udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 213 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-213
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Iskola Alapitvany (Kolozsvar)

1990. szeptember 23.

Mikes Kelemen születésének 300. évfordulója alkalmából Háromszék ünnepelte nagy fiát. Sepsiszentgyörgyön szept. 22-23-án Mikes-ülésszakon olvastak fel dolgozatokat, Zágonban pedig ökumenikus istentiszteleten emlékeztek rá az egybegyűltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Szept. 22-én Sepsiszentgyörgyön tudományos Mikes-ülésszakot tartottak, szept. 23-án az ökumenikus istentisztelet alkalmával szűknek bizonyult a földrengéskor megrongálódott zágoni református templom. Délután többek között Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke és Czine Mihály irodalomtörténész mondott beszédet. /Takács Éva: Mikes emlékünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1992. február 29.

Febr. 29-én Nagyszalontán emlékeznek Arany János halálának 175. évfordulójáról, több irodalomtörténész jelezte, hogy eljön és dolgozatot olvas fel. Köztük van Czine Mihály, Németh G. Béla, Pásztor Emil /Eger/, Dávid Gyula, Faragó József, Kozma Dezső Kolozsvárról. Este Nagyváradon a színházban irodalmi est lesz Arany János emlékére, melyet Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke nyit meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

1992. március 1.

Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. június 19.

Bukarestben Tornai József, a Magyar Írószövetség elnöke aláírta a magyar-román írószövetségi egyezményt. A fél éve németországi ösztöndíjasként Berlinben élő Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke éppen hazalátogatott, ő tárgyalt Tornaival. Dinescu megjegyezte, hogy 1989 óta ez az első nemzetközi egyezményük, ugyanis a többi szomszéddal a változások és az általános kulturális elszegényedés miatt képtelenség szót érteni. Dinescu keményen bírálta a román állapotokat, felrótta a kormánynak a művészek külföldre áramlását, azt, hogy Kolozsváron kilakoltatták a román Apostrof és a magyar Helikon szerkesztőségét. /Cseke Gábor, Bukarest: Román-magyar írószövetségi egyezmény. = Magyar Nemzet, jún. 21./

1993. július 3.

Sütő András nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Nemzeti Színház művészei júl. 8-án a Gyulai Várszínházban mutatják be Az ugató madár című drámáját. Nemrégiben orvtámadás érte egész családját, ismeretlen tettesek meg akarták mérgezni őket. Otthona tetejére pedig két mázsa követ zúdítottak, a kövek tönkretették a tetőzetet. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia Sütő Andrást Nobel-díjra terjesztette fel. Erről a hírről Sütő András megjegyezte, nagyon sajnálja, hogy a magyar irodalomból Németh László és Illyés Gyula nem kapta meg a Nobel-díjat. /Lőcsei Gabriella: A kényszerűségnek kínja és gyakorisága. = Magyar Nemzet, júl. 3./

1995. március 29.

Ápr. 1-jén, 80. születésnapján emléket állít Cseres Tibor írónak szülőfaluja, Gyergyóremete. A központi parkban felavatják az író arcképének domborművét és emléktábláját. A rendezvényen részt vesz a Magyar Írószövetség részéről Tornai József és Jókai Anna, valamint számos erdélyi író, Lászlóffy Aladár, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Ferenczes István és mások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

1995. április 1.

Ápr. 1-jén, Cseres Tibor /1915-1993/ születésének 80. évfordulóján leplezték le szülőfalujában, Gyergyóremetén Burján Gáll Emil bronzba öntött plakettjét. Az emlékülésen és a koszorúzáson megjelent Alföldi László a követség részéről, Tornai József a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a MÚRE elnöke, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Kötő József, az EMKE főtitkára és még sokan mások. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül pedig Papp Mihályt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./

1995. december 1.

A Magyar Írószövetség nov. 18-i közgyűlésén megalakult választmánya dec. 1-én megválasztotta az új elnököt, Pomogáts Bélát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1996. április 25.

Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Bukarestbe utazott, a Romániai Írószövetség meghívására. Ápr. 23-án a Magyar Kulturális Központban magyar értelmiségiekkel találkozott, ápr. 24-én pedig a romániai Írószövetség székhelyén aláírta Laurentiu Ulici elnökkel együtt a két írószervezet közötti egyezményt a hosszú távú együttműködésről, a különböző nyelvű írók, szellemi műhelyek összefogásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Pomogáts Béla örömmel nyugtázta a Secolul XX. bukaresti folyóirat hamarosan megjelenő különszámát, ez valóságos antológia. Pomogáts Béla ápr. 25-én előadást tartott a bukaresti egyetem hungarológus hallgatóinak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

1996. április 30.

A határon túli magyar irodalom megfelelő magyarországi terjesztése érdekében információs bázist kell létrehozni, amely a Magyar Írószövetségen belül is működhetne, jelentette ki Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke ápr. 28-án, a III. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében megrendezett határon túli magyar kiadók találkozóján. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta: elhatározták, hogy a magyarországi támogatásban részesülő könyvekből 50-100 példányt eljuttatnak a magyar könyvtáraknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

1996. május 25.

A Szabédi napok rendezvény tudományos ülésszakkal folytatódott. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Irodalmi korforduló a húszas években címmel tartott előadást. Kötő József , az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke, neves színházesztéta a Korunkban napvilágot látott színházi cikkekről, tanulmányokról értekezett, majd Józsa T. István szólt a Korunk problematikájáról. A Korunk szerkesztőségében gyűjteményes kiállítás nyílt az eddigi kiállító művészek képeiből. Kántor Lajos méltatta az 1973 óta létező galéria jelentőségét. /N. J.: Szabédi-napok 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Szabédon /teljes nevén Mezőszabédon/ istentisztelettel emlékeztek meg az íróról. Kovács András Ferenc költő Szabédi-szimfónia - Gyászvers Szabédi László emlékére című versét olvasta fel. A 200 éves templom falára bronz Szabédi-emlékplakettet helyeztek el, melyet megkoszorúztak a megjelentek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1996. július 28.

A kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület júl. 27-én és 28-án Nyárszón, illetve Kalotaszentkirályon megrendezte az immár hagyományossá váló Ady-napokat. Nyárszón az istentisztelet után tudományos értekezletet tartottak Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke és a Párizsban élő Méray Tibor részvételével. Júl. 28-án Kalotaszentkirályon Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor tartott istentiszteletet. Az Ady-emlékműnél a Magyar Írószövetség, a Bocskai Szövetség, a budapesti Székely Kör és Kalotaszentkirály testvértelepülései nevében helyeztek el koszorúkat. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

1996. július 30.

Pomogáts Béla is hozzászól a Tibori Szabó Zoltán cikke miatt kirobbant vitához, mert többen hivatkoztak rá. "Elhamarkodottnak tartom Tibori Szabó Zoltán sommás megállapításait, mindemellett nem helyeslem azt, hogy véleménynyilvánításaiban többen is korlátozni kívánják", állapította meg. "Az Anyanyelvi Konferencia stratégiai felismerések és érdekek következtében együttműködik a Magyarok Világszövetségével, mindazonáltal nem a világszövetség szatellita-szervezete." Az Anyanyelvi Konferencia "számottevő támogatást kap a világszövetségtől", két munkatársát fizeti, fenntartja irodájukat, fizeti telefonköltségüket. Emellett a Soros Alapítványtól és minisztériumoktól is kapnak támogatást. Helyes volna, ha a világszövetség tisztázó vitát kezdene mindazokkal, akik tevékenységét bírálják vagy ellenzik. A viták ne legyenek "elfogultak, megbélyegzők, kirekesztők". /Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke: A Szabadság olvasóihoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258.. sz. jegyzet.

1996. augusztus 10.

Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./

1996. augusztus 10.

