udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 808 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 781-808
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Illyes Kozalapitvany

1990. július 23.

A határokon kívül élő magyar kisebbségek ügyeivel foglalkozó Entz Géza államtitkár nyilatkozott munkájáról, feladatairól. Entz Géza Kolozsvárt született 1949-ben. Apja /id. Entz Géza/ a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, művészettörténész. Õ maga a Művészettörténeti Kutatócsoportban dolgozott. A múlt évben Tabajdi Csaba vezetésével megalakult a Minisztertanács mellett a nemzeti és etnikai titkárság, Entz Géza is bekapcsolódott ennek munkájába. Az anyanemzeti felelősség tevőleges hozzájárulást jelent a nemzet által elért értékek fennmaradásához és továbbörökítéséhez. A nemzetiség kérdést nem lehet egy ország belügyének tekinteni. Az Illyés Alapítvány a határon túli magyarság kulturális és tudományos tevékenységének támogatására jött létre. A kuratórium elnöke Csoóri Sándor. Az anyanemzet kötelessége a támogatás. Ezt nem tekintheti egyetlen állam sem beavatkozásnak. /Ágoston Vilmos: Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Magyar Nemzet, júl. 23./

1993. július 18.

Közel száz résztvevővel /köztük a szomszédos országokból érkezőkkel/ zajlott le Szovátán júl. 11-18-a között az I. Honismereti, Népismereti Népfőiskola az EMKE és a Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében, az Illyés Alapítvány támogatásával. /Népfőiskola Szovátán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

1994. január 13.

Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese nyilatkozatában kitért a hivatal feladataira: a határon túli magyarsággal kapcsolatos állami feladatok koordinálása, kapcsolat tartása a szomszédos országok összes fontosabb magyar érdekképviseleti, de kulturális szervezeteivel is, részvétel a magyar diplomáciának a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységében, továbbá a támogatások területe. A magyar költségvetés megszavaz bizonyos összeget az Illyés Alapítvány számára, a határon túli magyar sajtó vagy könyvek támogatására. "Ezek fölött általában nem rendelkezik a hivatal közvetlenül, de szakértelmükre támaszkodnak a döntésekben." A "magyar kormány mindig kész a határon túli magyarság legitim szervezeteinek törekvéseit minden törvényes eszközzel támogatni." /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1994. július 29.

A Respublika hetilap hasábjain támadás jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az Illyés Alapítvány ellen. A HTMH idén 1,6 millió forint többletkiadást számolt el, mert kiegyenlítette a "bejárai ajtók biztonsági szerelési díját", az újság szerint "talán azért, hogy ne zavarhassák a külföldi diákok". A HTMH a marosvásárhelyi magyar tévéadásra milliókat adott, de a városban "még csak nem is hallottak ezekről az adásokról." Az Illyés Alapítvány máj. 13-i ülésén 51,7 millió forintot "ítélt meg olyan erdélyi szervezeteknek, amelyeknek vezetői bizonyították ugyan MDF-hűségüket, tevékenységükről azonban alig hallattak odaát." /Respublika, 11. sz., júl. 29./

1994. július 30.

Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./

1994. szeptember 17.

Az Illyés Alapítvány áttért az alkuratóriumi rendszerre, ennek megfelelően létrehozták a Romániai Magyar Alkuratóriumot, melynek elnöke Markó Béla, tagjai: Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán /a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke/, Csávossy György /Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke/, titkára /ideiglenesen/ Kötő József. Létrehozták az oktatási, a művelődési, a gazdasági-vállalkozói, a tudományos, az egyházi és szociális, valamint az önkormányzati szaktestületeket. A szaktestületek ebben a hónapban megtartják alakuló ülésüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1994. szeptember 24.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a hivatal munkájáról, a tárcák közötti koordinációról, új feladat a gazdasági együttműködést elősegítő tevékenység, idetartozik a jogszabályi keretek megteremtése, a vállalkozások finanszírozásának megoldása, a menedzserképzés. Már közalapítvány az Illyés Alapítvány, folyamatban van a közalapítvánnyá válás a Teleki és a Pro Professione Alapítvány esetében. - A tárgyalás két ország kormánya között folyik, ezt tudomásul kell venni, felelte arra a kérdésre, hogy a kisebbségek a tárgyalási folyamatban való részvételre tartanának igényt. /Magyar Nemzet, szept. 24./

1994. szeptember 30.

