udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Iasi-i/Jaszvasari Romai Katolikus Puspokseg/Egyhazmegye

1992. január 7.

Perka Margit /Perca G. Margareta/ szabófalvi lakos népszámlálási biztosként jan. 7-én írt nyílt levelében tiltakozott a manipulációk ellen: a iasi római katolikus püspökség és Szabófalva papja többször felhívta a lakosokat, hogy feltétlenül románnak és római katolikusnak mondják magukat. Érvelésük szerint a római katolikus fogalom a "román" szóból ered. Az ellenszegülőket a csángók 1940-ben felmerült kitelepítési fenyegetésére emlékeztették. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., Csángó tiltakozás. = Népszabadság, jan. 23./

1998. szeptember 15.

Demse Márton írásában ismét hitet tett a moldvai csángók mellett, történelmi adatok sorával igazolva, hogy a csángók őslakosok ezen a vidéken. Demse megemlítette a moldvai katolikus püspökségeket. Botrányos, írta, hogy a moldvai magyarokat még mindig korlátozzák anyanyelvük gyakorlásában az egyházban és az iskolákban. /Demse Márton: A tiltott nyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Demse Márton történelmi adatainak forrásai: Domokos Pál Péter munkái /A moldvai magyarság stb/.

1999. július 27.

Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a moldvai, jászvásári székhelyű római katolikus püspökség 252 ezer katolikust tart nyilván. Tulajdonképpen a moldvai katolikusok száma ennél valamivel nagyobb, de hivatalosan ennyit vallanak be. Ezek közül 200-220 ezer magyar eredetű, de a három-négy csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli. A hatvankétezerből "velünk tart", a magyarságát meg akarja tartani a fele, tehát mintegy harmincezer. Ezeket nevezzük mi csángómagyaroknak, mondta Csicsó Antal. Felvázolta a csángók múltját. Jelenleg a templomon belül "a magyar szó használata szigorúan tilos, sőt, azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek." Kérték a magyar nyelv engedélyezését a szintén csángó származású jelenlegi jászvásári katolikus püspöktől, Petru Ghergheltől 1990-ben, 1991-ben, aztán 1996-ban, majd 1998 februárjában és májusában is. Legtöbb beadványukra nem is válaszoltak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodája 1997-ig Sepsiszentgyörgyön volt, amelyet akkor Bákóba költöztettek. Egyik legfontosabb munkájuk a közönségszolgálati tevékenység. Dokumentumokat fordítanak románról magyarra és magyarról románra, jogi tanácsokkal és információkkal látják el a térségben élő csángómagyarokat. - Azért harcolnak, hogy Klézsén és még néhány csángó faluban, legyen hetente egy magyaróra. Azonban ezt sem sikerült elérni. A minisztériumtól kiharcolták, hogy parancsolják meg a megyei főtanfelügyelőnek, Paraschiva Florescunak, hogy ezt hajtsa végre. Mégsem hajtotta végre. - Még Béres András tanügyi államtitkár idején kiharcolták, hogy a megyei tanfelügyelőségre utasítás menjen. Megyei szinten azonban mindent kijátszottak. Aztán Tokay György kisebbségügyi miniszter és később Kötő József tanügyi államtitkár is járt ott, de a kérést csak nem sikerült megoldani. Klézsén 5500 ember él, s ezek közül körülbelül 5000 beszél csángómagyarul. /Tibori Szabó Zoltán: "Azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek" Beszélgetés Csicsó Antallal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2000. február 12.

Csíkszeredában megjelent a Moldvai Magyarság új sorozatának (X. évf., 1.sz.) idei januári száma, a Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld Alapítvány támogatásával. Az 1999-ig Sepsiszentgyörgyön kiadott százhárom lapszám, előbb Csángó Újság, majd Moldvai Magyarság címen látott napvilágot /Erőss J. Péter, majd Ősz Erőss Péter szerkesztésében/, azonban az anyagi támogatás hiánya miatt nem jelent meg új szám. Az újbóli kiadást Ferenczes István költő, a Székelyföld főszerkesztője vállalta magára. A lap megmentésére egy kilencven éven felüli magyarországi katolikus plébános jelentkezett százezer forintos támogatással, de ezt megelőzően az EMKE, az Illyés Közalapítvány, majd a Frater Julianus Alapítvány (Budapest) és a székesfehérvári páter ifj. Szőcs István is jelentkezett. Bemutatták az új sorozat első mutatványpéldányát: kis formátumú (A/4), zöld-fekete színben jelenik meg. A közölt anyag mintegy harminc-negyven százaléka román nyelvre fordított, hogy azok is megérthessék, akik már nem tudnak magyarul, de katolikusnak (catolic) vallják magukat. Az első mutatványszám képet ad a moldvai csángómagyarok mai állapotáról, Tánczos Vilmos jóvoltából (Hányan vannak a moldvai csángók?) statisztikai adatok alapján. Csicsó Antal, a Moldvai Magyarok Szövetségének elnöke Mi, csángók továbbra is létezni akartunk című írása "felesel" a D. Bolea nevű bákói úr Desteptarea című nacionalista lapban közölt írásával (Magyarosítás parabolaantennával), aki nagyromán hevületében kijelenti: "úgy tűnik, a soron következő vitának egyetlen nyertese lesz: az a klézsei tiszta lelkű, igaz román ember, aki románul érez és gondolkozik, és nem engedi magát becsapni holmi külföldről származó ajándékok által. (Klézse összlakossága az 1992-es népszámlálás adatai szerint 4331 fő, ebből 4235 katolikus vallású, a lakosság 90 százaléka ismeri a magyar nyelvet.) Fekete Réka 2000 küszöbén a moldvai csángómagyarság című riportjában ugyancsak Klézse hivatalviselőinek és a nagytelepülés lakosságának ellentmondásos identitásvilágát pásztázza át. A Reménykeltő párbeszéd című kivonat az 1999. december 6-án a bákói Római Katolikus Teológiai Esperesi Hivatalban elhangzottakról számolt be, amelyen részt vett Jean-Claude Perisset pápai nuncius is, a jászvásári római katolikus püspökség képviselője, Dumitru Gabor, Csicsó Antal, a MCSMSZ elnöke, Duma András (Klézse), Erdes Stefan jászvásári római katolikus esperes. A pápai nuncius, aki információit a moldvai papoktól és apácáktól szerezte, a csángót és a magyart két különböző nyelvnek tudja, csángó misét azért nem lehet tartani szerinte, mert nincsenek papok, akik ismerik ezt a nyelvet /?/. Csicsóék és a renegát papok között szóváltásra is sor került, Erdes (valamikor Erdős) jászvásári katolikus esperes felszólította Csicsó Antalt, hogy az 1997-es, a püspökséget sértő és gyalázkodó írását vonja vissza. Ezzel a nuncius is egyetértett - ne osszák meg a moldvai katolikusságot stb. -, amire Duma kijelentette: "Nem sértegetünk senkit, mivel mi nem kötelezünk senkit arra, hogy azt a nyelvet használják, amelyet mi nem akarunk elhagyni." A nuncius a csángó mise celebrálását javasolta. Hangsúlyozta: csángó nyelvű s nem pedig magyar misére gondolt. /Sylvester Lajos: Kicsit másabb a csángó nyelv, de magyar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

2000. szeptember 8.

