udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Honvedelmi Miniszterium (Romania)

1990. március 2.

Victor Stanculescu védelmi miniszter beszámolt az állambiztonság átszervezéséről. A Securitate központi és területi apparátusa mintegy 8400 főből állt. Ebből az egyik igazgatóság a szabadságjogok elfojtására állt rendelkezésre. Az itt dolgozó 1600 tisztből 1100 főt eltávolítottak, a többit alacsonyabb tisztségekbe osztották be. A külföldi kémkedést elhárító, a nacionalista provokációk információgyűjtését végző igazgatóságok 1400 fővel működtek, közülük 210 főt távolítottak el. A Belügyminisztérium volt megyei felügyelőségeihez tartozó részlegeken további 5400 személy dolgozott, akik közül 2000-et elbocsátottak. A Securitate műszaki-anyagi ellátási és távközlési részlegei 1700 embert foglalkoztattak, akiket a Védelmi Minisztériumhoz irányítottak át. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1990. május 12.

A The Washington Post máj. 12-i számában Benjamin Weiser azt írta, hogy Victor Stanculescu védelmi miniszter volt az egyik főszereplője a Nyugatra irányuló titkos fegyvereladásoknak, amelyek sokmilliárd dollárral gazdagították Ceausescut. Az újságcikkel kapcsolatban a Rompres cáfolta ezt a hírt, azzal, hogy a Védelmi Minisztériumnak nincs tudomása ilyen ügyletekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1991. április 23.

Románia állambiztonsági törvénytervezetén dolgozik a parlament. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelezettsége, hogy besúgóvá váljon, együttműködve a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével /SRI-vel, SIE-vel /Külföldi Információs Szolgálat/, SPP-vel /Õrzési és Megóvási Szolgálat/, a Védelmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal. A felsorolt szakintézmények koordinátora a CSAT /Legfelsőbb Védelmi Tanács/ lenne, az államelnöknek alárendelve. /Florin Gabriel Marculescu: Cinismul puterii. = Romania Libera, ápr.23./

1991. június 12.

A román védelmi minisztérium közleményben utasította vissza a Borba belgrádi lap jún. 5-i számának azon állítását, hogy Románia a horvátok részére Kalasnyikov-típusú géppisztolyokat szállított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1991. október 23.

A magyarlakta Kovászna megyében okt. 10-én tartott hadgyakorlatról "A hadsereg lőni fog a népre" címmel jelent meg cikk a Romania Liberában, az ellenzéki román napilapban. A harci parancs szerint elszaporodtak az irredenta és románellenes akciók, a hegyekben magyar fegyveresek mutatkoznak. A feladat a veszélyes elemek megsemmisítése... Ilyen hadgyakorlat azt mutatja, hogy a hadsereget a saját népe ellen képezik ki, a hadseregben magyarellenes politikát folytatnak. Miért kellett hadgyakorlatot folytatni ilyen feszült időszakban a lakosság szeme láttára? - kérdezi a lap. Ejtőernyősöket dobtak le iskolaudvarra, rohamot intéztek városi objektumok ellen, miközben helikopterek zúgtak el a vidék felett. A védelmi minisztérium hamisításnak nevezte a Romania Liberában közölt dokumentumot. /Romania Libera, okt. 23./

1991. november 15.

Az elmúlt napokban az RMDSZ elnöksége és a Védelmi Minisztérium képviselői találkoztak. A megbeszélésen Nicolae Spiroiu miniszter is részt vett, az RMDSZ részéről pedig Domokos Géza, Borbély László és Tokay György. Az RMDSZ képviselői kifogásolták a magyarlakta vidékeken történt hadgyakorlatokat és a Pro patria című tévéadások magyarellenességét. A miniszter változtatásokat ígért: nem leszek az eddigiekhez hasonló hadgyakorlatok, a Pro patria szemléletét pedig megváltoztatják. /Az ígéret szép szó... = Brassói Lapok (Brassó), nov. 15./

1992. január 22.

A román védelmi minisztérium nyilatkozatban cáfolta a romániai magyar sajtónak a csapatátcsoportosításról szóló kijelentéseit. A nyilatkozattal kapcsolatban a Szabadság szerkesztősége emlékeztetett Nagy Béla képviselő interpellációjára. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Interpelláció: jan. 20.

1992. március 10.

A Dnyeszter mentén kialakult háborús helyzettel egyidőben a román Védelmi Minisztérium elrendelte tartalékosok 5-12 napos kiképzését a katonai egységekben. Mire készülnek? /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1992. szeptember 21.

A román honvédelmi minisztérium szóvivője határozottan cáfolta Funar polgármester állítását, hogy magyar deszantegységek támadásra készen állnak a román határon. /Magyar Hírlap, szept. 21./

1993. április 28.

