udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Josika Miklos Elmeleti Liceum (Torda)

2007. december 18.

Több mint két éves elmérgesedett huzavona után, amely 2006 februárjában Kiss László unitárius pap hirtelen, korai halálát is okozta, december 17-én végre jóváhagyták a tordai önálló magyar tannyelvű iskola létesítését. „Köszönettel tartozunk Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárnak, Matekovits Mihály, a szaktárca Kisebbségi Főosztálya vezérigazgatójának és Máté András-Levente képviselőnek segítségükért. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tehát 2008 szeptemberében megnyithatja kapuit”, közölte Ádámosy Klára RMDSZ-es városi tanácsos. /N. -H. D. : Jövőre indulhat a tordai magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2008. január 21.

A tordai magyarok iskolaalapítási kérelmét pozitívan bírálta el a szaktárca, így idén szeptembertől beindul a magyar tannyelvű Jósika Miklós Líceum. A megye oktatásügyi tisztségviselői és szakemberei ellátogattak Tordára, hogy személyesen egyeztessenek a pedagógusokkal. A betöltendő állások közel felét a tordai iskolák magyar tagozatain tanító címzetes tanárok foglalják el, a helyettesek pedig készülhetnek a nyári versenyvizsgára. /Nagy-Hintós Diana: Az oktatás minőségének javulását várják a tordai magyar iskolától. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2008. január 30.

Újabb megbeszélést tartottak Tordán az ótordai református templomban a Jósika Miklós Líceum ügyében, meghívták a magyar szülőket és a diákokat is, de részt vett a gyűlésen A megjelenteket Nagy Albert református lelkipásztor üdvözölte a tordai Petőfi Társaság nevében, majd felolvasta az iskola létesítését elrendelő miniszteri dokumentumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke kifejtette: „A román hatóságok csak visszaadták azt, amit minden jogalap nélkül elvettek a tordai magyarságtól. Ne riasszanak vissza senkit sem a kezdeti nehézségek. ” „A jelenlegi Mihai Viteazul Kollégiumnak nincs olyan szellemi kisugárzása, amely a kisebbséget szolgálná. A Jósika-líceum beindulása történelmi lehetőség, amelyet történelmi bűn kihagyni” – vélekedett Józsa Lajos unitárius pap. Rus-Fodor Dóra magyartanár tette fel a kérdést: „Vajon miért ragaszkodnak a magyar gyerekek ahhoz az iskolához, ahol a román titkárnő elutasítja a magyar nyelvű szöveg fénymásolását azzal az indokkal, hogy a gép nem ismeri a magyar betűket?” /Nagy-Hintós Diana: Bíznak a tordai magyar iskola jövőjében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2008. március 3.

„El fogok beszélgetni azzal a két tanárral, akik az aláírásgyűjtést kezdeményezték, hogy megismerhessem álláspontjukat”, nyilatkozta Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes. Minisztériumi rendelet alapján idén szeptemberben megnyitja kapuit a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum, a Mihai Viteazul Líceumban pedig nem indul több magyar osztály. Ez ellen kezdtek aláírásgyűjtést. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök felháborodottan jelentette ki: Egyszerűen hihetetlen, hogy a magyar tagozat két tanára ilyesmire buzdítja diákjait. „Az ilyen »pedagógusoknak« nincs mit keresniük a tanári karban!” – vélekedett a megyei RMDSZ-elnök. /Nagy-Hintós Diana: Beadvány a tordai magyar iskola ellen? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2008. március 4.

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes fogadta azt a két tordai tanárt, akik a közelmúltban aláírás-gyűjtést szerveztek a diákok körében, amelyben azt kérték: a tizedik, illetve a tizenegyedik osztályt ne mozdítsák el a Mihai Viteazul Líceumból, azaz ne helyezzék át az ősszel induló Jósika Miklós Elméleti Líceumba. A megbeszélést követően a főtanfelügyelő-helyettes elmondta: “Bonczidai Ferenc úgy vélte, nem tájékoztatták kellőképpen az induló iskoláról, Papp László pedig kifejezte abbeli kételyét, hogy a Jósika-líceum mikortól rendelkezik a minőségi oktatás biztosításához szükséges megfelelő felszereltséggel?” – tájékoztatott Péter Tünde, aki hozzátette: “Amennyiben a tanfelügyelőséghez is eljut a két tanár kezdeményezte beadvány, megválaszoljuk. ” „A minőségi oktatást ősztől jó közösségben többnyire címzetes tanárok biztosítják a Jósika Miklós Elméleti Líceumban” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes. /Torda. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2008. március 6.

