udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Ion Antonescu Marsall Alapitvany es Liga/Egyesulet

1990. december 20.

December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1990. december 20.

December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1991. július 9.

A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1992. január 8.

Egyre-másra jelennek meg Ion Antonescut dicsőítő könyvek, most a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi könyvkiadója, a Tipomur szentelt egy tanulmánykötetet Antonescunak és azt a bukaresti tévéhíradó 1991. dec. 17-én melegen ajánlotta az olvasóknak. Az Antonescut magasztaló könyveket a román fasizmus utolsó élő ideológusa, Iosif Costantin Dragan tartja fent az Antonescu Marsall Alapítvánnyal, ő fizeti a szélsőséges lapokat /Natiunea, Romanul, Europa, Romania Mare, a nagyváradi Phoenix, a temesvári Renastarea Banateana/. - A tévé képernyőjén időnként megjelenik Adrian Motiu szenátor, aki az Erdélyt fenyegető magyar veszélyről beszél. /Barabás István: Kísértetek pedig vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1996. március 29.

Kolozsváron a tanácsülésen újból szóba került Antonescu marsall szobrának ügye. A versenyt megnyert művész, Ilarion Voinea 9,2 millió lejt kért a helyi tanácstól a szoborért /az előkészületért/. Funar újra megpróbálta keresztülvinni a már három ízben megbukott határozattervezetet Antonescu szobrának felállításáról. Nicolae Ruja alpolgármester pedig azzal érvelt, hogy a nemrégiben Kolozsváron járt angol küldöttséget is sikerült meggyőznie: Antonescu kiemelkedő román vezető volt, akinek mellesleg Izraelben (!?) is van szobra. Az ellenzéki tanácsosok azt javasolták: az fizessen a művésznek, aki a helyi tanács beleegyezése nélkül kezdeményezte a szobor kivitelezését. Kiderült, hogy a kiírt versenyt nem a Ion Antonescu Liga indítványozta, hanem maga a polgármester. Végül is a tanáscsok ismét /már negyedszer/ elvetették a szobor felállítását. /Kiss Olivér: Antonescu negyedszerre is elesett. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

1996. június 1.

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1996. október 25.

Okt. 25-én Kolozsváron, a Soros Könyvtárban Michael Shafir politológus, aki jelenleg egy prágai kutatóintézetben dolgozik, előzőleg a Szabad Európa Rádió munkatársa volt, készülő könyvét ismertette, melynek témája: az antiszemitizmus az 1989 decembere utáni Romániában. Szerinte az antiszemita megnyilvánulások két nagy csoportba különíthetők el. Az egyik a radikális kontinuitás híveié, ez főleg Ceausescu uralma alatt fejlődött ki. A másik a két világháború közötti időben keresi gyökereit. Shafir kitért az Antonescu Marsall Ligára. A nagyközönség nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, ezért a szemükben Antonescu antikommunista hős. A másik szervezet a Pro Antonescu Marshall Liga, veteránok alkotják a tagságát. Az Antonescu azonnali rehabilitálását követelők között van Iliescu elnök, aki azt sugallja, hogy Antonescu az ősellenségnek kikiáltott Mihály király áldozata. A másik csoport számára Antonescu alakja modell értékű, a kezdetleges román demokrácia elleni harc alátámasztásában. Ennek a mozgalomnak a vezetője, az Antonescu Marsall Liga elnöke, egyben a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke a hírhedt Iosif Constantin Dragan, aki régóta Olaszországban él, nevéhez rengeteg törvénytelen ügy fűződik. Dragan a Securitate informátora lett, akinek feladata a román legionárius emigráció figyelése volt. Később Ceausescu kiszolgálója lett, többször találkozott a diktátorral. 1989 után Dragan alapította a szélsőséges Europa és Romania Mare lapokat. Az utóbbi lapot Corneliu Vadim Tudor hozta létre, ezt a szélsőséges lapot az akkori kormányfő, Petre Roman is támogatta, aki azóta a lap célpontja. A másik szélsőséges lapot /Europa/ a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ segítette. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1996. október 25.

