udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Interconfessio Tarsasag

1994. november 19.

Nov. 19-én Kolozsváron az Interconfessio Társaság rendezett tanácskozást, hogy emlékezzenek a két éve megszületett Kolozsvári Nyilatkozatra, másrészt megpróbálják felismerni a magyarság jelenlegi haladásának irányvonalát. Tőkés László, a nyilatkozat szellemi atyja elmondta, hogy az elmúlt 75 év tapasztalatai alapján a magyarság alapvető pusztulási tendenciáján a 2-3 éves fellazulások sem változtattak, és az autonómia az egyedüli esély a hanyatlás megállítására. Az RMDSZ-nek építeni is kell az autonómia struktúráit, hangsúlyozta Markó Béla. Borbély Imre Magyar paradigma és posztmodern jövőkép című dolgozatára magyarországi, vajdasági, kárpátaljai és németországi magyar politikusok, politológusok reflektáltak. Borbély Imre szerint a magyarságnak most kell kedvezőbb fejlődési irányba váltani, az információs forradalom idején ez csakis a tudástöbblet iránya lehet. Nahimi Péter, az MDF képviselője szerint a területhez kötött állam a feudális rend maradványa, a jövő államát információs államnak képzeli, melynek alapját nem a terület, hanem az információs kapcsolat jelentené. Tőkéczki László politológus óvatosságra intett az ilyen jövendölés kapcsán. A kárpátaljai Kovács Miklós szerint csak nemzeti csapások után egyezik meg az emberek széles rétegeinek a véleménye ugyanazon dologról. Trianon tragédiája formálta egységessé a magyar politikát. Szerinte ma csak a kisebbségi magyarság véleménye egyezik meg a sorskérdésekről, ez pedig nem elég paradigmaváltáshoz. A vajdasági Hódi Sándor abban látja a megoldást, ha a kisebbségi magyarság megkapná a magyar állampolgárságot. Szőcs Géza a "hogyan" kérdését firtatta. Borbély Imre bejelentette, hogy reménye szerint az elhangzottakat a közeljövőben könyvalakban lehet olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./ Elhatározták, hogy létrehozzák a társaság testvérszervezeteit az anyaországban és az utódállamokban. A következő közgyűlést Budapesten tartják, három hónap múlva, amelyen a társaság összegezi az addig elkészült koncepciókat. /RMDSZ Tájékoztató 417. sz., nov. 22./

1995. július 17.

A magyar dinamikus paradigmával már évek óta foglalkozik, mondta Borbély Imre. Az Interconfessio Társaság abból a felismerésből született, hogy az elmúlt év nemcsak a gazdaságot rombolta le, hanem súlyos sebeket okozott a lelkekben is. Az egyházak tartották a lelket az emberekben. Ezeket a lelki károkat dialógussal, beszélgetéssel, médiapolitikával lehet orvosolni. Egy új nemzetstratégia kidolgozásán munkálkodnak. A jövő azé, aki előbb lép át sikeresen egy olyan struktúraváltáson, amely az informatika, a tudáscentrikus posztindusztriális termelési mód meghonosítását eredményezné. A paradigma másik eleme részekre bontott nemzetstruktúrát fogad el. Ezeket a szétszakított részeket ezer szállal - szellemi, kulturális, gazdasági, vallási szállal - kell összekötni. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 28.-júl. 17./ Előzmény: 1332. sz. jegyzet.

1995. július 31.

Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./

1995. augusztus 16.

Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy tovább működtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1995. augusztus 16.

Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy továbbműködtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1995. szeptember 14.