Előfordulhat, hogy a minisztérium által 2007 decemberében jóváhagyott tordai Jósika Miklós magyar tannyelvű iskolában idén ősszel nem lesz tizenegyedik, illetve tizenkettedik osztály. A Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán tanuló 10-ikes és 11-ikes diákok többségének a szülei beadványban kérték az iskola vezetőségétől, hogy e két osztály a 2008–2009-es tanévben ne költözzék át az új Jósika Miklós Iskolába. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes értetlenül áll a tordai szülők kezdeményezése előtt. /Benkő Levente: Tordai iskola: kell is, nem is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Tordán egyes magyar szülők nem kérnek a nagy erőfeszítések árán kiharcolt, ősszel induló magyar gimnáziumból, és azt kérvényezték, hogy gyermekeik a Mihai Viteazul Gimnázium magyar tagozatán fejezhessék be tanulmányaikat. E kérvények megkérdőjelezik az önálló magyar intézményrendszer kialakításáért vívott harc létjogosultságát. Sokan szintén mérlegelik, nem kockáztatják-e egy-egy kérvény pozitív elbírálását, ha azt magyarul megfogalmazva nyújtják be? Ez bizonyítja, hogy nincs teljes jogegyenlőség. Aki a magyar nyelvet, a magyar intézményt választja, az kockázatot vállal. A nyelvhasználati jogok, a kicsikart intézmények csak tüneti kezelést nyújthatnak a valódi problémára. Tényleges megoldás csak az lehetne, ha a finnországi svédek mintájára a romániai magyarokat is államalkotó társnemzetként, a magyar nyelvet pedig az állam második, az elsővel egyenrangú hivatalos nyelveként ismernék el. /Gazda Árpád: A félmegoldások bosszúja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2008. április 4.

Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint meg kell találni a módját a közös listaindításra az MPP-vel – nem feltétlenül mindenhol Kolozs megyében, így meg tudnák szólítani azt a magyar választóréteget, amely az utolsó választáskor otthon maradt, vagy nem szavazott az RMDSZ-re. „Az RMDSZ semmi esetben sem folytat majd agresszív kampányt”, fejtegette a szenátor. Szerinte sok olyan fiatal került most a listára, aki komoly államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. Így Vákár István, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség igazgatója, Sztranyiczki Szilárd, a kataszteri hivatal egykori igazgatója, továbbá Horváth Anna és Fekete Emőke országos szintű tapasztalattal bír, Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány megálmodója és vezetője közösségszervezőként végzett jelentős munkát, Szedilek Lenke a tordai magyar iskola alapításakor szerzett érdemeket. Eckstein szóvá tette, hogy ellentétben a magyar kormánnyal, a román még nem különített el pénzalapot a Mátyás király szoborcsoport restaurálási munkálatainak fedezésére. /Nagy-Hintós Diana: Eckstein: Egyezkedni kell az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2008. augusztus 12.

Elhárult az akadály a báró Jósika Miklós író nevét felvevő tordai magyar gimnázium szeptember 15-i indulása elől: a több évtizedes kihagyás után újraindított magyar tannyelvű oktatási intézmény a helyi Teodor Murasan Általános Iskolával megosztja az épületet és az udvart, ugyanakkor a református egyház egyik iskolaépületében további tantermekbe költözhet be, tájékoztatott Szedilek Lenke tordai illetőségű Kolozs megyei önkormányzati képviselő, valamint Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. Hónapokkal korábban a Teodor Murasan Iskola vezetői még azt állították, hogy a tordai református egyházközség tulajdonába 2005-ben visszajutott épület őket illeti meg. A 2006. február 28-i tanácsülésen a magyar iskola létrehozásáért felszólaló Kiss László tordai unitárius lelkész az elszenvedett sértegetések következtében másnap szívrohamban elhunyt. A tordai történésekről az ENSZ Emberjogi Főbiztosságához tartozó kisebbségjogi, illetve az oktatáshoz való jogi irodája is értesült. Tordán fél évszázados szünet után indulhat újra önálló magyar iskola. A jövőben a Torda iskoláiban ma szétszórtan magyarul tanuló közel háromszáz gyermek minőségi anyanyelvi oktatásban részesülhet a Jósika Miklós Gimnáziumban. /Benkő Levente: Elhárult az utolsó akadály? = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./

2008. augusztus 28.

