999. szeptember 15.

Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás hősi halottjára emlékezett a helybeli református gyülekezet. A zsúfolásig telt templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben emlékeztek a hősi halált halt építőmesterre. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Újvárossy Erzsébet, a gyülekezet vértanújának 84 éves, Kolozsváron élő édesanyja is. Tőkés László, a száműzött lelkész és Újvárossy Ernő szinte egyszerre kerültek a vegetáló temesvári gyülekezetbe, amely Tőkés László hívására új életre kelt. A harc kezdetét 1988 őszén a falurombolás elleni állásfoglalás jelentette, majd 89 áprilisában kiéleződött a küzdelem: Tőkés László felfüggesztése elleni tiltakozásul a gyülekezet több mint 700 aláírást gyűjtött össze. Újvárossy Ernő többedmagával Nagyváradra utazott, hogy a püspökségen Tőkés László igazáért kiálljon. 1989 nyarán, miközben Tőkést, Újvárossyt és társait meghurcolták, kihallgatásokra hívták be, Tőkés László megjelent a Panoráma műsorában. Újvárossy Ernő ekkor már tudta, hogy az életével játszik, de nem futamodott meg, a végsőkig kitartott. Tőkés László kijelentette: meg van róla győződve, hogy Újvárossy Ernőt meggyilkolták. Ez alkalommal Gazda Árpád újságíró, a tíz évvel ezelőtti események egyik résztvevője javasolta, hogy a gyilkossági ügyben ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Tíz évvel ezelőtt Kovács Miklósnak, a budapesti Keresztény Ökumenikus Társaság egykori elnökségi tagjának köszönhetően , - aki annak idején Tőkés László ügyét is felvállalta - Újvárossy Ernő halálhíre egészen Amerikáig eljutott. Kovács Miklós a Mikes Kelemen Kör hollandiai rendezvényéről üzent a temesváriaknak: "Újvárossy Ernő halála bizonyult a döntő fordulatnak." "1989. szeptember 15-ig hallgathatott a zsarnok állam, mondhatták zsoldosai, kérem, semmi közünk ehhez a kálvinista belviszályhoz, csak Temesvár egyik kis gyülekezete civódik püspökével. De mert ellenállása kiszabadult, szellemét már nem voltak képesek palackba másképp visszagyúrni, elvették Újvárossy Ernő életét." "Az Országgyűlés akkori elnöke, Szűrös Mátyás azokban a napokban Amerikába tartott. A telefaxon utána küldött dokumentumokat a világ elé tárhatta. Ha voltak még illúziók a zsarnokot és rendszerét illetően, ezek most szertefoszlottak." 1989. szeptember 15-én érkezett meg a püspöki körlevél: Tőkés Lászlónak el kell hagynia temesvári állását és szolgálati lakását. A temesvári református gyülekezet hősiesen ellenállt. - A mostani emlékezésen Péterffy Lajos nagyváradi színművész szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy részletét és Reményik Sándor Ahogy lehet című versét. Kudor István fafaragó művész /Bánffyhunyad/, a monumentális kopjafa alkotója is beszélt. /Ez Temesvár titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2006. október 4.

Illyés Kinga barátai, hozzátartozói, színész- és tanártársai, egykori tanítványai gyűltek össze október 3-én Marosvásárhelyen, hogy emlékezzenek rá, aki elkápráztatta versmondásával kortársait. A 2004-ben elhunyt Széchenyi-díjas Illyés Kinga marosvásárhelyi színművész, előadóművész plakettjét a Pálffy-házban leplezték le, az intarziás emlékplakettet Csáky László képzőművész Erdélyi Lajos fotója alapján alkotta meg. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tagozatvezetője méltatta Illyés Kinga művészetét. Tóth Miklós, a hollandiai Mikes Kelemen Kör elnöke levélben köszöntötte a résztvevőket. Felidézte Illyés Kinga pódiumműsorait: a Szilágyi Domokos versösszeállításokat, valamint A kis herceg és a San Gennaro vére című előadásokat. Ezeket nemcsak a Kárpát-medence magyarsága ismerhette meg: fellépett Nyugat-Európa nagyvárosaiban, Amerikától Ausztráliáig. /Marosvásárhelyi plakett Illyés Kinga emlékére. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

2008. augusztus 1.

