udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Infopress Nyomda- es Kiadovallalat

1990. augusztus 15.

A székelyudvarhelyi Székelység, a "Székelyföldet és népét ismertető folyóirat" 1931 és 1944 között jelent meg. Most újraindult /júliusban/ a Székelység Székelyudvarhelyen, szerkesztői Hermann Gusztáv Mihály, Gyöngyössy János, Zepeczáner Jenő és Bíró Gábor. Kiadja a Haáz Rezső Kulturális Egyesület /Haáz Rezső Múzeum/, a székelyudvarhelyi Infopress Kft. betűivel. Az új folyamot Kisgyörgy Zoltán ismertette. /Kisgyörgy Zoltán: Köszöntjük a Székelység új folyamát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./

1991. június 22.

Székelyudvarhely sajtó-tavasza címen sorolta fel Pintér D. István a fordulat óta a városban született lapokat. Első a Katona Ádám-vezette Szabadság volt, a rövid életű hetilap, majd a Hídfő indult. A Tövissi Antal Áron és Tövissi Ildikó által irányított lap folyamatosan hígult, majd amikor a Tövissi házaspár az RTV magyar adásához szerződött, a hetilap megszűnt. Székelyudvarhelyen 1990 tavaszán létrejött az Infopress nyomdai kisvállalkozás, ez már a terjedelmesebb kiadványokat is lehetővé tette. Elindulhatott a Székely Útkereső folyóirat, Béke Sándor szerkesztésében. A Haáz Rezső Múzeum gondozásában látott napvilágot a Székelység és a Múzeumi Füzetek sorozat. A legszínvonalasabb kiadvány az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja/. Majla Sándor főszerkesztő minden igyekezete ellenére eddig két száma jelent meg, egy litvániai és egy kárpátaljai összeállítás. Elindult az Udvarhelyi Híradó hetilap és Koszta István szerkesztésében a Székely Közélet. /Pintér D. István: Székelyudvarhely sajtó-tavasza. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 22./ Megjegyzés: a felsorolt székelyudvarhelyi lapok megjelenési időpontjai a következők. Szabadság: 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig, Hídfő: 1990. jan. 19.-1990. okt. 25., Székely Útkereső: 1990. áprilisától, Székelység: 1990. júliusától, Múzeumi Füzetek: 1990. júliusától, Udvarhelyi Híradó: 1990. augusztusától, Székely Közélet: 1991. ápr. 29-től júl. 1-ig (összesen kilenc szám). A felsorolás kiegészíthető még egy hetilappal: Udvarhelyi Sporthét /1990. máj. - szept. 25./

1991. szeptember 13.

1990 elején egy 130 címből álló listát állítottak össze, nyilatkozott Dávid Gyula, a Kriterion kolozsvári fiókjának vezetője, emellett egy 40-50 könyvből álló sorozat tervét is felvetették, ezekre rákerült volna a Tiltott könyvek szabadon papírszalag, mivel ezek a könyvek az elmúlt években nem jelenhettek meg. Az 1990-re tervezett könyvekből mindössze 42-őt tudtak megjelentetni. Valahol elakadt az egész romániai magyar szellemi termelés. Az egész romániai magyar kultúra 1990-től erőteljesen sajtóközpontúvá vált. 1991 első félévében már csak 6 könyvet tudott kiadni a Kriterion. A papír és nyomdaárak példátlan növekedése miatt egész sor újság megbukott, a másfélszáz kiadványra felduzzadt magyar sajtót ez érzékenyen érintette. Nyáron végre megjelenhetett a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon második kötete. Saját nyomdára kaptak ígéretet, de nem lett belőle semmi. A magánnyomdák elindultak, de még a kezdeményezéseknél tartanak. Székelyudvarhelyen már működik az Infopress nyomda, adott már ki könyveket a kolozsvári Szabadság lap és a marosvásárhelyi Látó folyóirat is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

1993. május 7.