Több évtizedes kihagyás után Máramarossziget, Szilágysomlyó és Brassó mellett szeptember 15-étől Tordán is önálló gimnáziumban tanulhatnak a magyar diákok. A Jósika Miklósról elnevezett oktatási intézmény a Teodor Murasan Általános Iskolával osztozik majd az épületen, és összesen három tordai iskola magyar osztályait fogadja magába. Az új magyar iskola létrehozását a helyi magyar közösség kezdeményezte, és mintegy tízéves politikai vita és jogi hercehurca előzte meg. A Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt helyi tanácsosai rendre elutasították az RMDSZ helyi szervezete, a magyar egyházak, valamint a Petőfi Társaság iskolaalapító szándékát. Fodor Dóra igazgatónő szerint a cikluskezdő osztályokban nagy az érdeklődés, két-két első, harmadik és hetedik osztály indul, és van remény arra, hogy két ötödik osztály kezdjen. Kiss Tamás szociológus szerint az önálló magyar iskolák nem csupán azáltal hatásos ellenszerei az asszimilációnak, hogy anyanyelvű oktatást biztosítanak. /Varga Réka: A tordai iskolahasadék. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2008. szeptember 4.

A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum megalapítását a 2007. december 14-én kelt, miniszteri rendelet mondja ki. Azóta is tart a küzdelem, a helyi román hivatalos személyek meggyőzése, az elbizonytalanodott magyar közösség bátorítása. A közösség összekovácsolása és az anyagi gondok enyhítése érdekében szerveztek júliusban a tordai Csíki-tó mellett adományozó-pikniket, ahol sikerült 30 millió régi lejt gyűjteniük. Az adományozás továbbra is tart. További támogatás szükséges az összes osztályterem felújításához. /Rus Fodor Dóra, javasolt igazgató: Levél a végeken egy iskoláért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2008. szeptember 15.

Tordán a maréknyi magyar közösség anyanyelvű gimnáziumának több mint fél évszázados kényszerszünet utáni újraindítását ünnepli, Kolozsváron pedig a katolikus gimnázium megszűnése miatt tüntet szintúgy maréknyi magyar közösség. Felemelő érzés látni a tordai magyarok sokéves fáradozásának a beteljesülését ígérő iskola (újra)születését, viszont torokszorító a kolozsvári magyar iskola megszűnése. /Benkő Levente: Öröm és üröm. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

2008. szeptember 16.

Szűknek bizonyult az ótordai református templom a Jósika Miklós Elméleti Líceum tanévkezdő ünnepségén. György Ferenc római katolikus plébános beszédében az iskola létesítéséért vívott harc s a hit erejére összpontosított, felszólalt Nagy Albert tordai református lelkész és Józsa Lajos unitárius lelkész is. „Erdély, a magyar nemzet évszázadokra visszamenően is köszönettel tartozik Tordának, mivel itt mondták ki először a tolerancia, a vallásszabadság parancsát. Ma én is azért jöttem ide, hogy köszönetet mondjak azért a példáért, amelyet Torda szolgáltatott. De nem csak Tordának, a történelmi magyar egyházaknak tartozunk köszönettel, hanem Kiss László unitárius lelkésznek is, aki életét adta a Jósika-líceumért. A rendszerváltást követően – egyes városokban viszonylag hamar, máshol pedig megküzdöttünk azért, hogy önálló iskolánk legyen: idén Tordán indítunk önálló magyar iskolát. Ez az iskola a legjobbat adja majd a magyarságnak, Tordának, s kívánom, hogy az új magyar iskola valóban beteljesítse hivatását” – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A tordai Petőfi Társaság Vásárhelyi Géza nevét viselő, s 6405 címet tartalmazó könyvtárát a Jósika-líceumnak adományozta. Jelenleg a Jósika-líceum diákjai négy épületben tanulnak. A testvérvárosok is segítették anyagilag a Jósika-líceumot. Kiskunfélegyháza önkormányzata 3000 eurót küldött, Hódmezővásárhely önkormányzata pedig az informatikai laboratórium felszerelésének finanszírozását vállalta. Az 1200 lelkes Bihartorda és a vajdasági, 1800 lelket számláló Torontáltorda is jelezte: lehetőségeikhez mérten ők is támogatják az új iskolát. /N. -H. D. : Magyar iskola létesült... = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2008. szeptember 19.