Messziről is jöttek, ki titokban, ki nyíltan Zágonba, a templom portikusában levő kicsi Mikes-szobába, amelyet az akkori lelkipásztor a hatalom tiltása ellenére hozott létre. Sokszor Beder Tibor volt Hargita megyei tanfelügyelő hozott pionírokat, és a lelkipásztorral csukott ajtó mögött tanították történelmünket. Aztán jött 1990, Mikes halálának évfordulója – összeült az akkori alpolgármester, Kiss József Kozma Béla lelkipásztorral, jöttek megyei vezetők, és összeállították a műsort. Az ünnepségen híres külföldi és hazai személyiségek vettek részt, köztük néhai Czine Mihály, Jókai Anna írónő, Kányádi Sándor költő, néhai Domokos Géza és Ács Zoltán, a holland Mikes Társaság akkori elnöke is. Ács Zoltán javasolta, alakuljon egy egyesület, ez mentheti meg a kastélyt és a Mikes korabeli műemlék gabonást. Így indult a Mikes Kelemen Egyesület útjára. Később az imateremben gyűltek össze jó néhányan, összegyűlt a bejegyzéshez szükséges pénz, a jegyzőkönyvet Csoma Antal magyar szakos tanár vezette. Komoly vita volt a kastély befejezéséről, elhangzott, hogy kellene valaki, aki egyelőre fél normával átvenné a már érkező berendezéseket, és egyáltalán, felügyelné a dolgokat. Kozma Csilla javasolta Kocsis Tündét, aki Borosnyón tanított, és szeretett volna hazakerülni. Szépen indult minden, Orbán Árpád a konyhát is ellátta bútorral és edényekkel. Létrejött a Kiss Manyi-emlékszoba, azután a Csutak Vilmos-emlékszoba is. A sokat emlegetett kultúrmunka idegenvezetésből állt, amit Kocsis Tünde végzett, de egyéb megmozdulás nem volt. /Kozma Csilla, Zágon: A Mikes-múzeumról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2009. március 14.

Segesváry Viktor négy kontinens számos országában élt, több, egymástól különböző vezető beosztásban dolgozott, változatos témákban, három nyelven írt meg huszonkét történeti, művelődéstörténeti vagy eszmetörténeti kötetet, vendégszónokként számos kérdéskörben tartott előadást. Hogyan fért bele mindez most betöltött nyolcvan évébe? Teológus diplomát szerzett. Képzettségét Svájcba menekülése után két magas fokú diplomával „toldotta meg”. Előbb a genfi Református Teológiai Karon avatták a református teológia doktorává (1968), majd ugyancsak Genfben, a Nemzetközi Tudományok Főiskoláján, politikai tudományokban szerzett doktorátust (1973) Segesváry Viktor régi erdélyi család sarja. Apja 1926-ban átszökött Magyarországra, fia már Miskolcon született. Észak-Erdély visszatérése után a család ismét Kolozsvárra költözött. Ifj. Segesváry Viktor 1940–1944 között a Református Kollégium diákja volt, az érettségi vizsgát a háború után már Budapesten tette le. A Keresztény Diákok Egyesületének egyik alapítója volt; ezért 1949 januárjában eltávolították a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karáról. Akkor iratkozott át a Református Teológiai Akadémiára, ahol 1954-ben lelkészi diplomát szerzett. Az 1956-os forradalom idején a Keresztény Ifjúsági Szövetség társelnöke volt, ezért száműzetésbe kényszerült. Közel másfél évtizeden át Genfben élt, ahol előbb a francia–svájci református magyarok lelkésze, 1961–1963 között pedig felvállalta a Genfi Afrika-Intézet főtitkári teendőit. New Yorkban 1984–1994 között az ENSZ tervosztályának és műszaki együttműködési-fejlesztési részlegének főtanácsadója-konzultánsa volt, majd 2002-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajztudományi Tanszékének, illetve a MTA Településfejlesztési és Regionális Bizottságainak meghívott előadója. Egyik munkája, a Magyarság és modernitás (2004) című tanulmánykötete felmérte az új társadalmi, gazdasági, művelődési és politikai kihívásokat. Segesváry Viktor ötvenöt év után egyhetes látogatásra jött Erdélybe. A Marosvásárhelyen megjelenő Látóban közölt hosszú beszámolója tanúskodik arról, mit jelentett számára ez az erdélyi út: „Visszatértem oda ahonnan jöttem – lelkileg és szellemileg – visszataláltam létem gyökereihez, az erdélyi patakok és folyók zúgásához, az erdők fáinak susogásához, gyermekkori felejthetetlen emlékeimhez. Életutam végre visszavezetett azok közé az emberek közé akikhez, mint a magyarság egy részéhez, tartozom.” Segesváry Viktor 22 kötetnyi összes műve, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör kiadójának gondozásában, 2004–2006 között felkerült a világhálóra, és bekerültek az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusába is. Ezzel ő az első Nyugaton élő magyar író, akinek teljes életműve a világhálón elérhető. /Lőwy Dániel: Évforduló – Gyarapodó életmű a lassan folyó időben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2009. december 8.