Tizenhárom családra apadt le Sződemeter magyar lakossága. A közeli Pelekesziből jár át Varga Sándor tiszteletes a kicsi református templomba. Elmondta, hogy fiatalkorában még huszonöt magyar család élt Sződemeteren. Kölcsey Ferenc szobránál évente aug. 8-án, a költő születésnapján sokan összegyűlnek, idén is többezren voltak. Tőkés László püspök tartott előadást a költő munkásságáról. Magyarságunk, Kölcsey magyarsága közelében minden felekezet híve egymásra találhat, hisz a mi magyarságunk nem irányul senki ellen, mondta. Tempfli József nagyváradi katolikus püspök hangsúlyozta: közös jövőnk megköveteli, hogy túllépjünk a múlton, meghaladjuk az ellentéteket. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a nemzetben való gondolkodás példaképeként beszélt Kölcseyről, külön hangsúlyozva szülőföldszeretetét, nemzetféltését. Van abban valami jelképes, hogy utolsó versében Erdélyhez tért vissza. Az emlékezés után sokan koszorúztak, köztük helyi RMDSZ-szervezetek és az RMDSZ parlamenti képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10-11. p./

1996. december 18.

A kolozsvári Korunk folyóirat angol nyelvű antológiát jelentetett meg /Render. Antologhy of Korunk/. A kötetet dec. 16-án mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában. A terjesztésben segítséget nyújt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Kántor Lajos szerkesztő elmondta: reális képet akarnak nyújtani a romániai magyar társadalomról. Az erdélyi tudat című részben Tőkés László, Markó Béla és Szabó Mátyás írásait is közlik. Olvasható a kötetben Fejtő Ferenc /Párizs/, Schöpflin György /London/, továbbá Andrei Plesu volt művelődési miniszter tanulmánya. A kötet megjelenését az amszterdami Közép- és Kelet-európai Könyv Alapítvány pályázatán nyert összeg tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1997. január 4.

A Rómában élő Prokop Péter 77 éves pap, festőművész és író hatvan festményt hozta karácsonyi ajándékul Nagyváradra, a katolikus püspökségre. Prokop Péternek jan. 27-én nyílik kiállítása Budapesten, az Írószövetség klubjában, akkor lesz tizenharmadik könyvének a bemutatója is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4-5./

1997. március 26.

Eörsi István emlékeztetett arra, hogy összegyűltek vagy huszonöten Budapesten, a Merlin Színházban, hogy egy másik íróegyesületet alakítsanak. Eörsi kirohant a Magyar Írószövetség ellen. Szerinte a Kádár-érában az Írószövetség a pártpolitika transzmissziós szíjaként funkcionált. A tagságot felduzzasztották. A rendszerváltás után a "tagságot tovább duzzasztották - hazaffyas kötelességből az összes jelentkező kisebbségi és emigráns magyart felvették, akinek neve nyomdafestéket látott." /Eörsi István: Van-e, ami nincs? = Népszava, márc. 27./ Horn Gyula miniszterelnök márc. 27-én találkozott a Magyar Írószövetség székházában hazai és határon túli magyar írókkal, akik az Írószövetség nehéz anyagi helyzetét tolmácsolták. Éppen ebben az időben jelentették be, hogy egy csoport új írószervezetet alakít. A kezdeményezők - Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Ákos, Kukorelly Endre, Radnóti Sándor - akik nyugatos vagy posztnyugatos paradigmában gondolkodnak, nem kapnak kellő hangsúlyt a jelenlegi írószövetségben. /Népszabadság, márc. 28./ Pomogáts Béla reagált Eörsi írására. Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg nyolc irodalmi társulás működik /Magyar Írószövetség, PEN Klub, József Attila Kör, Írószakszervezet, Magyar Írók Egyesülete, Független Magyar Írók Szövetsége, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia/ és most lesz egy kilencedik. Pomogáts már tavaly ősszel javasolta Konrád Györgynek, hogy az írószövetségen belül jöjjön létre azoknak az "urbánus", "liberális" íróknak /most "posztnyugatosoknak" nevezik magukat/ a társulása, akik úgy érzik, kisebbségi helyzetbe kerültek a szövetség választmányán belül. Nevezzék Babits Társaságnak, ajánlotta Pomogáts, ő is belépne. Az Írószövetségben úgyis működik egy Móricz Zsigmond Kör a hagyományos irányzatúaknak, a baloldali íróké pedig a Nagy Lajos Társaság. Ebből nem lett semmi. - Az új szerveződés viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a szolidaritás hamarosan megtörik. Az irodalom még inkább kiszolgáltatottja lesz a pártpolitikának, s még inkább a politika pártok alárendeltségébe kerül. Ezek a pártok igyekeznek növelni a befolyásukat a kulturális életben. "Nem az új írói egyesület megalakításának szándékára, hanem a szándékot kísérő retorikára gondolok." - írta. Kiábrándító, hogy egy irodalmi kezdeményezést ilyen agresszív kijelentések kívánnak megalapozni. A szervezők nem arra törekednek, hogy az egyesületnek értelmes feladatot adjanak, hanem arra, hogy besározzák és a talajba döngöljék a riválisnak tekintett szervezetet. Elsősorban Eörsi Istvánnak a Népszava márc. 27-i számában megjelent írására gondol. Eörsi indulatkitöréseit megcáfolni úgy sem lehet: ez egy másik dimenzió.- "Az új írótársulás bejelentését kísérő kíméletlen harcmodor ugyanis tovább növelheti az irodalmi életben amúgy is meglevő ellenségeskedést..." /Pomogáts Béla: Õrizzük a méltóságot és a szolidatást. = Magyar Hírlap, ápr. 3./