Kétmillió forint értékben adományozott számítógépeket a szeptember 15-i tanévkezdéskor ötven éves kényszerszünet után újraindult tordai Jósika Miklós Gimnáziumnak a hódmezővásárhelyi önkormányzat. A tizenhat, Pentium 4 típusú számítógépből, ugyanennyi LCD-képernyőből és egy lézernyomtatóból álló ajándékcsomagot nyújtották át az iskolának. /Rostás Szabolcs: Testvérvárosi ajándék Tordának. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2008. szeptember 24.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tordai magyar iskola avatóján a megmaradás biztosítékának nevezte az önálló magyar oktatási intézményeket. A tordai magyar középiskolát annak idején a kommunista diktatúra számolta fel, s feltámasztása a szórványba szorult népcsoport fokozott erőfeszítését tanúsítja. A legfontosabb az állami magyar egyetem létrehozása marad, e nélkül nem lehet előrelépni az oktatáspolitikai egyenjogúsítás útján. Az erdélyi magyar állami felsőoktatás mai szétforgácsoltságában nem teszi lehetővé a magyar iskolahálózat ellátását megfelelően képzett pedagógusokkal, a magyar tudományosság egyenlő feltételek melletti kibontakozásáról pedig szó sem lehet. Emiatt érthetetlen az érdektelenség, melyet az RMDSZ az állami magyar egyetem iránt tanúsít. /B. Kovács András: Legnagyobb adósságunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

2008. november 14.

A tanév két hónapja kezdődött, de a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum legkisebbjei már igen jó eredményeket értek el a megyei vetélkedőkön. A Most szólj, rigó! versmondó verseny megyei szakaszán a tordai gyerekek szépen szerepeltek. /(lek): Torda. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2009. január 16.

A tordai Ratiu Alapítvány és a Petőfi Társaság azon kevesek közé tartozik, amelyek hivatalosan is megemlékeztek a vallásszabadság 441 évvel ezelőtti kihirdetéséről. Ebből az alkalomból az 1568. január 6–13. között megtartott tordai országgyűlés döntése szövegének egy részét a Ratiu Alapítvány megörökítette egy háromnyelvű naptárban, illetve egy ismertető füzetecskében. Ugyanezekben találhatók a Deleanu Márta helyi képzőművész által készített, tordai templomokat ábrázoló grafikák is. A nyomtatványok bemutatóján a hozzászólók kiemelték a vallásszabadság kihirdetésének fontosságát. Hamarosan egy – szintén tordai templomokat ábrázoló naptár – kiadása következik, amely román, magyar és angol nyelven lesz kapható. Az Aranyosszéki Népfőiskola január 14-i előadásán a Jósika Miklós Elméleti Líceum két diákja emlékezett az eseményre, amit az unitárius lelkész rövid előadása követett. /Ladányi Emese: 441 éve kiáltották ki a vallásszabadságot Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2009. március 16.

Az ótordai református templomban istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepség. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke után Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul beszélt. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjainak ünnepi műsora után a jelenlevők átvonultak az ótordai református papilak udvarára, ahol Pap Géza püspök és Nagy Albert ótordai lelkipásztor leleplezte Suba László tordai szobrászművész Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló alkotását. Tordán az unitárius gyülekezet is ünnepi istentiszteletet tartott. Igét hirdetett az újonnan megválasztott erdélyi unitárius püspök, Bálint Benczédi Ferenc. /Petőfi-szobrot avattak Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2009. április 29.

