udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Honved Tancegyuttes /volt Tancszinhaz/ (Budapest)

1999. május 29.

Második alkalommal rendeznek magyar kulturális hetet Bukarestben. Hergyán Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója elmondta, hogy a május 31-én kezdődő rendezvénysorozat a két ország kulturális kapcsolatainak pontos képét adja, részét képezi a kölcsönösen átgondolt együttműködési stratégiának. A zárónapon, június 6-án, a Honvéd Táncegyüttes előadását Ion Caramitru meghívására megtekinti Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere, s másnap a két miniszter aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi megállapodást. A bukaresti magyar kulturális hét a nagybányai iskola festőinek kiállításával nyílik. Koncertet ad Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes, Lakatos Ágnes és triója, valamint a Budapesti Vonósok kvartett. A rendezvénysorozat keretében külön magyar filmhetet tartanak, amelynek során az elmúlt évek magyar filmterméséből hat filmet vetítenek majd. /Magyar kulturális hét Bukarestben Caramitru és Hámori együttműködési és műemlékvédelmi megállapodást ír alá. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2001. január 24.

Jan. 23-án, a magyar kultúra napján Budapesten rendezett ünnepségen Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere beszédében kiemelte: Az lehet hitelesen és időtállóan nemzeti, ami egyetemes is egyúttal, a magyar kultúra legjava ilyen, ezért okkal vagyunk rá büszkék. Hozzátette: az ihletett, egyetemes művészet mindig magában hordozza a hely szellemét, ahol született, és az egyes nemzetek szellemiségét meghatározza valami titokzatos egyediség, ami a kultúrát örökíti át nemzedékről nemzedékre. A Magyar Nemzeti Galériában tartott ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kultuszminiszter átadta a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjat, amelyet Kányádi Sándor, Novák Ferenc, Vásáry Tamás, Deim Pál és Illés György vehetett át. Kányádi Sándor költő, műfordító írói életművével, kiemelkedő irodalmi tevékenységével érdemelte ki a díjat. Novák Ferenc, a Honvéd Táncegyüttes művészeti vezetője, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának fő zeneigazgatója és vezető karmestere, Deim Pál festő-, szobrász- és grafikusművész, Illés György operatőr. A másfél millió forinttal járó elismerést - amely a pénzjuttatás mellett a Himnusz szerzőjének, Kölcsey Ferencnek az ezüstözött bronz mellszobrából áll - a nemzeti kulturális örökség minisztere a kereszténység 2000. és a Szent István-i államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alapította, egyszeri odaítéléssel. Az elismerés alapító okirata szerint az öt kategóriában odaítélhető díj azoknak a magyar állampolgároknak és határon túli magyaroknak adományozható, akik a magyar kultúra nemzeti és egyetemes értékeit kifejező kiemelkedő alkotást hoztak létre. A magyar kultúra napját abból az alkalomból ünneplik január 22-én, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, e napon fejezte be a Hymnus megírását. /A magyar kultúra napja. Kányádi Sándort Kölcsey-díjjal tüntették ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2002. május 7.

Nagyváradon máj. 5-én közel három órás zárórendezvénnyel ért véget a Festum Varadinum a színházban. A budapesti Honvéd néptáncegyüttest idén is, mint tavaly, vastapssal jutalmazta a közönség. Oklevelet és a szalontai hímzőkör asszonyainak címzett zászlaját kapta meg valamennyi rendezvény- szervező. A Jakab Noémi keramikus készítette emlékplaketteket pedig a nagyváradi Római Katolikus püspökségnek, a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének és a Honvéd táncegyüttesnek adományozták áldozatos segítségükért. Fleisz János, a rendezvények főszervezője szerint összességében jobb volt az idei Varadinum, mint az előző. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök áldását adta a Varadinumra, s kifejtette: nagyon sajnálja, hogy nincs jelen püspöki szinten mindkét nagy egyháza Váradnak, hiszen régebben egyik püspök kezdte, s a másik zárta a rendezvényeket. /(Balla Tünde): Idén is a Honvéd búcsúztatta a Varadinumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2003. május 17.