Okt. 25-én Kolozsváron, a Soros Könyvtárban Michael Shafir politológus, aki jelenleg egy prágai kutatóintézetben dolgozik, előzőleg a Szabad Európa Rádió munkatársa volt, készülő könyvét ismertette, melynek témája: az antiszemitizmus az 1989 decembere utáni Romániában. Szerinte az antiszemita megnyilvánulások két nagy csoportba különíthetők el. Az egyik a radikális kontinuitás híveié, ez főleg Ceausescu uralma alatt fejlődött ki. A másik a két világháború közötti időben keresi gyökereit. Shafir kitért az Antonescu Marsall Ligára. A nagyközönség nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, ezért a szemükben Antonescu antikommunista hős. A másik szervezet a Pro Antonescu Marshall Liga, veteránok alkotják a tagságát. Az Antonescu azonnali rehabilitálását követelők között van Iliescu elnök, aki azt sugallja, hogy Antonescu az ősellenségnek kikiáltott Mihály király áldozata. A másik csoport számára Antonescu alakja modell értékű, a kezdetleges román demokrácia elleni harc alátámasztásában. Ennek a mozgalomnak a vezetője, az Antonescu Marsall Liga elnöke, egyben a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke a hírhedt Iosif Constantin Dragan, aki régóta Olaszországban él, nevéhez rengeteg törvénytelen ügy fűződik. Dragan a Securitate informátora lett, akinek feladata a román legionárius emigráció figyelése volt. Később Ceausescu kiszolgálója lett, többször találkozott a diktátorral. 1989 után Dragan alapította a szélsőséges Europa és Romania Mare lapokat. Az utóbbi lapot Corneliu Vadim Tudor hozta létre, ezt a szélsőséges lapot az akkori kormányfő, Petre Roman is támogatta, aki azóta a lap célpontja. A másik szélsőséges lapot /Europa/ a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ segítette. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1997. március 1.

A Vatra Romaneasca kezdeményezésére márc. 3-án tucatnyi társaság /Por Besszarábia és Bukovina Kulturális Egyesület, Avram Iancu Hazafias Kulturális Egyesület, Újraegyesülés Pártja, Ion Antonescu Marsall Alapítvány, Besszarábai Hangja Kulturális Egyesület, Herta Kulturális Egyesület, stb./ gyűlt össze "a román nemzeti méltóság megvédésére". Felháborítónak tartják ugyanis, hogy a kormány lemond a román-ukrán alapszerződésben a területi követelésekről. Az egyik felszólaló szerint a területek visszaszerzése nemzeti-politikai létkérdés, a területi rablások idejét éljük, állapította meg. Gheorghe Munateanu, a Bukovinai Román Kultúra és Tudomány Egyesület vezetője azonban reménykedik, mert az általuk szétküldött közlöny nem talált süket fülekre. /Nagy Edit: Nagy-Románia kéne mindenáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1997. május 6.

Kisgyörgy Réka felidézte a múltat: Gheorghe Funar polgármester mindenáron szobrot akart állíttatni Kolozsváron Antonescunak. 1994. januárjában már elkészült a szobor makettje, Funar bejelentette, hogy a szobrot felállítják, egyúttal kérte Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminisztert, hogy értékeljék újra az Antonescu-pert. A háborús bűnösként halálra ítélt Antonescu emlékét ápoló Ion Antonescu Liga székházat kért Kolozsváron, Funar válasza igenlő volt. Funar létrehozta szoborpályázatot elbíráló zsűrit. A polgármester több nyilatkozatában kifejtette nézeteit. Marc Ballon amerikai újságírónak így nyilatkozott: "A magyarok mindig agresszívek voltak, hiszen egy nomád, barbár nép leszármazottai, akik 1100 évvel ezelőtt jöttek be Európába. Hogy Nyugaton többen háborús bűnösnek nevezik Antonescu marsallt és felelőssé teszik a temérdek zsidó haláláért? Nagyot tévednek. A tájékoztatás helytelen, mivel Antonescu marsall megvédte és kiragadta a zsidókat a hitleristák és horthysták kezéből". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1999. október 26.

