udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Hunyadi Janos Humanitarius Tarsasag

1995. június 8.

Jún. 1-4-e között Vajdahunyadon és Déván a Hunyadi János Humanitárius Társaság megrendezte a Hunyadi Kultúrnapokat. Az egyetemes zenekultúra értékeit mutatták be. Barabás Kásler Magda, a vajdahunyadi közönség kedvelt előadóművésze moldvai csángó népdalokat és barokk műveket adott elő, Ruha István hegedűművész fellépése volt a fénypont. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1996. november 6.

1994 augusztusában alakult meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Humanitárius Társaság, elnökük, Schmidt Alfréd ismertette tevékenységüket. A vajdahunyadi szórványban élő magyarok kulturális egyesülete, ökumenikus magyar óvodát tartanak fenn. Könyvtárukban 3400 könyv sorakozik. Öregek otthonát, magyar házat szeretnének létrehozni. Gyűjtést rendeztek a dévai várban található Dávid Ferenc emléktábla helyreállítására, avatása nov. 9-én lesz. Orvosi tanácsadó testületet is működtetnek. Tavaly és idén is megrendezték a Vajdahunyadi Kultúrnapokat. Gyűjtöttek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tatarozási munkálataik fedezésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Tervezik a magyar ház létesítését, továbbá időszakos kiadványok megjelentetését. Segítséget kapnak az EMKÉ-től és az RMDSZ-től. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1997. március 5.

Vajdahunyad magyar közösségéről beszélt Hauer Erich, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke, a megyei ügyvezető elnök, az 1994-ben megalakult Hunyadi János Humanitárius Társaság /HJHT/ titkára elmondta, hogy a római katolikus egyház termeiben működik egy ökumenikus óvoda, a megy egyik legnagyobb könyvtára és egy ingyenes orvosi rendelő. Azelőtt nagy probléma volt, hogy nem lehetett magyar könyvet és újságot kapni, sikerült megszervezni a könyvárusítást, a Hunyadvármegyét és a temesvári Új Szó hetilapot terjesztik is. Az ifjúsági szervezet, az 1990-ben alakult MADISZ lassan abbahagyta tevékenységét. Többszöri próbálkozás után végül Szombati Izabella vezetésével sikerült újraindítani a MADISZ-t. -Rendszeresen tartanak a városban kulturális előadásokat, kiállításokat. Ígéretet kaptak, hogy Vajdahunyadon ősztől az Egészségügyi Technikumban magyar tagozat létesül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1999. április 9.

Ápr. 9-én a kormányülésen a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt. A helyébe kinevezték az RMDSZ által javasolt Winkler Gyula vajdahunyadi mérnököt Hunyad megyei alpefektusnak. Winkler Gyula /sz. Vajdahunyad, 1964. márc. 14./ Temesváron szerzett mérnöki diplomát 1998-ban. Több továbbképző tanfolyamot végzett el az utóbbi években Franciaországban, Szombathelyen és Déván. 1996-tól fejlesztési igazgatója volt egy cégnek. Alapító tagja és alelnöke a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak és az EMKE helyi szervezetének. 1996-tól RMDSZ-tanácsos a Hunyad megyei tanácsban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2000. május 20.

Összehangolt munkára van szükség - így összegezhető Hauer Erich tanár, az RMDSZ megyei és vajdahunyadi listavezető tanácsosjelöltjének választási programja. Vajdahunyadon az elmúlt időszakban sikerül egy jól működő rendszert kialakítani az RMDSZ-en belül, ezt kellene kiterjeszteni mind a megyei szervezetre, mind a helyiekre is. Hauer Erich tanácsosjelölt fontosnak tartja: minden RMDSZ-tanácsos írásban kötelezze magát, hogy a választásokat követően tanácsosi fizetésének 10%-át leadja a szervezetnek, hogy ebből fedezni lehessen a legszükségesebb kiadásokat. Vajdahunyadon már létrejött az úgynevezett egyeztető tanács, amelyben valamennyi magyar politikai, szakmai és civil szervezet, egyház és iskola képviselteti magát. - Valamennyi kulturális eseménynek a Hunyadi János Humanitárius Társaság biztosít anyagi és formai keretet, a gazdasági szféra megerősödését pedig a nemrég alakult Magyar Vállalkozók Egyesülete biztosítja. /Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

2000. május 27.