Moldován István, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményi osztályának vezetője szerint a mostanában gyakran emlegetett – nem tudni pontosan, hogy hány, négy- vagy ötmillió dokumentumot tartalmazó – Európai Digitális Könyvtár vagy Europeana állományában jóval kisebb a nyomtatott könyvek, az írott szövegek részaránya. A magyar irodalmat a világhálóra helyező digitalizációs program működik, ez a Digitális Irodalmi Akadémia, egy ideje a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik. A programban alapvetően kortárs magyar szépírók művei kerülnek fel a világhálóra. Az OSZK a közelmúltban alakított ki együttműködést a székelyudvarhelyi és csíkszeredai megyei könyvtárral: az erdélyi műhelyek a saját állományukat digitalizálják és juttatják el az OSZK elektronikus könyvtárába. Olyan kincsek, 18. és 19. századi könyvek is szerepelnek köztük, amelyek nincsenek meg Magyarországon, vagy a magyar nemzeti könyvtár állományában. Néha az is megesik, hogy magyarországi vagy külhoni magyar szépírók juttatják el elektronikus formában a műveiket, kiadványaikat. A budapesti OSZK ügyel arra, hogy ne csak a szűk értelemben vett magyarországi irodalmat terjessze. Az amerikai magyarokkal éppoly jó a kapcsolatuk, mint a hollandiai Mikes Kelemen Körrel. Az OSZK elektronikus könyvtára jelenleg hét és fél ezer dokumentumot tartalmaz, naponta körülbelül 50-60 ezer ember nézi, keresi, látogatja, tölti le. /Gyulay Zoltán: Kellenek-e e-könyvek? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ 16/ A héten Csíkszeredában, a Székelyföld szerkesztőségének új székházában átadták az idei Székelyföld-díjakat, bemutatták a 2010-es Székelyföld Évkönyvet és létrejött a Romániai Írószövetség Székelyföldi Kirendeltsége, vezetője Ferenczes István költő-főszerkesztő. Az idei Székelyföld-díjasok: Katona Lajos (Kolozsvár), Pécsi Györgyi (Budapest), Vári Attila (Budapest), a Székelyföld Bicskadíjának tulajdonosa Szálinger Balázs. A közel félezer oldalas Székelyföld Évkönyv 2010 (Hargita Kiadó, Csíkszereda, szerkesztette Molnár Vilmos és Lövétei Lázár László) a Székelyek a történelemben témát járja körbe, a kötet huszonnégy tanulmányát tizenhárom év Székelyföld-terméséből válogatták össze, az évkönyv a székelység történetének legújabb kutatásokra alapozott sűrítménye, bekerülhet az iskolai oktatás háttéranyagai közé is. /Sylvester Lajos: Székelyföld üzenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998