udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Honismereti Szovetseg (Budapest)

1995. január 21.

Halász Péter a hatvanas évek óta végzett gyűjtést a moldvai csángók körében, a Honismereti Szövetség egyik alelnöke, 1974 óta a Honismeret egyik szerkesztője, 1992 óta a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, emellett a moldvai csángókra figyelő Lakatos Demeter Egyesület titkára. A Lakatos Demeter Egyesület idén képzést szervez a moldvai csángók részére. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./

1995. december 5.

Dec. 5-én a Magyarok Világszövetsége székházában emlékülést tartott a Honismereti Szövetség a 75 éve kisebbségben élő magyarság sorskérdéseiről. Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség szakemberei a helytörténet, néprajz, történelem, műemlékvédelem és intézménytörténet területén végeznek kutatásokat. /Új Magyarország, dec. 6./

1997. január 28.

A Budapesten élő Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa, a Honismereti Szövetség elnöke három évtizede foglalkozik a moldvai csángók néprajzával. Felvázolta a csángók történelmi múltját, akik hagyományos kultúrájukat tekintve - a harmadik évezred küszöbén - a szóbeliség szintjén élnek, anyanyelvükön nem tudnak sem írni, sem olvasni. A csángók nyelvünk igen archaikusrétegét őrzik - Szabófalva környékén például a XV. századi magyar nyelvet beszélik! - , a XVIII. század végén kezdődött nyelvújítás után keletkezett szavaink túlnyomó részét nem ismerik. Háromféle sors várhat a moldvai magyarokra. Moldvában maradnak és a gyorsuló asszimiláció sodrában anyanyelvüket elveszítik, elrománosodnak. A második út: Moldvában maradva ideig-óráig megőrzik tájnyelvüket. Az utóbbi években ugyanis az erdélyi és magyarországi gazdasági /vendégmunkások/ kapcsolatok felértékelték valamelyest a magyar nyelvet. Ez azonban a nyelvi beolvadást nem állítja meg, csak lassítja. A harmadik változat a hetvenes években kezdődött, amikor a népességkeverő politika jegyében megkezdődött Székelyföld iparosítása. Ekkor ezrével érkeztek erre a vidékre csángók, egy részük nem olvadt be a románságra. A fordulat után, 1990 januárjában - székely segítséggel - ők hozták létre a Csángó Újságot, amely Moldvai Magyarság néven most is megjelenik. 1990 óta több mint száz csángó fiatalt hoztak Magyarországra tanulni. E diákok ráhangolt anyaországi tanárok hiányában mérhetetlen nehézségekkel találták magukat szembe.Csupán néhányuk fejezte be tanulmányait, többségük lemorzsolódott, az akció kudarcba fulladt. Szerencsésebb kezdeményezés és ma már gyakorlat, hogy Erdélyben Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és másutt csángó gyerekek százai tanulnak magyar iskolákban. A majdani csángó értelmiség csíráit jelentik, akik majd hatékonyabban képviselhetik szegény, árva népük érdekeit. /Moldvai csángók vándorúton. "Mü mindig lejjebb vagyunk". = Magyar Nemzet, jan. 28./

1999. április 7.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Honismereti Szövetség körkérdéssel fordult a világ magyarságának jeles személyiségeihez, választ várva arra, hogy milyen élményből táplálkozik anyanyelvi tudata, veszélyben van-e anyanyelvünk, továbbá milyennek látja az anyanyelv jövőjét. Péntek János egyetemi tanár, nyelvészprofesszor válaszát közölte a lap. Õ Kalotaszeg szülötte, ott tanulta meg azt a táji változatot, amelyet később mint dialektológiai anyagot fedezett fel. Nagyváradon járt gimnáziumban, akkor még a város "magyar volt nyelvében, szellemében". A végső tudatosságot Kolozsvár alakította ki benne. - "Az egész magyar nyelvterületen, minden magyar közösségben szükség van a nyelv karbantartására, a nyelvi minta felmutatására, szükség van a kodifikáció érvényesítésére..." Kellő nyelvi és nemzeti önérzet és tudat nélkül nem maradhatunk meg azok, akik vagyunk. /Péntek János: A magyar nyelv helyzete az ezredfordulón. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 7. - átvétel az Édes Anyanyelvünk folyóiratból/

2001. április 26.