A Lakitelek Alapítvány pályázatot írt ki a huszadik század magyar történelmének valósághű feltárása, valamint a helytörténeti kutatás érdekében. A kiírásra 479 pályamű érkezett /köztük 34 Erdélyből. 18 Felvidékről, 4 Vajdaságból, kettő Kárpátaljáról/. Az első díjat Albert Dávid tanár nyert el A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium története című munkájáért. Munkáját háromezer példányban kiadták /Infopress, Székelyudvarhely/. Ennek bevételét Albert Dávid felajánlotta iskolájának Ugyanakkor az Erdélyi Múzeum-Egyesület díját szintén neki ítélték oda, Gyergyószék népoktatásának feldolgozásáért.. Elmondta, hogy 1956-ban került Székelyudvarhelyre, az egyetemről. Tanár volt a gimnáziumban, majd igazgató, később főtanfelügyelő. Leváltották, nagyjából minden magyar vezetőt leváltottak. A tanítás mellett a helytörténettel foglalkozott. Nekifogott az gimnázium történetének megírására. Hatással volt rá Jakó Zsigmond professzor: hagyjunk rendet magunk után. Albert Dávidot egész Udvarhelyszék népoktatása érdekelte. Bejárt minden plébániát, parókiát, bejutott a felekezetek központi levéltáraiba. Olvasta a historia domusoat és a vizitációs jegyzőkönyveket. Albert Dávidot összegezte: Jakó professzor és Juhász István megírta a nagyenyedi kollégium történetét, a marosvásárhelyi oktatásról idén jelenik meg Tonk Sándor könyve, folyik a szatmári iskolatörténeti kutatás is. /Oláh István: Hogy állunk a történelemmel avagy a szellem búvóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

1993. június 23.

1991-ben Székelyudvarhelyen megalakult az Emberért, holnapunkért Alapítvány. Az alapítvány ügyvezető titkára, Sófalvi László elmondta, hogy az alapítvány a felsőoktatást célozta meg. Az RMGE, a magyar Földművelésügyi Minisztérium és a helyi polgármesteri hivatal segítségével sikerült megegyezniük a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, az egyetemhez tartozó gyöngyösi Vállalatgazdasági-üzemmérnöki Intézettel. A gyöngyösiek üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek. Az erdélyi hallgatók /109 fiatal/ a gyöngyösi főiskola hallgatói Hargita, Maros és Kovászna megyéből. A látogatásnélküli tagozat hallgatói, otthon készülnek fel, a vizsgák Gyöngyösön lesznek. Megkapják Gyögyösről az anyagokat és itt sokszorosítják a hallgatóknak. A napokban megjelent Székelyudvarhelyen az Infopressnél első tankönyv, az Agrártörténet. /Oláh István: Meg kell küzdeni érte! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

1994. január 7.

A súlyos anyagi helyzet ellenére több erdélyi kiadó ad ki értékes könyveket. A Kriterion mellett a kolozsvári Dacia is jelentkezett, a Romániai Magyar Szó, a Népújság és a Háromszék napilap is kihozott néhány olcsó kötetet. Sepsiszentgyörgyön az Európai Idő Kiadó olcsó füzetes Orbán Balázs-sorozata és a reprint Jókai életmű-sorozata sikeres, ugyanebben a városban a Castrum Kiadó Isten kezében /Romániai magyar költők istenes versei/ két kiadást is megért. Székelyudvarhelyen több kiadó is működik: Infopress Nyomda- és Kiadóvállalat, Erdélyi Gondolat és a Haáz Rezső Művelődési Egyesület. Csíkszeredán van a Novos, Gyergyószentmiklóson a Mark Hause, Nagyváradon a Literatus Könyvkiadó, zárul a nem is teljes felsorolás a lapban. /Heti Magyarország, jan. 7./

1994. október 22.

Székelyudvarhelyen kiadták Gergely András budapesti egyetemi tanár Magyarország története című könyvét román nyelven /Istoria Ungariei, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely, 1994./, Hermann Gusztáv Mihály fordításában, a fordítás Gelu Pateanu ellenőrizte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22-23./

1995. július 28.