Nagyvárad zajlik a Varadinum, igényes előadások követik egymást. Osztatlan siker koronázta és állvatapsolás jutalmazta a budapesti Honvéd Táncegyüttes előadását. Zalder András nagyváradi képzőművésznek Nagyvárad legszebb épületeiről készített fényképeit a Foto Art Galériában és az Ady Középiskolában tekinthetik meg a betérők, Miklós János belényesi képzőművész munkái pedig a Bihar megyei RMDSZ székházában láthatók. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2005. április 26.

Deák Árpád nagyváradi szobrászművész 50. születésnapja alkalmából szerveztek kiállítást rajzaiból és érmeiből a Varadinum nyitónapján, április 23-án, a nagyváradi református püspöki palotában. A képzőművészt Tőkés László püspök köszöntötte. Ugyanezen a napon a Honvéd Együttes férfikara adott hangversenyt a Varadinum keretében, a Kanonok-sor árkádjai alatt pedig a kézművesek tartottak bemutatót. A Pro Familia Alapítvány hetedik alkalommal szervezte meg az Apáról fiúra vásárt, hogy bemutassák a még létező bihari mesterségeket. Idén 35 népi alkotót sikerült Nagyváradra csábítani. /(Lakatos Balla Tünde): Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2005. június 27.

Június 26-án, vasárnap kezdődött a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok tizedik, jubileumi találkozója. Az elmúlt tíz év során 18 ország sok száz magyar fiataljának jelentett ismerkedési, bemutatkozási lehetőséget, a közös kulturális gyökerek, az összetartozás érzésének erősítését. A július 5-ig tartó rendezvény a Magyar Színházban kezdődött „az egységes, mégis sokszínű magyar népdal, néptánc, népzene jegyében”. A Honvéd Együttes köszöntötte a résztvevőket. Idén 16 országból érkeztek magyar fiatalok: Románia, Szlovákia, Szerbia és Montenegró, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria mellett Litvániából, Észtországból, Lettországból, Finnországból, Izraelből, Németországból, Franciaországból, Svédországból és Ausztráliából. A romániai meghívottak: a csángóság képviselői Gyimesből és Moldvából, a Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület diák csoportja Sepsiszentgyörgyről, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a Kaláka Néptáncegyüttes Szamosújvárról, az Ördögborda Ifjúsági Néptáncegyüttes Balánbányáról, a Passamezzo Historikus Együttes Kolozsvárról, a Snaps Vocal Band Sepsiszentgyörgyről, a START Tánccsoport Temesvárról, a Szarkaláb Néptáncegyüttes Kolozsvárról, a Szerenád Kamarazenekar és Eufónia Kórus Sepsiszentgyörgyről. A tíz nap során a különböző régióból érkező csoportok tárgyi népművészetüket, ápolt hagyományaikat, régiójuk kulturális nevezetességeit mutatják be, Budapesttel ismerkednek, ellátogatnak Ópusztaszerre is. /Guther M. Ilona: Jubileumi Vendégségben Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2006. május 9.

A Honvéd Táncegyüttes fellépéseivel veszi kezdetét a héten a 15. Festum Varadinum. Idén először a nagyváradi kulturális rendezvénysorozat a megszokott egy hét helyett tíznaposra bővült. A tulajdonképpeni Festum május 14-21. között lesz, a héten az esemény rangját emelő előrendezvényekre kerül sor – közölte Biró Rozália alpolgármester, a főszervező Varadinum Alapítvány elnöke. Május 11-én a Honvéd Táncegyüttes Ki népei vagytok? című táncjátékát, másnap a Lúdas Matyit tekintheti meg a közönség, este pedig Nagyváradon először az István, a király rockoperából láthatnak részleteket az érdeklődők. Az előadás egyben segélykoncert, a bevételt a váradi Ady Endre Gimnáziumnak és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak ajánlották fel. A Festum Varadinum 40 rendezvénye közül a Limes – Első határ menti nemzetközi könyvfesztivál tekinthető premiernek. /Pap Melinda: Bővült a Festum Varadinum. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2006. május 15.