Az EMKE Arad Megyei Szervezete meghívót kapott a tízéves születésnapját ünneplő békéscsabai Karácsonyi János Honismereti Egyesülettől. Az április 27-i egynapos rendvezvény előadói között lesz Halász Péter, az Országos Honismereti Szövetség elnöke, aki Honismeret és nemzettudat címmel értekezik. Dr. Köteles Lajos művelődéstörténész Európaiság és nemzettudat című munkáját mutatja be, míg dr. Jároli József Karácsonyi János munkásságáról tart előadást. Dr. Lovász György és Fabulya Lászlóné a honismereti mozgalomról számolnak be. Délután koszorúzás lesz Karácsony János sírjánál Gyulán. - Az aradi EMKE képviselői 1994 óta vesznek részt a Karácsony János honismereti konferenciákon, ilyen jellegű táborokban és közös kiadványok szerkesztésében. /Meghívó Békéscsabára. Az EMKE számára fontos a kapcsolattartás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2001. december 1.

Nov. 29-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaságnál Nagy Olgát, a néprajztudóst, a publicistát és az oktatót köszöntötték nyolcvanadik születésnapja alkalmából. Átnyújtották az ünnepeltnek A magyar népi kultúráért emlékérmet. A Néprajzi Látóhatárnak idei 1-4-es összevont száma Nagy Olga munkásságának méltatására koncentrál, a nov. 30-án tudományos konferencia keretében mutatták be. A tanácskozásra érkezett más küldöttségek (Budapesti Folklór Tanszék, Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke, Honismereti Szövetség, Magyar Néprajzi Társaság) is köszöntötték az ünnepeltet. Pozsony Ferenc a Kriza János Néprajzi Társaság egyik alapító tagját köszöntötte a kitüntetett személyében, akinek nem volt tanszéke, de láthatatlan szakot vezetett, a letűnt hatalom leglehetetlenebb feltételei között is. Nagy Olga bejelentette, hogy miskolci barátainak köszönhetően hamarosan napvilágot lát antológiája. /Ördög I. Béla: Nagy Olga kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2002. június 7.

Kézdivásárhelyi iskolák hírei szerepeltek a hetilapban. Jún. 6-án az Apor Péter Szakközépiskolába látogatott az ohioi Northern University egyetem tanára, dr. Ludányi András, kapcsolatteremtési szándékkal jött a mezőgazdasági szakközépiskolába. Az intézmény távoktatási központként is működni fog, ugyanis a bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem a következő tanévtől két szakot indít: közgazdasági menedzsment (6 év) és élelmiszer-ipari, minőség ellenőr-képzést (3 év, kollégium). - A Honismereti Szövetség, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A tudás forrásai címmel rendezett vetélkedő régió-szakaszán, Kolozsváron a Bod Péter Tanítóképző háromtagú csapata I. díjat szerzett. /(orbán-dimény): Kézdivásárhelyi iskolák hírei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

2002. október 9.

A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium /Csíkszereda/ Domokos Pál Péter nevét viselő néprajzi/névtani diákkört immár a negyedik alkalommal meghívták az anyaországi tudományos diákfórumra, az Országos Ifjúsági Honismereti Konferenciára, mely idén Tatán volt. Halász Péter neves néprajzkutató, a moldvai csángómagyarok népéletének kiváló ismerője, a Honismereti Szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz. Történelmünk tanúi: a várak címmel Csorba Csaba, az ismert történész és számos könyv, szakmunka - mint például Árpád népe, Regélő váraink, Legendás váraink, Rejtélyes váraink - szerzője tartott előadást. Erdélyből Kolozsvárról is érkeztek diákelőadók. A csíkszeredaiak a csíkszenttamási Csonkatorony és környéke történelmi nevezetességeinek bemutatására vállalkoztak. /Péter Szabolcs, Csíkszereda: Honismereti diákkonferencia Tatán. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

2002. október 21.