Ráduly János kibédi tanár, író és néprajzi gyűjtő most megjelent könyvében a rovásírásról, a legújabb kutatások eredményeiről közölt összefoglalót: Rovásíró őseink /Hazanéző könyvek, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely/. A Hazanéző könyvek sorozatot Ambrus Lajos szerkeszti, ez a sorozat hetedik kötete. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

1995. december 19.

A budapesti Gerendás Lajos, amint erről már hírt adott az Udvarhelyi Híradó, elhatározta, hogy kiegészíti, aktualizálja, újraírja Orbán Balázs Székelyföld leírása című munkáját. Eddig mintegy ezer kilométert tett meg, 28 helységben sikerült anyagot gyűjtenie. Munkájához több helyről kapott segítséget, így a székelyudvarhelyi Infopress Rt-től, a Gyergyószentmiklósi Vállalkozói Kamarától. Az EMKE és az EME kitérő választ adott, nem támogatja munkáját. Az Udvarhelyi Híradót viszont szívesen tájékoztatja a jövőben. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19. Előzmény: 1912. sz. jegyzet.

1998. július 2.

Néhány napja a csíkszeredai Internetto Transsylvaniae honlapján újságok cím alatt a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat és a Romániai Magyar Szó mellett megjelent az Udvarhelyi Híradó című lap is, mely lehívható az Internetto címén, vagy direkt a http://www.nextra.ro/infopress/uh.htm címről. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1999. augusztus 16.

Megjelent Péterfy László Kibéd és egyháza /Infopress, Székelyudvarhely/ című nagymonográfiája. A Nagykenden élő szerzőhöz benézett Bálint Mózes, amikor éppen hazaérkezett a moldvai Klézséről vagy Szabófalváról, Pusztináról, ahol akkoriban talán tízezredszer járt. Péterfy László a nyolcvankilencedik esztendejét tapossa, és negyven éven át református lelkészként szolgált. Péterfy László már több település monográfiáját elkészítette. így Siklód (1957), Balavásár, Gyulakuta (1960), Héderfája (1975), Bonyha (1976), Nagy- és Kiskend (1978), végül pedig szülőfaluja, Nyárádselye monográfiáját. /Oláh István: Kibédi krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1999. augusztus 30.

Kibéd a falu első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából aug. 28-29-án ünnepséget rendezett. Kibéd azért is maradhatott meg az évszázadok folyamán, mert itt nem hódított az egyke, mint a Küküllő alsó folyásán élő magyarok körében, állapította meg beszédében Székely András balavásári lelkész. Az évfordulóra két kiadvány látott napvilágot (Szellemi örökségünk, KIBÉD 1499-1999, Impress Kiadó, Marosvásárhely 1999, és Péterfy László: Kibéd és egyháza, Infopress Székelyudvarhely, 1999). Ráduly János a 125 éve született Seprődi Jánosra emlékezett, aki azért dolgozott, hogy felmutassa szülőfaluja sajátos értékeit, és hogy azokat egyetemessé emelje. A megjelentek megkoszorúzták az emlékplakettet annak az épületnek a falán, ahol egykor a Seprődi János szülőháza állt. Fellépett a parajdi fúvószenekar. Leleplezték az emlékművet, melyet úgy képeztek ki, hogy egyben alapot kínáljon egy szobornak, amely Kibéd valamelyik híres szülöttét örökíti majd kőbe vagy bronzba. A kibédi származású kolozsvári magyar főkonzul, Bitay Károly megállapíthatta, hogy Kibéd magára talált. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nevében dr. Kelemen Atilla országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplőket. Az újonnan berendezett tájház udvarán állították fel azt a kopjafát, ifj. Bódi László alkotását, amelyen olvashatók Kibéd nagyjainak nevei. Aug. 29-én az istentisztelet után a sport meg a kikapcsolódás került előtérbe. /Bölöni Domokos: Kibéd értékei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2000. február 8.