Bár a mesterségesen létrehozott határok több évtizede szétszabdalták a Kárpát-medence kulturális-gazdasági szempontból egységes régióját, a határokon kívül rekedt magyar milliók nem mutatnak hajlandóságot önazonosságuk feladására. Szlovákia, Románia és Szerbia politikája nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a magyar kisebbségek hosszú távú megmaradását szavatolnák. Ellenkezőleg, a politikai igyekezet a kisebbségek eltűnését célozza. Ezen államok a magyar nemzeti közösséget ellenségként kezelik. - olvasható Borbély Imre képviselő Támpontok egy dinamikus magyar paradigmához című tanulmányából való. A dolgozat az Interconfessio Társaság Kolozsváron tartott tavalyi első tanácskozásának kiindulópontját képezte. "Tanulmányom a magyarság közös jövőjén töprengőkhöz szól" - fejtette ki Borbély Imre az interjúban, melyet Bágyi Bencze Jakab készített vele. Az anyaország társadalmi helyzetéről elmondta, hogy a "magyar társadalomban alapvető dolgokban nincs egyetértés." A magyar társadalom "politikai irányultságát a sajtó sokkal inkább meghatározza, mint a politikai pártok." Egyes csoportok hatalmas médiamonopóliummal rendelkeznek. - Az Interconfessio Társaság "civil társadalmi szerveződés, amely a magyar történelmi egyházak mentén szerveződő értelmiséget kívánja közös platformra állítani." Két konferenciájuk volt, Csíkszeredán, illetve Sepsiszentgyörgyön, Esélyeink Trianon túlélésére címmel. - A magyarországi politikai közgondolkodásba nem épült be kellő súllyal a határokon kívül rekedt magyar milliók léte, köznapi valósága. - Hosszú távú nemzeti programra lenne szükség. /Magyar Fórum, szept. 14./

1995. október 3.

Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/

1995. november 1.

A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

1996. január 6.

Borbély Imrével, az Interconfessio Társaság elnökével készített interjút Botlik József. Három évvel ezelőtt alakult meg a társaság, adott ismertetést Borbély Imre. Rá kellett döbbennünk, állapította meg, hogy az anyaország társadalom-lélektani károsodása sokkal nagyobb mértékű, mint az erdélyi magyarságé. Sem az anyaországban, sem másutt nem dolgoztak ki átfogó jövőképet megfogalmazó koncepciót a magyarság számára. Hosszú távú programok léteznek, de ezek nem a magyarságon belül születtek és nem is nem is hivatottak az érdekeit szolgálni. A kommunizmus évtizedei közösségromboló politikája szovjet célokat takart. A gazdasági és médiaoligarchia az atomizáló politikát folytatja tovább, de már a nyugati globalizmus érdekében. - A Kárpát-medence magyarsága ma is egy sorsközösséget alkot. - A magyarságnak oktatási stratégiájában a tudástöbbletet kell a középpontba állítania. A szubszidiáris nemzetstruktúra azt jelenti, hogy az egyes nemzetrészeknek lehetőleg önmaguknak kell megoldaniuk saját problémáikat, ugyanakkor el kell érniük, hogy millió szállal kötődjenek egymáshoz, és egymást segítő tömböké váljanak. Ilyen sikeres létmodell a zsidóságé. /Botlik József: A magyarság számára hiányzik az átfogó jövőkép. = Magyar Nemzet, jan. 6./

1996. május 26.

Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/

1996. július 31.

Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatta be Borbély Imre parlamenti lépviselő, az Interconfessio Társaság elnöke a Magyar jövőkép című kötetet, amely a társaság által szervezett székesfehérvári, budapesti és zentai konferencián elhangzott anyagok egy részét tartalmazza. Sógor Csaba református lelkész, a kötet egyik tanulmányának szerzője elmondta, hogy a magyarság múltját siratja jövőbetekintés helyett. A konferencia-sorozat e holtpontról való kimozdulást szorgalmazza, továbbá a nemzet számára pozitív jövőkép megfogalmazásának szükségességét. Borbély Imre hangsúlyozta, hogy paradigmaváltásra van szükség, ki kell mozdítani a magyar politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. Tudásközpontú nemzetfejlesztést szorgalmaznak a konferenciák résztvevői. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./ Magyar jövőkép. Egy minőségi magyar paradigma. Az Interconfessio Társaság, a SMIKK é a Vörösmarty Társaság tanácskozásai 1994-1995. /Magyarok Világszövetsége és a Vörösmarty Társaság kiadása, Székesfehérvár, 1996/

1996. szeptember 7.

Nagy sikerrel mutatta be a közelmúltban Gyergyószentmiklóson Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke ennek a szellemi műhelynek az elmúlt években született előadásait tartalmazó könyvét. A könyv üzenete az, hogy a magyarság egyetlen esélye szellemi kapacitásának gyümölcsöztetése. /Török Zoltán: A minőségről röviden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./

1996. október 16.