Máj. 27-én Magyar Házat avatnak Vajdahunyadon: alapítványok, egyházak támogatásával a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak sikerült egy esztendő leforgása alatt használhatóvá tenni az épületet. A földszinti részben a HJHT irodáját, az RMDSZ-székházban működő orvosi rendelőt és könyvtárat szeretnék működtetni, a manzárd rész pedig vendégfogadásra szolgál. Az ünnepélyes avatáson jelen lesz Takács Csaba, az országos RMDSZ ügyvezető elnöke, Winkler Gyula Hunyad megyei alprefektus, a testvérváros Szombathely küldöttsége, az Illyés Alapítvány képviselője és számos más közéleti személyiség. /Gáspár-Barra Réka: Vasárnap magyar házat avatnak Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. január 28.

A vajdahunyadi magyarság példaértékű, eredményes tevékenysége egyre nagyobb elismerésnek örvend a hazai és az anyaországi közösségekben. Vajdahunyad testvérvárosa, Szombathely város közgyűlése a Magyar Kultúra Napja alkalmából 250 ezer forintot adományozott a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaságnak a 2000 tavaszán felavatott Magyar Ház, illetve közösségépítő tevékenysége továbbfejlesztésére. Winkler Gyula képviselő, a Corvin-Savaria Társaság elnöke felidézte a kezdetet: 1994-ben létrehozták a Hunyadi János Humanitárius Társaságot, amely sokrétegű tevékenységet vállalt fel: ökumenikus magyar óvodát, magyar közkönyvtárat, tanácsadó jellegű orvosi rendelőt működtet, szociális támogatást és ösztöndíjakat biztosít, évente megszervezi a Vajdahunyadi Kulturális Napokat. Igényelték a helyiek a közösségi ház létrehozását, amely otthont adhat valamennyi közösségi rendezvénynek. Szombathely testvérváros jelentős támogatásával és az Illyés Közalapítványtól pályázat útján elnyert pénzalapból, helyi hozzájárulással vásárolták meg és alakították közösségi házzá a jelenlegi Magyar Házat. A Corvin-Savaria Társaság fejleszti a Magyar Házat. /Gáspár-Barra Réka: Negyedmillió forint Szombathelyről. Bővítik a vajdahunyadi Magyar Házat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2003. október 20.

Népzenével, tánccal, sportvetélkedőkkel, kiállításokkal és utcai kirakodóvásárral ünnepelték meg immár ötödik alkalommal Vajdahunyad napjait, melyre ez alkalommal is meghívták a Cserna-parti város testvértelepüléseinek képviselőit. Megjelent a szombathelyi, illetve a vajdasági Ecska és Nagybecskerek /Zrenjanin/ küldöttsége. Ez utóbbi két település egyelőre csupán kulturális téren alakított ki kapcsolatot Vajdahunyaddal. Vajdahunyadon a Magyar Ház a 14 éves testvéri összefogásnak egyik kézzelfogható eredménye. A vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság szombathelyi segítséggel vásárolta meg, rendezte be az óvodának, orvosi rendelőnek, könyvtárnak és számos kulturális rendezvénynek helyet adó épületet. A szombathelyiek további támogatással bővíti tovább a Magyar Házat. Dr. Ipkovich György, Szombathely megyei jogú város polgármestere ezúttal ötszázezer forintot adott át az önkormányzat nevében a vajdahunyadi Magyar Ház továbbfejlesztésére. A polgármester elmondta: örömmel tapasztalja, hogy az általuk nyújtott anyagi segítségnek szemmel látható eredménye van, s hogy a januárban adományozott negyedmillió forintot is hasznosítani tudták a továbbépítésben. /Gáspár-Barra Réka: Vajdahunyad ünnepelt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2004. szeptember 1.

A Hunyad megyei Bácsiban 1994 óta minden nyáron Anyanyelvápoló Szórványtáborba érkeznek gyermekek a református parókiára. A vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság közreműködésével és alapítványok támogatásával vált lehetővé az idén is a táboroztatás. Idén három, egyhetes turnus volt. 12 moldvai csángó gyermeket is fogadtak Külsőrekecsényből. Összehangolták az anyanyelvápolást a vallásos neveléssel. /Kun Árpád: Bácsi. Közel félszáz gyermek az anyanyelvápoló szórványtáborban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2004. szeptember 20.