Nem kizárt, hogy Joao Ary portugál politikus szept. 7-én véget ért moldvai látogatása nyomán közelebbről Európa tanácsi raportőrök vizsgálják ki: tiszteletben tartják-e a csángók jogait Moldvában. Az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkárát elkísérte romániai útjára Komlósy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV) alelnöke, Szilágyi Zsolt képviselő, aki az RMDSZ-ben a csángó ügyekért felel, Sántha Attila, Kötő József oktatási államtitkár tanácsosa, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató. A vendégeket a bákói prefektúrán fogadta Adrian Mironescu kormánymegbízott, jelen volt a megyei tanács több tagja, Ruxandra Iosipescu főtanfelügyelő, Dumitru Gábor, a iasi-i római katolikus püspökség tanácsosa, csángó falvak polgármesterei, a csángó szövetség képviselői. A hivatalosságok részéről elhangzott: igaz, hogy a törvény értelmében tanulhatnak anyanyelven a nemzeti kisebbségek, de Moldvában egyes történészek nézete szerint a csángóknak nem magyar az anyanyelvük. Évek óta tartó követeléseik ez okból nem teljesíthetők, de ha kérnék a magyar nyelv oktatását, a tanfelügyelőség engedélyezné azt. Ezt arra hivatkozva állította a prefektus, hogy szerinte nem elég, ha a csángó szövetség kéri a szülők nevében a magyarórák beindítását, hanem ezt az igényt a szülőknek is fenn kell tartaniuk. Tánczos Vilmos elmondta: a szülőket több rendben megfélemlítették az iskolában és az egyházban is, így nem elégséges, ha a magyar nyelvű órák és a mise ügyében maguk lépnek fel, szükség van a csángó szövetség segítségére. Az Európa Tanács képviselője szerint az, hogy a csángók a magyar nyelvet tartják-e anyanyelvüknek, nem meggyőződés kérdése, hanem tény. A meddő vitának Dumitru Gabor püspöki tanácsos kijelentése vetett véget, miszerint az egyház nem utasít el senkit, de a többség érdekeit képviseli. Fontosnak tartotta megerősíteni ama korábbi nézetét is, miszerint erőszakot követnek el azok, akik el akarják magyarosítani a csángókat. A küldöttség tagjait Somoskán fogadták a magyarórákat kérvényező csángó szülők, majd meglátogatták a klézsei csángó házat. /Fekete Réka: Az Európa Tanács képviselője Moldvában. Van-e anyanyelvük a csángóknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./ Bákó megyében tett látogatása során az Európa Tanács képviselője megdöbbenéssel tapasztalta, hogy bár öt éve törvényes lehetőség van arra, hogy beindulhasson a magyar nyelvű oktatás, illetve a magyar nyelv oktatása a moldvai csángók számára, ez mégsem valósult meg egyetlen iskolában sem. Idén januárban fordulat állt be a kérvényezés tekintetében, a minisztériumi rendelettel jóváhagyta, hogy a kisebbségeket képviselő szervezetek is kérhetik közösségük tagjai számára az anyanyelv tanításának beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ezt meg is tette, a szülők nevében kérte a Bákó megyei tanfelügyelőségtől és az iskoláktól az engedélyt, Hegyeli Attila idén diplomázott magyar szakos tanár pedig vállalkozott, hogy a Klézse községi iskolákban szeptember 1-jétől magyar nyelvet tanít. Tanévkezdés előtt azzal utasították el a csángószövetség kérését, hogy nem mellékelték a szülők egyénenként aláírt kéréseit. A szövetség ezt hamar beszerezte, Klézséből 30, Pusztinából 17, Lészpedről 8 szülő kérte a magyarórák bevezetését. A tanév első napján azonban az iskolaigazgatók megmagyarázták a szülőknek, hogy a heti 3-4 magyaróra túlságosan megterhelné gyermekeik órarendjét, ráadásul ha a magyart akarják, le kell mondaniuk olyan órákról, melyeket korábban opcionálisként választottak. Néhányan megijedtek ettől és visszavonták a kéréseket, mások továbbra is kitartanak. Jövő héten az oktatási minisztériumi bizottság vizsgálja ki a kérések szabályosságát, és ha a papírokat rendben találják, akár tanév közben is beindulhatnak a magyarórák. /(fekete) [Fekete Réka]: Kisebbségi jogok moldvai módra. Ígéret a csángóknak ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./ Joao Ary, az Európa Tanács oktatási és kulturális bizottságának főtitkára azt tapasztalta, hogy a csángókat megfélemlítik. Erről nyilatkozott a Krónikának. Joao Ary elmondta, hogy az emberek, akikkel beszélt, elmondták, hogy miután aláírták a kérvényt gyermekeik magyar nyelvű oktatása érdekében, az iskolaigazgató és a pap lebeszélte őket erről. Joao Ary találkozott Bákó megye prefektusával, ahol jelen volt Dumitru Zaharia történész is. Zaharia kijelentette: a csángók román katolikusok, erre bizonyítékként hozta fel, hogy román arcvonásaik vannak. - Ary jelentést fog készíteni tapasztalatairól. /Megfélemlítettséget tapasztalt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2000. december 4.

Dec. 2-4-e között több erdélyi városban és Bukarestben első ízben tartottak olyan rendezvényeket, amelyek felhívják a közvélemény figyelmét a moldvai csángókra, a hányatott sorsú magyar közösség ügyére. Dec. 2-án a kolozsvári eseményeket a Kriza János Néprajzi Társaságnál fényképkiállítással és videovetítéssel egybekötött előadás/beszélgetés nyitotta meg. Hegyeli Attila tanár a Szeret-Klézse Alapítvány részéről a csángók magyar nyelvű oktatásának jelenét és jövőjét mutatta be. Klézsén egy éve működik közösségi ház, ahol hatvan gyermek önkéntes alapon tanulja az alapfokú magyar nyelvi ismereteket, a matematikát és az informatikát. A következő fél évben Forrófalván és Pusztinán indul be hasonló központ. Olyan közösségről van szó, ahol családonként átlagosan 7-10 gyermek jövőjéről kell gondoskodni. Közismert az a következetes beolvasztási erőszak, amelyet a jászvásári római katolikus püspökség tanúsít a mélyen vallásos moldvai csángósággal szemben. A magyarságtudat felélesztéséhez nagy türelemre, és nem utolsósorban, bátorságra van szüksége a mostanában hozzájuk kiköltöző fiatal szakembereknek. Hiányoznak a magyar ábécéskönyvek. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke kifejtette: meggyőződése, hogy a csángó kérdésben fontos szerepet játszhat a népi diplomácia. Vagyis kapcsolatok fejlődjenek ki erdélyi kis magyar közösségek és csángó falvak között, búcsúk alkalmával kölcsönlátogatásokat lehet szervezni, és ezeket minden bizonnyal a gazdasági kapcsolatteremtés fogja követni. /Csángó Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2001. április 6.

Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2001. november 22.

Paskai László bíboros a Duna Televízió érdeklődő riporterének kijelentette, hogy a moldvai csángómagyarok ügyét nem ismeri, nem is tartozik az a régió a fennhatósága alá, ezért nem óhajt beleszólni a magyar nyelvű misézés és az anyanyelvű oktatás dolgába, s magyar papokat sincs módjában odaküldeni. A budapesti pápai nuncius is ilyen értelemben és ebben a hangnemben beszélt. II. János Pál pápa és a Vatikán is nyilatkozott, állást foglalt ebben az ügyben, s az Európa Tanács miniszteri bizottsága szorgalmazza a moldvai anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtését, valamint az anyanyelvű misék bevezetését. Az ET üdvözölte a Szentszéknek az archaikus magyar nyelvet beszélő moldvai csángómagyarság anyanyelvű hitoktatásának visszaállítását és a nyelvüket ismerő papok Moldvába irányítását. Úgy tűnik, Paskai László bíboros figyelmét elkerülte az évszázadok óta évenként ismétlődő, százezreket, köztük a moldvai magyarokat Csíksomlyóra szólító búcsú, az ezer moldvai magyar millenniumi szereplése Budapesten, Márton Áron püspök úr a mártíriumság határát megközelítő ténykedése az erdélyi és moldvai magyarságért, Domokos Pál Péter és társainak életműve és ennek tanulságai, arról nem is szólva, hogy a moldvai római katolikus püspökség a XVI. századig éppen a hercegprímási székvároshoz, az esztergomi érsekséghez tartozott, s a milkói püspököt is az esztergomi érsek nevezte ki. /(csernátoni): Őszentségét hiányosan tájékoztatták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

2002. április 13.

Harminchét pusztinai csángó követelte ápr. 12-én a Jászvásári Római Katolikus Püspökség előtt, hogy a település templomában magyar nyelven tartsanak misét. A tüntetők figyelmeztettek: amennyiben kérésüket nem teljesítik, a Vatikánhoz fordulnak. A 37 pusztinai csángó, a Szent István Egyesült tagjai, népviseletben, egy budapesti televízió forgatócsoportja kíséretében érkezett Iasi-ba. "Jogaink tiszteletben tartását akarjuk. Azt kívánjuk, hogy Eugen Diac pap magyar nyelven is misézzen, az iskola vezetése pedig vezessen be heti négy óra anyanyelvoktatást. Noha ezeket már több ízben kértük, sem a pap, sem pedig a tanárok nem vették figyelembe kérésünket. Falunkban mintegy kétezren élnek, a lakosság többsége magyar nemzetiségű, magyarnak vallotta magát a népszámláláson. Beadványt nyújtottunk be ennek kapcsán, de csak ígéreteket kaptunk", nyilatkozta Tinca Nistor, a Szent István Egyesület elnöke. A csoportot fogadta Aurel Perca római-katolikus segédpüspök. "Az emberek kéréseit továbbítom a püspöknek. Én nem vagyok illetékes a döntéshozatalban", mondta Perca. A pusztinaiak elmondták: tavaly Karácsonykor Eugen Diac helybéli pap kidobta a templomból a mise után magyar nyelven betlehemezőket. /Csángó tüntetés Jászvásárban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ Pusztina 2100 lelket számláló katolikus falu csángó közössége immár a sokadik kérvényét juttatja el a püspökségre. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, a legutóbbi kérvényt tavaly ősszel több mint 300-an írták alá. Aurel Perca segédpüspök a pusztinai küldöttségnek csupán négy tagját fogadta. Nyisztor Tinca a találkozó után elmesélte, ismét kétségbe vonták azt, hogy szükséges lenne a magyar mise bevezetése. ?Tudjuk: a Vatikán ellenzi, hogy dialektusokban misézzenek a templomokban. Mi nem dialektust, hanem magyar nyelvű misét kérünk. Pusztinában az emberek igaz magyar nyelvet, szép magyar nyelvet akarnak. Ez pedig az irodalmi magyar? ? idézte fel a segédpüspöknek mondottakat Nyisztor Tinka. Aurel Perca segédpüspök a találkozó után csak annyit mondott, hogy az egyház álláspontját írásban hozzák nyilvánosságra, miután Petru Ghergheli püspök is hazatér Rómából. Az elmúlt napokban a csángó közösségeket meglátogatta Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség művelődési ügyvezető alelnöke, aki Markó Béla RMDSZ-elnök tervezett csángóföldi látogatását készítette elő. /Gazda Árpád: Magyar nyelven imádkoznának. A iasi-i püspökségen jártak a pusztinaiak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

2002. április 23.

Csak Aurel Perca segédpüspök fogadta ápr. 12-én azt a közel negyvenfős pusztinai csángó küldöttséget, amely a jászvásári Római Katolikus Püspökségen személyesen Petru Gherghel püspökkel akart tárgyalni a magyar nyelvű misézés bevezetéséért falujukban. A püspököt azonban elszólították a városból hivatali kötelezettségei. Az utazás eredményéről Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke számolt be. Pusztina 2100 lelket számláló katolikus közössége az évek során már több kérvényt eljuttatott Jászvásárra. A legutóbbit tavaly több mint 300-an írták alá. A püspökség által a helyszínre küldött bizottság mégis azt állapította meg, hogy "a kérvényezők részegesek, aláírásaikat nem kell komolyan venni". Nyisztor szerint azonban az aláírók közül senkivel nem álltak szóba Pusztinán. Ezért akarták püspöküktől személyesen is kérni a magyar nyelvű liturgiát, és ha nem találnak meghallgatásra, készek Rómában keresni igazukat. Perca segédpüspök dokumentumokkal próbálta bizonygatni, hogy a Vatikán tiltja a dialektusokban tartott misézést. "Ekkor felvilágosítottuk, hogy mi ezt sosem kértük. Mi mindig is a magyar nyelvű mise bevezetését igényeltük" - mondotta Nyisztor Tinka. A pusztinaiak beszámoltak papjuk viselkedéséről is. Arról, hogy bánásmódja durva, magyarellenes, sőt el sem temeti halottaikat. Egyszer még szinte verekedést is szított. A segédpüspök azonban visszariadt a jelen lévő újságíróktól, arra hivatkozott, hogy ilyen gyorsan nem lehet tisztázni az igényeket, majd távozott. A harminchét ember ezért inkább a jelen lévő riportereknek tudta elmondani panaszait. Az Erdélyi Napló utólag felvette a kapcsolatot Petru Gherghel püspökkel, aki értetlenségét fejezte ki katolikus hittestvéreinek megmozdulásai és tüntetései miatt. Egyetlen pozitív jellegű válasza az volt, hogy a panaszosok ügyét, mint eddig is tették, tovább vizsgálják, és ha az erre vonatkozó adatok elfogadhatóaknak bizonyulnak majd, akkor meghajtja fejét a csángómagyarok akarata előtt. /Kristály Lehel: Tántoríthatatlan csángók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./

2002. május 13.

Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint a magyar hatóságok megpróbálnak olyan légkört kialakítani Moldvában, hogy rávegyék az ott élőket, vallják magukat magyar nemzetiségűnek. Nemrégiben a csángók egy küldöttsége felkereste a iasi-i római katolikus püspökséget, kérve a magyar nyelvű misézést. "Nagy meglepetésre azonban egyikük sem tudott magyarul" - állította Prisacaru. /Szőcs Levente: Magyar offenzíva csángóügyben? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2002. július 10.

Történelmi eseményre került sor júl. 8-án a Bákó melletti csángómagyar faluban. Lujzikalagor hatalmas katolikus templomában először hallgathattak anyanyelvükön misét a helyi hívek. Adam Valerian, a budapesti Csángó Koordinációs Iroda vezetője elmondta, mintegy 100-150 helyi lakos vehetett részt az esztergom-budapesti érsekség frissen felszentelt papja, a lujzikalagori származású Tampo Ababei József által magyarul celebrált szentmisén, amelyen prédikációt - szintén magyar nyelven - Kozma Imre apostoli protonotárius, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott. Az eseményre azután került sor, hogy egy nappal korábban az idén felszentelt, Lujzikalagorból származó hat kispap díszes ünnepség keretében, rokonai és falusfelei előtt első szentmiséjét celebrálhatta. A primíciát tartó kispapok között ott volt Tampo Ababei József is, aki a román nyelvű szertartás keretében is néhány szó erejéig magyarul szólt a hívekhez. Ismeretes, a jászvásári római katolikus püspökség ellenzi azt, hogy a moldvai templomokban magyar nyelven is misézzenek. Tampo Ababei József ugyan az esztergom-budapesti érsekség papja, aki legfeljebb szabadságra látogat majd haza szülőfalujába, ám reméli, hogy a magyar misét igénylő csángók hamarosan saját templomukban anyanyelven is rendszeresen hallgathatják Isten igéjét. /(Ferencz): Történelmi esemény Moldvában. Magyar mise Lujzikalagorban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2003. február 8.

Szent István király 1009-ben alapította az Erdélyi Püspökséget, amelynek nevét román nyomásra 1932-ben Gyulafehérvári Püspökségre változtatták. A 9 megyét magába foglaló egyházmegye 1991-ben érsekségi rangot kapott, ami egyben azt is jelenti: nincs alárendelve Bukarestnek. Az egyházmegyei hitéletről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyilatkozott. Az érsekség területén Maros, Hargita és Kovászna megye alkotja a klasszikus Székelyföldet, míg Beszterce-Naszód, Kolozs, Alsó-Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megyék képezik a szórványvidéket. Az 1992-es népszámlálás 491 ezer, a legutóbbi 441 ezer római katolikust talált az egyházmegyében. Természetesen Székelyföld alkotja a katolikus tömböt, ahol közel 350 ezer katolikus hívő él. Az egyházmegye székhelye, Gyulafehérvár is erősen szórványnak számít, a 70 ezer lakosból csupán 2300 magyar, s a fele katolikus. A gyulafehérvári székesegyház egyedüli a Szent István által alapított 10 egyházmegye székesegyházai közül, mert megmaradt a XI. század végi román stílusában, a tatárjárás utáni restaurálással, valamint a reneszánsz, illetve gótikus-reneszánsz bővítéssel. A magyar kormány felvállalta székesegyház restaurálásának a finanszírozását. A kommunista időkben az erdélyi katolikus templomokban tilos volt románul prédikálni, nehogy a hivatalosan ortodoxokká nyilvánított görög katolikusok továbbra is katolikus templomba járjanak. Moldvában fordítva volt, ott nemcsak az állam, hanem az egyház is tiltotta a magyar nyelvű prédikációt. Jelenleg négy katolikus és két református püspökség őrködik a magyar hívek fölött, de figyelembe kell venni a 90 ezer lelket számláló unitárius, valamint a 33 ezer fős magyar zsinatpresbiteri evangélikus egyházat is. Amikor Ceausescu rájött, mennyivel hatékonyabb lehetne az asszimiláció, ha román nyelvű liturgia folyna a katolikus templomokban, tömegesen kezdték a Zsil völgyébe telepíteni a moldvai katolikus csángókat, akik egymás között magyarul beszéltek, de amint papot látnak, románra fordítják a szót. A moldvai magyar csángók követelték ki mindenhol a román nyelvű szentmisét, ahova 1973 után a görög katolikusok is eljártak. Jelenleg részükre 22 plébánián tartanak román nyelvű szentmisét. Noha 50 évvel ezelőtt Erdélyben még ismeretlen fogalom volt a román római katolikus, csakhogy Trianon óta Dél-Erdélyben a vegyes házasságban született gyermekek közös nyelve a román lett, de megtartják a vallásukat. Ugyanakkor jelentős azoknak a görög katolikusoknak is a száma, akik a múlt rezsimben a magyar templomokba jártak, most nem hajlandók visszatérni az egyházukba, mert nem ismerik a rítust, elszoktak a bizánci szertartástól. Romániában van két román római katolikus püspökség, a bukaresti és a jászvásári, amelyek területén magyar nyelvű szentmise egyedül Bukarestben van a Varatia templomban, ahol a német nyelvű szentmisét is tartják. Az olaszok és franciák Bukarestben saját plébániával rendelkeznek, ellentétben a magyarokkal. Moldvában egyébként van német nyelvű mise a bukovinai osztrákok leszármazottai számára, illetve lengyel nyelvű is a cacicai templomban az osztrák érsek által lengyel bányászok számára létrehozott templomban, ahol a feliratok eredetiek ugyan, csakhogy lengyelül már csupán néhány idős ember ért. /Balta János: Ezer év Isten szolgálatában (I.) A Gyulafehérvári Érsekség jelene. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2003. február 28.

