udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hospodarske Noviny

2004. április 9.

Irreálisnak, egyben politikailag veszélyesnek minősítette Ion Iliescu államfő az erdélyi magyar autonómia-követeléseket a Hospodárské Noviny című prágai lapban ápr. 8-án megjelent interjújában. "Különbséget kell tenni a regionális politika, illetve az etnikai-regionális tendenciák között. A helyi autonómia (Romániában) valóság, ezt az alkotmány biztosítja. Ugyancsak valóság a helyi közigazgatás és fejlődés" – állította interjújában Iliescu, aki háromnapos látogatást tett Csehországban. "Az etnikai-regionális autonómia kialakítására irányuló tendencia ellentétes az európai integráció szellemével" – mondta a román államfő. "Bizonyos régiókban a magyarok együtt élnek a románokkal. Két kis megyében a magyarok vannak többségben, de románok és más nemzetiségűek is élnek ott. Hogyan nyilvánítsunk autonómnak egy olyan régiót, ahol más nemzetek is élnek? Ez nem reális és politikailag nagyon veszélyes" – fejtette ki a román államfő. Arra a megjegyzésre, hogy például a spanyolországi Katalónia az európai regionális politikára alapozva ért el gazdasági sikereket, Iliescu elmondta: "Mindezek a (romániai) megyék (amelyekben a magyarok részaránya meghaladja a 20 százalékot) autonómiával rendelkeznek. A hivatalokban az emberek használhatják anyanyelvüket, ezen tanulnak az iskolákban, saját újságjuk, rádiójuk, televíziójuk van. Bizonyos politikai-közigazgatási egység kialakítására való törekvés azonban nem realista, s nem felel meg a valós helyzetnek. Az (Európai) Unióba csak egyetlen módon, közösen léphetünk be." /Iliescu: Irreális és veszélyes a magyar autonómia-törekvés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2006. augusztus 8.

Lehallgatási botrány robbant ki Szlovákiában, miután a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági napilap megírta, hogy az elmúlt években a politikai pártok központjait hallgatta le a szlovák titkosszolgálat /SIS/. Az új titkosszolgálati igazgató, Jozef Magala arról tájékoztatta a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságát, hogy már megtette a jogszerűtlen lehallgatások megszüntetését célzó intézkedéseket. Magala elődje, Ladislav Pittner nevetségesnek nevezte és tagadta, hogy a vezetése alatt bármilyen jogszerűtlen lehallgatásra sor kerülhetett volna. Az elmúlt években több – akkor kormánypárti és ellenzéki – párt parlamenti képviselője nyilatkozott arról, hogy gyanúja szerint a SIS magánlakásokat és pártházakat hallgat le bírói engedélyek nélkül, törvénytelenül. Erről annakidején Köteles László, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője, a SIS-t felügyelő akkori parlamenti bizottság alelnöke is többször nyilatkozott. A Fico-komány új belügyminisztere elismerte, a múltban valóban voltak információik a tiltott lehallgatásokról. Gyurovszky László, az MKP képviselője 2002-ben azt állította, hogy egyes pénzügyi csoportok még üzletelnek is a lehallgatások során rögzített hanganyagokkal. Robert Fico, az új miniszterelnök korábban szintén kijelentette, hogy lehallgatják. Az MKP elnöke, Bugár Béla 2002-ben arról beszélt, hogy érzéseik szerint a magyar párt képviselőit lehallgatják. /Hosszúfülek-botrány Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

2007. április 27.

A szlovákiai magyarok elvárják, hogy a szlovák állam bocsánatot kérjen tőlük a második világháború utáni meghurcolásukért – jelentette ki Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című tekintélyes cseh politikai és gazdasági napilap közölt április 26-án. „És elég lenne azt mondani – elnézést kérünk. A szlovák parlament bocsánatot kért a zsidóktól a holokausztért, a németektől a kitelepítésekért, de a magyaroktól máig nem. Tőlünk mindenki jogosan elvárja, hogy lojálisak legyünk az állam iránt. Ezt már sokszor bizonyítottuk. A másik oldalon miért ne jöhetne egy gesztus, amely politikailag és erkölcsileg is helyes? Nem kell emögött más összefüggéseket keresni” – nyilatkozta Csáky Pál. Példaként a szlovákiai zsidók kárpótlását említette, amelynek forgatókönyvét miniszterelnök-helyettesként saját maga dolgozta ki. A kormány 700 millió koronás pénzalapot hozott létre a központi bankban, amelyet 15 évig használhat a zsidó hitközség. Ilyen megoldásra kerülhetne sor például a magyarok esetében is. A pénzalapot pedig a szlovákiai magyar közösség kulturális szükségleteire lehetne felhasználni – fejtette ki Csáky Pál, aki a közelmúltban került a szlovákiai magyarok egyetlen politikai pártjának az élére az addig elnöklő Bugár Béla helyett. /A szlovákiai magyarok állami bocsánatkérést várnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998