Kétnapos /okt. 19-20./ ünnepséggel emlékeztek meg Kolozsváron a Kőváry László Honismereti Kör évtizednyi fennállásáról. Kiss Margit, a kör vezetője bemutatta tevékenységük eddigi kiemelkedőbb eredményeit. A tíz év alatt sok előadást, belföldi és külföldi tanulmányutat, honismereti napokat tartottak. Állandó tagságuk 50 személyből áll. Társult tagjai a Magyar Honismereti Szövetségnek. Tízéves munkájukról programfüzetet jelentettek meg. Neves közéleti személyiségek előadásai hangzottak el, majd a Házsongárdi temetőben megkoszorúzták Kőváry László sírját, azután az Apáczai Líceumban kulturális műsorral folytatódott az ünnepség. A rendezvényen Pillich László, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány ügyvezető igazgatója a körnek ajándékozta A magyarok krónikája című kiadványt, majd a Szarkaláb néptáncegyüttes lépett fel kalotaszegi táncokkal. Másnap az ünneplők Torockóra látogattak, ahol a település jellegzetes népi építészetével ismerkedtek. /Borbély Tamás, Ördög I. Béla: Tíz év a honismeret szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. október 15.

Idén, immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a rangos anyaországi tudományos diákfórumot, az Országos Ifjúsági Honismereti Konferenciát az Esztergom melletti Búbánat-völgyében. A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumot ezúttal is népes diákelőadó-csapat képviselte, valamennyien a Domokos Pál Péter nevét viselő néprajzi/névtani szakkör tagjai, irányítójuk, Mirk László tanár vezetésével. Halász Péter neves néprajzkutató, a Honismereti Szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz, ezt követően dr. Selmeczi Kovács Attila néprajzkutató tartott előadást a népi tárgykultúra és díszítőművészet témában. Kóka Rozália, a kiváló előadóként is ismert néprajzos saját gyűjtése alapján elmondott bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történetei következtek. A csíkszeredai diákok közül Silló Erika Ragadványnevek Csíkszépvízen címen, Zsuzsa a csíkszentgyörgyi Gátkötők községi ifjúsági egyesület története, Nyulas Terézia Hiedelmek boszorkánya a Nyárád menti falvakban címen beszélt. /Nyulas Terézia: Honismereti diákkonferencia Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2005. szeptember 10.

Zsombolyán megkezdte munkálatait a XI. Honismereti Konferencia. A szervező egyesület, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nevében Dukrét Géza elnök nyitotta meg a rendezvényt. A konferencia ünnepélyes megnyitóján osztották ki a Fényes Elek-díjakat, amellyel olyan tagokat jutalmaznak, akik műemlékvédelemben, honismereti nevelésben példamutató munkát végeztek. Idén Kupán Árpád (Nagyvárad), Ujj János (Arad) és Kordics Imre (Nagyvárad) helytörténeti kutatásaival érdemelte ki a kitüntetést. Első alkalommal történt, hogy egyesületen kívüli tagot is jutalmaztak Fényes Elek-díjjal: Balázsi József érsemlyéni polgármestert, a műemlék-állítás és honismereti nevelés terén szerzett érdemeiért. Továbbá díszoklevéllel jutalmazták Halász Pétert, a magyarországi Honismereti Szövetség elnökét, és a területi egyesületvezetőket. Két napon át több mint 20 kutató – Szatmárnémetitől Zsombolyáig – számol be helytörténeti kutatásainak eredményeiről, és öt, idén megjelent könyvet mutatnak be a hallgatóságnak. /(Sz. I.): Zajlik a honismereti tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2005. szeptember 21.

Asztalos Enikő tanárnő egyszemélyes intézmény, Marosvásárhelyen a Népi Egyetem egyik néprajzi szaktanfolyamának vezetője 1993 óta. Ez az egyetlen akkreditált magyar néprajzi és népművészeti tanfolyam az országban. Most tért vissza a gyűjtési vakációról a III. évfolyam. Az órákon ki-ki bemutatja egyéni gyűjtését. A tanfolyamon résztvevők gyűjtése egy budapesti kiadású népmonda-gyűjteményben megjelent. Minden második évben rendezik Magyarországon az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőtalálkozót, oda a Kárpát- és Duna-medence országaiban munkálkodó magyar pályázók képviselőit hívják meg. Ezen a nyáron Csepregen és Bükkben tartották a találkozót, a Magyar Néprajzi Társaság és a Honismereti Szövetség rendezésében. Erdélyből Bernád Ilona saját gyűjtését ismertette, két könyvét a népi gyógyászatról. Asztalos Enikő a tanfolyamukon jelentkezett naiv művészekről és a népi iparművészekről tartott előadást. A Népi Egyetemen a magyar nép őstörténetét, társadalmi, anyagi (tárgyi) kultúráját és a magyar folklórt ismerhetik meg. Asztalos Enikő hangsúlyozta, hogy Erdély még mindig kincsesbányája a néprajzkutatásnak, a kutatást pedig a néprajzi alapismeretek elsajátítása előzi meg, ez az ő tevékenysége. /B.D.: Erdély még mindig kincsesbánya. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./

