udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: III. Honvedzaszloalj Hagyomanyõrzõ Egyesulet (Szeged)

2007. március 15.

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanárai és diákjai március 14-én 1989 után tizennyolcadik alkalommal rótták le tiszteletüket és kegyeletüket a Hargita megyei Nyergestetőn, ott, ahol 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben lévő orosz-osztrák csapatokkal. Az utókor a csata helyszínén emlékművet emelt, ahol minden évben – a rendszerváltás óta immár szabadon – megemlékeznek a nyergestetői hősökről. A tömegsírnál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság, budapesti huszárok, a Dunántúli Betyárok és a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület ,,vitézei” álltak díszőrséget. Fábián Dénes kászonújfalusi plébános mondott ünnepi beszédet. Dr. Vass László hagyományőrző őrnagy felolvasta azt a díszparancsot, melyben a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége a katonai hagyományőrzés terén végzett áldozatos munkájának elismeréseként a szövetség legmagasabb kitüntetését, az arany tisztikeresztet adományozta Boldizsár Béla hagyományőrző ,,hadnagynak”, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetőjének. /Iochom István: Ifjak és hagyományőrzők a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2007. március 16.

Március 15-én, a legnagyobb nemzeti ünnepen – 1989 után tizennyolcadik alkalommal immár szabadon – Kézdivásárhely, a céhes város főtere ünnepi díszbe öltözött. A főtéri rendezvényeket megelőzően iskolások és óvodások Turóczi Mózes sírjánál, az óvodáskorúak gyermekotthonának falán található Szacsvay-emléktáblánál, a Molnár Józsiás-mauzóleumnál, az 1848/49-es szabadságharc, valamint az első és második világháború áldozatainak emlékművénél, az eresztevényi Gábor Áron-sírnál, a Kossuth-szobornál, a Petőfi-domborműnél, a Petőfi-, a Bem- és Turóczi-szobornál és -síremléknél koszorúztak. Ezután a város öt közép- és három általános iskolájának tanárai és tanulói vonultak a Gábor Áron térre. A kézdivásárhelyi diákokkal együtt vonultak a szentendrei, paksi, kecskeméti és nagykanizsai testvériskolák küldöttei is. A 15. Székely Határőr gyalogezred I. és II. zászlóalja gelencei és bélafalvi, a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület hagyományőrző csapatainak, valamint a Sobri Jóska Dunántúli Betyárok Csapata Hagyományőrző Egyesület tagjainak és a felső-háromszéki települések hagyományos lovas és szekeres küldötteinek felvonulása következett. A bereckiek és gelenceiek Gábor Áron ágyújának hű mását is felvonultatták. Az ünnepséget Török Sándor polgármester nyitotta meg. A polgármester után Szőllősi Tamás, a Zúg Március szónokverseny győztese szólt az egybegyűltekhez. Nagy Zsolt miniszter mondott beszédet. /Iochom István: Március idusa Háromszéken: Ötezren a Gábor Áron téren. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

2008. március 17.

Együtt ünnepelték a magyar szabadságharc kitörésének 160. évfordulóját a sepsiszentgyörgyiek. Megkoszorúzták az Erzsébet-parkbeli ’48-as emlékművet, majd a nemzeti zászlókat és a Székely Nemzeti Tanács lobogóit lengető háromezer résztvevő előtt mondott ünnepi beszédet Albert Álmos polgármester. Chladek Tibor, a budapesti Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke kiemelte, hogy a ’48-as eszmék diadala a nemzeti egységnek volt köszönhető. Kézdivásárhelyen, a ’48-as emlékhelyeknél lezajlott koszorúzások után a Gábor Áron térre a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatai vonultak be, őket követte a felső-háromszéki települések ünneplőbe öltözött, zászlókat lengető, Kossuth-nótákat éneklő lovas, szekeres serege. Tamás Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő ünnepi beszéde után a megemlékezések a Maksa melletti Óriáspince-tetőn zárult. A tavaly augusztusban felavatott Háromszéki Magyarok Emlékparkjában a Rétyi Kováts András fúvószenekar, a 15-ös Székely Határőr Gyalogezred, a gidófalvi hagyományőrző csoport, a dunántúli huszárok és a szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület kíséretében Háromszék magyar helységeiből több mint kétezren vonultak fel. /Kovács Zsolt: Háromszéken az összefogás mellett foglaltak állást. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./ Sepsiszentgyörgyön Chladek Tibor, a Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke a 12 pont követelései közül az utolsó jelentőségét emelte ki: mára megvalósult az anyaország uniója Erdéllyel az Európai Unión belül, a határok légiessé válásával. Mindezzel azonban még nem teljes az egyesülés, ez egy lehetőség, amelyet a magyarságnak kell tartalommal megtöltenie: ,,baráti kapcsolatokkal, egyesületek és városok közötti együttműködéssel lehet élettel megtölteni ezt a mostani Uniót”. Ő is az összefogás jelentőségére hívta fel a figyelmet. /Farkas Réka: A forradalom emlékét ünnepeltük Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998