Gheorghe Funar polgármester okt. 25-i sajtóértekezletén bejelentette: határozat-tervezetet terjeszt elő a "Kolozsvárhoz nem méltó személy" cím létrehozására. Erre azért van szükség, mert "az elmúlt évek során fellángolt az irredenta magyar szervezetek által kifejtett soviniszta, románellenes propaganda, amely hazugságok, valótlanságok terjesztését, a történelem meghamisítását tűzte ki célul. Annak érdekében, hogy a közvélemény megismerje őket és gyalázatát fejezze ki ellenséges magatartásukkal és az ellenséggel való szövetkezésükkel szemben, szükség van ezen személyek jegyzékének összeállítására, és ennek nyilvánosságra hozatalára" - áll a dokumentumban. Ugyanakkor a polgármester az "árulók temetőjét" szándékozik létrehozni, amelybe "nemzet- és hazaárulókat" temetnének. - A személyek kijelölését a Vatra Romaneasca Szövetségre, az Avram Iancu Társaságra, a Háborús Veteránok Szövetségére, a Ion Antonescu Marsall Ligára, illetve az RMDSZ-re bízom - mondta Gheorghe Funar. /A román nemzet "ellenségei" számára "Hazaárulók temetőjét". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

1999. november 1.

Okt. 30-án Temesváron jelképes bírósági tárgyaláson nyolc civil szervezet /köztük az Újraegyesítés Nemzeti Mozgalom, a Temesvári Független Ifjúsági Mozgalom, a Vatra Romaneasca és a Ion Antonescu Marsall Liga/ erkölcsileg rehabilitálta Antonescu marsallt és munkatársait. Szerintük az Antonescut elítélő bíróság törvénytelen volt, ezáltal a meghozott ítélet is törvénytelen, erkölcsi szempontból pedig igazságtalan, ezért a per újratárgyalását kérik az illetékes szervektől. A Romániai Zsidók Közösségének képviselőit nem hívták meg a szervezők, mert nem tudták őket telefonon elérni. Vádlók hiányában a marsall elleni vádiratként az Alex. Mihai Stoenescu: Antonescu és a zsidók című könyvét használták, amely 1998-ban a román könyvpiac legkeresettebb terméke volt. Stoenescu könyve szerint a népbíróság törvénytelen fórum volt, ezáltal ítéletei is semmisek, Antonescu 400 ezer romániai zsidót mentett meg azáltal, hogy nem adta ki Németországnak őket. - A temesvári "erkölcsi bíróság" fehérre mosta a véreskezű marsallt. - A román nép ötven éven át nem ismerhette meg valódi múltját, azt tanították, hogy Antonescu "megmentette a romániai zsidókat". Arról hallgattak, Besszarábiában és Bukovinában előrenyomuló román hadsereg szinte teljes mértékben kiirtotta a zsidó lakosságot. Matatias Carp, a romániai holokauszt adatainak összesítője szerint 265 000 zsidó áldozat írható az Antonescu-rezsim számlájára. Itt nem voltak gázkamrák, itt addig verték az embereket, míg minden erejüket elvesztették, vagy eladták a kiszemelt áldozatot (a kijelölteket kilőtték a menetoszlopból, hogy a ruháikat eladhassák), darabokra vágták a zsidókat, hogy vérükkel a szekerek tengelyét kenjék és így tovább" - írta Carp. /Gál Mária: Antonescu erkölcsi rehabilitációja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2002. március 20.

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. november 8.