Az 1999-ben létrejött Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld és a Moldvai Magyarság havonta megjelenő folyóiratok mellett olyan dokumentumok újrakiadását vállalta, mint a Csíki Székely Krónika, az 1902-es Tusnádi Székely Kongresszus, és Vitos Mózes Csíkmegyei Füzetek. A kiadó másik fő célkitűzése a Moldvában élő csángómagyarok kultúrájának, történelmének megismertetése. Duma István András, a klézsei csángó költő Én országom Moldova verseskötete kezdte a sort, majd ezt követte Az ember ott a legfájóbb magyar címet viselő, csángómagyarokról szóló versantológia. Elindítják a moldvai katolikusok történelméről szóló dokumentumok kiadását Bibliotheca Moldaviensis néven. A kötetek kétnyelvűek /magyar és román/. Az első kötet Zöld Péter jelentése, aki megírta a moldvai magyarok történetét 1420-ig visszamenően. Gh. I. Nastase Ungurii din Moldova la 1646 dupa "Codex Bandinus" (A moldvai magyarok 1646-ban a Bandinus-kódex tudósítása alapján) című tanulmányának eredeti, román nyelvű kiadása és magyar nyelvre való fordítása szerepel másodikként a tervben. Gh. I. Nastase, a iasi-i egyetem történész professzora volt, aki az 1926-os egyházi összeírások alapján elkészítette Moldva magyarlakta településeinek térképét, és adatait összevetve Bandinus püspök adataival, megpróbált fényt deríteni a moldvai magyar betelepedés folyamatára. A Codex Bandinus a legszámottevőbb jelentés a moldvai csángómagyarok sorsáról, mely Bandinus Márk marcionapolisi érsek, misszionárius főpap tollából származik, aki 1646-1647-es moldvai pasztorációs útja tapasztalatairól számolt be a Szentszéknek. A tervekben szerepel még Radu Rosetti: Despre Unguri si episcopiile catolice din Moldova (A magyarokról és a moldvai katolikus püspökségekről) című tanulmánya, Veszely-Imets-Kovács utazása Moldva-Oláhhonban; Auner Károly, Petrás Incze János, Weigand Gustav, Ioan Ferent, Veress Endre, Lükő Gábor, Bitay Árpád munkái, tanulmányai. /Mirk Szidónia-Kata: Bibliotheca Moldaviensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2003. április 24.

Ápr. 16-án a bukaresti Petőfi Házban Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartott előadást a magyar-román párbeszédről. Az est házigazdája, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal vezetője, bevezetőjében Demény Lajos közéleti tevékenységét méltatta. Demény Lajos előadásának alapja az a magyarságot bemutató konferencia volt, melyet a Bukaresti Egyetem Történelem Karán tartottak meg jeles magyar és román előadók részvételével. Ennek anyagát foglalta össze a történész. A konferencián Lukács Antal utalt a Bod Péter erdélyi románok történetét bemutató írására. Marius Diaconescu csángókról szóló előadásában a moldvai magyarok elrománosításában a z olasz papok szerepét mutatta be. A XIX. században Iasi-ban létrehozott katolikus püspökség szemináriumáról a 1903-1904-ben ide látogató Ion Ciocan tanfelügyelő feljegyezte, hogy az itt tanuló csángó gyerekek nem mehetnek haza, szüleik havi egy alkalommal látogathatják meg őket, amikor felügyelet alatt és csak románul beszélhetnek velük. Innen kerülnek ki azok a katolikus papok, akik a lelkészi tevékenységeket végezték és végzik ma is Moldvában. Érdemes odafigyelni arra, hogy Lahovari és Brateanu a XIX-XX. században még Bákóról írva 20 000 magyar lakosról beszélt, akik nem tudnak románul. Demény Lajos még elmondta: a valódi párbeszéd létrejöttéhez elengedhetelenül fontos mindkét nép részéről a másikkal kapcsolatos előítéletekről való lemondás. /Gáspár Hajnal: Demény Lajos a magyar-román párbeszédről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24.

2004. január 6.

Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Alapítvány elnöke kifejtette, el kellett oszlatni az emberekben a félelmet, a gyanakvást, közösséget kellett teremteni a csángó falvakban. Így azok, akik felvállalták a harcot, már maguk mögött tudhattak egy csoportot. A pápai nagykövet már leszögezte, hogy, ha arra igény lesz, megteremthető a magyar nyelvű misézés lehetősége. Ez persze csak elvi álláspont, további erőfeszítésekre is szükség lesz, hogy ez gyakorlattá váljon. Tudni kell: a iasi-i püspökség igen fiatal, 1948-ban létesült, és félti hatalmát, tart attól, hogy a mi vidékünk esetleg Erdély felé kacsint. Ezek a moldvai papok csaknem mind identitásválságban és -zavarban élnek. Azok ugyanis, akik teljesen elfelejtették anyanyelvüket, valószínűleg belenyugszanak, hogy ők románok, de azok, akik tudják, mint Gherghel püspök is, hogy nem román eredetűek, talán nehezen néznek szembe önmagukkal. Pusztinában például két éve indult be a magyar nyelv oktatása, heti három órában, ami csak valamivel több a semminél. Az állam valamit engedett, az egyház hajthatatlan. A nuncius segítene, de nem nagyon tud. A nuncius bevallotta: nem gondolta, hogy ekkora lesz az ellenállás a moldvai papok részéről, és hozzátette: úgy látszik, hogy ezeknek meg kell térniök. Nyisztor Tinka hangsúlyozta: katolikusként azt várná el tőlük, nézzenek szembe önmagukkal, és legalább lelkiismeretük előtt tisztázzák, miért vállalták fel az erőszakos románosítást. /Gyarmath János: Ha aprók is, mégicsak sikerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2004. november 9.

A moldvai katolikus egyház vezetősége továbbra is elfogadhatatlannak tartja az ottani csángók igényét, hogy magyar nyelven hallgathassanak misét, és magyarul énekelhessék egyházi énekeiket – állapította meg Varga Andrea történész. A magyarországi kutató, aki tíz éve dolgozik Romániában elmondta: az Európa Tanács 1521-es ajánlása – amely elismerte a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában – abból indul ki, hogy a csángók római katolikus vallású, nem homogén csoportot alkotnak. A szervezet ezért azt ajánlja, hogy lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű – magyar – római katolikus misék hallgatására és arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. ,,Ezeket az ajánlásokat a moldvai római katolikus egyház vezetősége sajátságosan értelmezi, vagyis elfogadhatatlannak tartja, hogy híveinek öt százaléka igényli ezt a lehetőséget” – mondta a történész. /Moldvában csak románul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

2004. november 27.

Petíciót adott át és felszólalt a magyar nyelvű szentmisék bevezetéséért a moldvai Pusztina település civil szervezetének küldötte a iasi-i római katolikus egyházmegye zsinatán. Még nem volt példa arra, hogy magas szintű romániai egyházi fórumon meghallgassák a magyar ajkú csángók anyanyelvű liturgiára vonatkozó kérését. A római katolikus csángó magyar népcsoport minden településén románul miséznek a papok. /Csángó petíció. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

2005. március 2.