1997. április 19.

Ápr. 19-én tartották Ungváron a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége rendezésében a IV. Magyar Értelmiségi Fórumot "A civil szervezetek közösségformáló szerepe" címmel. Pomogáts Bélának, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) elnökének vitaindító előadása után tájékoztatók hangzottak el a Kárpát-medencei magyar közösségek önszerveződő mozgalmairól. A rendezvényen részt vett és "A civil szervezetek Erdélyben" címmel előadást tartott dr. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A tanácskozás végén a részvevők elfogadták az Ungvári nyilatkozat című közös közleményt, amelyben leszögezik, hogy a Kárpát-medencében élő magyarságnak ki kell fejleszteni e saját civil társadalmát, és meg kell erősítenie civil szervezeteit. Csak a civil szervezetek tudják kialakítani a több országban élő magyar nemzet belső kapcsolatrendszerét. A Fórum határozottan kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak védelme és az anyanyelvi oktatás mellett, támogatja azt a törekvést, hogy a magyar diákok anyanyelvükön tehessék le a felvételi vizsgákat az Ungvári Állami Egyetem valamennyi karán, s ez ne csupán alkalmi engedmény, hanem általános jog legyen. Hasonlóképpen kiáll a szlovákiai magyar oktatási rendszer fenntartása és fejlesztése, valamint a romániai magyar felsőfokú oktatás megalapozása, a Bolyai Tudományegyetemnek a nagy hagyományok szellemében történő újraindítása mellett. A civil társadalom fejlődését csakis az emberi és közösségi jogok kiterjesztésének rendszere segíti elő ? hangzik befejezésül a dokumentum. A nyilatkozatot aláírói: Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvidéki Magyar Szövetség, Magyar Írószövetség, az EMKE, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, Anyanyelvi Konferencia, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./

1997. április 23.

Beke György Barangolások Erdélyben című hatkötetes sorozatának első darabját kiadta a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. A közép-erdélyi magyar szórványok életét ismertető Szigetlakók című kötetet a Magyar Írószövetségben mutatják be. Az 1989 óta Magyarországon élő író monografikus alapossággal tárja fel a magyarlakta vidékek jelenét. A tervezett kötetek bemutatják a szatmári, máramarosi, bihari, bánsági. dél-erdélyi magyarok életét, valamint a székelység sorsát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1997. április 25.

Ápr. 25-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Emlékházban Szőcs Ferenc nagykövet állami kitüntetéseket adott át, a Pro Cultura Hungarica emlékplakettjét Gáll Ernő vette át. Szilágyi Júlia és Sigmond István - születésnapjukon - életművükért Göncz Árpádtól a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapták meg. A kitüntetettek munkásságát Szőcs Ferenc nagykövet és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

1997. május 8.

Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Írószövetségnél tett látogatásakor kijelentette, hogy a magyar kormány nem tudja garantálni a határon túli magyarság életkörülményeinek javítását, mert Budapestről nem lehet más országok belügyeibe beleszólni. - Horn Gyula úgy véli, hogy a határon túli magyarok nem mindig élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az adott országok teremtenek számukra. /Kossuth Rádió, máj. 8., Reggeli Krónika/

1997. május 16.

Kölcsey Ferenc és Szilágyi Domokos után szobra van immár Szatmárnémetiben Dsida Jenőnek is. Az egykori Deák téren máj. 16-án volt a mellszobor /Andrássy Kurta János alkotása/ felavatása, alig száz méterre a költő, Disda Jenő egykori lakóházától. Muzsnay Árpád a helyi Kölcsey kör nevében üdvözölte a megjelenteket Az avatáson megjelent és beszédet mondott többek között Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke, majd a Filharmónia termében folytatódott az ünnepség, ahol Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Varga Attila, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor művelődési államtitkár mondott beszédet. /Szatmári Friss Újság, máj. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Háromnapos Dsida-emlékezést rendezett a helybeli Kölcsey Kör, az EMKE, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. Az ünnepség máj. 17-én a kolozsvári Házsongárd temetőben Dsida Jenő sírjának megkoszorúzásával folytatódott, majd este a Protestáns Teológia épületében Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos és Láng Gusztáv tartottak előadást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

1997. május 24.

Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/

1997. május 30.

Csoóri Sándor a Magyarország 2000 konferencia kapcsán elgondolkodott a konferenciák hasznosságáról Ő is sok találkozón vett részt, ezek komoly tudást halmoztak föl, azonban hatásuk a magyarság életére aránytalanul kicsi volt. Ha rajta múlott volna, a sikeres magyarokkal együtt hívta volna meg a sikertelen magyarokat is. Egy "ilyen elképzelt találkozásnál nem az érdekek mozdultak volna meg elsősorban, hanem az érzelmek, amelyek a lélekben is újjászülhetnek egy szétesett közösséget." /Csoóri Sándor: Sikeres és sikertelen magyarok. = Magyar Nemzet, máj. 30./8/ Idei első elnökségi és választmányi ülést tartotta az Anyanyelvi Konferencia. Az ülésen elhangzottakról tartott sajtótájékoztatón Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke elmondta: idén a költségvetéstől 30 millió forintot kaptak, ebből huszonöt százalékot a működésre, a többit pedig önálló, illetve más szerveztek által kezdeményezett események támogatására fordítanak. Konferenciát szerveznek az anyanyelvről mint emberi jogról, a kárpát-medencei könyvkiadásról, fellépnek a magyar közösséget érintő diszkriminatív intézkedések ellen. Megállapodást kötöttek a Magyarok Világszövetségével, az Anyanyelvápolók Szövetségével és a Magyar Írószövetséggel. Dobod László szerint végveszélybe került a határon túli anyanyelvhasználat. Az MVSZ programjában szerepel, hogy Budapesten, illetve a határon túli magyar közösségek valamely városában központi nyelvügyeletet hozzanak létre, így intézményesítsék az anyanyelv védelmét. Szótartó mozgalmat kívánnak indítani, amelynek révén kis diákközösségek megismerhetik saját kultúrájukat, tájékoztatót kapnak egymásról. Dupka György /Ungvár/ bejelentette, hogy az Anyanyelvi Konferencia nyelvvédő irodát kíván létesíteni a nyelvi jogok védelmére. /Magyar Nemzet, máj. 30./

1997. május 31.