A múlt héten Nagyenyedet és környékét látogatták meg a kolozsvári magyar konzulátus képviselői, április 28-án Tordára, Harasztosra és Aranyosgyéresre érkeztek. Tordán a Jósika Miklós Elméleti Líceumba a tordai történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői (Petőfi Társaság, Aranyosszéki Vitézi Rend, Bethlen Gábor Egyesület, Ratiu Központ a Demokráciáért, Tordai Magyar Dalkör, Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és az alakuló Jósika Miklós Szülői Szövetség) várták a vendégeket. Rus Fodor Dóra iskolaigazgató beszélt a 308 diáknak otthont adó intézet sikereiről és gondjairól. A lemorzsolódás, a vegyes házasságok és a gyerekvállalás kérdése is napirenden volt. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottságot Pataky József képviselte a találkozón, aki megköszönte a vidék honvéd emlékhelyeinek kialakításában nyújtott segítséget. A vidéki látogatások célja, hogy feltérképezzék a magyarság gondjait. /Ladányi Emese: Aranyos-vidékre látogatott a konzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2009. május 7.

Hagyományszületés pillanatának lehetnek tanúi azok, akik részt vesznek Tordán a Jósika Miklós Elméleti Líceum május 7–10. közötti rendezvényein. Az iskola-napokra, a Jósika-napokra minden érdeklődőt várnak, lesznek érdekes programot: sportrendezvények, diák-tanár mérkőzések, vetélkedők és színdarab is. Május 8-án tartják a Jósika-konferenciát, ahol Geréb Júlia budapesti Jósika-kutató, Bágyoni Szabó István író, Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke, Orbán István tanár, Rus Fodor Dóra iskolaigazgató és Ladányi Csilla tanuló tart előadást. Május 9-én lesznek a vetélkedők. Nemeskürty István A betűk csendje című alkotását a középiskolás diákok adják elő. A rendezvénysorozatot gulyásfőző verseny zárja. /Ladányi Emese: Jósika-napok Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2009. augusztus 26.

Kiskunfélegyházán ötödjére szervezték meg a Magyar–Magyar Tábort. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum három diákja Nagy Zsolt tornatanár vezetésével érkezett a táborba, ott – az Alsószeliből érkezett szlovákiai magyar fiatalokhoz, illetve a kikindai (Szerbia) képviselőhöz és a kiskunfélegyháziakhoz hasonlóan – mindennapjaikról meséltek. A táborban több pályázati lehetőséget, ifjúsági csereprogramot ismertetett. A tordaiak tolmácsolták a Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatónője, Rus-Fodor Dóra köszönetét, Kiskunfélegyháza ugyanis 3000 euróval támogatta a tordai magyar iskola születését. /Ladányi Emese: Tordai diákok a kiskunfélegyházi V. Magyar–Magyar Táborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2009. október 2.

A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum legkisebbjei a 150 éve született Benedek Elekre emlékeztek. Dunai Erzsébet tanítónő mesélt a gyerekeknek a mesemondó életéről, majd Rus Fodor Dóra iskolaigazgató felolvasta egyik saját meséjét. /Benedek Elekre emlékeztek a Jósikában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2009. október 2.

Szeptember 26-án Tordán, a Jósika Miklós Líceumban tartották szórványtengely-találkozón. Ezen Nagybánya is bemutatkozott, csatlakozott a mozgalomhoz. Ott volt a találkozók kiötlője, zászlóvivőjét, Szabó Csaba, a Kolozsvári Televízió szerkesztője is. A találkozón is világossá vált, van értelme harcolni a végeken, hogy minden egyes magyarért meg kell küzdeni, ha azt akarjuk, hogy a magyar nyelv, a magyart kultúra megmaradjon ezeken a területeken. Mostani tordai találkozó célja a Kolozsvár-Szamosújvár-Beszterce-Nagybánya, illetve a Torda- Nagyenyed-Déva és Torda-Medgyes-Nagyszeben tengelyek mentén felsorakozó térségek óvodahálózatának a feltérképezése és a szórványközösségek közötti kapcsolatok létrehozása volt. Korábban végzett felmérések szerint Máramaros megyében 1066 gyerek tanult anyanyelvén, ezzel szemben további több mint 1700 magyar ajkú gyerek járt román tan nyelvű óvodákba, iskolákba. A helyzet valamelyest javult, mióta az Iskoláinkért, Gyermekeinkért Egyesület megkezdte tevékenységét, de még mindig sok a tennivaló ezen a téren. A találkozó végén kiosztották a Szórványhűség-díjat, amit olyan újságíróknak adnak, akik empátiával közelítik meg a szórvány kérdéseit, illetve bemutatták a mozgalom által működtetett Világhírnév Kiadó két legújabb kötetét is. /(Tamási Attila): 17. Szórványtengely találkozó – Torda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 2./

2009. október 7.