Színvonalas előadásokkal kezdődött a hét végén Nagyváradon a XV. Festum Varadinum. A budapesti Honvéd Táncszínház produkcióit tekinthette meg közönség. A csángó, a székelyföldi és a mezőségi táncokat, a kalotaszegi karácsonyi, a széki lakodalmas népszokásokat, énekeket mutatták be. A Honvéd táncosainak tehetségét az István, a király rockopera nagyváradi bemutatóján is megcsodálhatta a közönség. A színpadon Varga Miklós, Vikidál Gyula, Novák Péter és mások énekeltek. A segélykoncert bevételét a szervezők a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumnak és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak ajánlották fel. Május 14-én, vasárnap a nagyváradi bazilikában szentmisével és körmenettel, valamint hagyományosan a Szent László hermájának felvonultatásával nyitották meg az idei Festum Varadinumot. /Pap Melinda: Bravúrok „élő” rockoperához. Megnyílt a Festum Varadinum rendezvénysorozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2007. április 26.

Az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ együttműködve szervezik Nagyváradon a hétvégén kezdődő, 16. Festum Varadinum rendezvénysorozatot. Az ünnepség keretében többek között komolyzenei koncerteket, népi mesterségek szemléjét és könyvbemutatókat tartanak. A rendezvénysorozatot a hagyományokhoz híven a Szent László-körmenet zárja. „A Varadinum életében három periódust különböztethetünk meg – értékelte Tőkés László püspök sajtótájékoztatóján. – Az első évek rendezvényeit a magyarság teljes összhangja, összefogása és az egyetértés jellemezte. A második periódus minden rendezvényét a széthúzás bélyegezte meg, míg újabban mindenki szervezi a maga ráeső részét, nem kaszálunk egymás szénájába, nincsenek ellentétek. ”A Varadinum az anyák napja és a gyermekvédelem jegyében megszervezett családi nappal veszi kezdetét április 28-án a Várad-réti református templomban. Ugyanezen a napon Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról is megemlékeznek. A nyitórendezvényt április 29-én a Várad-réti református templomban szervezik meg. A következő napokban 40 népi mesterséget mutatnak be az Apáról fiúra című rendezvényen. A népfőiskolák helyzetéről tartanak szemináriumot, bemutatkoznak a civil szervezetek, Pomogáts Béla tart könyvbemutatót, a Festum Varadinum emlékkönyvet is bemutatják, a rendezvénysorozatot a Honvéd táncegyüttes Bartók útjai című előadásának premierje zárja. /Gergely Gizella: Együttműködés a 16. Festum Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2007. május 7.

A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2008. október 24.

