udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 90 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Igazsagugyi Miniszterium (Romania)

1991. április 23.

Románia állambiztonsági törvénytervezetén dolgozik a parlament. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelezettsége, hogy besúgóvá váljon, együttműködve a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével /SRI-vel, SIE-vel /Külföldi Információs Szolgálat/, SPP-vel /Õrzési és Megóvási Szolgálat/, a Védelmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal. A felsorolt szakintézmények koordinátora a CSAT /Legfelsőbb Védelmi Tanács/ lenne, az államelnöknek alárendelve. /Florin Gabriel Marculescu: Cinismul puterii. = Romania Libera, ápr.23./

1992. január 12.

Az RMDSZ Országos Elnöksége jan. 11-12-én Marosvásárhelyen ülésezett. Áttekintették a népszámlálással kapcsolatos problémákat, tárgyaltak a helyhatósági választások tennivalóiról. Tudomásul vették, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az RMDSZ tagszervezeteként kíván működni. - A nehézkes tagdíjfizetések komoly gondot jelentenek. Állást foglaltak Tőkés László és más RMDSZ vezetők elleni támadások, fenyegetések ügyében, kérve a hatóságokat, tegyenek meg mindent az érintett személyek emberi méltósága és élete védelméért. Foglalkoztak az erdőcsinádi letartóztatottak ügyével, s mivel nem biztosítottak velük kapcsolatban a pártatlan ítélethozatal feltételei, az elnökség az igazságügyminisztériumhoz fordult. Jogsértőnek értékelték Király Károly mandátumtól megfosztását. /Elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1992. december 10.

A magyar Igazságügyi Minisztérium cáfolta néhány napilap értesülését, hogy elutasítják Alexandru Dragici volt belügyminiszter kiadatását. A minisztérium nov. 2-i levelében kiegészítő adatokat kért a román igazságügyi minisztériumtól, ezeket az adatokat azonban még nem kapta meg. /Új Magyarország, dec. 10./

1993. május 26.

A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./

1993. október 26.

Okt. 26-án tárgyalt a kormányon levő Társadalmi Demokrácia Pártja és a Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal a kormányban való részvételről, megállapodás nem született. Funarék a kétnyelvű feliratok betiltását követelték, továbbá öt tárcát. A kormánypárt azt kérte, hogy mérsékeljék kisebbség-ellenességüket, ne támadják Iliescu elnököt. - A várható sztrájkhullámra tekintettel az igazságügyminisztérium szigorú rendeletet dolgozott ki: az illegális sztrájkakciók szervezőit 5-20 év közötti börtönnel sújtják. /Magyar Hírlap, okt. 28./

1995. április 12.

Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa évek óta folytat magánnyomozást a titkosszolgálatokkal kapcsolatban. Ismeretei szerint kilenc titkosszolgálat létezik Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ Magureanuval az élen, az elnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével (ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Decebal Ilina tábornok irányításával, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, vezetőjük Victor Negulescu tábornok, Külföldi Hírszerző Szolgálat, élén Ioan Talpes altábornaggyal, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0215/ és a közelmúltban alakult Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügyminisztériumi szolgálat a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága /U.M. 0400/, élén Chis vezérőrnagy, valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat, Coman ezredes irányításával. - Minden jel szerint most alakul a tizedik titkosszolgálat, az antiterrorista alakulat, bár az SRI-n belül is működik egy ilyen részleg. Tirgu-Jiuban beindult az SRI iskolája, a Hírszerzési Líceum. Ebben a kilenc szolgálatban több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozik. Cornel Ivanciuc szerint a primér információkat - minden állampolgárról - az SRI, illetve a katonaság őrzi. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. augusztus 30.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa aug. 30-án Sorin Ionescu oktatásügyi államtitkárral tárgyalt az oktatási törvényről, de utána nem volt hajlandó nyilatkozni. A főbiztos megbeszélést folytatott az igazságügyminisztériumi tisztviselőkkel is, a cigánysággal kapcsolatban érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1995. augusztus 30.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa aug. 30-án Sorin Ionescu oktatásügyi államtitkárral tárgyalt az oktatási törvényről, de utána nem volt hajlandó nyilatkozni. A főbiztos megbeszélést folytatott az igazságügyminisztériumi tisztviselőkkel is, a cigánysággal kapcsolatban érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1995. december 13.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöksége nov. 29-én levelet intézett Iliescu államelnökhöz, amelyben emlékeztette a hét ártatlanul elítélt zetelaki magyar esetére és a közel negyven napja éhségsztrájkoló Katona Ádám hozzá intézett levelére, kérve az elnököt: "Románia minden állampolgára iránti felelősségérzetét terjessze ki Katona Ádámra is." Az Államelnöki Hivatal válaszlevelében közölte, hogy zetelaki elítéltek kérelme igazságügyminisztériumi kivizsgálás alatt van, semmilyen politikai nyomást nem lehet figyelembe venni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1996. március 6.