Az RMDSZ SZKT ülésezett szept. 30-a és okt. 1-e között Marosvásárhelyen. Takács Csaba ügyvezető elnök tett jelentést a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos kérdésekről. A Szórványkutató Központ fél éven belül pontos képet ad a szórványban élő magyarok körében zajló asszimilációs folyamatokról, ennek alapján készül átfogó program, mert az RMDSZ tagságának 46,7 százaléka ilyen helyzetben él. Markó Béla elnök tájékoztatójában kiemelte, hogy az RMDSZ oktatási törvénytervezetét támogató csaknem félmillió aláírás példás szolidaritásról tett bizonyságot. Az RMDSZ-t felvették az UNPO-ba, a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezetébe, ez lehetővé teszi, hogy az RMDSZ az ENSZ bizottságaiban megszólaljon. Az alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, hogy az új magyar kormány elfogadja az RMDSZ-szel való konzultálás gondolatát, ennek megfelelően történtek a megbeszélések, végül a román külügyminisztérium is elfogadta ezt az igényt. Az alapszerződés ügyében állásfoglalás született, ebben szerepel, hogy a "romániai magyar nemzeti közösség számára elengedhetetlen feltétel a belső önrendelkezést kiteljesítő autonómia-jog elismerése, a személyi, helyi, önigazgatási és regionális autonómia." Az alapszerződés aláírását bizalomerősítő intézkedések előzzék meg, az egyéni és közösségi jogokat pedig nemzetközi garanciák szavatolják. Nagy vita volt az Illyés Alapítvány alkuratóriumának kérdésében. A civil társadalmi szervezeteket kell bevonni, depolitizálni kell az elosztást, továbbá nyilvánosak legyenek a juttatások. - Tőkés László tiszteletbeli elnök levele nyomán felmerült, hogy lépéseket tegyenek a Magyarországon tartózkodó Kincses Előd helyzetének rendezésére, hogy törvényes garanciákkal hazatérhessen. - A következő időszakban felmérik a romániai magyarság lélekszámát, összetételét, ez szükséges a kisebbségi önkormányzat intézményeinek felállításához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Éles vita bontakozott ki arról, hogy Markó Bélának volt-e felhatalmazása arról, hogy a magyar-román alapszerződésről állásfoglalást adjon ki és tárgyaljon ez ügyben a magyar és román kormánnyal. Utólag megerősítették Markó Béla döntéseit és új határozatot hoztak: az autonómiajog elismerése elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság belső önrendelkezésének. Miközben a kormány európai nyitásról beszél, a nemzetiségi oktatás helyzete egyre rosszabb. A nyugati hatalmak által sürgetett integráció előfeltétele a kisebbségi problémák rendezésének szavatolása, jelentette ki Markó Béla. Az SZKT-nak nem sikerült dűlőre jutni az RMDSZ belső politikai szerveződése kérdésében. Katona Ádám kifogásolta, hogy az RMDSZ állásfoglalásait nem előzte meg a platformokkal történő egyeztetés. /Népszabadság, Magyar Nemzet, okt. 1,3./

1994. október 29.

A romániai magyarságnak mintegy 10 százalékát, 150-200 ezer embert fenyeget közvetlenül a beolvadás veszélye, hangzott el Takács Csabának az SZKT marosvásárhelyi ülésén a szórványmagyarságról tartott előadásában. A legintenzívebb a moldvai csángók asszimilációja, emellett a szórvány asszimilációja folyik Krassó-Szörény, Hunyad és Szeben, Szatmár megyében és a határ menti körzetekben. Azt RMDSZ népfőiskolák, internátusok létesítésével nyújt segítséget. A helyi magyarság-központok az Illyés Alapítvány és a nemzetközi programok révén jöttek létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./

1994. november 8.

Sárkány Ferencet annak idején elhurcolták a Duna-csatornát építeni, jelenleg nyugdíjasként a Besztercei Művelődési Alapítvány elnöke. 1990-ben hozták létre az alapítványt, hogy támogassák az anyanyelvükön tanulókat. Az Illyés Alapítvány segítségével Besztercén egy imaházat hoztak létre, amelynek nyolc diákszobája is van, könyvtárat rendeztek be /ebben a Széchényi Könyvtár segített/, szeretnének Szent László-emlékművet felállítani Cserhalomnál, a magyarországi Julianus Alapítvánnyal közösen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1994. november 11.