Szept. 19-én volt Vajdahunyadon a magyar ház internetklubjának avatója. A Hunyadi János Humanitárius Társaság által magyarországi támogatással 2000-ben létesített, majd később a Corvin-Savaria társaság által – szintén anyaországi segítséggel – kibővített ház a város magyarsága számára az összetartás egyik fontos pillére. Eddig a magyar házban ökumenikus óvoda, alapítványi iroda, valamint orvosi rendelő működött állandó jelleggel. Az internetklub mindenki előtt nyitva áll, magyarázta Takács Attila, a vajdahunyadi MADISZ elnöke. Tíz számítógép várja az informatika vajdahunyadi rajongóit. Számítógép-tanfolyamot is szerveznek. /Ch. A.: Virtuális világgal a közösségi szellemért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2004. október 12.

Vajdahunyadon a Helyi Tartós Fejlesztésért Egyesület és a Hunyadi János Humanitárius Társaság 25. alkalommal rendezte meg a zenei napokat. Fellépett a négy éve Kolozsváron megalakult Flauto Dolce együttes /tagjai: Majó Zoltán, Szabó Mária és Tóth Ágnes/. /CH. A.: Vajdahunyadi zenei napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2007. február 9.

Idéntől megváltozik a megyék kulturális programjainak finanszírozása, a megyei önkormányzatok az összeg egy részét civilszervezetek, alapítványok benyújtott pályázataira adhatják. Arad megye magyarlakta településein eddig is jobbára a “civilek” vették kezükbe a kulturális programok megszervezését. Az a kérdés csak az, kik fognak dönteni a pályázatokról, mondta Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, biztosra vehető, hogy a döntéseknek politikai töltete lesz. Hunyad megyében nincs hiány a kultúra terén ténykedő magyar civilszervezetekben: 26 alapítványt, társaságot tart nyilván az RMDSZ megyei szervezete. Eddig Hunyad megyében szinte kizárólagosan a Communitas és az Illyés Közalapítvány jelentette a fő pályázati forrást a magyar civilszervezeteknek. Az Illyés átalakulásával ez a csap elzáródott. Az önkormányzati pályázatokat igencsak kevesen vették igénybe az elmúlt években. Doboly Beatrix, a vajdahunyadi EMKE, illetve a szintén kulturális jellegű Hunyadi János Humanitárius Társaság elnöke szerint az állammal nem jó szövetkezni, mert azért a kicsi pénzért, amit adnak, beleszólnak a rendezvényekbe. Schreiber István Hunyad megyei EMKE-elnök szkeptikus a pályázat iránt, mert egyetlen RMDSZ-es sincs a megyei tanácsban. /Gáspár-Barra Réka: Megváltozott kultúrfinanszírozás Arad. Új versenyhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ Fehér megyében szinte minden magyarlakta településen működik egy-egy művelődési egyesület. A marosújvári Együtt Itthon Egyesületet 2005-ben jegyezték be, elnöke Fekete Magdolna. Eddig két alkalommal pályáztak sikeresen. Székelykocsárdon bejegyzés előtt áll az Élő Forrás Művelődési Egyesület, elnöke, Lukács Réka tud az új pályázási lehetőségről. A színjátszó csoportot újra akarják indítani. A felvinci kultúrotthon a környék legszebb ilyen rendeltetésű épülete. A magyar közösség a Felvinc Egyesületet 2005 júliusában jegyeztette be. Deák Alpár elnök szerint holtvágányon vannak, nem működik az egyesület. /Takács Ildikó: Fehér. Jól jönne a változás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ Temes megyében a jóváhagyott összegből falunapokra, templombúcsúkra, kulturális találkozókra, a tanügy művelődési rendezvényeire is jut. /P. L. Zs. : Temes. Van, de sosem elég. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2007. október 22.