A szenátus elfogadta a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységére vonatkozó törvénytervezetet. Szabó Károly szenátor, aki számtalan indítvánnyal igyekezett javítani a tervezeten, felvázolta a hírszerző szolgálatok mai helyzetét. 1989 után egy ideig a hadsereghez kerültek, majd sorra újraalakultak, más-más elnevezéssel. Az idők folyamán a titkosszolgálatok elburjánoztak, mára áttekinthetetlenekké váltak. Koordinálásukat nem a parlament, hanem a Legfelsőbb Védelmi Tanács végzi, amely összefogja mindegyiket. Ezek a titkosszolgálatok nem állnak parlamenti ellenőrzés alatt. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ a belföldi hírszerzésre szakosodott, de hozzátartozik az antiterrorista tevékenység is. A 0215 nevű szervezet belügyminisztériumi hivatalként szerepel. A nemzetbiztonsági törvény megszabja, hogy bizonyos minisztériumok, főhivatalok szervezhetnek hírszerző hivatalokat. A parlament nem foglalkozott az igazságügyminisztériumhoz tartozó börtönparancsnokság tájékoztató hivatalával sem, itt is felmerülnek alkotmányossági kérdőjelek. A katonai hírszerzés törvényességi helyzete azzal részben megoldott, hogy működéséért felel a védelmi miniszter. - Jellemző, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal tervezete nem a kormánytól érkezett a parlamentbe, hanem maga a hivatal állította össze a tervezetet, azzal, hogy tevékenysége a Legfelső Védelmi Tanácshoz tartozik. /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28. - folytatása:/ A parlamentben foglalkoztak a Külügyi Hírszerző Szolgálattal. amely a Legfelsőbb Védelmi Tanács hatáskörébe tartozik, így a parlamenti ellenőrzés nem lesz olyan mértékű, amilyen a társadalom szempontjából szükséges lenne. Ez a hivatal a volt titkosrendőrség /Securitate/ külügyi osztályának felel meg, azzal a különbséggel, hogy megemelték a rangját, igazgatójának pedig miniszteri címe és hatásköre van. A parlamenti vita során Szabó Károly feltette a kérdést, hogy ez a hivatal folytatja-e elődje munkáját, amely ellenőrizte a disszidenseket, adott esetben a likvidálásukban is közreműködött. A szenátusi többség hanyagul túlment ezeken a kérdéseken. Szabó Károly a törvényjavaslat ellen szavazott, de a többség, beleértve az ellenzék jelentős hányadát, elfogadta a törvényt. /Orient Expressz (Bukarest), márc. 6./

1996. április 4.

Az RTDP úgy értékeli, hogy a főügyészség és az Igazságügyi Minisztérium halogatja Corneliu Vadim Tudor szenátor parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését célzó eljárást - mondotta Ioan Solcanu, az RTDP alelnöke. A főügyészség nem nyújtotta be a parlamenthez a szükséges dokumentációt a helyzet érdembeni kivizsgálása nyomán. Solcanu szerint az igazságügy-mininiszternek kérést kellett volna előterjesztenie C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséért az NRP-vezér elleni több tucat ügyirat alapján. Solcanu nem érti, hogy C. V. Tudor miért nem mond le önként mentelmi jogáról, ha tevékenységére érvényes érvei vannak. /Halogatják a nagyromániás pártvezér mentelmi jogának felfüggesztését. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

1997. február 6.

A Szenátus febr. 10-i ülésén, a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Szabó Károly Szatmár megyei és Frunda György Maros megyei szenátor szólalt fel. Szabó Károly az államelnöki és ekként a fegyveres erők főparancsnoki tisztségét hat éven át betöltő Ion Iliescu tevékenységére visszatérve, arra hívta fel a figyelmet, hogy ez alatt a hat év alatt a hadsereg, a belügy- és az igazságügyi minisztérium, valamint a különféle hírszerző szolgálatok keretében szolgáló román tábornoki kar banánköztársasági méreteket is meghaladó mértékben gyarapodott, illetve lépett elő a ranglétrán. Frunda György az állami tulajdonban lévő lakásoknak a bérlők számára kedvezményes áron történő, folyamatban lévő eladásával kapcsolatban az egykori nomenklaturisták számára épített és jelenleg is általuk lakott marosvásárhelyi villáknak a rendelkezések hatálya alóli kivételezését és helyhatósági protokoll-lakásokká minősítését szorgalmazta. Ugyanaznap dr. Csapó József Bihar megyei szenátor interpellációt intézett a tanügyminiszterhez. Annak a miniszteri rendeletnek a módosítását igényelte, amely nem terjeszti ki a magánegyetemeken tanuló hallgatókra a Tanügyi törvény által minden diák számára biztosított, belföldi közszállítási eszközökre járó 50%-os fizetési kedvezményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./

1997. június 12.