Megjelent Péterfy László Kend és egyháza /Infopress Rt, Székelyudvarhely/ című monográfiája az Országépítő Alapítvány támogatásával. A szerző korábban Kibéd történetét írta meg. A 90 éves Péterfy László református lelkipásztor 1910. február 2-án született Nyárádselyén. /A Kendek monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2001. február 1.

A Falufüzetek sorozat kilencedik darabjaként megjelent Benedekfi Emília és Fazakas Ilona munkája: Siménfalva rövid története /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Infopress Rt. Nyomda/, melyet az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet adott ki, a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központjának támogatásával. Siménfalva lakossága meghaladja az ezer főt. A falut az 1333-34-es pápai tizedjegyzék említette először. Székely Mózes, a későbbi erdélyi fejedelem udvarházat építtetett itt. - A sorozatban erről a vidékről eddig Homoródalmás, Székelyderzs és Homoródkarácsonyfalva jelent meg, előkészületben van a Fiatfalváról, Városfalváról és Székelyszentmihályról szóló füzet. /P. Buzogány Árpád: Székely Mózes fejedelem falujáról. Siménfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

2001. február 17.

Harmadik kiadása is megjelent a Székely templomerődök című leltáros monográfiának. Gyöngyössy János /Székelyudvarhely/ maga írta-rajzolta a könyvet még 1990-ben. A középkori barátbetűkkel barnában-pirosban megírt könyv természetesen Kós Károlyt idézte, aki hasonló módszerrel írta és rajzolta még 1907-ben, jövendőbelijének ajándékul a Székely balladákat. Gyöngyössy János könyvének második kiadása 1993-ban látott napvilágot az Infopress Rt. Kiadónál, 3000 példányban. Most pedig itt a Székely templomerődök harmadik, bővített kiadása. /Középkoriasan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2001. március 1.

Az elmúlt év végén megjelent Bencző Dénes homoródalmási nyugalmazott unitárius lelkész Az utolsó előtti szó... /Infopress Rt., Székelyudvarhely/ címmel temetési beszédeiből válogatott kötete. A lelkész elmondta, hogy 45 évi lelkészi szolgálata alatt a legnehezebb szertartásai mindig a temetések voltak. /Ferencz Imre: Könyv, szolgálat után...= Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./

2001. június 8.

5,8 millió dollárért vette meg az ING Group tagja, a Baring Private Equity brit befektető társaság a székelyudvarhelyi Infopress nyomdaipari vállalat törzstőkéjének 80 %-os csomagját. Ezzel a cég nemcsak országos, hanem közép-európai szerepre vállalkozna, az esztendő végéig megkétszerezné termelését, de a tervezett beruházásokkal, csúcstechnológia bevezetésével jelentősen javítaná termékeinek minőségét is. Erre biztosíték az a 4,2 millió eurót kitevő hitelvonal, melyet a BRD Groupe Societé Generale Bank biztosít számára. A sajtóértekezleten a vásárt egyaránt üdvözölték a partnerek, Albert András, az Infopress elnök-vezérigazgatója, Dr. Karády György, a Baring közép-európai vezetője, Pierre André Taulet, a BRD alelnöke, valamint a háziünnepségen jelen levő Dan Matei Agathon turisztikai miniszter. Albert András rámutatott, hogy tudomása szerint Hargita megyében a Csíki Sör Rt.-ben eszközölt beruházások után ez lesz a második legnagyobb üzlet. /(Gyarmath János): Dolláreső Székelyudvarhelyre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Az új pénzalap segítségével két ultramodern berendezést vásárolunk, amelyeket az év vége előtt üzembe szeretnénk helyezni - nyilatkozta Albert András vezérigazgató. Az Infopresst 1990-ben alapította öt fiatal mérnök, az évek során azonban Albert András maradt az 1991-ben részvénytársasággá váló cég tulajdonosa. A vállalat 1998-tól már exportra is dolgozott. Karády György, a BCEF ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy a mostani befektetésével (a magyarországi Állami Nyomda és a lengyelországi Poligrafia) a BCEF a térség legjelentősebb olyan befektetési alapjává vált, amely nyomdaipari cégeket vásárol meg. A Baring Central European Fund egy Guernsey székhelyű befektetési alap. /Papp Levente: A BCEF-é a székelyudvarhelyi nyomda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2001. augusztus 2.