2005. december 19.

Átadták a Magyar Örökség díszokleveleket és aranyjelvényeket december 17-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol a tíz esztendeje alapított elismerés jubileumi, 40. díjátadási ünnepségét tartották. Jakó Zsigmond kolozsvári akadémikus történészprofesszor Erdély múltját feltáró munkásságáért érdemelte ki a kitüntetést. A jubileumi díjátadó gálán Magyar Örökség-díjat kapott Zenthe Ferenc, a nemzet színésze; Fitz Jenő ókortudós, múzeumalapító; Vörösmarthy Dániel szemészprofesszor; Jakó Zsigmond történész-kutató, valamint a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola. Elismerésben részesült a „fennmaradásért folytatott ezer éves küzdelméért” a moldvai csángó magyarság, valamint posztumusz kitüntetést szavaztak meg Nagy Ferenc somogyi fafaragónak. Jakó Zsigmond Erdély múltját feltáró munkásságáért, a romániai és a magyar történészek közötti hídépítő szerepéért vehetett át kitüntetést. A csángó magyarságnak megszavazott elismerés legyen ígéret arra, hogy a jövőben jobban oda fogunk figyelni erre az „évszázadokon át mellőzött,(...) legősibb magyar népcsoportra” – mondta köszöntőjében Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, aki Petrás Máriának, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány alapítójának adta át az elismerést. /Magyar Örökség-díj Jakó Zsigmond akadémikusnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2006. július 11.

Honismereti emlékérmével jutalmazta a magyarországi Honismereti Szövetség Mirk Lászlót, a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium magyar szakos tanárát. A kitüntetést Szekszárdon, a XXXIV. Honismereti Akadémián vette át múlt héten a díjazott. Munkásságát Bogdán Lajos, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület titkára méltatta. Kiemelte: „Mirk László magyar szakos tanár fölismerte, hogy a magyar irodalom megismertetése mellett szükség van a gyökerek, a szülőföld múltjának, hagyományainak, nyelvének a megismerésére, összegyűjtésére, megőrzésére.” A Honismereti Szövetség által szervezett Ifjúsági Honismereti Akadémiákra a legeredményesebb diákjai közül 4–6 diák kap meghívást tanárukkal együtt. Mirk László szerkesztői, irodalmi munkásságából kiemelkedő Az ember ott a legfájóbb magyar című versgyűjtemény, amely magyarul író csángó költők alkotásait, valamint a magyar költészetben a csángókkal foglalkozó verseket szedte csokorba. Másik példaértékű könyvében a diákjai által gyűjtött húsvéti locsolóversekből adott válogatást. /Honismereti emlékérem. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2006. november 15.

Az 1956-os forradalomra emlékezett november 2–5. között a Honismereti Szövetség által immár tizenegyedik alkalommal megrendezett Ifjúsági Honismereti Akadémia Budapesten. Ezen magyarországi és erdélyi fiatalok vettek részt, köztük a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai, Mirk László magyar szakos tanár kíséretében. Előadást tartott M. Kiss Sándor egyetemi professzor, Zika Klára és Csete Örs. Dr. Marossy Endre hadtörténeti szempontból vázolta a történteket. Sikeres volt a csíkszeredai csapat előadása. /Csergő László, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium XII. osztályos diákja: Emlékezünk Velük, tanulunk Tőlük. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./

2007. március 16.