A háborús bűnökért kivégzett Ion Antonescu marsall emlékét ápoló szervezet működik Kolozsváron. Az Antonescu Liga kolozsvári székhelye ugyanabban az ingatlanban található, ahol a kormánypárt helyi szervezete is irodákat bérel. A Nagy-Románia Párt egyik szenátora által vezetett Liga a törvényes rendelkezések dacára - miszerint tilos háborús bűnösök kultuszát, nyilvános népszerűsítését űzni - zavartalanul működik tovább. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora kifejtette: a kolozsvári eset azt bizonyítja, hogy a román kormány rendelkezéseit helyi szinten nem alkalmazzák. Eckstein kilátásba helyezte, hogy interpellál a parlamentben a szervezet betiltása és kilakoltatása érdekében. /Zavartalanul működik az Antonescu Liga. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2004. március 5.

Rendszeres, havonta megtartott sajtótájékoztatóján a Pro Europa Liga (PEL) összegzi azokat a tapasztalatait, melyeket a két találkozó között összegyűjt. Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetője a legutóbbi összejövetelen is súlyos visszásságokra hívta fel a figyelmet. A Liga emberjogi irodája több esetben azt tapasztalta, hogy ha rendőrök követnek el jogsértéseket, akkor az eset kivizsgálását addig halogatja a nyomozó hatóság, ameddig ráveszik a sértett felet, hogy vonja vissza panaszát. Ez történt B. esetében is. Két rendőr behatolt lakásukba, a felnőtteket és a gyerekeket megverték, pénzüket elvették. B. 2001 novemberében feljelentést tett. Három éven keresztül semmi nem történt. 2004 elején egy bizonyos összeg ellenében B-t meggyőzték, hogy vonja vissza feljelentését. Több olyan panaszt kapott az iroda, miszerint nem büntették meg azokat a sofőröket, akik halálra gázoltak egyes személyeket. H. G.-t 1991-ben gyilkosság miatt börtönbe zárták. Tizenkét évet kapott, hetet ebből le is ült. Mikor szabadult, több tanúval beszélt, akik elmondták neki, hogy a korábban ellene tanúskodó személy követte el az emberölést. H. G. kérte a per újratárgyalását, de ezt a Maros Megyei Törvényszék megtagadta, anélkül, hogy újabb tanúkihallgatást végzett volna. A PEL beadvánnyal fordult a Diszkrimináció-ellenes Országos Tanácshoz egy Szebenben történt eset miatt. Egy fiatalembert egy szebeni bárból kitessékeltek, mondván, cigányokat nem szolgálnak ki. A bejelentést 20 tanúvallomással támasztotta alá a PEL, válasz nem érkezett a tanácstól. A Pro Europa Liga nem ért egyet Bayer Zsolt nézeteivel, de ettől függetlenül tiltakozik az ellen, hogy a magyarországi újságírót nem engedték be Romániába. A PEL nem ért egyet azzal, hogy Antonescuval kapcsolatban nem tartják be a rendelet előírásait, és akadálytalanul működhetnek olyan szervezetek, mint az Új Jobboldal és a Legionárius Mozgalom. Kérték, hogy a marosvásárhelyi Antonescu-sétány nevét azonnal változtassák meg, és a Ion Antonescu Marsall Egyesület ne bérelhessen helyiséget a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A PEL a kisebbségi szervezetek jogainak korlátozását látja abba, ami a helyhatósági választásokon való részvételüket, jelöltállítási jogukat illeti. /Máthé Éva: Romániában súlyosan sérülnek az emberi jogok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2008. augusztus 25.