Vajdahunyadon a hagyományossá vált városnapok rendkívüli sikernek örvendhettek. Ez elsősorban az önkormányzatnak és a szintén szervező szerepét betöltő Hunyadi János Humanitárius Társaságnak köszönhető. A képzőművészeti galériában Marosfalvi Antal szombathelyi képzőművész életművét bemutató tárlatot tekinthették meg az érdeklődők. A helyi kiadványok között bemutatták Kun Kriza Ilona Pitypang című verseskötetét is. A közel egyhetes rendezvénynek számtalan magyar vonatkozású mozzanata volt, ami a helyi magyar közösség erősödését tükrözi. /Gáspár-Barra Réka: Ma zárulnak a Vajdahunyadi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./

2009. március 9.

Hauer Erich, nyugalmazott vajdahunyadi sebész-főorvost jelölték idén Hunyad megyéből az Ezüst-fenyő díjra. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott átadási ünnepségen egészségi okokból nem lehetett jelen, az emlékplakettet és oklevelet otthonában vette át. Hauer Erich alapító tagja volt Vajdahunyadon az EMKÉ-nek, a Hunyadi János Humanitárius Társaságnak (HJHT), a Corvin Savaria Társaságnak, támogatta Déván a Segesvári Miklós Pál Egylet megalakulását, a Magyar Egészségügyi Társaság munkáját, a Hunyad és Fehér megyei szervezet megszervezését is elvállalta, és támogatta a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport tanárainak kezdeményezését, hogy létrehozzák a Hauer Erich Társaságot, 2003-ban meghalt fia emlékére. Jelenleg is a társaság elnöke. A legjobb eredményt elérő diáknak pedig Hauer Erich díjat osztanak egy kis anyagi juttatás kíséretében. Létrehozták a Vajdahunyadi Magyar Házat, amihez azután építettek egy újat. Orvosi rendelőt és magyar könyvtárat is alapítottak. Hauer Erich érdeme, hogy megalapították a Christiana nővérképzőt, ezzel Vajdahunyadon magyar tannyelvű asszisztensképzés indult. 1998-ban kezdték az első tanévet. Ebben nagy szerepet vállalt dr. Schmidt Alfréd kollegája is. Később elfogytak a diákok, leállt a magyar nyelvű képzés. Addig azonban 65 magyar gyermek anyanyelvén tanulta meg a szakmáját és elhelyezkedett az egészségügyben. /Gáspár-Barra Réka: „Nem sokat unatkoztam”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

2009. november 2.