Bálint Ágnes telekfalvi tanítónő 28 éven keresztül gyűjtötte az adatokat, végül Telekfalva krónikája címet adta a könyvnek, amely az Infopress Rt. /Sepsiszentgyörgy/ nyomdájából került a piacra. A Székelyudvarhelytől 12 kilométerre levő Telekfalva ma 180 lelket számlál. A település igazi hírnevét a favilla- és a gereblyekészítés alapozta meg. Telekfalvát az ezermesterek falujának ismerik ma is. 1993. január 3-án leégett a település Művelődési Háza, amelyben éveken keresztül a helyi műkedvelő csoport színielőadásokkal szórakoztatta a közönséget. Az épületet 1994-ben kezdték újraépíteni, idén aug. 26-án, a millenniumi falutalálkozó keretében fel is avatják. /F. L.: Falutalálkozóra készülve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./

2001. szeptember 25.

Siklód Hargita megyei elszigetelt település, csökkenő lélekszámú lakossággal. A népmozgalmi adatok szerint (lásd Péterfy László: Siklód és egyháza, 2001, Infopress Rt. Székelyudvarhely) 1790-ben 1674-en, 1900-ban 1671-en, 1950-ben 1735-en, 1993-ban 489-en lakták. Az iskola összevont I-IV. osztályának öt tanulója van. Balázs Ilona nyugalmazott tanítónő 1963-tól 1988-ig tanára volt a helyi iskolának. "A 35 év alatt kilencvennyolc tanügybelit mondhattam kollégámnak, kit diplomával, kit helyettesítőként, mind elment a faluból, én maradtam, itt letelepedtem" - vallotta. Siklód rendtartó, hagyományőrző református székely falu. 1994. május 15-én új református templomot avattak a faluban, Kós Károly 1947-48-ban készített terve alapján. A faluközösség és az azt összefogó Incze Zoltán lelkipásztor és neje, Ilona munkája nélkül itt ez a szinte csoda nem következhetett volna be. Dezső Tibor Attila mostani lelkész elmondta, hogy a faluban ma 350 ember él, de az országban szétszóródottak közül még 38-an fizetnek ide kepét. /Lakatos István: Sajátos mikroklíma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./

2002. május 24.

Máj. 24-én felavatták az Infopress Rt. /Székelyudvarhely/ korszerű, nagy kapacitású új üzemrészlegét, a körforgó nyomdaipari berendezést. Ennek eredményeként a cég megerősítette a hazai nyomdaiparban elfoglalt vezető szerepét, illetve a kelet-európai piacon éllovassá vált. /Hecser Zoltán: Új nyomda Székelyudvarhelyen. A legnagyobb Kelet-Európában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

2002. július 1.

Udvarhelyszéki nyomdák és kiadók a helyismeret szolgálatában témakörben nyílt kiállítás jún. 28-án Székelyudvarhelyen. Hermann Gusztáv könyvtárigazgató az udvarhelyi kiadók történetét vázolta. Az első nyomdát Becsek Dániel nyitotta meg 1868-ban, azóta folytonosan több lap, kiadvány került az udvarhelyiek kezébe. Székelyudvarhelyen jelenleg számos kiadó és nyomda működik, amelyek közül a legnagyobb az Infopress Rt. A kiállításon jelen volt az Ablak Kiadó, az Infoprint, a Litera /Beke Sándor három kiadója/, valamint az ABC Impex, a Human Reform Alapítvány kiadványai, a Bid Stúdió, a Kabdebó Nyomda, a Regiostar-Co Kft., a Haáz Rezső Alapítvány, a MicroPrint, a Demaco, a Firtos Művelődési Egylet és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia kiadványai. /(nagyálmos): Udvarhelyszéki nyomdák és kiadók. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

2003. december 2.

