udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Irodalmi Tarsasagok Szovetsege

1995. július 9.

Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./

1997. december 10.

Tisztújító közgyűlést tartott Budapesten az Irodalmi Társaságok Szövetsége. Az eddigi elnök, Varga Domokos író lemondott, a jövőben ő lesz a tiszteletbeli elnök. Elnöknek dr. Medvigy Endrét, az ismert irodalomtörténészt választották meg. Az ügyvivői testület tagjai között van Gál Éva Emese költő-grafikus, a Romániai Magyar Szó munkatársa, Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ irodalomtanár és Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1998. április 14.

Aradon az irodalmárok 1990 márciusában feltámasztották a Havi Szemlét, amely 1943 és 1944 között jelent meg. Anyagi gondok miatt azonban 1990-ben csak négy száma látott napvilágot. Azóta Pávai Gyula tanárnak, az aradi Kölcsey Egyesület elnökének a közbenjárására a városban megjelenő Jelen napilap vasárnapi számában biztosított számukra helyet. A közölt anyagokból állt össze a tavaly megjelent antológia /Feltámadunk! Az aradi Kölcsey Egyesület antológiája, Irodalmi Társaságok Szövetsége, Budapest, 1997/, melyet Pávai Gyula és Varga Domokos budapesti író szerkesztett. Ez a kiadvány mutatja, hogy a dél-partiumi szórványmagyarság keresi a kiutat a szellemi válságból, a szegénységből. /Dánielisz Endre: Aradi feltámadás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1998. július 19.

A budapesti székhelyű ITASZ /Irodalmi Társaságok Szövetsége/ azzal a céllal alakult, hogy egyesítse az anyaországi és a határon túli irodalmi társaságokat és művelődési egyesületeket. Az ITASZ az idei vándorgyűlését júl. 18-19-én Gyergyószentmiklóson tartotta, a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör volt a vendéglátó. A vándorgyűlésre az egész Kárpát-medencéből érkeztek tagszervezetek, még Szlovéniából, Lendváról is. A gyűlést Varga Domokos, az ITASZ tiszteletbeli elnöke és dr. Medvigy Endre /Budapest/ irodalomkutató, az ITASZ elnöke nyitotta meg. Több előadás hangzott el, egyebek között Tóth István /Marosvásárhely/ költő a kolozsvári latin nyelvű humanista költészetről beszélt, Medvigy Endre az emigrációba kényszerült Wass Albert életművét ismertette. A közgyűlésen a tisztségéről lemondó Havas Judit helyébe Turcsány Péter /Budapest/ költőt választották az ITASZ ügyvezető elnökévé. A megjelentek találkozhattak Kányádi Sándor és Kovács András Ferenc költőkkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1998. augusztus 25.

Varga Domokos író hozta létre 1993-ban a budapesti székhelyű Irodalmi Társaságok Szövetségét /ITÁSZ/, amelybe belépett sok határon túli magyar szövetség és csoport is. Évenként rendeznek vándorgyűléseket, az idei volt az első, amelyet határon túl rendeztek meg, Gyergyószentmiklóson, ahová a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör vezetősége, élén Gál Éva Emese költő-tanárnővel meghívta a résztvevőket. Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást, kifejtve, hogy "nekünk Európa teljes magyar nyelvű irodalmát, művelődési egyesületeit kell összefognunk, így segítve elő a kölcsönös tájékoztatást s a kiadványcserét. Ezzel is a magyar irodalom és kultúra határokon átívelő egységét fejezzük ki." Varga Domokos tiszteletbeli elnök hozzátette: a határon túli kultúregyesületek nemzetőrző szerepet töltetek be." A résztvevők beszámoltak munkásságukról. Az Illyés Gyula Irodalmi Kör /Beregszász/ 1986-ban alakult, azóta 40 magyar vonatkozású emléktáblát és 4 szobrot állítottak. A Hármashatár Egyesület /Szatmárnémeti/ tagjai Nagysomkúton emléktáblát helyeztek Szilágyi Domokos szülőházára, a városban Páskándi Géza Baráti Társaság létesült. A Palóc Társaság /Ipolyvarbó/ 1989 augusztusában alakult. 1996-ban számtalan millecentenáriumi népünnepélyt rendeztek, emlékműveket lepleztek le, könyvekkel segítik a magyar iskolákat. Z. Urbán Aladár elnök felhívással fordult a jelenlevőkhöz: minden magyarlakta helységben ültessenek fát az 1848-as szabadságharc tiszteletére. A Térzene Irodalmi és Művészeti Társaság /Zenta/ május végén megrendezte a délvidéki költők seregszemléjét. A Muravidéki Magyar Kultúregylet /Lendva/ Lendván magyar könyvesboltot nyitott. /Dánielisz Endre: "Az egyetemes magyar kultúrában kell gondolkodnunk!" = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./

2000. szeptember 28.

A Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendége volt a Magyar Világ 2000 Kiállítás, melyen a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar vállalkozók, üzletemberek és alkotók mutatkoztak be szeptember 15-24. között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében szakmai és művészeti programok egész sorának volt színhelye a vásár. A határon túliak részvételét elsősorban az Új Kézfogás Közalapítvány tette lehetővé, tízmillió forintos anyagi támogatással és információkkal nyújtva segítséget. A kulturális rendezvények: színpadi produkciók, szakmai konferenciák és kulturális vásár. A színpadon Erdélyből és Felvidékről 8-8 együttes mutatkozott be, Magyarországról 4, Vajdaságból és Horvátországból 3-3-, Kárpátaljáról, Muravidékről ás Burgenlandból 1-1. Volt néptánc, népzene, régizene, énekművészek, népdalénekesek, színjátszók, bábosok, kórus, modern táncok, modern zenekarok és misztériumjáték. Erdélyt a Collegium Régizene Együttes (Nagykároly), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Guadalquivir Flamenco Együttes (Kolozsvár), Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), Kaláka Néptáncegyüttes (Szamosújvár), Puck Bábszínház Magyar Tagozata (Kolozsvár), Magyarlapádi Hagyományőrző Együttes és a Maros Művészegyüttes képviselte. A szakmai konferenciák témái között volt: magyar műemlékvédelem és kulturális turizmus a Kárpát-medencében, Magyar feltalálók a Kárpát-medencében, A Duna Televízió és a határon túli magyar stúdiók, találkozás a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségével, Eurorégiók és határ menti együttműködések a Kárpát-medencében, Esélyek és veszélyek - ifjúsági jövőkép a Kárpát-medencében./Guther M. Ilona: Magyar Világ 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2000. december 15.

Megjelent a Találkozások /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című irodalmi szöveg- gyűjtemény, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör antológiája. A huszonkét szerző verseit, rövidprózáit tartalmazó kötetet Bajna György, Gál Éva Emese és Györffi Kálmán szerkesztette. A könyvben Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi irodalom-népszerűsítő egyesületek történetét elevenítette fel. 1898-ban hozta létre Görög Joachim örmény katolikus lelkész-tanár az Úri Kört, amelynek célja az irodalom népszerűsítése volt, 1904-től pedig az Iparos Kör folytatta a megkezdett nemes munkát. A gyergyószentmiklósi irodalmi kör 1997-ben tagja lett a Kárpát-medencei irodalmi köröket felölelő Irodalmi Társaságok Szövetségének (a szövetség 1998. évi közgyűlését éppen Gyergyószentmiklóson tartotta a Salamon Ernő Irodalmi Kör meghívására). /Gyergyói irodalmi antológia. = Hargita Népe, (Csíkszereda), 2000. dec. 15./

2002. július 20.

Tizenegyedik alkalommal hívta össze vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A háromnapos rendezvény júl. 19-én kezdődött Hódmezővásárhelyen. Turcsány Péter, a szövetség ügyvezető elnöke bejelentette, hogy a hazai és határon túli irodalmi egyesületek több mint félszáz képviselője érkezik az összejövetelre. /Irodalmi társaságok vándorgyűlése Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2002. július 24.

Hódmezővásárhely, Arad testvérvárosa volt a házigazdája az Irodalmi Társaságok Szövetsége ez évi, XI. vándorgyűlésének. A Szövetség egész Kárpát-medencéből tömöríti az irodalmi köröket és társaságokat. Aradot Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke képviselte. Júl. 19-én, a megnyitón Turcsány Péter, az ITÁSZ ügyvezető elnöke és Medvigy Endre irodalomtörténész elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A tisztújítás során Turcsány Pétert és Medvigy Endrét tisztségükben megerősítették, ugyanakkor egyik alelnökké választották az aradi Pávai Gyulát. Az ITÁSZ jövő évi vándorgyűlésének házigazdája Arad lesz. /Bereczki Károly: Jövőre Arad lesz a házigazda. ITÁSZ vándorgyűlés Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2002. október 7.