Micea Pascu - korábban Iliescu elnök tanácsadója, jelenleg védelmi minisztériumi államtitkár - elemző cikke az angol nyelvű japán Daily Yominsi című lapban jelent meg. A Romániai Magyar Szó magyar fordításban közölte Pascu elemzését. Pascu szerint Magyarország kezd c fő potenciális ellenségévé válni, de a nagyhatalmak nem támogatják Romániával kapcsolatos céljai elérésében. Magyarországnak meg kell elégednie kisebb eredményekkel, és elnapolni a legfontosabbat /Erdély kérdését/, addig, amíg egy nagyhatalom nem lesz hajlandó Magyarország problémáját "rendezni". A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatban Magyarország előnye jelentős. Bukarestben nem kell dramatizálni ezt az előnyt, sem alábecsülni, amíg a magyarországi vezetés és a romániai magyarok tovább folytatják ellenséges akcióikat Románia ellen. /Románia keresi helyét az új rendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

1993. szeptember 23.

Michal Kovác szlovák köztársasági elnök meghívására szept. 23-án kétnapos hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Ion Iliescu elnök. Ezzel párhuzamosan a két ország külügyminiszterei között is tárgyalások kezdődtek. /Ion Iliescu Szlovákiában. = Pesti Hírlap, szept. 24./ A megélénkült román-szlovák kapcsolatépítést jelenti Iliescu elnök látogatása. Ebben az évben már járt Romániában a szlovák kormány és parlament vezetése is, a közelmúltban sor került a környezetvédelmi egyezmény megkötésére, a hét elején a belügyminiszterek aláírták a román-szlovák toloncegyezményt. Iliescu látogatásával párhuzamosan a védelmi minisztériumok képviselői is találkoztak. /Megélénkült román-szlovák kapcsolatépítés. = Magyar Hírlap, szept. 24./

1993. október 5.

Okt. 5-én a parlament elfogadta a védelmi törvényt. Háború esetén nem a kormány /ahogy az ellenzék kérte/, hanem a védelmi minisztérium hívja össze a készültséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1994. augusztus 23.

Iliescu elnök aggasztónak tartja, hogy egyes - általa közelebbről meg nem nevezett - európai országokban neofasiszta, neonáci irányzatú csoportok tűnnek fel, revizionista jellegű politikai alakulatok erősödnek meg, amelyek "a volt birodalmakról és a politikai térképek kiigazításáról álmodnak". Az államelnök olyan tanácskozáson vett részt, amelyet a védelmi minisztérium és a tudományos akadémia szervezett. /Magyar Hírlap, aug. 23./

1994. szeptember 17.

A román hadseregnek titkos terve van arra vonatkozóan, hogy amennyiben az állam vezetése felszólítja erre, miként válaszoljon a nemzeti kisebbségek esetleges erőszakos megnyilvánulásaira, jelentette ki Mircea Pascu védelmi államtitkár a szept. 16-án véget ért Közép-Európa és nemzeti kisebbségei címmel megrendezett nemzetközi szemináriumon, az Evenimentul Zilei beszámolója szerint. Pascu kifejtette, hogy a hadseregnek számolni kell a kisebbségek erőszakos megnyilvánulásaival, szeparatista akcióival. A Népszabadság Markó Béla szavait idézi. "Példátlan dolog, hogy amikor a kisebbségek kizárólag békés politikai eszközöket használnak céljaik érvényesítésére, a nemzetvédelmi minisztérium egyik vezetője a hadsereg titkos terveiről beszél és kisebbségellenes fellépést helyez kilátásba." "AZ RMDSZ a leghatározottabban tiltakozik és felkéri a kormányt, haladéktalanul határolja el magát Mircea Pascu államtitkár kijelentéseitől. /Evenimentul Zilei (Bukarest), szept. 17., Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, szept. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1995. május 16.

Radu Timofte szenátor, a vezető kormánypárt tagja, a szenátusi védelmi és nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ASIS hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Magyarország "csak Erdéllyel együtt akar belépni a NATO-ba", továbbá a szenátor lehetségesnek tart egy magyar-román konfliktust, szerinte azért von össze Magyarország nagyszámú fegyveres erőt déli határánál. Timofte nyilatkozatát a Jurnalul National máj. 15-i száma ismertette. Erdélyi Lajos honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a csapatösszevonást, Szentiványi Gábor külügyi szóvivő pedig a szenátornak azt a kijelentését cáfolta, hogy Magyarország Erdéllyel együtt szeretne csatlakozni a NATO-hoz. /Magyar Nemzet, máj. 16./

1995. június 19.