A határon túli magyarság egzisztenciateremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott nov. 11.-én az MSZP Közép-és Kelet-Európai Tagozata Budapesten, ahol Tabajdi Csaba államtitkár, a tagozat titkára kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. Az anyaországi magyarság nem pénztőkével, hanem információs tőkével tud segíteni. Az Illyés Alapítvány és a Kézfogás Alapítvány kettévált, az előbbi megmarad nonprofit szervezetnek, elsősorban a szellemi életet támogatja, az utóbbi alapítvány 1995-ben 200 millió forintot kap a költségvetésből. A fórumon György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke az erdélyi magyarság helyzetéről szólt. /Magyar Nemzet, nov. 12./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala gazdasági adatbank felállítását tervezi a határon túli magyarság számára. /Magyar Hírlap, nov. 12./

1994. november 22.

Jelenleg száznegyven moldvai csángó gyermek tanul Csíkszeredában az általános iskolában, az Illyés Alapítvány és a katolikus egyház támogatásával. Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános kezdettől fogva támogatta a csángó gyermekeket. /Új Magyarország, nov. 22./

1994. november 24.

A Határon Túli Magyarok Hivatalának égisze alatt tárcaközi bizottság alakult a magyar kisebbségek támogatási rendszerének kidolgozására, tájékoztatott Németh Attila, a HTMH gazdasági főosztályvezetője. A bizottság nem pártalapon, hanem a szakértelem követelményei szerint dolgozik. /Magyar Hírlap, nov. 24./ Az Illyés Alapítványból kivált Kézfogás Alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtési, gazdasági vállalkozásait segíti, főként befektetési jelleggel. Vitát válthat ki a javaslatnak az a része, hogy a támogatás ne legyen etnikailag kötött. Információs bázis kialakítását is tervezik. Mindezt a szomszédos országok kormányaival is megvitatják. Ezzel a céllal járt Németh Attila Belgrádban, a Vajdaságban, majd Kijevben. /Magyar Hírlap, nov. 25./

1994. november 29.

Az Aradi Minorita Kultúrházat, a belvárosi római katolikus templomhoz tartozó épületet 1992-ben visszaadták az egyháznak. Renoválása költségeinek egyharmadát az Illyés Alapítvány, egyharmadát a római katolikus plébánia vállalta, a többi a hívek munkája volt. Nov. 19-én, Szent Erzsébet ünnepén volt az ünnepélyes átadás. Felléptek - többek között - a Periszkóp Népszínház, a Pedagógusok Színjátszó Köre, az aradi Kölcsey Stúdió szavalói, a Vox Juventutis ökumenikus gyermekkórus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1994. december 2.

Az Illyés Alapítvány nem intézményeket, hanem projekteket finanszíroz, elsősorban az oktatás, a kultúra területén, és semmiképpen sem politikai célokat - nyilatkozta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Magyarország hetilapnak. A politikai szervezetek finanszírozása nem a magyar állam feladata. - Eddig a támogatások elosztásáról Budapesten döntöttek, ez tarthatatlan. Azért kellettek az alkuratóriumok, hogy az érintetteket bevonjuk a pályázatok elbírálásába. - A Magyarok Világszövetsége legutóbbi ülésén némi megütközést keltett Tabajdi Csaba államtitkár kijelentése: a magyar kormány "hajlandó túlmenni Helsinkin is", mit jelent ez, kérdezte a lap munkatársa, Beke Mihály András. - A határok megváltoztatása nem realitás. Lábodyt ennél pillanatnyilag jobban foglalkoztatják a határon uralkodó állapotok. - Kidolgozzák a határon túli magyarság új támogatási rendszerét. A támogatások egyik forrása a költségvetés, a másik a gazdálkodó szférából összegyűjtött szponzori pénz, a harmadikat az adományok képezik, a negyedik a kárpótlás. A költségvetés ellenőrizhető, a HTMH kompetenciája erre terjed ki. A költségvetési támogatás három helyen jelenik meg, a miniszterelnökségnél, a népjóléti és a művelődési tárcánál. - Az átláthatóság nem jelent nyilvánosságot. - A Duna Tv-re óriási szükség van. /Magyarország, dec. 2./

1995. január 13.