Aradon a belvárosi református templom okt. 6-i istentiszteletének illusztris vendége volt Dávid Ibolya, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Szabadság-szobor kiszabadítója. Népes csoporttal képviselték iskolájukat a megemlékezésen a Kecskeméti Református Gimnázium diákjai. Dávid Ibolya a siralomházba zárt tábornokok szeretteikhez intézett leveleiről, utolsó üzenetéről szólt. A Kölcsey Színpad diákjai szavaltak az alkalomhoz illő verseket, majd Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke mutatta be Kazinczy Lajos honvédezredes életpályáját, akit joggal tartanak a 15. aradi vértanúnak, hiszen 1849. október 25-én végezték ki a várban, s akit mindmáig ismeretlen helyen földeltek el hóhérai. Medvigy Endre, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének elnöke a vértanúk emlékezete az irodalomban címmel tartott rövid értekezést. A templom előcsarnokában elhelyezett emléktáblához a millenniumi zászlóval vonult ki a gyülekezet. A táblát Dávid Ibolya leplezte le. A fehér márvány alapon aranybetűkkel a következű szöveg olvasható: Kazinczy Lajos honvédezredesnek, akit kivégeztek Aradon, 1849. október 25-én 29 éves korában. Állította a Kölcsey Egyesület 2002. októberében. /P. P.: Emléktábla a 15. vértanúnak. Kazinczy Lajos honvédezredes többek közt a Vereckei hágót védte vitézül seregével. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2003. július 11.

Az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ) vándorgyűlését Aradon tartja júl. 17-20-a között. Az ITÁSZ létrehozásának ötlete (egy olyan szervezeté, amely összefogja a különböző irodalmi egyesületeket, társaságokat) 1992-ben született meg Budapesten, az első közgyűlést 1993-ban tartották Kaposvárott, azóta számos város szolgált a vándorgyűlés helyszínéül, de nem csak Magyarországon, hanem Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban is, hiszen az egész Kárpát-medencében működnek ITÁSZ-tagszervezetek. Az ITÁSZ-nak jelenleg több mint ötven tagszervezete van, elnöke Medvigy Endre irodalomtörténész, ügyvezető elnöke Turcsány Péter költő. Pávai Gyula, az ITÁSZ alelnöke, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke elmondta: a vándorgyűlés júl. 18-án kezdődik a minorita kultúrházban. A megnyitó után tudományos-irodalomtörténeti előadások következnek. Az elsőt Egyed Emese egyetemi tanár tartja, őt követi dr. Kovách Géza, aki Arad településtörténetéről beszél; Pávai Gyula az aradi irodalom kezdeteiről, Ujj János Arad sajtótörténetéről tart előadást. Délután Pomogáts Béla tart előadást Szántó Györgyről és a Periszkop folyóiratról. /Karácsonyi Zsolt: Irodalmi társaságok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2003. július 21.

Júl. 20-án befejeződött az Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) aradi vándorgyűlése. A háromnapos, tudományos konferencia jellegű rendezvénysorozat legtöbb előadója aradi vagy erdélyi tematikájú kérdésekkel foglalkozott. Az előadások mellett képzőművészeti kiállítás, három könyvbemutató, városnéző séta, illetve környékbeli kirándulás, a városi étkezdében megtartott fogadás színesítette a műsort. A programban szerepelt egy színházi előadás is: az aradi Kölcsey Színpad diákszínháza Garcia Lorca A csodálatos Vargáné c. színművét játszotta. A vándorgyűlés az aradi vértanúk obeliszkjének megkoszorúzásával ért véget, a négy országból érkezett résztvevők tegnap utaztak el. Az irodalmi társaságok következő találkozóját jövőre a magyarországi Karcagon szervezik meg. Júl. 19-én Katona Tamás történész Az aradi vértanúk és a magyar irodalom című előadásával folytatódott a júl. 18-án elkezdődött vándorgyűlés. Murádin Jenő a Szabadság-szoborról szólva emlékeztetett: Zala György aradi alkotásában már jól kivehető a későbbi művek stílusa, látásmódja. Medvigy Endre irodalomtörténész, az ITÁSZ elnöke Kós Károly életpályájáról, transzszilvanista irodalom-szemléletéről beszélt. Piroska Katalin tanár, színházkutató az aradi magyar színház történetéről tartott előadást. Délután a résztvevők meglátogatták a bizerei apátság romjait, megtekintették a máriaradnai bazilikát, hogy aztán egy hangulatos borkóstolón is részt vegyenek Ópáloson, Balla Géza pincéjében. Júl. 20-án Bertha Zoltán Sorsbeszéd című tanulmánykötetének, valamint a Medvigy Endre által szerkesztett A magyarokhoz című antológia bemutatása után a Kölcsey Egyesület legújabb, Varga Domokos emlékének ajánlott antológiáját is megismerhették a jelenlevők. A vándorgyűlést Medvigy Endre, az ITÁSZ elnöke zárta le, megköszönve a házigazda Pávai Gyulának és az aradiaknak, hogy itt lehettek egy tartalmas vándorgyűlésen. /Karácsonyi Zsolt: Egymás munkájára figyeltek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./