Az Adevarul jún. 8-i számában a Nemzetvédelmi Minisztérium hirdetése jelent meg: szolgálati lakásokat bérelnének a lakosságtól, de csak Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában. Ez a lépés összefüggésben van az RMDSZ kongresszusán kinyilvánított autonómiatörekvésekkel és a lakosság etnikai összetételének megváltoztatásának szándékával. /Mai Nap, jún. 19./

1995. október 15.

Okt. 15-én Aradon találkozott Tóth Tibor, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára és Ioan Mircea Pascu román védelmi minisztériumi államtitkár, a megbeszélés témája a NATO kiterjesztésének problematikája volt. Közös érdeknek nevezték, hogy a két ország a NATO tagjává váljék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1995. november 8.

Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./

1995. december 21.

Dec. 21-én a levéltárakról szóló törvénytervezet vitájában Márton Árpád RMDSZ-képviselő több módosító javaslatot tett. Az egyik javaslata az volt, hogy az egyházakkal bővítsék azon intézmények körét, amelyeknek nem kell átadni levéltári anyagaikat az Állami Levéltárnak /a tervezet ugyanis a Román Akadémia, a Honvédelmi Minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) esetében nem írja elő a kötelezettséget/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 688. sz./

1996. április 19.

Ápr. 19-én Bukarestbe érkezett Tóth Tibor, honvédelmi minisztériumi államtitkár-helyettes Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár meghívására, hogy tárgyaljon a két hadsereg közötti bizalomerősítést szolgáló katonai szerződésről. A szerződés tervezetét a magyar fél dolgozta ki. /Magyar Hírlap, ápr. 20./

1996. május 10.

Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár április végén Brüsszelben tárgyalt a NATO illetékeseivel, erről nyilatkozott az Evenimentul Zilei máj. 8-i számában. Pascu szerint a NATO nem felvételi kritériumokat fogalmaz meg, hanem elvárásokat. Szerinte fontos tényező lesz a stratégiai érdek. Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy bekerül-e Románia a NATO bővítésébe, hanem az, hogy mikor és hogyan kerül sor erre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1996. június 5.

Reméli, hogy Magyarország és Románia egyszerre csatlakozhat a NATO-hoz, nyilatkozta Ioan Mircea Pascu védelmi minisztériumi államtitkár a bukaresti Országos Védelmi Kollégiuma nagyváradi tartózkodása alkalmából rendezett sajtóértekezleten. Ezt megelőzően a főiskola utáni katonapolitikai képzést biztosító Országos Védelmi Kollégium - Kelet-Közép-Európában az egyetlen ilyen intézmény - néhány hallgatója Romániának a jelenlegi politikai és geostratégiai környezetben elfoglalt helyzetére vonatkozó szakdolgozatát ismertette. Az értekezleten több erdélyi megye prefektusa, a hadsereg, a csendőrség, a határőrség parancsnokai, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei vezetői, a polgári védelem vezérkari főnökei és más állambiztonsági hivatalok képviselői vettek részt, továbbá Ioan Rus ezredes, a Kollégium vezetője és Dorin Gheorghiu, a 4. erdélyi hadsereg parancsnoka. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 6./

1996. december 9.

A bukaresti Evenimentul Zilei napilap dec. 4-i száma hírül adta, hogy hadgyakorlatot tartottak olyan forgatókönyv alapján, mely szerint Romániát arra kényszerítik, hogy megváltoztassa határait és elfogadja az etnikai elvű autonómiát. A provokatív forgatókönyv szerint a térség államai területi követeléssel lépnek föl, egyidejűleg nyomást gyakorolnak a kisebbségek nacionalista képviselői is. Néhány városban utcai harcok kezdődnek./!/ Ez Gheorghe Tinca hadügyminiszter búcsúzója, aki előzőleg többször büszkélkedett, hogy jó viszonyt ápol Magyarországgal, parolázott Keleti György honvédelmi miniszterrel. Iliescu volt államelnök nyilvánvalóan jóváhagyta ezt a provokációs hadgyakorlatot. /Szász János: Iliescu ejtőernyősei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ A dec. 4-én kezdődött háromnapos hadgyakorlatról a védelmi minisztériumi szóvivő, Moise kijelentette, hogy a forgatókönyvnek semmi köze a valósághoz és nincs sem politikai, sem etnikumközi vonatkozása. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1997. január 22.

Constantin Degeratu dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé, jelentette be jan. 23-án a védelmi minisztérium, előzőleg Victor Ciorbea miniszterelnök felmentette jan. 23-án Dumitru Cioflina hadtesttábornokot államtitkári és vezérkari főnöki tisztségéből. A miniszterelnök ugyancsak felmentette Florentin Popa hadosztálytábornokot államtitkári tisztségéből, utódává Dan Zaharia hadosztálytábornokot nevezte ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1997. április 1.