A romániai magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedések, mulasztások és törvények is helyet kaptak abban az emberi jogok helyzetéről készített országjelentésben, amelyet az amerikai Külügyminisztérium tett közzé Washingtonban. A dokumentum bírálja az ország jelenlegi vezetését: „Bár az alkotmány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a gyakorlatban a bírák a politikai szféra állandó nyomásának vannak kitéve. „ A széles körű korrupció továbbra is probléma, annak ellenére, hogy az új kormány kezdetben – sajnos csak részleges – lépéseket tett ennek felszámolása érdekében” – áll a jelentésben. A román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott egyházi, közösségi és magánjavak visszaszolgáltatását. A romániai egyházak által visszaigényelt 7568 ingatlan közül a kormány által felállított restitúciós bizottság mindezidáig csak 574 esetben hozott pozitív döntést. A négy történelmi magyar egyháznak a kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán húszat vehettek birtokba. A bizottság újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de a restitúció nagyon kevés esetben történt meg. Románia megrovásban részesült diszkriminatív választási törvénye miatt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás – többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – indulását a tavaly nyári helyi választásokon. „Az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. Mindeközben a romániai magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapította meg az amerikai külügyi jelentés. A csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása elé gördített akadályoknak is nagy teret biztosított a washingtoni jelentés. „Egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az ide vonatkozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002–2003-as tanévben létrehoztak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsén, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a Iasi-i Római Katolikus Püspökség ellenkezése miatt” – áll az országjelentésben. /Elmarasztalja Romániát az amerikai országjelentés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

2005. október 28.

A Iasi-i Római Katolikus Püspökség hátrányos megkülönböztetésben részesíti a moldvai csángókat, amikor megtagadja tőlük az anyanyelvi egyházi szertartásokat, állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács október 27-i ülésén, amikor a pusztinai Szent István Egyesület beadványát és az azzal kapcsolatban összegyűjtött információkat elemezte. Asztalos Csaba, a tanács elnöke elmondta, bírságot azért nem róttak ki, mert tekintettel akartak lenni az egyházi autonómiára. A Szent István Egyesület a botrányos pusztinai temetés miatt fordult a bukaresti hatósághoz, melyről elsőként a Krónika adott hírt. A pusztinai László Katalin temetésén Irinel Iosif Iosub helyi káplán az elhunyt meggyalázására használta fel a prédikáció lehetőségét. Indulatait az váltotta ki, hogy László Katalin végakarata szerint a család magyar nyelvű virrasztást is szervezett a halott koporsója mellett. A döntés meghozatalakor jelentős súllyal esett latba az, hogy mi a gyakorlat a többi romániai római katolikus egyházmegyében. A kérdésről kikérték a többi püspök véleményét is. Kiderült, hogy valamennyi egyházmegyében több nyelven folynak az egyházi szertartások. Mi több, a iasi-i egyházmegye sem jelent kivételt, hiszen az észak-moldvai lengyel közösség számára itt is biztosítják az anyanyelvi szertartásokat. /G. Á.: Elmarasztalták csángóügyben a püspökséget. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2006. augusztus 18.

Megújult külalakban jelenik meg a Moldvai Magyarság – Gazeta ceangailor din Moldova című kétnyelvű folyóirat. Továbbra is a Hargita Kiadóhivatal adja ki, a Székelyföld Alapítvány támogatásával (igazgató: Ferenczes István), főszerkesztője Sántha Attila, szerkesztő Iancu Laura, munkatársak Bartha György, Oláh-Gál Elvira, Sylvester Lajos, grafikai szerkesztője Ádám Gyula. Duma-István András a júliusi, 7. számban Képek a csángó-magyar világból, című írásában kifejtette, hogy 1992 és 2002 között 230.000-re emelkedett a moldvai magyar eredetű katolikusok száma. Közülük a magyar nyelvet beszélő katolikusok lélekszáma 70.000 lehet, akik között a 18 éven aluliak aránya 50 százalék, azaz 35.000. Így iskoláskorú kb. 20-22.000 fő, ez a moldvai magyarság igazi potenciálja, és nem 9.000. A magyar oktatási programban 12-13 faluról esik szó, valójában 60-70 falu van, ahol még beszélik a magyar nyelvet. A másik oldalon viszont a Iasi Püspökségnek van 13 óvodája, 5 középiskolája, két felsőoktatási intézménye és egy egyeteme. Itt nem tanítják a csángók eredeti történelmét, sem a magyar nyelvet, hanem valami teljesen mást. /b.d.: A másik gépezet is működik. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2006. december 13.

Hírek szerint nemsokára Pusztinába látogat Petru Gherghel, a Iasi-i Római Katolikus Püspökség püspöke. A pusztinai hívek jelentős része évtizedek óta követeli az egyházi szertartások engedélyezését magyar anyanyelven is templomukban, nincs kizárva, hogy a püspök meghozza a várva várt ajándékot, miszerint legalább vasárnap és ünnepnapokon engedélyezi egy-egy szentmise magyar nyelven történő megtartását. Ugyanakkor Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület vezetőjének megkeresésére Benchea Augustin, a pusztinai plébános nem tudta (vagy nem akarta) megerősíteni a hírt, miszerint Pusztinába látogatna püspöke. Sérelmeik orvoslása érdekében a pusztinai hívek egy csoportja október elején küldöttséget menesztett a Vatikánba, ahol fogadta őket a Püspöki Kongregáció prefektusának, Giovanni Battista Re bíborosnak a titkára és Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkára is. Vatikánban nagyon meglepődtek, amikor megtudták, hogy a pusztinai hívek magyar nyelvű misét akarnak, s nem ,,csángó nyelvű” misét, amint előzőleg tájékoztatta őket Petru Gherghel püspök. /Erőss Péter: Feljön a pusztinai magyarok csillaga? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./ A jászvásári római katolikus püspök, Petru Gherghel betűrendi sorrendben látogatja végig a kerület plébániáit, és akkor megy Pusztinába, amikor ábécé szerint ez a falu következik – szögezte le Cadar Cornel püspöki tanácsos. Az egyházfő múlt héten Ploskucénybe látogatott, következik a többi p betűs település, néhány hét múlva Pusztinára is sor kerül. /(fekete): Kánoni vizitáció, és nem több. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

2007. március 24.

Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke április 22-én, a déli szentmise után figyelemfelkeltő kerékpáros zarándoklatra indul Budapestről, a Szent István Bazilika elől. „A Kárpátoktól Keletre élő mélyen hívő, római katolikus csángómagyar testvéreink nem hallgathatnak magyar anyanyelvükön misét és nem vehetnek részt anyanyelvükön egyházi szertartásokon, csak románul. Ezért ha záros határidőn belül nem sikerül a csángó testvéreink életvitelét alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét legalább részben magyarra váltani, a jelenleg 16 faluban működő oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást” – olvasható felhívásában. A kerékpáros zarándoklat útvonala Magyarországon érinti a fő észak-dunántúli római katolikus egyházi központokat, Bécsen és Velencén keresztül eléri a Vatikánt, majd visszafelé Déva érintésével Gyulafehérvárra, az erdélyi római katolikus egyház központjába érkezik. Ezután Kolozsváron át pünkösd szombatján Csíksomlyóra ér, majd a Békási-szorosnál átlépi az ezeréves országhatárt. A következő fontos állomás Iasi, a római katolikus egyház moldvai központja. Az útvonal ezt követően fordul Bákó, a moldvai csángóság közigazgatási központja felé, majd továbbmegy minden olyan faluba, ahol magyar oktatás zajlik, és ahol az utcán magyar szó hallatszik. /Kerékpárral a moldvai magyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2007. május 14.