2003. december 30.

Az aradi magyar kulturális, irodalmi egyesületek vezetői értékelték a 2003-as évet, és beszéltek a jövő évi terveikről is. Hábel Géza, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke szerint eredményes évet zártak, összetartó erőnek bizonyult a kör antológiájának, az Üzenet 2-nek a megjelentetése. Januárban mutatják be Petőfi Apostolát. Matekovits Mária, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Arad megyei szervezetének elnöke: idei legfontosabb rendezvényük (az RMDSZ-szel közösen) az október 6-i megemlékezés volt, ezenkívül két nyári tábort is szerveztek. Jövőre kiemelt rendezvényeik között szerepelnek a március 15-i és az október 6-i megemlékezések. Jövőre is lesz helytörténeti tábor, a kézművességi tábort pedig Illyefalván szervezik meg. Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke: az Irodalmi Társaságok Szövetségének aradi közgyűlése volt a legnagyobb rendezvényük 2003-ban. Megjelentettek egy Fecskés-könyvet, összeállítottak egy antológiát, végigvették a magyar irodalom kurzus első évét. Jövőre folytatják tevékenységüket a diákszínjátszókkal és kiadnak egy Ficzay-kötetet. Egy kéthavonta megjelenő irodalmi információs lapot is terveznek. /Karácsonyi Zsolt: Folytatják, amit elkezdtek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2004. július 16.

Júl. 15–18. között a zentai Térzene Irodalom és Művészeti Társaság közös rendezvényeként Zentán tartja idei vándorgyűlését az ITÁSZ (Irodalmi Társaságok Szövetsége). Az idei téma: Tömb a szórványban. Az első napon ITÁSZ-közgyűlést tartottak, a másodikon irodalmi estet, végül a harmadikon előadásokat tartanak. Érdekesebb témák: Hódi Sándor: Végvidéki lelkiállapot; Vajda Gábor: A délvidéki irodalom; Alexa Károly: Csáth Géza és a Bácska, majd Furkó Zoltán: Herczeg Ferenc munkássága című előadása hangzik el. /(Bajna György): Irodalmárok vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./

2007. július 12.

A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban tartja idei vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A július 12-én kezdődő rendezvény házigazdája a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A vándorgyűlés témája Szent László városa és a Partium, jelmondatául pedig egy ismeretlen szerző Ének Szent László királyról című versét választották a szervezők: „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/ Magyarországnak édes oltalma,/ Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,/ Csillagok között fényességes csillag” Az előadók többsége a város történelméről, nevezetes személyiségeiről értekezik. Nagyváradot Dukrét Géza helytörténész és Péter I. Zoltán újságíró mutatja be a meghívottaknak, Fleisz János történész pedig a város múltjáról tart előadást. A vándorgyűlésen Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író A Szent László legenda és a csillagos ég című könyvét mutatja be. A Nagyszalontán született Sinka István költészetéről Medvigy Endre irodalomtörténész beszél majd. A zárónapon a 81 esztendős Kristófi János nagyváradi festőművész is a vándorgyűlés vendége lesz, valamint Gazda József író, aki Varga Domokosra, az Irodalmi Társaságok Szövetségének alapító elnökére emlékezik. /Gergely Gizella: Szent László városában. Irodalmi társaságok találkozója Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998