A történelmi Bánságban és a Dél-Alföldön, illetve az ezekkel szomszédos területeken (a mai Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióban) tevékenykedő helytörténészek, kutatók, honismerettel foglalkozó civilszervezetek tartották meg találkozójukat Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A történelmi dialógus – délvidéki hagyományok 2006–2007-es program keretében rendezett konferencia A nándorfehérvári diadal és Dél-Magyarország címet kapta. Matekovits Mihály, a román minisztérium nemzetiségi főosztályának vezérigazgatója tartott előadást a szokások sokféleségének létjogosultságáról, majd Papp Sándor turkológus, a Szegedi Tudományegyetem docense Ulászló tragikus sorsának és a békekötés feltételeinek török forrásokban fellelhető adatait ismertette, Koszta László docens Délvidék középkori egyházszervezetét mutatta be, Blazovich László egyetemi tanár meg a 15. századi dél-alföldi városfejlődésről tartott előadást. A konferencia első napját a honismereti műhelyek találkozója zárta, a kerekasztal-beszélgetés moderátora a budapesti Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke volt. Bemutatkoztak a régió honismereti kiadványai: a szabadkai Bácsország, a budapesti Honismeret, a Szeged, az aradi Szövétnek és a temesvári Régi(j)óvilág. A második napon a régió városainak, Makó, Gyula, Temesvár középkori történetével ismerkedhettek meg a részvevők. Temesvárról, a Bánság fővárosáról Vicze Károly történész tartott előadást, majd Bodó Barna mutatta be a temesvári Szórvány Alapítvány eurorégiós honismereti stratégiáját, amely a sajátos értékek védelme és a honismereti oktatás hatékonyabbá tétele érdekében született. Szeged és testvérvárosai tükörben címmel hangzott el Fodor Enikőnek, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanárának az előadása, amely Hunyadi Jánosnak és korának az iskolai oktatásban elfoglalt helyét világította meg. Temesvár nevezetességeiről Kiss Ferenc tanfelügyelő szólt, emellett bemutatkozott Szabadka és Szeged is, Dévát és Hunyad megyét pedig Kofity Magda vajdahunyadi tanár ismertette. A konferencia végén a jelenlévő civilszervezetek, köztük a Karácsony János Honismereti Egyesület, a Bácsország Vajdasági Honismereti Egyesület, a Nyitott Távlatok és a Szórvány Alapítvány képviselői együttműködési egyezményt írtak alá. /Pataky Lehel Zsolt: Honismereti műhelyek euroregionális együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2007. április 26.

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tudományos dolgozat írására meghirdetett idei pályázatára leadott munkákat április 25-én tudományos ülésszak keretében mutatták be a diákok. Az ülésszakon 149 tanuló kilenc különböző szakosztályon – teológia, magyar irodalom/néprajz, vegytan/fizika, német nyelv, matematika, biológia/népi gyógyászat, román irodalom, történelem/földrajz és közgazdaságtan/filozófia – mutatta be dolgozatait. Az ülésszak szervezését a kezdetektől felvállaló Mirk László magyartanár elmondta, az iskola tanárai a tehetséggondozásra kellő hangsúlyt fektetnek. Erdély Mónika XII. osztályos tanuló Csíkmenasági népdalok című dolgozatához menasági népdalokat és balladát rögzítő hangfelvételt is mellékelt. A diákok érdeklődését a néprajz és a névtan iránt az is indokolja, hogy Mirk László magyartanárnak már a 90-es évek közepétől sikerült megértetnie az igazgatósággal, választott tantárgyként a filológia–teológia osztályokban heti egy órában néprajzzal és névtannal is jó lenne foglalkozni. A diákok maguk is népszokásokat, ragadványnév- és helységnév-magyarázatokat gyűjtenek. A klézsei Duma András István fia, Duma Dániel is ezeknek az óráknak köszönhetően kedvelte meg a gyermekjátékok és helyi népszokások gyűjtését. Ma már néprajz szakosként több gyűjtőmunkát, tanulmányt publikált. Az iskola diákjai 1995-től a budapesti Néprajzi Múzeum adattárának gyűjtőpályázatán is részt vesznek, szintúgy a magyarországi Honismereti Szövetség szervezte Honismereti Akadémián is. Legközelebb az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének dévai rangos rendezvényén, A magyar nyelv napjain lesznek jelen. /Antal Ildikó: A tehetséggondozás jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2007. szeptember 8.