Nov. 29-én a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület megalakulásának tizedik évfordulója alkalmával tartott ünnepi műsor keretében mutatták be Kovács Piroska Orbán Balázs kapui /Infopress Rt., Székelyudvarhely/ című könyvét, amely a Szejkefürdőn, az Orbán Balázs síremlékéhez vezető út mentén felállított 14 kapu történetét ismerteti. Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta: a máréfalvi tanárnő, az egyesület elnöke igazi szakértőként, tudományos igényességgel írt a Szejkefürdőn látható kapukról. 1972-ben Máréfalván lebontottak egy régi székely kaput, ekkor gondolta Kovács Mihály volt tanfelügyelő, hogy valahogyan meg kellene állítani ezt a folyamatot. 1973 tavaszán állították fel az első három kaput, s ezek között volt az Orbán Balázs szejkei háza előtt álló hajdani kapu is, amely hosszú ideje a múzeum udvarán hevert. A 48 oldalas kiadvány megérdemli, hogy könyvként emlegessék. Aki elolvassa a 14 kapu történetét, mindent megtudhat, amit a székely kapukról tudni kell. Az ezer példányban nyomtatott könyv a csíkszeredai Polgár-Társ, a nagyváradi Kárpát, a belga Baudouin alapítványok támogatásával készült. /Fülöp D. Dénes: Mindegyiknek külön története van. Kiadvány a szejkefürdői székely kapukról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./

2004. november 18.

A Fidesz információi szerint a szocialisták titokban kampányújságot készíttetnek Erdélyben, Székelyudvarhelyen, amelyben "nem" szavazatra buzdítanak a december 5-i, kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – mondta Szijjártó Péter (Fidesz) sajtótájékoztatóján Budapesten. A magyarországi terjesztésre szánt kampányújságot azért készíttetik Erdélyben, mert ott olcsóbb. A kampányújságban a szocialisták ismételten riogatnak: tömeges áttelepüléssel, gazdasági következményekkel. Nyakó István, az MSZP szóvivője cáfolta, hogy a fideszes politikus állításai igazak volnának. A Magyar Rádió megszólaltatta Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökét, aki elmondta: ő maga látta a szórólapot. Ebben Gyurcsány miniszterelnök mellett Hiller István pártelnök is gyakorlatilag a kettős állampolgárság ellen agitál. Mindezt Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban, az RMDSZ-hez közelálló nyomdában, készítik, ahol RMDSZ-kampánylapokat, -plakátokat, -szórólapokat is nyomnak. A felelős döntés című MSZP-s kampányfüzet kiadását a székelyudvarhelyi Infopress nyomdának tulajdonítják – értesült az MTI. Ebben az egyik írás arról szól, hogy milyen költségtöbbletet jelentene a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Minden oldal alján ez olvasható: "A december 5-i népszavazás: 2 X nem". /Fidesz: Erdélyben készítteti a népszavazási nemre buzdító kampányújságját az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ A kiadvány nyomtatásával hírbe hozott a székelyudvarhelyi nyomda, az Infopress vezetősége közleményben reagált a híresztelésekre, kifejtve, semmilyen kereskedelmi és másféle kapcsolatban nem állnak a Magyar Szocialista Párttal. Az Infopress rengeteg magyarországi nyomda alvállalkozójaként dolgozik. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete közleményében kifejtette: a sajtóból értesültek az MSZP által állítólag Erdélyben, Székelyudvarhelyen nyomtatott kiadványról, amely a kettős állampolgárság ellen való szavazásra szólítja fel a magyar választópolgárokat. Az állásfoglalás szerint: „Ilyen vagy hasonló kiadvány tartalmával nem érthetünk egyet, hiszen az RMDSZ változatlanul és határozottan fenntartja álláspontját, mely szerint méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz.” /J. Á.: Botrány egy kampányújság körül. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 18./

2005. március 10.