A nagymúltú budapesti Akadémiai Kiadó a privatizáció során holland többségi tulajdonba került. Az új holland tulajdonos elbocsátotta a kiadó vezetőinek egyharmadát, köztük Zöld Ferenc igazgatót, aki ismert volt arról, hogy sokat tett az erdélyi iskolák, könyvtárak ellátásáért, ő indította el annak idején a Könyvet Romániának mozgalmat. Az is köztudott, hogy az Akadémiai Kiadó mennyi Erdéllyel kapcsolatos művet adott ki /Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, Sütő András életmű kiadásának folytatása, stb./ Zöld Ferenc most megalakította a Custos Kft-t azzal a céllal, hogy biztosítsa a teljes határon túli magyar könyvkiadás magyarországi jelenlétét, folyamatos terjesztését. Zöld Ferenc tevékenységét Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke ajánlotta az erdélyi könyvkiadók figyelmébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31.-jún. 1./

1997. június 14.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. augusztus 12.

Aug. 12-én kezdődött meg Illyefalván a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /Anyanyelvi Konferencia/ ötnapos tanácskozása, melyen a Társaság elnökségi és választmányi tagjain kívül a Kárpát-medencében élő, az anyanyelv ápolásában jeleskedő magyar pedagógusok vesznek részt. A tanácskozás fő célja az volt, hogy áttekintsék a magyar nyelvű oktatás mai helyzetét, és megpróbálják felmérni azokat a lehetőségeket, amelyek a magyar nyelv és kultúra értékeinek megtartása és tudatosítása terén rendelkezésre állnak gyorsan változó európai világunkban. Az illyefalvi találkozót arra is fel szeretnék használni, hogy kezdeményezzék egy olyan mozgalomnak az elindítását - Szó-Tartó címmel -, amely az említett téma tanulságainak hasznosításával "aprópénzre váltaná" az elveket és gyakorlatban tudná - remélhetőleg az ifjúság egyre szélesebb körében - megvalósítani a korszerű magyar önazonosság és anyanyelvűség eszményét. - Az első napon a Szó-Tartó mozgalom elindításáról Kántor Lajos, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke, a Korunk főszerkesztője és Deme Tamás pedagógiai kutató szólt. A korszerű nemzeti kultúra megtartását és minőségi művelését ösztönző Szó-Tartó mozgalom erdélyi hagyományairól, szellemi kereteiről Cseke Péter szerkesztő, egyetemi tanár és Kötő József színháztörténész, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi alelnöke beszélt. A mai magyar irodalom helyzetét Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia elnöke mutatta be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 1090. sz./

1997. augusztus 16.

Az Anyanyelvi Konferencia aug. 12-16-a között tartja tanácskozását Illyefalván. Sepsiillyefalván magyarországi és más határon túli magyar nyelvészek az erdélyiekkel együtt gondolkodtak a nyelv nemzetmegtartó szerepéről. Az anyaországban természetességgel használt nyelv veszített presztízséből, addig a kisebbségbe szorult nemzetrészek körében nagyobb, féltenivalóbb kinccsé vált az anyanyelv. "Európa egyetlen, önmagával határos országában, az elcsatolt területeken és a nyugati magyarság körében más-más szinten áll a magyar nyelv, egyvalamiben mégis azonos: a magyar nyelv védelemre szorul." A nemrég Sepsiszentgyörgyön járt Magyar Bálint művelődési és közoktatási minisztertől megkérdezték, van-e a magyar államnak kidolgozott stratégiája a köznyelv romlásának megállítására. Nyelvrendőrséget nem lehet felállítani, válaszolt a miniszter, inkább csak pozitív ösztönzőkkel lehet hatni. Nagy szerepet játszhat az oktatás. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar Írószövetség elnöke kifejtette, hogy az anyanyelvi kultúrát erősíteni kell. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor hangsúlyozta, hogy a felsőbb, művelt nyelv kialakításához szükség van nyelvépítő, nyelvfejlesztő tudatos beavatkozásra. A Szó-Tartó mozgalmat ennek gyakorlati kivitelezését indítja útjára az Anyanyelvi Konferencia. A kezdeményezők olyan nyelvőrzőket kívánnak bevonni a tevékenységbe, akik érvényesíteni tudják a nyelvvédelmi program célkitűzéseit. /Fekete Réka: Anyanyelvi Konferencia Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-213




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998