A lap munkatársai beszámoltak arról, hogy a régióban az RMDSZ és a magyar civilszervezeteknek az elmúlt húsz év alatt hol sikerült saját ingatlanhoz jutniuk. Arad megyében az RMDSZ székházát később az egykori tulajdonos örököse(i) visszakérték. Az RMDSZ és az alakuló magyar civil szervezeteket, köztük az AMISZ, a Kölcsey, egy évtizedig voltak a székházban, majd jelentkeztek az örökösök. Az RMDSZ és a civilszervezetek 2006. március 15-én költözhettek a Püspökség utcai épületbe, jelenleg is itt vannak. Most lehetőségük van méltányos áron megvásárolni a székházat. Ez fontos lenne, mert a Jelen Ház mellett az aradi magyarság kapna még egy saját házat. Az Arad megye más településein működő civil szervezetek nem rendelkeznek saját ingatlannal. Jelenleg Arad megyében körülbelül 25 magyar civilszervezet létezik. Nem sikerült Pankotán megvásárolni Csiky Gergely szülőházát, s abból magyar közösségi házat kialakítani. Hunyad megyében 16 magyar RMDSZ-szervezet van, közülük egyedül petrillai székház saját tulajdonú: 2001–2002 táján vásároltak egy tömbházlakást, amelyben az RMDSZ székháza működik. A megye többi településén bérlik a székházakat, mivel a pártok törvénye nem teszi lehetővé a székházak megvásárlását, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc, a szövetség megyei ügyvezető elnöke. A civil szervezetek nagyobb ingatlanvagyonnal rendelkeznek. A megyeszékhely, Déva magyarsága 2003-ban kapta vissza a csángótelepen lévő Magyar Házat. Pontosabban az önkormányzat 49 évre koncesszióba adta a Petőfi Egyesületnek, illetve a Segesvári Miklós Pál Egyesületnek a telep hagyományos közösségi központját. Azóta a telepi Magyar Ház a dévai magyarság egyik „erődje”: bálokat, előadásokat, kulturális rendezvényeket szerveznek benne. Hasonló a helyzet a vajdahunyadi Magyar Házzal, mely a Hunyadi János Humanitárius Társaság tulajdona. Orvosi rendelő és internetklub, valamint nyugdíjasklub működik benne, de kicsi a befogadóképessége. Ezért a régi ház tőszomszédságában, ugyanazon a telken a Corvin-Savaria Társaság egy újabb, lényegesen nagyobb, emeletes házat épített az utóbbi években, részben Vas megyei anyagi támogatással. 2007 óta szinte valamennyi rendezvény ott zajlik, és néha az is szűknek bizonyul. Ez is eltörpül a dévai Téglás Gábor Iskola mellett. Hunyad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája állami intézmény, az épület azonban, amelyben működik, a Geszthy Ferenc Társaság tulajdonát képezi. A 2002 őszén alakult társaság eleve így vélte megóvhatónak a magyar oktatást az esetleges állami önkénytől. Szintén az oktatáshoz köthető a Zsil-völgyi kezdeményezés. Még a kilencvenes évek végén az Iskola Alapítvány kétszobás tanári lakást vásárolt Vulkánban, hogy a Székelyföldről, vagy Erdély más vidékeiről a helyi magyar iskolába kerülő tanerőknek. Miután több mint 10 évig használták, a lakást nemrég adták el, s a szomszédos Lupényban szándékoznak egy hasonlót vásárolni, ismertette a helyzetet Széll Lőrinc. A vulkáni magyar oktatás megmentését ugyanis a jobb erőnlétű szomszédos lupényi iskola magyar tagozatának egyesítésével képzelik el. Mivel a súlypont áttevődött, természetes, hogy a tanári lakást is oda képzelik. Temes megyében az öt Magyar Házból négy RMDSZ-tulajdonban van. A bánsági magyarok számára a Székely László temesvári főépítész tervezte, a közösség tagjainak adományaiból a két világégés közötti időszakban felépült Temesváron a Magyar Ház, melyet a diktatúra éveiben elkoboztak, majd 1989 után a benne működő (párt)lapkiadó vállalat magánosítása során az új tulajdonosoknak sikerült az épületet is bekebelezniük. A magyar érdekképviselet húsz éve próbálja peres úton visszaszerezni a Magyar Házat, bírósági perek zajlanak ez ügyben Temesvártól Strasbourgig, mindeddig eredménytelenül, számolt be Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök. Az ingatlan első emeletén albérlőként megmaradhatott a helyi magyar újság /Heti Új Szó/ szerkesztősége, ugyanott működik az RMDSZ-iroda, a civilszervezetek rendelkezésére álló Bolyai-terem és TEMISZ ifjúsági szervezet irodája. Magyar tulajdonban van két temesvári ingatlan: a Kós Károly Közösségi Központ és a nemrég felavatott Geml József Magyar Központ. A Kós Károly Közösségi Központot éppen a temesvári Magyar Ház bizonytalan jövőjére való tekintettel vásárolta meg a státusirodákat működtető Progress Alapítvány. Az épületet sikerült felújítani, a státusiroda mellett az alagsorban működik a Szórvány Alapítvány, amely sikeres pályázatokból elnyert támogatásokból tette lakhatóvá a pincehelyiségeket, a Romániai Magyar Üzleti Egyesület és az ITD Hungary temesvári irodája is. A Közösségi Központban kismamaklubtól a borklubig élénk közösségi élet zajlik. A Geml József Társaskör által működtetett Magyar Központ épülete a Temes megyei RMDSZ-szervezet tulajdona. Az RMDSZ szerződést kötött a kerületben működő magyar civilszervezettel, a Geml József Társaskörrel az ingatlan ingyenes használatáról és adminisztrálásáról. Az RMDSZ birtokában van a zsombolyai és a lugosi Magyar Ház is, mindkettőt a polgármesteri hivatal utalta ki a helyi RMDSZ-szervezeteknek és 2005-ben, illetve 2007-ben sikerült ezeket megvásárolni, majd felújítani. Lugoson a székház felújítására és működtetésére két civilszervezet, az Arató Andor Egyesület és a Putnoki Miklós Alapítvány pályázott. A lugosi Magyar Házban több mint 4000 kötettel rendelkező könyvtár működik. /Magyar Házak a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998