A Riehen Egyesület /Csíkszereda/ március 8-án tartott éves közgyűlésén értékelte a tavalyi év tevékenységét és vázolta az idei terveket. Kedves Zsuzsa ügyvezető igazgató elmondta, hogy az elmúlt tíz év alatt az egyesület céljai nem sokat változtak. A Riehen Egyesület lehetőségei szerint hozzájárul a város szociális, kulturális és más téren való fejlesztéséhez. Az egyesület pótnyugdíjat biztosít rászoruló nyugdíjasoknak, ösztöndíjakat középiskolásoknak, ingyenes ebédet a Xántusz János Iskola hosszított programú osztályaiba, valamint a zsögödi roma osztályba járó gyerekeknek. Az egyesület részt vállal a Caritas otthoni beteggondozó szolgálatának működési költségeiből. A gyerekek számára tavaly is nagy sikerrel szervezték meg a Műterem-tő kézműves tábort, valamint a Tocsogó természetismereti programsorozatot. A programok nagy részének anyagi alapjait pályázatok alapján Riehen testvérváros és a székelyudvarhelyi Infopress Rt. biztosította. A tavalyi év nagy megvalósítása volt az idősek napközis klubja. Zsögödben az egykori segélyszállítmány-raktárt, valamint az üzlethelyiséget alakították modern otthonná, ahol október 15-én megnyitották a fizikai és szellemi frissességet fenntartó programokat. /Takács Éva: Régi és új programok a Riehen Egyesületnél. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2006. január 9.

Az izlandi Prentsmidjan Oddi Csoport megvásárolta Románia legnagyobb nyomdáját, az udvarhelyi Infopress Rt.-t. A rendszerváltás évében kisvállalkozásként indult székelyföldi nyomda tíz év alatt meghódította a hazai piacot, 2000-ben már az ország színes magazinjainak 80 százalékát nyomtatta. Albert András igazgató, legfőbb kisrészvényes elmondta: szűk körű árverést hirdettek, amelyen 5-10 nyugat-európai cég vett részt, és ő az új tulajdonosokkal kötött szerződés értelmében „bizonyos ideig” megtartja funkcióját. /Pintér István: Elkelt Románia egyik legnagyobb és legmodernebb nyomdavállalata. Izlandiak Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2006. június 20.

Tavaly már hat romániai óriáscég árbevétele haladta meg az egymilliárd eurót. A tíz legnagyobb romániai cég tavalyi árbevétele meghaladta a bruttó nemzeti össztermék egyötödét, a vállalatok pedig együttesen 136 ezer főt foglalkoztattak. Az ágazatok közül a legnagyobb árbevételt a kőolajipar produkálta, s itt található a legnagyobb árbevételt felmutató Petrom is, amelynek 51 százalékos részvénypakettjét az osztrák ÖMV vásárolta meg. Az ágazati ranglista második helyén a Dinu Patriciu által irányított Rompetrol, a harmadik az orosz Lukoil-csoport, a negyediken az onesti-i Rafo finomító áll, míg a MOL Románia árbevételét egy év alatt majdnem háromszorosára, 420 millió euróra növelve, feljött a ranglista ötödik helyére. Az energetikai vállalatok rangsorát vezeti az Electrica. Az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő ágazat az építőipar. A nyereség folyamatosan csökkent a háztartási gépek kiskereskedelmében. Az Altex mögött a második helyen továbbra is a kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc és Szarvadó Lóránd által irányított Domo Retail áll, majd a Flamingo által felvásárolt Flanco után a szintén kézdivásárhelyi Bába György igazgatta Primex-Cosmo-hálózat a negyedik. Székelyföldi cég, az udvarhelyi Infopress maradt a piacvezető a nyomdaiparban. /Králik Lóránd: A nagyvállalatok között a Petrom az első. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2007. február 9.