Jún. 12-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak Eckstein-Kovács Péter szenátor, Elek Barna és Székely Ervin képviselő. Markó Béla bevezetőjében a közelgő madridi NATO-csúcsértekezlet kapcsán megerősítette, hogy az RMDSZ határozottan támogatja az ország euroatlanti integrációját, síkraszáll Románia mielőbbi felvételéért a NATO tagjainak sorába, ami egyként érdeke Romániának és a romániai magyarságnak. Az RMDSZ megtesz minden tőle telhetőt azért, hogy Romániát az első körben meghívják a NATO-ba. Belpolitikai téren a szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ támogatja a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, amire a reformfolyamat gyorsításához feltétlen szükség van. Beszámolt az RMSZ-frakciók tagjainak szerda esti találkozójáról Victor Ciorbea miniszterelnökkel, és a tanácskozást hasznosnak minősítette. Eckstein Kovács Péter az RMDSZ parlamenti munkájáról tartott rövid beszámolót, kiemelve, hogy az RMDSZ teljes egészében támogatta az igazságügyi minisztérium és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető által benyújtott tervezetet, majd ecsetelte a törvény célkitűzéseit és méltatta annak fontosságát. Székely Ervin a Bivolaru-ügy kapcsán az RMDSZ álláspontját világította meg a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésének kérdésében. Sajnálatosnak nevezte a képviselőház döntését, amellyel elutasította az igazságügyminiszter kérését a korrupcióval és a Román Fejlesztési Bank terhére elkövetett tetemes sikkasztással vádolt SZDRP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozóan. Kifejtette, hogy bár a 2/3-os minősített többségre vonatkozó előírás indokolt a mentelmi ügyek elbírálásában, az RMDSZ nem zárkózik el azelől, hogy csökkentsék a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges szavazatarányt az egyszerű többségre. Elek Barna az RMDSZ földtörvény-módosítással kapcsolatos álláspontját fejtette ki, kiemelve, hogy a 18-as törvény módosítását a földtörvény egyes alkotmányellenes előírásai és annak rosszhiszemű alkalmazásából fakadó igazságtalanságok és jogsértések orvoslása, mindenekelőtt az egyenlő jogok érvényesítésének igénye tette szükségessé, és ezért az RMDSZ támogatja a tervezetet, amely az eredeti törvényből hiányzó szankciókat is előír. - A kérdések főképpen a helyhatósági törvény módosításával, a tanügyi törvényt módosító tervezet helyzetével kapcsolatos fejleményekre, illetve arra vonatkoztak, hogy mivel elégedetlen az RMDSZ a megyei szintű végrehajtó szervek struktúraváltása miatt, illetve miben látja a megyei szintű koalíciós együttműködés hiányosságait. Egy kérdésre válaszolva Markó Béla nevetségesnek nevezte azt a szenátusi gazdasági szakbizottsági véleményt, hogy a kétnyelvű feliratok, helységnévtáblák felállítása túl sokba kerülne. A tanügyi törvény módosítására vonatkozóan a szövetségi elnök elmondotta, hogy a Törvényhozói Tanács túllépte hatáskörét, amikor politikai megközelítésben mondott véleményt a törvénymódosításról, és a törvény időszerűségét, opportunitását kérdőjelezte meg. A módosításoknak egyébként csak igen kis hányada vonatkozik az anyanyelvi oktatásra mondotta, azok zöme a romániai oktatás általános reformjára vonatkoznak. A szenátushoz benyújtott utolsó változat alapvetően megegyezik a koalíciós egyeztetés során elfogadott szövegváltozattal, csupán árnyalati kérdésekben lesz még szükség további egyeztetésekre hangoztatta az RMDSZ szövetségi elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 1047. sz./

1998. február 3.

A módosított földtörvény rendelkezéseinek alkalmazása során a föld- és erdő-visszaigénylési kérések határidőre való benyújtásának egyik késleltető oka a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjének rövidsége volt. Ez is szükségessé tette a határidő április 3-ig szóló meghosszabbítását. A visszaigénylésekhez szükséges bizonyító iratok megszerzésének meggyorsítása érdekében Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő személyesen fordult Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez, majd január 22-én sürgető írásbeli kérést nyújtott be. Az átiratban a Hargita megyei képviselő indítványozta a megyében működő telekkönyvi hivatalok /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz/ ügyfélfogadási órarendjének a meghosszabbítását, az érintett személyzet túlóráinak a fizetése mellett. Az RMDSZ-képviselő közbenjárása nem volt hatástalan: a csíkszeredai bíróság elnökétől, Mitrea Ibolyától származó értesülés szerint január 30-án az említett intézményhez megérkezett az Igazságügyi Minisztérium átirata, amelyben a felettes szervek a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjét munkanaponként öt órában állapítják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./

1998. július 17.