Idén Szatmárnémetiben tartották a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) XIII. honismereti konferenciáját. Dukrét Géza PBMET-elnök, a rendezvény főszervezője köszöntötte a jelenlévőket, majd Schönberger Jenő püspök tartott ökumenikus istentiszteletet. Beszédet mondott Muzsnai Árpád, az EMKE alelnöke. Dr. Gaal György, a kolozsvári székhelyű Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében szólt a társasághoz. Az általuk képviselt szervezetek vagy intézmények üdvözletét tolmácsolták a magyarországiak, köztük Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke A bizottság évente három Fényes Elek-díjat ad át. Idén a PBMET tagjai közül Dánielisz Endre Nagyszalontáról, dr. Józsa Piroska Nagyváradról és Kovács Rozália Érmihályfalváról kapta meg az oklevelet, valamint a Fényes Elek-bronzplakettet. Az idei, tagságon kívüli kitüntetett pedig Bognár Levente aradi alpolgármester lett, aki sokat tett az aradi Szabadság-szobor újraállításáért, most az aradi Szentháromság szobor újraállításán fáradozik. Előadások hangzottak el a 20. század öröksége, a jubileumi Rákóczi évek, a pusztuló műemlékek és védelmük témakörökben. Kolozsvári előadóként Starmüller Géza művészettörténész, valamint Tóthpál Tamás (EKE-Kolozsvár) voltak jelen. Előbbi Szatmár váráról tartott előadást, az utóbbi pedig a száz éve elhunyt Hegyesi Mártonról emlékezett meg. A méltatlanul elfelejtett történész az 1848-as események kutatója, egyben a bihari turizmus egyik atyja, akinek augusztus 30-án állított emléktáblát a PBMET Nagyváradon. A teremben kapható volt az évente számos új kötettel gyarapodó Partiumi Füzetek utolsó, Thurzó Sándor összeállításában megjelent, Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében című, 46-os száma. A kétnapos előadássorozatot a társaság közgyűlése zárta. Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy magyarországi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2006 végén Kós Károly-díjat adományozott PBMET-nek, a településvédelem és településszépítés területén végzett kimagasló tevékenységéért. A konferencia harmadik napján szakmai kirándulás következett, Bara István területi elnök vezetésével. /Tóthpál Tamás: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2007. október 19.

Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg Kolozsváron a Kőváry László Honismereti Kör. A születésnapi ünnepségnek az Apáczai Csere János Elméleti Líceum díszterme adott helyet. 1992-ben egy pár lelkes ember odaadó munkájából, a szülőföld megismerése iránti szeretetből jött létre a kör. Kiss Margit vezetése alatt színvonalas előadások hangzottak el az évről évre olyan személyiségektől, mint Asztalos Lajos, Dáné Tibor Kálmán és Starmüller Géza. Az évek során 630 hallgató vett részt a tanfolyamokon. Mintegy 50 autóbuszos kirándulást, tanulmányi utat szerveztek, Erdély 16 magyarlakta megyéjébe. A Házsongárdi temetőben nyugvó nagyjaink síremlékeit is rendszeresen felkeresték, továbbá nyolc honismereti napot tartottak. Megjelent az ünnepségen Dr. Csorba Csaba docens, a budapesti Honismereti Szövetség alelnöke is. Dumitriu Anna, a tordai Petőfi Társaság ügyvezető elnöke elmondta, hogy szeretné bővíteni kapcsolataikat a kolozsváriakkal. Az ünnepi találkozón Asztalos Lajos A korai Kolozsvár, az újabb kutatások tükrében, Fazakas István Erdély nagy pedagógusai, Boldizsár Zeyk Imre pedig Kalotaszeg vázlatos képe az elmúlt századok és a jelen tükrében címmel tartott előadást, amelyeket Tóth Orsolya kisfilmje követett, az elmúlt 15 évről. Novemberben különben a honismereti körnél kezdődik az új tanév, amelyre várják az új és régi hallgatókat. /Horváth László: Kamaszkorban a Kőváry László Honismereti Kör. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998