A Magyarok IV. Világkongresszusán a világ magyarsága egy Erdélyben született programnak szavazott bizalmat. Erről kérdezte Gazda Árpád Patrubány Miklóst, aki a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnökségi tagja, a Világszövetség Erdélyi Társasága /VET/ elnöke. Az MVSZ október végi közgyűlésén az a száz kárpát-medencei küldött közül 58 fogja Erdélyt képviselni. A világszövetség idei programja az Interconfessio Társaság szellemi műhelyében született. A VET a társadalmat óhajtja építeni, politikai képviseletre nem vállalkoznak, mert ott eldurvulnak az emberi viszonyok. A magyar társadalom szerkezetének vizsgálatával, a magyar társadalmon belül a szolidaritásérzés növelésével foglalkoznak, így jutottak el a nagycsaládosok programjának beindításához, ugyanúgy foglalkoznak a magyar-román integráció kérdésével. Patrubány hangsúlyozta, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusának legfontosabb eredménye a program megfogalmazása: a világszövetség elsődleges célja a magyar integráció. Az MVSZ egyértelműen szimbólummá vált. "Ez az egyetlen olyan intézmény, amelyben egyek lehetünk, függetlenül attól, milyen állam polgárai vagyunk..." A világtalálkozón megfogalmazott javaslat szerint legyen kétkamarás parlament olyan felsőházzal, ahol képviselethez jutnak a határon túli magyar közösségek is. A másik egy olyan elvi nyilatkozat alkotmányba foglalása, hogy Magyarország az ott született polgárok hazája és mindazok anyaországa, akik származásuknál, vállalásuknál, kultúrájuknál fogva magyarnak vallják magukat, bárhol is éljenek a nagyvilágban. - Nemzetstratégiára szükség van, ahol ez hiányzik, ott az ország vagy nemzet előbb-utóbb hanyatló pályára kerül. A magyar tudományosságra építve egy tudásközpontú nemzetet kell építenünk a Kárpát-medencében. /Gazda Árpád: Haza a magasban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./

2007. február 20.

„Tőkés László a múltat képviseli”, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem világos, hogy miért lenne gond, hogy valaki a múltat képviseli. A múlthoz tartozik a magyar állami egység, a közös haza emléke, a múltban Kossuthok és Széchenyik vitáztak egymással. Kevés dolog annyira világos az elmúlt közel két évtizedre visszatekintve, mint az, hogy mit is képvisel Tőkés László. Markó Béla kemény autonomista beszédet tartott 1994-ben az Interconfessio Társaság által a Kolozsvári Nyilatkozat második évfordulóján rendezett konferencián, majd cserbenhagyva politikai szövetségeseit, a Neptun lobbi élére állt. Markó Béla vezényelte le a szervezet domesztikálását, a román nemzetstratégia céljainak megfelelő átfazonírozását, melynek eredményeképpen az RMDSZ magyar nemzeti önkormányzatból könnyen kifizethető román zsákmánypárt lett, írta Borbély Zsolt Attila. Tőkés László ezzel szemben mindig az autonómia, a nemzeti önrendelkezés eszméjét képviselte. Ezt tette 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozat vitáján, az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszuson, a kolozsvári 1995-ös kongresszuson, az ominózus bukaresti SZKT-n 1996-ban (ahol pontos igénylistát mutatott be, amelyet az RMDSZ kormányba lépésének feltételrendszerül szánt), 1998-ban és 1999-ben a Fórum-mozgalom idején, az 1999-es kongresszuson, 1993 és 2003 között az SZKT-kon, majd miután az RMDSZ teljes mértékben elfordult az autonómiától, a belső választástól, az 1993-ban elhatározott menetrendtől, az autonómiagondolat életben tartása és képviselete érdekében hívta életre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Markó igazat mondott: az autonómiagondolat az RMDSZ történetében kétségkívül már a múlt, ilyen értelemben pedig Tőkés László valóban a múltat képviseli. /Borbély Zsolt Attila: Mit képvisel Tőkés László? – avagy múlt és jövő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998