Júl. 17-én hirdetett ítéletet hogy a Maros megyei bíróság az 1993 szeptember 20-i hadrévi lincselés ügyében. A bíróság 11 vádlottra összesen 63 évi börtönbüntetést szabott ki, ám ezek egy része amnesztia hatálya alá esik. A két legsúlyosabb ítélet hét és fél évi börtönbüntetésre szól. Az ítélet nem jogerős. Haller István, a Pro Europa Liga képviselője bejelentette, hogy az ügyészségen és az Igazságügyminisztériumnál egyaránt tiltakozni fog az enyhe ítélet ellen. "Nevetséges, hogy emberölésért csak három évet üljön valaki. Cseresznyés Pált 16 évre ítélték, sokkal kisebb vétségért." A vétkeseknek csak egy töredékét büntették meg. A bíróság a per kiterjesztését kérte, az ügyészség ezt visszautasította. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ 1993. szeptember 20-án - azt követően, hogy egy roma leszúrt egy falubeli románt - a tömeg rágyújtotta a házat a tettesre és két társára, a menekülő embereket meglincselte, további 12 házat is felgyújtott, több másikat megrongált. A lincselésnek három roma áldozata lett, a falu cigány lakossága elmenekült. A nyomozás három évig egy helyben topogott, s csak az 1996 évi választások után kapott lendületet. /MTI/

1998. augusztus 17.

A Hivatalos Közlöny aug. 11-i számában megjelent kormányhatározat értelmében Nemzeti Kisebbségügyi Minisztériumközi Tanács alakul konzultatív szereppel a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett. A tanácsot a következő minisztériumok képviselőiből alakítják ki: Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, Közoktatásügyi Hivatal nemzetiségi főigazgatósága, Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi igazgatóság, Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium, Külügyminisztérium-emberjogi igazgatóság, Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzetvédelmi Minisztérium, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős főigazgatóság, vallásügyi főigazgatóság, a helyi közigazgatási főigazgatóság, európai integrációs főigazgatóság, gyerekvédelmi főigazgatóság. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal képviselője tölti be a tanács elnöki tisztét is. A tanács negyedévenként ül össze, de szükség esetén bármikor összehívható. Feladatai a kormányrendelet értelmében információszolgáltatással segíteni a kisebbségvédelmi hivatalt annak sajátos tevékenysége kifejtésében, hozzájárulni az egységes kisebbségvédelmi stratégia, illetve a roma kisebbség védelmének szentelt stratégia kidolgozásához, évi jelentést összeállítani a kisebbségvédelmi keret-egyezmény és a Románia által aláírt más nemzetközi dokumentumok, illetve a hazai kisebbségvédelmi programok előírásainak alkalmazásáról. A tanácson belül működhetnek al(szak)bizottságok. Megalakulását követő hatvan napon belül a tanács felméri az eddigi kisebbségvédelmi programok életbe ültetésének helyzetét, ugyanakkor kidolgozza és az érdekeltek tudomására hozza saját működési szabályzatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1998. augusztus 21.

Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának vezetője elmondta, hogy a kormány ülésén elfogadta azt a sürgősségi kormányrendeletet, mely négy ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozott. Markó szerint a rendelet ellen nem volt ellenvetés, a Mezőgazdasági Minisztérium végül azzal a feltétellel írta alá a rendeletet, hogy a kolozsvári mezőgazdasági főigazgatóság még három évig működhessen az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába visszakerülő ingatlanban. Ugyanakkor ülésezett a 17 közösségi ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozó kérések jogosságának megállapítására hivatott bizottság, mely tisztázta többek között a bukaresti Petőfi-Ház, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori székháza, illetve a szecselevárosi evangélikus olvasóház jogi helyzetét. Markó Attila arra is rámutatott, hogy az ingatlan-ügy rendeletekkel történő jogorvoslása ezennel lezárul, mivel előkészületben van az Igazságügyminisztérium kezdeményezte átfogó tulajdonrendezési törvény. Ezt a Kisebbségvédelmi Hivatal egyeztetni fogja az általa kidolgozott törvénytervezettel, így a kormány az ősz folyamán egyetlen törvénytervezetet terjeszt a parlament elé. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1998. szeptember 29.