Kolozs megyében az idén is a szamosfalvi emlékműnél, majd a Házsongárdi temetőben emlékeztek a tizenhárom honvédtábornok kivégzésének 160. évfordulójára. Délután ünnepi istentisztelet volt a Farkas utcai református templomban. Kolozsváron kevesen mentek el a Kolozs megyei RMDSZ által szervezett október 6-i emlékező rendezvényre. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceumban is megemlékeztek a tizenhárom aradi vértanúról. /N. -H. D., L. E. K. : Október 6. : megemlékezések Kolozsváron és Aradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2009. november 16.

November 14-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei küldöttgyűlését. László Attila megyei elnöki beszámolója szerinte életképes szervezet benyomását keltő csapatmunka zajlott, melynek látványos „termékei” a Márton Áron-szobor és az 1956-os forradalmi emlékmű felállítása, a tordai magyar középiskola és az aranyosgyéresi magyar településjelző tábla kiharcolása. Kötő József az elhatalmasodó közönyt tette szóvá, azt, hogy szerinte az RMDSZ mára túlságosan párttá alakult, és hiányzik a konzultáció a szervezeten belül. Mátis Jenő a 2007 óta elveszített vezető tisztségek visszaszerzését sürgette. Palkó József nehezményezte, hogy az RMDSZ nem lépett fel a kolozsvári főtér megcsúfolása ellen. /Ö. I. B. : Kerüljük a kakasviadalt és zászlólengetést! Váltakozó hangulatú RMDSZ küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2009. november 25.

A budapesti Kutató Diákok Országos Szövetsége által kezdeményezett mozgalom égisze alatt immár tizedik alkalommal került sor középiskolásoknak szánt tudományos konferenciára, amely az idén a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája társzervezésben zajlott: Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Református Kollégiumban a Reáltudományok Szakosztályának, míg Tordán, az egy éve alakult Jósika Miklós Elméleti Líceumban a Humán- és Társadalomtudományok Szakosztályának ülései folytak. A Jósika-líceumban Rus Fodor Dóra iskolaigazgató kiemelte, hogy a vetélkedő a román Oktatási Minisztérium országos rendezvényeinek versenylistáján szerepel, ezáltal minisztérium támogatásában részesül. Tordán négy szekció előadásaira került sor, melyen Erdély 12 középiskolája képviseltette magát. /R. F. D. : Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája a Jósikában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2009. december 3.

A Tudományos Diákkörök VIII. Erdélyi Konferenciáját november 20-21-én tartották két színhelyen: a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceumban, valamint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. A mozgalom 1996-ban, dr. Csermely Péter kezdeményezésére indult, és azóta sikeresen működik az egész Kárpát-medencében. A TUDEK célja erősíteni az erdélyi magyar középiskolák szaktanárai és diákjai között a kapcsolatteremtést. /(m. s.): Négy első és egy különdíj a TUDEK-en. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

2009. december 4.

A hétvégén immár nyolcadik alkalommal szervezték meg Déván az Adventi koszorú versmondó versenyt. A házigazda szerepét betöltő Téglás Gábor iskolacsoport pedagógusai ezúttal meghívták a versenyre a tanintézmény valamennyi testvériskoláját. Az aradi csikysek, a szilágycsehiek és csíkszeredaiak nem tudtak eljönni, de vendégül láttak néhány diákot a tordai Jósika Miklós Iskolából, illetve Magyarországról. A megyéből is szép számban jelentkeztek versenyzők, számolt be Kun Gazda Kinga, magyar szakos tanárnő, a versmondó verseny lelkes szervezője. /Gáspár-Barra Réka: VIII. Adventi koszorú versmondó verseny. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998