Jan. 13-án kezdődik Csíkszeredában és 15-ig tart a MISZSZ választmányi ülése. Szó lesz a különböző alapítványok /Fiatalok a Demokráciáért, Civitas, Illyés Alapítvány/ ifjúsággal kapcsolatos programjairól, valamint megvitatják a MISZSZ programját. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./

1995. január 17.

1994. januárja után, amikor a MISZSZ-ből levált a politikai szárny, senki sem akarta vállalni a vezetést. Lassan helyreállt minden, az Illyés Alapítvány támogatásával sikerült felszerelni az elnökséget, az információs irodát, ismertette helyzetüket Tamás László MISZSZ-elnök. Találkoztak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tabajdi Csaba államtitkárral. - Jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács megalakításán munkálkodnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

1995. január 20.

Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke jan. 20-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a magyar költségvetésből a kisebbségi sajtó részére juttatott támogatás 1994-ben 60 millióról 40 millióra csökkent, annak ellenére, hogy ígéretet kaptak: nem csökken a támogatás. Ismertette a romániai magyar sajtó nehéz helyzetét. A lapok megjelenését a mesterségesen előidézett papírhiány és a költségek emelkedése veszélyezteti. A valaha 180-200 munkatársat foglalkoztató Romániai Magyar Szót most "tizenvalahányan írják". Bírálta a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mert bürokratikus munkájuk, lassúságuk miatt a forintleértékelés és az átváltás miatt az odaítélt összegek sokat veszítettek értékükből. Törzsök Erika, a hivatal elnökhelyettese elmondta: szeptemberben állt fel az új vezetés a hivatal élén, idő kellett, míg kialakították az új rendszert, ezért volt a késés. A csökkenés nem volt olyan nagy mértékű, mert a 40 millió Ft-ot kiegészítette az Illyés Alapítvány 15 millióval. /Magyar Nemzet, jan. 21./ Kántor Lajos arról is beszélt, hogy nehéz helyzetbe került a Nagyváradon működő magyar újságíróiskola is. /Magyar Hírlap, jan. 21./ A támogatás szükséges a megjelenő mintegy 120-150 romániai magyar nyelvű lap részére. /Pest Megyei Hírlap, jan. 23./

1995. január 23.

Sütő András jan. 5-i cikkére /Szoborpénz és tintahal-effektus/ többen reagáltak. Az író leszögezte: Katona Ádámot nem vádolja egyetlen fillér elsikkasztásával sem, majd közölte, az Illyés Alapítvány tájékoztatása alapján, hogy milyen támogatásban részesült a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Kulturális Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1995. január 25.

Az 1994 júniusában bejegyzett lugosi Putnoky Miklós Alapítvány a környékbeli szórványvidék magyarságát akarja segíteni. A közel 500 lugosi magyar gyermekből mindössze 93 tanul anyanyelvén. A lugosi alapítványt az Illyés Alapítvány segíti, ebből magyarul tanuló diákok tanulmányi és szociális ösztöndíját biztosítják, továbbá a pedagógusok szakmai továbbképzését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1995. január 25.

Székházhoz jutott a Brassói Magyar Diákszövetség. Nemrég ötezer kötetes könyvtárt is nyitottak /magyarországi támogatás/ és beindították a szórványszolgálatot. Az utóbbiról beszélt felelőse, Kedves Attila, ötödéves egyetemi hallgató. Felmérték a Kárpátokon túli egyetemi központok magyar diákjainak a helyzetét. Galac, Iasi /Jászváros/, Bukarest egyetemein több mint ötszáz magyar diák tanul, akinek szükségük van magyar szakirodalomra, könyvekre, folyóiratokra. Szeretnének velük közös rendezvényt szervezni. Ebben segít a magyarországi Brassói Fókuszú Diaszpóra Alapítvány támogatása. Támogatást nyújt még az anyaországi Illyés Alapítvány, a Pro Hungaris és a Segítség Erdélynek Alapítvány. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./

1995. január 31.

Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.

1995. február 4.