Az Adevarul hivatalos forrásokra utalva megírta, hogy Barki Éva Mária, osztrák ügyvédnő tevékenységéről a Román Hírszerző Szolgálat jelentést továbbított Radu Vasile miniszterelnöknek, melynek nyomán a kormányfő nemkívánatos személynek fogja nyilvánítani az ügyvédnőt. Az összeállításban helyet kap Emil Constantinescu államelnök szept. 28-án kiadott közleménye is, amelyben rámutatott: Eva Maria Barki bécsi jogásznő az elmúlt napokban alkotmányellenes propagandát fejtett ki Romániában, a föderáció hirdetésével ugyanis nyíltan megsértette a román alkotmányt, mely kimondja a román nemzetállam egységét és oszthatatlanságát. Az elnöki hivatal közleménye leszögezte: a román államfő az ország alkotmányának védelmezőjeként nem tűr el semmiféle, az ország törvényeivel ellentétes megnyilvánulást. Emil Constantinescu felkérte a román kormányt, hogy diplomáciai úton tájékoztassa az osztrák kormányt a történtekről, ő maga pedig írásban tájékoztatja osztrák kollégáját. Az államfő egyben azt is kérte: a kormány az Igazságügyi Minisztériumon keresztül tegye meg a szükséges lépéseket, hogy a legfőbb ügyészség alkalmazza a megfelelő törvényt mindazokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, akik és amelyek megsértik a nemzeti, faji, osztály- illetve vallási alapon történő gyűlöletkeltés, a területi szeparatizmusra és a nyilvános erőszakra való bujtogatás alkotmányos tilalmát. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 29./

1998. november 26.

November 24-én az Igazságügyi Minisztérium aláírta azokat az iratokat, amelyek értelmében három ingatlan - a bukaresti Petőfi Ház, a kolozsvári Erdélyi-Múzeum Egyesület volt székháza és az Erdélyi Református Egyházkerület épülete- jogutódai immár megköthetik a "régi" tulajdonosokkal az átvételhez szükséges egyezményt. A visszaszolgáltatás módjáról Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal Jogi Főosztályának vezetője tájékoztat a lapban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1999. július 14.

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Bukarestbe utazott és júl. 12-én hivatalos megbeszéléseket tartott Valeriu Stoica igazságügyminiszterrel. A román és a magyar igazságügyi minisztérium 1997 szeptemberében írt alá együttműködési megállapodást. Ennek alapján szakértői konferenciát rendeztek a gazdaságjogról 1998 januárjában Békéscsabán, a közép- és kelet-európai igazságszolgáltatás korszerűsítésének feladatairól 1998 áprilisában Budapesten, majd szemináriumot tartottak tavaly októberben Aradon az emberi jogok európai konvenciójának, illetve az Európa Tanács emberi jogi dokumentumainak büntetőjogi alkalmazásáról. A két miniszter megállapodott a további együttműködésben. Ezek közé tartoznak a román és a magyar bírók kölcsönös látogatásai és tapasztalatcseréi, a két minisztérium szakértőinek találkozói annak érdekében, hogy kölcsönösen könnyítsék az Európai Unió normáinak megfelelő jogharmonizációt. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 13-án a bukaresti Elnöki Hivatalban találkozott Dávid Ibolya igazságügyi miniszterrel. A szövetségi elnök ismertette az RMDSZ helyzetértékelését, kormánykoalíciós tevékenységét és teendőit. /Román-magyar igazságügyi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Egy Aradon kialakítandó magyar-román megbékélési emlékpark tervéről folytatott megbeszélést júl. 13-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Radu Vasile miniszterelnökkel. A parkban a tíz évvel ezelőtti román forradalom emlékműve mellett helyet kapna az 1848-as magyar szabadságharcot jelképező szoborcsoport is, amelyet jelenleg lebontott állapotban az aradi várban őriznek. Kölcsönös a remény, hogy az aradi emlékpark létrehozásáról a két kormány egyezmény formájában meg tud állapodni, s az alapkövet idén október 6-án a két miniszterelnök helyezheti el - mondta a találkozó után Dávid Ibolya. /Magyar-román megbékélési emlékpark terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2000. március 2.

Március elsején reggel két legionárius szórólapot lehetett látni a Kolozs megyei RMDSZ Fürdő utcai székházának kapuján. A Kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub fejlécét viselő falragaszon a legionárius mozgalom alapítójának, Corneliu Zelea Codreanunak a képe alatt, ez állt: "Nemet a kolozsvári magyar egyetemnek!" A legionarizmus nyílt színrelépése, magyarellenes megnyilvánulása kapcsán Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ elnök hangsúlyozta, hogy jól időzített akcióról van szó. Funar polgármester a múlt héten a városi tanáccsal akarta betiltatni a magyar egyetemet, Marosvásárhelyen a tízéves Vatra megünneplésén C. Vadim Tudor magyarellenes beszédével szinte delíriumba próbálta kergetni az ötezer főnyi tömeget. A választási kampány sosem tapasztalt mértékben fog eldurvulni. Kónya figyelmeztetett, hogy meg kell őrizni a higgadtságot, emlékeztetett arra, hogy Kolozsváron a két világháború közötti "revizionista Magyarországról" könyvet író Fényes Samu lebukott szociáldemokratának kívánnak szobrot állítani épp a magyar színház előtt, ahova a városi tanács már jóváhagyta a pénzügyi keretet Janovics Jenő szobrára. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy az RMDSZ a történtekről, a provokációról értesítette a megfelelő állami intézményeket, kisebbségügyi, államvédelmi, belügyi minisztériumokat, ügyészséget, rendőrséget, prefektúrát. - Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a legionárius, fasiszta jellegű szervezetek monitorizálását már tavaly megkezdték. Információt kértek az igazságügyi minisztériumtól azokról a szervezetekről, amelyek működéséről tudnak és kértük az összes bejegyzett legionárius szerveződések jegyzékét. Azonban nem kapták meg a szükséges adatokat. Arra hivatkoztak, hogy ez a bíróságok hatásköre. Arról viszont kaptak tájékoztatást, hogy a Legionárius Mozgalom bejegyzési folyamata most folyik a bíróságon. Döntés március 16-ára várható. - Emil Constantinescu elnök januári izraeli látogatása során elismerte a különböző legionárius szervezetek létezését, és ígéretet tett megfékezésükre. /Gál Mária, Ördög I. Béla: Legionárius provokáció Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. január 10.