A magyar nyelvhasználat vonatkozásában nagy jelentőségű, hogy február 8-án Székelyudvarhelyen lezajlott a Hargita megyében első magyar nyelvű elméleti vizsga a gépkocsivezetői engedély megszerzésére. A vizsgázók szerint könnyebb lesz magyarul válaszolni a kérdésekre. Ha lesz könyv is magyarul, amiből a szükséges tudnivalót megtanulják a vizsgára jelentkezők, akkor többen választják majd a magyar vizsgát. /Kiss Edit: Lezajlott az első vizsga magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./ Kijött az Infopress nyomdából, valószínűleg jövő héten már kapható is lesz a KRESZ című első romániai magyar nyelvű könyv a gépkocsivezetői jogosítványt megszerezni kívánók számára. A székelyudvarhelyi Baló Jan-Eugen állította össze a magyar nyelvű anyagot. Sok közlekedési kifejezést románul használnak az emberek, ezért szótár is van a könyvben, mintegy ezer román szakkifejezés magyar megfelelője. A saját költségén kiadott könyvet a szerző a többi magyarlakta vidékre is el fogja juttatni. /Elkészült a könyv is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./

2007. március 29.

A közelmúltban két kiadvány jelent meg magyar nyelven a közlekedési szabályokról. Az egyiket Bukarestben adta ki az Országos Könyvtár, románból fordították, címe: A közúti forgalom könyve (így!), a másik Székelyudvarhelyen látott napvilágot az Infopress Rt. nyomdájában, szerzője: Baló Jan-Eugen autóvezetést oktató mérnök, munkájának címe: KRESZ (a rövidítés jelentése: Közlekedésrendészeti szabályok). A Bukarestben megjelent munkának az a fő baja, hogy rossz a fordítása. Mondatainak szerkezete magyartalan, bonyolult, emellett számos kifejezés, szókapcsolat ismeretlen a normatív magyar nyelvhasználatban. Se szeri, se száma a magyartalan kifejezéseknek, például: vasúti szintjáró (= vasúti átjáró), nemzeti út (országút), állati erővel vont jármű (szekér), hajtóanyag-állomás (benzinkút vagy töltőállomás), hajtási engedély (vezetői jogosítvány). A Baló Jan KRESZ című munkája nyelvi szempontból egészen más. Apróbb nyelvi és helyesírási hibák ugyan fel-felbukkannak benne, de nem zavarják a szöveg megértését. A KRESZ szerzője arra törekedett, hogy munkája érthető legyen. Elérte célját. /Komoróczy György: Helyesen magyarul. KRESZ-verseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./

2007. április 23.

Új nyomdagépet avattak Székelyudvarhelyen az Infopress nyomdában. Több mint 15 millió euróba került a két nyomdagép, illetve a számítógépes lemezkészítő berendezés. Ezzel tovább növelte termelési kapacitását a régióban piacvezetőnek számító Infopress, az izlandi Kvos-csoporthoz tartozó nagyvállalat. További fejlesztést terveznek, jelentette be Albert András, az Infopress vezérigazgatója. A 17 éve létrehozott nyomdavállalat idénre 60 millió eurós árbevételt tervez. „Az Infopress Romániában a kereskedelmi kiadványok piacán 80 százalékos, a minőségi magazinokén pedig 50-51 százalékos részesedéssel rendelkezik” – nyilatkozta Albert András. Az árbevétel 77 százaléka a hazai értékesítésből származik, míg 23 százaléka a Magyarországra, Szerbiába, Moldáviába, Bulgáriába és más uniós országokba irányuló exportból. Az 1990-ben öt fővel induló nyomda ma már mintegy 380 főt foglalkoztat. Az udvarhelyi nyomdavállalatot tavaly vásárolta meg az izlandi holding. /Králik Lóránd: Infopress: első helyen a régióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2007. április 26.

Székelyudvarhelyen az Infopress helyi kezdeményezésből az ország legnagyobb nyomdájává nőtte ki magát. Albert András, az Infopress vezérigazgatója kifejtette, nyomdájuk nemcsak Romániában, hanem a világ bármelyik részén is megállná a helyét. Tavalyi 50 millió eurót meghaladó árbevételükkel bármelyik magyarországi nyomdát megelőzik. /Králik Lóránd: Marad az eddigi üzleti modell. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998