Székelyudvarhelyen febr. 4-én leleplezték Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását, melyet Antall Mihály szabadkai mester öntöttt bronzba. Mintegy száz küldöttség, önkormányzatok, intézmények, szervezetek képviselői koszorúztak, többezer ember gyűlt össze. Ferenczy Ferenc, a város polgármestere köszöntő beszéde után Sütő András következett. Markó Béla RMDSZ-elnök annak bizonyítékaként méltatta a szoboravatást, hogy Székelyföld "létezik mint történelem, mint szellem, mint a múlt, jelen, jövő. Létezik mint egységes tudatú és szolidáris közösség, amely az erdélyi magyarság és az egyetemes magyarság szerves részeként egy sajátos hagyományt képvisel." Beszédet mondott még Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Alapítvány elnöke, Kasza József, Szabadka polgármestere, Patrubány Miklós RMDSZ-képviselő a Magyarok Világszövetsége nevében szólt a jelenlevőkhöz. Csoóri Sándor és Tőkés László személyes okok miatt nem lehetett jelen. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Csiha Kálmán református, Mózes Árpád evangélikus és Erdő János unitárius püspök imái után következett a koszorúzás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8., Új Magyarország, febr. 6., Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 8./

1995. február 18.

Febr. 18-án ülésezett Marosvásárhelyen az Illyés Alapítvány Romániai Alkuratóriuma. Jóváhagyták a szaktestületek 1994. évi tevékenységéről szóló beszámolót, a szaktestületek működési szabályzatait. Megvitatták a szaktestületek cselekvési irányelveit, a magyar közösség önépítő társadalmi prioritásait, felosztották a szaktestületek között az elkülönített kereteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1995. március 4.

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány kétéves taktikai csomagtervvel készül az anyanyelvi oktatás legégetőbb gondjainak megoldására, mondta Cs. Gyimesi Éva tanszékvezető, az alapítvány elnöke. Az alapítvány olyan háttérintézményt hozhat létre, amely megfelelő infrastruktúrával kiegészíti a munkafeltételeket. A minőségi képzést a szakkollégiumok pótolják, ilyen a Láthatatlan Kollégium, vagy a hat kis szakkollégiumból álló Tudományos Kutatási Programok Intézete. A Collegium Transsylvanicum képzett tanárok faluhelyen, a szórványiskolai központokban való letelepedését is segíti. Sántha Attila több hónapos New York-i irodaszervezési gyakorlat és kiadványok szerkesztése után került menedzserként az alapítványhoz. Megszületett a "Fogadj be egy diákot" program, melynek keretében egy külföldi magyar vállalja egy itteni diák támogatását. Az Illyés Alapítvány, a Soros Alapítvány, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány is segít. Ottlik Géza egész könyvtárát a Collegium Transsylvania Alapítványnak adományozta az író hagyatékát kezelő Lengyel Péter. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1995. március 6.

A kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese elmondta, hogy a közalapítványi forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. A határon túli magyarság támogatására szánt összeg nominálisan nem csökkent, de reálértékben kevesebb, mint az előző évben. Az Illyés Alapítvány évi 300 millió forinttal rendelkezik, elsősorban a határon túli magyar sajtó, kulturális tevékenység, oktatási intézmények működéséhez kíván segítséget nyújtani. Az Új Kézfogás Alapítvány évi 200 millió forintja a magángazdasági tevékenység ösztönzésére szolgál. /Magyar Hírlap, márc. 6./

1995. március 8.