Még nem döntöttek arról, hogy az előző kormányzati ciklusban a Tokay György, majd Eckstein-Kovács Péter által vezette Kisebbségvédelmi Hivatal élére kit nevezzenek ki. A Nastase-kabinet a Kisebbségvédelmi Hivatalt a tájékoztatási minisztériumnak rendelte alá. A hivatalt egy államtitkár fogja vezetni, akit két személy helyettesít majd. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök elmondta: az RTDP-vel folytatott tárgyalásokon felmerült annak a lehetősége, hogy az egyik államtitkár helyettesi tisztet magyar, míg a másikat roma nemzetiségű személy töltse be. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ kit jelölne erre a tisztre, Markó Béla elmondta: Markó Attilának, a Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztálya igazgatójának a neve merült fel, de végső döntésre még nem került sor. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségvédelmi miniszter a Szabadságnak elmondta: a hivatal leértékelésének tekinti az intézmény beépítését a tájékoztatási minisztériumba. A szenátor visszaélésnek nevezte, hogy a hivatal vezetője nem tagja a kormánynak. Hangsúlyozta: szerinte a tájékoztatási miniszter nem fedi a kisebbségi kérdések összetett jellegét. Más országokban általában az ilyen hivatal a művelődési, belügy- vagy igazságügyi minisztérium keretében működik. /Markó Attila lesz a kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2001. március 5.

Valerian Stan, a romániai Helsinki Bizottság alelnöke kéréssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, hagyja jóvá lemondását a román állampolgárságról. Stan elmondta a Krónikának, hogy nem szándékozik elhagyni Romániát, hontalanként akar tovább dolgozni. "Az utóbbi tizenegy évben a román állami hatóságok részéről több igazságtalanság ért, amelyek jelentős kárt okoztak nekem, anyagi jellegűt is, megsértettek méltóságomban, szakmai és társadalmi státusomban" - jelentette ki tájékoztatójában. Valerian Stan a Polgári Szövetség megalapítóinak és vezetőinek egyike, 1996 végén kinevezték a Ciorbea-kormány ellenőrző hivatalának főnökévé, ebből a tisztségből a hírhedt "protokollvilla-ügy" miatt kellett távoznia 1997-ben. A közigazgatásban eluralkodott korrupciót ostorozó írásaiért többen pert indítottak ellene, így Stan Stere Gulea volt tévé-vezérigazgató, Victor Babiuc volt védelmi miniszter és Traian Basescu volt szállításügyi tárcavezetőt. Traian Basescu bukaresti főpolgármester bejelentette, megnyerte a Valerian Stan ellen indított rágalmazási pert, s a bíróság az alperest hetvenötmillió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte. - Valerian Stan gesztusát figyelmeztetésnek szánta. /Ágoston Hugó: Stan vesszőfutása. Lemond a román állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2001. április 20.

A román hatóságok speciális minisztériumközi bizottságot állítottak fel a magyar státustörvény elemzésére. A bizottságban a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a közigazgatási minisztérium és a tájékoztatási minisztérium képviselői foglalnak helyet, akik majd megfogalmazzák kérdéseiket a tervezett magyar státustörvény kapcsán. /Román minisztériumközi bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2001. június 5.

Adrian Nastase kormányfő jún. 4-én a Mediafaxnak kijelentette, hogy azok a kormánypárti szenátorok, akik az amnesztiatörvény kezdeményezését felvetették, nem kérték ki a párt csúcsvezetőségének a kérdéssel kapcsolatos véleményét. A miniszterelnök hangsúlyozta: az ügyet kormányszinten nem tárgyalták meg, az igazságügyi minisztérium pedig nem nyújtott be semmilyen törvénytervezetet. Nastase hozzáfűzte azonban, hogy előbb-utóbb elemezni kell a múlttal való megbékélés módját, az 1989-es forradalomra, a bányászjárásokra és a különböző társadalmi megmozdulásokra utalva. - A kormányfő ugyanakkor helytelennek ítélte meg Mircea Chelaru hadtesttábornoknak, a román hadsereg volt vezérkari főnökének a magatartását, mivel hétvégén részt vett Antonescu marsall bukaresti szobrának a felavatásán. /Nastase helytelennek tartja Chelaru magatartását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2001. július 12.