Magyar szó nem hangzott el ugyan a pusztinai templomban május 13-án a misén, a szertartás befejeztével azonban Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az Árpád-házi Szt. Erzsébet Római Katolikus Líceum igazgatója előbb románul, majd magyarul is megköszönte a pusztinaiaknak, hogy jó keresztény és jó katolikus gyermekeket írattak az általa vezetett iskolába. Így hosszú évtizedek óta először történt meg, hogy – bár a szentmise szertartásán kívül – felszentelt pap, hivatalos minőségében magyarul szólhatott a hívekhez a pusztinai templomban. A helybéliek elmondása szerint arra sem volt eddig példa, hogy magyar papot román nyelven engedjenek misézni. „Magyar szót a templomban utoljára leánykakoromban hallottam, pedig elmúltam már nyolcvanéves” – mondta egy botra támaszkodó néni. A pusztinaiak évek óta kérik a magyar misét a iasi-i püspökségtől és a Vatikántól, egyelőre azonban a háromszáz aláírással hitelesített kérvények nem jártak eredménnyel. „A faluban mindenkinek magyar az anyanyelve, mégis többen románnak tartják magukat. A fiatalokat csak románul tanítják, ezért sokan vannak, akik nem szeretik az anyanyelvüket” – mondta Bálint Marika. A pusztinaiak sajátos nyelvi önazonosságához legújabban a tömeges külföldi munkavállalás hozott újabb adalékot: 23 szülő az olasz nyelv anyanyelvként való oktatását kérte nemrég a megyei tanfelügyelőségtől, arra hivatkozva, hogy ők Olaszországban dolgoznak, és szeretnék magukkal vinni majd a gyerekeiket is. Az ünnepi miséről távozók azonban többnyire egyszerre beszéltek magyarul és románul. A templomban magyar nyelven elhangzott beszéd kapcsán többen elmondták: többet, esetleg magyar–román vegyes nyelvű misét vártak, de a mai napot is eredménynek tartják. A helybeliek büszkék voltak arra, hogy a Gyimesközéplokon tanuló diákok jól teljesítettek, és arra, hogy ez magyarul is elhangozhatott a templomban. Idén hat pusztinai diák érettségizik Gyimesközéplokon. Átadta a moldvai csángómagyarok anyanyelvű miséjéért megfogalmazott petíciót a Vatikánban Ferkó Zoltán. A Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke kerékpárral jutott el a Vatikánba, ahol Pietro Parolin szentszéki külügyminiszter-helyettes fogadta. Ferkó szerint Parolin részleteiben is ismeri a helyzetet, és arra biztatta a zarándoklat résztvevőit, hogy helyben, konfliktusok nélkül próbálják meg a kérdést rendezni. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy közvetíteni fogja a kérést a bukaresti nunciatúrára, illetve a jászvásári püspökségre. /Kovács Csaba: Mise helyett csak szavak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2007. május 15.

Nem harccal, küzdelemmel, hanem apró lépéseken keresztül, diplomáciával lehet eredményeket elérni a moldvai magyarok anyanyelvű miséjének elfogadtatása terén. Berszán Lajos, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója és pusztinai diákjai május 13-án, vasárnap megtettek egy ilyen lépést. Május 13-án ünnepelte a iasi-i püspökség a betegek vasárnapját. Ezért a pusztinai templom zsúfolásig tele volt. – A magyarul mondott Dicsértessék a Jézus Krisztus köszönésre egy kis szünet után szintén magyarul válaszoltak a hívek – mesélte örömmel Berszán Lajos. Berszán Lajos a szentmise után örömmel beszélgetett magyarul Pusztina plébánosával. /Takács Éva: Mise a diákokért Pusztinán. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2007. május 24.

Marosvásárhelyre érkezett a Vatikánból kerékpárral visszatérő Ferkó Zoltán. Marosvásárhelyig 31 nap alatt összesen 2717 kilométert kerékpározott Ferkó Zoltán magyarországi tanár, aki a csíksomlyói búcsúra tart. Jövő héten a iasi-i római katolikus püspökségre látogat, és átnyújtja azt a beadványt, amelyet Rómában XVI. Benedek pápához is eljuttatott. Ebben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel együtt az anyanyelvű misék engedélyeztetését kéri a moldvai csángók számára. „Kerékpáros zarándokutam célja, hogy segítsek abban a küzdelemben, amelyet a csángó közösség hosszú ideje vív a magyar nyelvű misék bevezetéséért. Meggyőződésem, hogy annak, amit a Szentírás, az alkotmány és nem utolsó sorban a józan ész diktál, előbb-utóbb meg kell valósulnia” – adott hangot reményének a 31 éves fiatalember, aki két éven keresztül a Bákó megyei Lábnyikon tanított magyar nyelvet. Ott ismerkedett meg az ellentmondásos helyzettel, hogy az egész faluban magyarul beszéltek – egyetlen hely kivételével. „Ez a hely sajnos a templom. De a Vatikánból kapott biztatások után remélem, hogy a felemás helyzet megoldódik” – mondta el Ferkó Zoltán. Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanárának osztálya a város maroskeresztúri bejáratánál várta a zarándokot. A főtéren összegyűltek autogramot kértek Ferkó Zoltántól. A helyszínen pillanatok alatt megjelenő közösségi rendőrök a magyarországi állampolgár útlevelére voltak kíváncsiak. A rendfenntartók ellentmondást nem tűrő hangnemben felkérték, hagyja el a város főterét, és amennyiben a fogadtatására érkezőkkel akar beszélgetni, menjen be a plébánia udvarára, ahol Csató Béla főesperes várja. Az újságíró érdeklődésére, hogy Romániában melyik törvény alapján utasítanak ki közterületről valakit, aki a járókelőkkel és az újságírókkal beszélget, a közösségi rendőrök nem tudtak választ adni. „Nem az a baj, hogy az újságírókkal beszélget, hanem az, hogy sokan gyűltek össze” – próbált érvelni a mintegy tíz-tizenkét fős tömegre mutatva Moldován Péter közösségi rendőr, aki szerint a megjelentek nem kértek a városházán gyülekezési engedélyt. Kiss Dénes szervező azonban bemutatta az okiratot, melyben időben a helyi rendőrség tudomására hozták, hogy Ferkó Zoltán – a forgalmi tilalomra való tekintettel kerékpárját maga előtt tolva –a főtérre érkezik. /Szucher Ervin: Kérdőre vont zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2007. augusztus 8.

Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője felháborítónak tartja a cikkben (Apasággal vádolják Tisztit, Krónika, 2007. aug. 2.) idézett nyílt levelet, ez az emberi méltóságot is mélyen sértő förmedvényt. És teszik ezt egy mozgalom, platform nevében. Miféle párt, mozgalom, platform lehet az, miféle tagsága van, hogy megengedik elnöküknek és alelnöküknek ezt a hangnemet, ezt a zsigeri gyűlölettel teli beszédmódot? A Kelemen Kálmán elnök és Bárányi Ferenc alelnök által aláírt nyílt levélben az állították, hogy Gergely István plébánosnak gyereke van, ezért helyezik el. Az állították, hogy Jakubinyi György érsek ezt nem tette publikussá. Honnan tudják ezt, kérdezte Ferenczes István. Azt írják tovább a kereszténydemokrata mozgalmárok, hogy Gergely Istvánt a Lázár-lovagrend kizárta tagjai közül. Nem írták meg, hogy ezt kizárólag a jászvásári püspökség nyomására tették, azért, mert Tiszti időközönként magyarul misézett a csángómagyaroknak. /Ferenczes István, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője: Feszítsd meg? Olvasói levelek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

2007. szeptember 5.

Hatvan éve jelenik meg Bukarestben magyar napilap: 1947. szeptember 1-jén alapították a Romániai Magyar Szót. A dokumentumok rendelkezésükre bocsátásáért köszönetet mondott a lap Varga Andrea és Vincze Gábor történészeknek. A moldvai csángók esetében a beolvasztási törekvések még hangsúlyosabban jelentkeztek. A katolikus csángók egy régi magyar dialektust beszélnek, a 19. század elején (1859-es moldvai népszámlálási adatok szerint) mintegy 18 ezren voltak. A katolikus hívek száma ugyanakkor Moldvában 22-23 ezerre volt tehető, és a csángók mellett kis számban ugyan, de cseh, olasz, orosz és német katolikusok is alkották. Dumitru Martinas romántanár könyvében a csángók román eredetét próbálta bizonyítani. A hetvenes években történészek egész sorát mozgósították a román történelem kozmetikázására. Ekkor adták ki újra Martinas könyvét, a kézirathoz viszonyítva néhány ponton megváltoztatták annak érdekében, hogy teljesen megfeleljen az akkori hatalom szájízének. Szakértők szerint ez a történelem hamisító offenzíva a Szekuritáté 0544-es katonai alakulatának és a félretájékoztatással foglalkozó D osztályának műve, ehhez nyilvánvalóan egyházi vezetők is hozzájárultak. A görög katolikus felekezet megszüntetésével több mint 800 templomot és több mint másfél millió hívőt nyert az ortodox egyház, ugyanis az elkobzott javakat ők kapták meg. A csángók beolvasztása érdekében a Szekuritáté a klérus soraiba beszervezett informátorokból álló aktív és nagy létszámú hálózattal dolgozott. Eleinte a bebörtönzött papokat szervezték be, nyomásgyakorlással vagy ígéretekkel nagyszámú nyilatkozatot sikerült begyűjteni a szabadulás utáni együttműködésről. 1964 után az együttműködési nyilatkozatokat önkéntes alapon íratták alá, ezek nagy része előjogok (külföldi utak, jobb parókia vagy tisztség, személyes vagy a parókiának kedvező anyagi előnyök) ígérete ellenében született. A moldvai katolikus egyház 1857 óta folyamatosan, több-kevesebb engedmény és adomány fejében lemondott híveinek egy jelentős részéről: a csángókról és a XVIII. század folyamán Moldvában letelepült székelyekről. /Magyar sors Moldvában. 60 év. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2008. január 18.

Különös jelentősége volt az Európai Parlament (EP) kisebbségi munkacsoportjának (Intergroup) január 17-i ülése Strasbourgban, mert a kisebbségvédelem két fontos egyezményének, a Kisebbségi Keretegyezménynek és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának tízéves évfordulója alkalmából értékelte az eredményeket – szögezték le Gál Kinga és Tőkés László EP-képviselők közleményükben. Gál Kinga hangsúlyozta: a két dokumentum nagyban hozzájárult a kisebbségvédelem és a nyelvi jogok európai elfogadtatásához. Tőkés László felhívta a figyelmet a moldvai csángók helyzetére, amely hasonlít a Timok-völgyi románok, valamint a görögországi és a bulgáriai macedónok helyzetére. Külön is kitért az egyházak ezen nemzeti közösségekhez való viszonyára, és példaként hozta fel a moldvai román katolikus egyház negatív magatartását. Javasolta, hogy a Balkán országaiban tapasztalható kisebbségellenes gyakorlattal átfogó keretben, külön foglalkozzon a munkacsoport. Az ülés végén az elnök bejelentette, hogy a munkacsoport hamarosan napirendre tűzi a moldvai csángók ügyét. Sógor Csaba szerint „hasznos dolog, ha az Intergroupban nemcsak a magyar problémákról esik szó, hanem a többi európai kisebbségről is, úgy mint a görögországi macedónokról, szerbiai timokvölgyi románokról és koszovói albánokról, finnországi svédekről”. /Kisebbségvédelemről az Intergroup munkacsoportjában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2008. április 14.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Bákóban Bogdan Olteanu képviselőházi házelnökkel találkozott, akivel közösen az anyanyelvű misézés érdekében petícióban fordulnak a Vatikánhoz. A bákói találkozó legfontosabb témája a csángóföldi magyar oktatás volt, de a házelnökök abban is megegyeztek, ha a csángómagyar közösség részéről megfogalmazódik az igény, az anyanyelvű misézés érdekében közös petícióban fordulnak a Vatikánhoz. „Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk a kisebbségi jogok helyi érvényesülése akadályainak elhárításában, és köszönöm az elnök úrnak, hogy támogatja a kisebbségi identitás megőrzéséhez szükséges nyelvi oktatást „ – mondta Szili Katalin. A házelnökök Lészpedre látogattak, ahol a csángó gyermekek román és magyar nyelvű műsorral várták a vendégeket. A helyi magyar oktató elmondása szerint Lészped volt az utolsó település Csángóföldön, ahol 1950-ben megszüntették a magyar oktatást. A magyar parlament egymillió forinttal kívánja támogatni a Moldvai Csángómagyarok Szövetséget (MCSMSZ) – jelentette Szili Katalin. Szili Katalin elmondta: a látogatás „diplomáciai premier” is volt, mert nem volt még példa arra, hogy e Kárpátokon túli régióban bármikor is hivatalos látogatást tett volna magas rangú parlamenti delegáció. /Román nyitás csángóéknál. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ „Az elmúlt tíz évben nagyon sok próbálkozás volt a magyar nyelvű misézés engedélyezése érdekében. Elsősorban a pusztinaiak kérték, és a Vatikánba is eljuttatták kéréseiket, de mindig azt a választ kapták, hogy a kérdés a iasi-i püspökség hatáskörébe tartozik, ahonnan azonban nem adtak rá engedélyt” – idézte fel Hegyeli. /Székely Zita: Házelnökök összefogása a magyar misézésért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998