A két ország NATO-törekvéseiről, valamint a magyar-román békefenntartó katonai alakulat felállításáról tárgyalt ápr. 1-jén Budapesten Constantin Dudu Ionescu védelmi minisztériumi államtitkár és Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1997. április 2.

Dr. Constantin Degeratu tábornok, védelmi minisztériumi államtitkár bejelentette: elhatározták 400 román katonából álló különítmény küldését Albániába, az alakuló multinacionális erők keretébe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. szeptember 2.

A román légvédelmi és rakéta egységek hadgyakorlatot kezdenek szept. 4-én, erre meghívták több ország, köztük Magyarország katonai szakértőit, jelentette be a román védelmi minisztérium. /Magyar Nemzet, szept. 2./

1997. október 6.

Okt. 6-án Keleti György honvédelmi miniszter megkoszorúzta Aradon a 13 kivégzett honvédtábornok emlékhelyét. Személyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Az ünnepélyes szertartáson részt vett Dan Zaharia román védelmi minisztériumi államtitkár, Ion Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus is. Ezután a román hősi emlékműnél - a házigazdák meglepetésére - Keleti György is koszorúzott. Ezután kezdődött csak az aradi emlékhelyen az RMDSZ által rendezett gyászünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), ok. 7./ Okt. 6-án az aradi vértanúk emlékművének hagyományos koszorúzási ünnepségén az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök mondott megemlékező beszédet. Az ünnepségen jelen voltak az RMDSZ más vezetői, országos és helyi tisztségviselői, továbbá hivatalos magyarországi személyek, valamint a határon túli magyar kisebbségek szervezeteinek képviselői. Beszédet mondott Törzsök Erika, a HTMH elnöke is, kifejtve, hogy ez a nap fogalommá vált minden magyar számára, függetlenül attól, hogy hol él. Tokay György kisebbségügyi miniszter méltatta, hogy milyen nagy jelentőségű a magyarság megmaradása számára csaknem másfél évszázada folyamatos, tömeges jelenlétünk a kegyhelyen az okt. 6-i gyászünnep alkalmából. Sok szervezet koszorúzott, köztük volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége nevében, a magyarországi pártok küldöttei, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ A magyarországi sajtó, a rádió és a televízió is azt jelentette, hogy először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet. Valójában Für Lajos akkori honvédelmi miniszter volt az első, aki 1990. okt. 18-án helyezett el koszorút az aradi emlékműnél. /Nem Keleti volt az első Aradon. = Új Magyarország, okt. 8./

1998. február 6.

Victor Ciorbea román kormányfő febr. 6-án hivatalosan bejelentette a lemondott demokrata miniszterek helyébe lépő új kormánytagok listáját. Három tárcát kapott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt: Constantin Dudu Ionescu az új nemzetvédelmi miniszter, Ioan Muresan a parlamenti kapcsolatok, Romica Tomescu pedig a tudományos kutatás minisztere lett. A Nemzeti Liberális Párt a közlekedési tárcát kapta, a miniszter Anton Ionescu révén és a nemzetvédelmi minisztériumban államtitkári posztot /Mihai Sorin Stanescu/. Stanescu ifjúsági miniszter volt az 1996 decemberében alakult kormányban, s a tavaly év végi kormányátalakításkor vesztette el tárcáját. A tudományos kutatás tárcáját a Románia Alternatívája Párt kapta meg, Horea Ene révén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1998. május 4.

Máj. 3-án elfogták a két hete szökésben levő Gheorghe Trutulescu ezredest, aki kulcsfigurája a cigarettacsempészésnek. Gheorghe Florica nyugalmazott tábornok telefonon jelentkezett Athénból, amikor megtudta, hogy körözik. Közölte, hogy visszatér Bukarestbe, tagadta, hogy köze lenne a cigaretta csempészéséhez. Florica tábornok 1993-ban, amikor a pénzügyőrség parancsnoka volt, korrupcióval vádolta meg az Iliescu-rendszer számos vezetőjét. Vádjait egy parlamenti bizottság kivizsgálta, de az akkori parlamenti többség úgy találta, hogy a tábornok alaptalanul vádaskodott. Emiatt azután leváltották posztjáról. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Máj. 4-én, Görögországból való visszatérésekor az Otopeni repülőtéri cigarettacsempészési ügyben való bűnrészesség gyanújával letartóztatták Gheorghe Florica nyugalmazott tábornokot, a román pénzügyőrség volt parancsnokát. Az ügyben összesen hét ember vettek őrizetbe. Több intézkedés történt, leváltották a védelmi minisztérium és a kormányőrség titkosszolgálatának /SPP/ vezetőjét. Sok kérdés merül fel az üggyel kapcsolatban, olvasható Vajnovszky Kázmér heti összefoglalójában. A hét eseményei között említette, hogy máj. 4-én bemutatták az új, százezer lejes bankjegyet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998