Először ítéltek szabadságvesztésre Romániában magas rangú bírót. Négy év szabadságvesztésre ítélte júl. 11-én a Legfelsőbb Bíróság Viorel Burzót, a kolozsvári Ítélőtábla egykori bíráját. A korábban csúszópénz elfogadásával vádolt Burzo vádiratának besorolását befolyással való üzérkedésre súlyosbították, mivel a vádlott tavaly ötezer márkát és Zepter edénykészletet fogadott el bűnügyi perben való közbenjárás fejében. Viorel Burzo őrizetbe vételét követő napokban a katonai ügyészség három törvényszéki orvost is cinkossággal gyanúsított, akik számos szamosújvári fogvatartottat utaltak kórházba anélkül, hogy a rabok különösebb betegségben szenvedtek volna. A bíró letartóztatását összefüggésbe hozták az év elején kirobbant szamosújvári börtönbotránnyal, amely során szintén csúszópénz elfogadása miatt letartóztatták Vasile Muresan ezredest, a szamosújvári fegyház egykori igazgatóját és Floricel Vitan őrnagyot, az Igazságügyi Minisztérium Erdélyi Korrupcióellenes Főosztálya parancsnokát. /Lázár Lehel: Burzo bírót négy év börtönnel sújtották. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2001. augusztus 10.

Horváth Arany Magyarózdon született Horváth István, a közismert író leányaként. Egy ideig a Színiakadémia hallgatója volt, de tanulmányait abba kellett hagynia, mert Panek Zoltánnal kötött házasságából 1957-ben megszületett lánya, Panek Katalin Arany színművésznő. 1963-tól szabadúszó újságíróként tevékenykedett. Harminc évig, nyugdíjba vonulásáig a Művelődésnél dolgozott szerkesztőként, rovatvezetőként, később főszerkesztő-helyettesként. 1997-ig az Erdélyi Gazda főszerkesztője, jelen pillanatban a Transsylvania című folyóirat (Az Amerikai Erdélyi Szövetség Negyedévi Tájékoztatója) európai főmunkatársa. Újságírói tevékenysége mellett tévéjátékot, életrajzi elbeszélést és riportkönyveket írt. Horváth Arany minden évben Kézdivásárhelyre "költözik" egy hónapra, fogalmazása szerint hazajön, mert a céhes várost tartja második otthonának. " Elmondta, hogy annak idején kolozsvári otthonukban rengeteg író fordult meg. Kós Károly arra figyelmeztette a fiatalabb írókat, hogy minden nap lépni kell: senki és semmi másért, csak a magyarságért. Sütő Andrást 14 évesen ismerte meg, ő meghatározója volt életének. Édesapám után ő volt az az ember, akiben annyi szeretetet, tisztaságot és jóságot talált, mint senki másban. - Köztudott, hogy édesapját a belügyesek gázolták el. Horváth Arany egészen az igazságügyi minisztériumig elment az ügyével. Az egyik szekustiszt - aki most Izraelben kiképzőtiszt - azt mondta: "Vigyázz, mert te is a kerék alá kerülsz." Horváth Arany hívő református. - A mai irodalomról elmondta: jelenleg sok magyar tollforgató számára nevetséges, ha azt mondja: nép-, nemzeti irodalom. A globalizált irodalomra az jellemző, hogy mindegy mit ír, milyen nyelven írja a szerző. Ugyanez a tünet megtalálható a színházi rendezők törekvéseiben is. Fő céljuk: értse meg a holland, a svéd, az angol. Az nem baj, ha a mieink nem értik. Véleménye szerint nem lehet egy nemzetrészt megtartani egy olyan irodalommal amely tartalmában érthetetlen. - Horváth Aranyt szoros kapcsolatok fűzik Csernátonhoz, az ottani múzeumhoz, emellett nagyon szereti Kézdivásárhelyet. /Bartos Lóránt: Emberközelben Horváth Arany. "Szeretem szeretni az embereket". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./

2001. október 22.