Novák Ferenc, a budapesti Honvéd Együttes koreográfus-rendezője, népszerű nevén „Novák tata” több alkalommal is dolgozott erdélyi néptánc együttesekkel. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes nagy sikert aratott több darabjával is, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes is szeretné műsorára tűzni egyik alkotását, a János vitézt. Gyönyörű napokat töltött itt, még az Állami Székely Népi Együttesnél, amely a Magyar Autonóm Tartomány fővárosában, Marosvásárhelyen működött. A ’60-as években ismerte meg egy budapesti ünnepségen Szalman Lórántot, az együttes első igazgatóját, aki 1962-ben hívta meg először Novákot. Nagyszerű embereket ismert meg, nemcsak táncosokat. Novák Ferenc élete első dramatikus művét is itt Marosvásárhelyen csinálta, Kozma Mátyás marosvásárhelyi zeneszerző zenéjére. A Maros Együttes szeretné műsorra tűzni a János vitézt, amelyet otthon a Honvéd Együttes már kétszáznegyvenedik alkalommal adott elő nagy sikerrel. A sepsiszentgyörgyiek is átvették Novák több darabját. Magyarországon a helyzet elkeserítő. Az elmúlt hat év nem kedvezett semmiféle népművészeti ágazatnak. Ha pénzt vettek el, akkor csak a népművészeti ágazatoktól vették el. Soha ilyen durva a népi–urbánus vita nem volt, mint most. Ha valaki olyasmivel foglalkozik, mint Novák Ferenc, arra pillanatok alatt a magyar értelmiség egyik rétege azt mondja, hogy nacionalista. Ez borzasztó dolog. Nemhogy közelednének egymáshoz, de állandó a szakadás. Ha valaki kézbe vesz egy olyan nagy napilapot, mint, mondjuk, a Népszabadság vagy a Népszava az elmúlt hat évben, az utókor számára az derül ki, hogy nincs is Magyarországon néptánc. Egy cikk sem jelenik meg erről. De ha egy kisebb alternatív színház lép fel, arról írnak. Közben állandóan veszik el a pénzt a Honvéd Együttestől is. Olyan művészeti vezetőt tettek oda, aki azt mondja Zsuráfszky Zoltánnak, aki világhírre vitte a most a Honvéd keretében működő Budapest Együttest, hogy nem tesz be a műsorba népzenét, mert a második percnél elalszik tőle. Mire Zsuránszky: neki küldetéstudata van, azért csinálja. „Tojok a küldetéstudatodra” – válaszolta a vezető. Novák Ferenc (1931, Nagyenyed) koreográfus, Kossuth-díjas, érdemes művész. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakán végezte. 1954 és 1987 között a Bihari János Táncegyüttes vezetője volt, amely irányításával az amatőr néptáncmozgalom vezető formációja lett. Elvégezte a koreográfus szakot is. 1964 és 1975 között a Honvéd Művészegyüttes tánckarának vezetője volt, 1977 és 1983 között pedig az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínház koreográfus-rendezője. 1983-tól a Honvéd Művészegyüttes művészeti vezetőjeként átformálta az együttes arculatát. Novákot a nemzeti múlt és sorsproblémák iránti fogékonysága vezetette rendezői munkásságának kibontakozásához. Fontosabb koreográfiái: Várj reám!, Tisza-háti csárdás, Aska és a farkas, Kőműves Kelemen, Ninive, Passió, Magyar Elektra, A helység kalapácsa, Csíksomlyói passió, István, a király, Széki Rómeó és Júlia, Egri csillagok, János vitéz. Hat éve több fiatal színész szerződött el Marosvásárhelyről Budapestre a Honvéd Együtteshez. Akkor azt mondták, Novák csábította el őket. Valójában Marosvásárhely úgy döntött, hogy nem kell neki művész színház, mondta Novák Ferenc. /Antal Erika: Idők néptáncszínpadán. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2009. június 16.

Június 21-én ünnepélyes keretek között megnyílik Jobbágytelkén a Balla Antal Tájház. Balla Antal /Jobbágytelke, 1926. jún. 15. - Jobbágytelke, 2008. márc. 30./ tehetségének köszönhetően meghatározó egyénisége lett falujának: 31 évig tanácstitkár, 10 évig tisztviselő. 1945-től szervezte és vezette a Jobbágytelki Népi Együttest. 2006. június 18-án megnyílt a Jobbágytelki Falumúzeum. Fő szorgalmazója és szervezője Stoller Antal magyarországi néptánc-koreográfus, táncfolklorista. A Jobbágytelki Kulturális Egyesületet 2008. február 22-én vették nyilvántartásba, az egyesület székhelye a tájház. Az állandó kiállításon az érdeklődők megtekinthetik a tájház DVD- gyűjteményét is. A tájházban a környék kulturális örökségét képező eredeti népművészeti tárgyakat és eszközöket állítják ki. A tájházavatón fellép majd a budapesti Honvéd Együttes is. /(bölöni): Jobbágytelki tájházavató. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998