Hazai és külföldi értelmiségiek átnyújtották az Országgyűlésnek Nyilatkozat a Magyarok Világszövetsége megújításáért című javaslatukat. A nyilatkozat aláírói szerint az MVSZ nem felel meg hivatásának, nem az összmagyarságot tömörítő szervezet, hanem egyetlen politikai irányzat "világszövetsége". Az MVSZ a maga világnézetén kívül semmilyen más felfogást nem tűr meg. A nyilatkozatban Pomogáts Bélára, az Anyanyelvi Konferencia elnökére is hivatkoznak, aki szerint álszervezetek kaptak a magyarországi tagozat felépítésénél vezető szerepet. Az aláírók kifogásolták azt, hogy ha kisebbségi szervezetek anyagi támogatásért az MVSZ-hez fordultak, az Illyés Alapítványhoz küldték őket. Az aláírók az Országgyűlést kérték arra, hogy vizsgálja meg az MVSZ működését. Az 1995. január 20-án kelt nyilatkozat ötvenhárom aláírója között van többek között: Ágoston Vilmos író, újságíró, Beke Kata, Bodor Pál újságíró, Cs. Gyimesi Éva /Kolozsvár/, Donáth László lelkész, országgyűlési képviselő, Eörsi István, Faludy György, Fejtő Ferenc, Győrffy Miklós újságíró, Halász Péter író /München/, Jancsó Miklós filmrendező, Kende Péter, Kenedi János, Lőcsei Pál, Méray Tibor, Nagy Csaba /Zürich/, Nagy Pál költő /Párizs/, Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság (Kolozsvár) napilap főszerkesztője, Ungvári Tamás. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 8./ Sajnálatos, hogy az MVSZ-t támadó nyilatkozat ilyen széles nyilvánosságot kapott a magyar sajtóban, a szervezet tevékenységéről azonban kevés szó esik, jelentette ki Bakos István, az MVSZ főtitkára. A levelet Nagy Csaba küldte szét a világ számos MVSZ-szervezetéhez. Bakos István elmondta, hogy már korábban is tudomásuk volt a levélről, de nem akartak reagálni a fejléc és aláírás nélküli papírra írt vádaskodásokra. Furcsának tartotta, hogy az aláírók nem az MVSZ 1992-es kongresszusán mondták el véleményüket. /Cáfol a világszövetség főtitkára. = Esti Hírlap, márc. 9./ A világ negyven országából mintegy 850 ezer tagot összefogó MVSZ főtitkára, Bakos István alattomos támadásnak minősítette a nyilatkozatot. Ismertté vált az, hogy a szerző Nagy Csaba, aki már korábban hírhedtté vált a határon túli magyarok körében, Zürichben etikátlan magatartása elhatárolódtak tevékenységétől. A támadás beleillik a nemzeti intézmények, a Duna TV vagy a Nemzeti Színház elleni támadássorozatba. /Népszabadság, márc. 8./ Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára problematikusnak érzi az MVSZ-ben az anyaország társadalmi képviseletét. A levél valós problémákat feszeget, ugyanakkor úgy tűnik, folytatta az államtitkár, hogy a nyilatkozók nem tájékozódtak a szövetség belső munkájáról. Közvetlenül a nyilvánossághoz fordultak anélkül, hogy az MVSZ-szel konzultáltak volna a problémák orvoslásáról. /Népszabadság, márc. 10./ Az Országgyűlés házbizottsága állást foglalt a levélírók nyilatkozatával kapcsolatban: társadalmi szervezetek alkotmányban rögzített autonómiáját sértené, ha a törvényhozás beleavatkozna az MVSZ ügyeibe. /Magyar Hírlap, márc. 11./

1995. március 23.

Márc. 23-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a kongresszus előkészítéséről volt szó. Megállapodtak abban, hogy ápr. 2-án Szovátán ugyanebben a témában tartanak tanácskozást a területi elnökök, platformok, parlamenti frakcióvezetők és szakértők részvételével. Beszámoló hangzott el az Illyés Alapítvány márc. 22-i, Budapesten tartott kuratóriumi üléséről. Az RMDSZ meghívására ápr. 11-15-e között Erdélybe látogat az MSZP küldöttsége, Csintalan Sándor vezetésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

1995. március 24.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Alexa Károly, az MTI vezérigazgatója márc. 24-én aláírta azt a szerződést, melynek értelmében öt határon túli magyar lap szerkesztőségébe újabb egy éven keresztül eljutnak az MTI tudósításai. 1994 nyarán kapták meg a műholdas hírellátáshoz szükséges berendezéseket a lapok /a Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó/ és az első évben ingyen használhatták azokat. Lábody László kifejtette, hogy a lapok friss hírrel való ellátása növelte versenyképességüket. Erre az évre az előfizetési díj 9,5 millió forint, az összeget az Illyés Alapítvány fizeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25-26., Magyar Nemzet, márc. 25./

1995. április 4.

A romániai magyar sajtó megújulásáért pályázatot hirdet az Illyés Közalapítvány. Prioritással tárgyalja a közösségi sajtóintézmények pályázatait, a terjesztés hatékonyabbá tételét, a művészeti-művelődési és ifjúsági sajtó pályázatait. A pályázatokat a Sajtószaktestület bírálja el, amely igényli, hogy a támogatás révén termelt profit egy részét a Spectator Alapítvánnyal kötött szerződés alapján visszaforgassák a sajtó szociális alapjainak támogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 781-808




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998