„Az ország sorsát irányító Nicolae Ceausescunak köszönhetően Románia olyan erkölcsi magaslatra emelkedett, ami példátlan egész évezredes történetében. ” E sorokat az Olaszországban élő, évtizedeken át a leggazdagabb románnak számító vasgárdista, Ion Antonescu feltétetlen tisztelője, Iosif Constantin Dragan írta. A lugosi születésű, múlt héten, 91 éves korában elhunyt eurómilliárdos valóban csodálta a diktátort, akinek eszméi kiválóan beilleszkedtek a szélsőjobboldali üzletember gondolatvilágába. Dragan idegengyűlölő és antiszemita Noi, tracii /Mi, trákok/ című folyóirata a Szekuritáté támogatásával jelent meg. A negyvenes évek végén Ana Pauker kitiltotta Romániából, később azonban a trákok civilizációjával foglalkozó alapítványa, valamint a római székhelyű Európai Trákkutató Központ révén belopta magát a 2500 éves történelemről álmodozó Ceausescu szívébe. Dragan 1990 után Lugoson egyetemet, tévé- és rádióadót, illetve heti- és napilapot alapított, Corneliu Vadim Tudorral közösen pedig megalakította a Ion Antonescu Marsall Ligát. /Bogdán Tibor: Iosif Constantin Dragan halála. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Szülővárosában, Lugoson augusztus 25-én helyezik örök nyugalomra Josif Constantin Dragant, az egyik leggazdagabb román üzletembert. A 91 éves Dragant a spanyolországi Palma de Mallorcában, otthonában érte a halál. „Ma e nemes románnak a lelke felszáll azokéhoz, akiket oly nagyra tartott” – jelentette ki az elhunytat méltató Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke. A nagyok között pedig Mihai Eminescut, a nemzeti költőt, Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját és Stefan Gusa tábornokot említette. Utóbbi az 1989-es forradalom idején a Ceausescu főparancsnoksága alatt működő hadsereg vezérkarának volt a főnöke. Dragan 1995-ben 78 évesen éppen Gusa tábornok lányát, az akkor 22 éves Daniela Veronicát vette feleségül, aki azóta három gyermeket szült neki. Feltehetően ők lesznek az 1,6 milliárd dollárosra becsült vagyon örökösei. Dragan a második világháború elején a legionárius mozgalom tagjaként vált ismertté. Dragan később a Ceausescu házaspár kiszolgálójává vált. Ceausescu könyvei a Nagard (Dragan neve fordítva) kiadó gondozásában jelentek meg világnyelvekre lefordítva a nyugat-európai könyvpiacokon. A mindenkori román államfőhöz kötődő kiváló személyes kapcsolata túlélte a ’89-es forradalmat. Dragan Ion Iliescuval is gyakran fényképezkedett. Főként pénzadományaival érdemelte ki, hogy mind a Ion Antonescu Marsall Liga, mind a Vatra Romaneasca Egyesület tiszteletbeli elnökének választotta. 1993. október 22-én ő maga leplezte le Ion Antonescu sloboziai mellszobrát, melyet később a háborús bűnösök kultuszát tiltó jogszabály értelmében kellett eltávolítani a talapzatáról. Az üzletembert professzorként tisztelték a hívei. A második világháború előtt még Bukarestben szerzett jogászdiplomáját Olaszországban jogi doktorátussal toldotta meg. Mesés vagyonát még a negyvenes években alapozta meg a Romániában kitermelt kőolaj nyugat-európai forgalmazásával. Josif Constantin Dragan 1999-ben személyesen kérte Lugos önkormányzatától, hogy nevezzék el róla a város főterét, és engedélyezzék mellszobra felállítását a nevét viselő egyetem épülete előtti téren. Az önkormányzat ellenszavazat nélkül fogadta el a határozatot annak a támogatásnak az igézetében, amelyet a professzor a gesztusért cserében ígért. A főtér ma is az üzletember nevét viseli, a szoborállításról azonban egyelőre lemondott az üzletember nevét viselő alapítvány. Josif Constantin Dragan alakját így is megannyi műalkotás őrzi Lugoson. Az üzletembert templomalapítóként ábrázolja egy mozaik a város központi ortodox templomának a belső falán. Mozaik őrzi az alapító arcvonásait a Dragan Európai Egyetem lugosi székházának belső csarnokában is. /Gazda Árpád: Egy román krőzus arcai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998