Okt. 21-én ünnepélyesen megnyitották a Kolozsvár-felsővárosi református egyházközség Kós Károly tervezte Kakasos templomának udvarában felépített Agapé- (Szeretet) otthont. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte: nem csak a saját magunk, hanem egymás terhét is hordoznunk kell. Az építkezés költségét teljes mértékben a holland C.O.E.N. - Nijkerk vállalta fel. Makkai János főgondnok arra emlékeztetett, hogy a református egyház régóta foglalkozik az elhagyatottak sorsával, Erdélyszerte több öregotthont építettek fel. /Papp Annamári: Agapé-otthon nyílt Kolozsváron Korszerű aggmenház holland segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2002. február 22.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Tőkés László püspök nem olvasta el a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodást, ezért bírálja ezt a dokumentumot és a szövetség vezetését. Az RMDSZ elnöke rámutatott, Tőkés "a garanciák hiányáról beszél" anélkül, hogy tudná: a megállapodás "mind kéréseket, mind pedig garanciákat is" tartalmaz. Tőkés László az utóbbi időben tett kijelentései kapcsán, miszerint a szövetség jelenlegi elnöke nem marad meg ebben a tisztségében 2002 végéig, Markó úgy fogalmazott, hogy "éhes disznó makkal álmodik". Markó Béla leszögezte: az RMDSZ következő kongresszusára 2003-ban kerül sor, ő pedig egyelőre nem szándékszik lemondani elnöki tisztségéről. Nyugtalanít az RMDSZ megalkuvó magatartása akkor, amikor a ritkán adódó, kedvező politikai konjunktúrából a szövetség jelentős tőkét kovácsolhatna a romániai magyarság javára - fogalmazott az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ újabb együttműködési megállapodásában nincsenek biztos garanciák a megállapodásban rögzített "homályos ígéretek" teljesítésére. /Markó Tőkésről: Éhes disznó makkal álmodik. A szövetségi elnök egyelőre nem szándékozik lemondani. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ heti /febr. 21-i/ sajtóértekezletén tájékoztatta az újságírókat az Amerikai Egyesült Államok NATO-nagykövetével folytatott találkozóról. Az RMDSZ elnöke rámutatott, hogy Romániának a NATO-tagországokhoz való felzárkózása rendkívüli mértékben függ a csatlakozás érdekében a prágai csúcsig kifejtett tevékenységüktől, illetve a román politikai osztály teljesítményétől. Markó Béla hangsúlyozta, az integráció érdekében a román politikai elitnek meg kellene fosztani politikai töltetétől az olyan alapfeltételként megszabott kérdéseket, mint amilyen a tulajdon és a visszaszolgáltatás kérdése vagy az etnikumközi kapcsolatok. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke a sajtóértekezleten közölte, hogy a rendőröknek a kisebbségi nyelvismeretére vonatkozó törvénye összhangban van a helyi közigazgatási törvénnyel. A képviselő érthetetlennek minősítette a liberálisok és demokraták politikai magatartását, akik a közös kormányzásuk idején a törvény mellett foglalták állást, most pedig a törvény megszavazásakor a két alakulat képviselői tiltakozásképpen kivonultak a teremből. A minősített információk védelmére vonatkozó törvényről a képviselő elmondta: az RMDSZ jelenlegi formájában nem szavazza meg a törvényt, ugyanis annak egyik előírása értelmében azok a személyek, akik anélkül, hogy tudnának róla, minősített információk birtokába kerülnek, börtönbüntetéssel sújthatók. Az RMDSZ a kormánypárttal folytatott további egyeztetések során a törvény fent említett előírásának módosítását szorgalmazza - hangsúlyozta Márton Árpád. /Markó Béla a NATO-csatlakozási esélyekről. A politikai elit felelőssége. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./ Az RMDSZ febr. 21-i sajtóértekezletén Szabó Károly szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke a 118-as kormányrendelettel kapcsolatban, amely a nemzeti sürgősségi hívások rendszerének működését és megszervezését szabályozza, fontosnak tartotta hangsúlyozni: az alapintézmény tulajdonképpen a Különleges Távközlési Szolgálat, melynek minden telefonhálózat köteles rendelkezésére bocsátania az adatbázisában levő információkat, előbbi viszont köteles bizalmasan kezelni azokat. A Különleges Távközlési Szolgálat bizonyára a legtitkosabb a létező titkosszolgálatok közül - tette hozzá a szenátor, aki szerint a rendelet megszavazása előtt további tárgyalásokra lenne szükség a kormánypárttal, illetve más pártokkal, annak érdekében, hogy az alkotmánnyal összhangban levő, eurokonform törvény születhessen. Szabó Károly a továbbiakban szólt arról a sajtóban megjelent hírről, miszerint az egyik igazságügyminisztériumi államtitkár kijelentette: 34 honatyával szemben bűnügyi vizsgálat van folyamatban. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy Románia képviselőinek 10%-a van megfigyelés alatt - vonta le a következtetést a szenátor. „Nyitott probléma, hogy indítható-e bűnügyi vizsgálat képviselőkkel szemben, de felvetődik a kérdés: indítható-e bűnügyi vizsgálat bármelyik állampolgárral szemben, annak tudta nélkül?" A helyzet mindenképp tisztázásra szorul. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. Képviselők - megfigyelés alatt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998