udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Jozsef Attila Altalanos Iskola (Csikszereda)

1993. december 8.

A Bákó megyei sajtóban újból támadni kezdték azt, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában tanulnak moldvai csángómagyar gyermekek, a lapok magyarosító összeesküvésről cikkeztek. B. Kovács András sorra kérdezte a Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskolában tanuló csángó gyermekeket, akik elmondták, azért vannak itt, hogy magyarul, anyanyelvükön tanuljanak. Borbáth Erzsébet magyartanárnő meglepődve olvasta, hogy magyarosítási folyamat zajlik, hogy román gyermekeket kényszerítenek arra, hogy magyarrá legyenek. Hangsúlyozta, hogy a szülők szabad akaratukból hozták ide gyermekeiket, továbbá a román újságíró az ő szavait is idézte, holott nem is járt náluk, az iskolában az újságíró. /B. Kovács András: A magyarosítás újabb esetei. = B. Kovács András. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2000. április 11.

Csíkszeredában ápr. 10-én megnyitották a József Attila Általános Iskola fennállásának 10. évfordulójára szervezett ünnepségsorozatot. Veress Emőke igazgatónő ismertette a tanintézmény történetét, majd a résztvevők megtekintették az iskolatörténeti, képzőművészeti és nyertes pályamunkákból álló kiállítást. Ápr. 11-én a Csíki Játékszín tagjai adnak műsort. /Megkezdődött az iskolajubileum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2000. április 19.

1990. január 25-én a csíkszeredai 11-es Általános Iskolából kiváltak a magyar osztályok és magyar tannyelvű iskolát hoztak létre, amely felvette József Attila Általános Iskola nevet. Ez év április 10-14-e között ünnepelte az iskolája fennállásának 10. évfordulóját. Az iskola évkönyvében Borbáth Erzsébet nyugdíjas igazgatónő beszámolt a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvi alapképzésének tapasztalatairól, ugyanis 1990. szeptemberétől 34 csángó gyerek tanult magyarul az iskolában. Szakmailag, pedagógiailag a legnagyobb gondot a felzárkóztatásuk, nyelvi beilleszkedési nehézségeik kezelése okozta. A kollégiumi költségeket kezdetben a katolikus egyház biztosította, majd a Domokos Pál Péter Alapítvány pályázatok, segélykérő levelek által, 1993-tól az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány ajánlotta fel szerződéssel a tulajdonában levő Márton Áron Kollégiumot. A sok évi önzetlen munka után a József Attila Általános Iskola pedagógusai rádöbbentek arra, hogy munkájuk eredménye a Csángóföldön nem gyümölcsözik, a tanulók közül nagyon kevesen találtak munkahelyet, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben végzett moldvai csángó tanítónők is Székelyföldön helyezkedtek el, hiszen otthon nem tarthattak magyar nyelvű órákat. Népszerűsítés hiányában 1998. szeptember 1-jétől már nem indult képzés magyar nyelven a csángó gyerekek számára, ám az itt végzett tanulók nagy része magyar nyelven folytatta tanulmányait középiskolákban, hazai és magyarországi egyetemeken. Veress Emőke igazgatónő elmondta, hogy az 1999/2000-es tanévtől új módszerrel működő, Step by Step osztályt is indítottak. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy iskola, amely nem tér ki a kor kihívásai elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2001. január 23.

Elsősorban íróként látogatott el ezúttal Csíkszeredába Markó Béla, ahol jan. 22-én a József Attila Általános Iskolában gyermekolvasókkal és pedagógusokkal találkozott. Délután a Kriterion Házban bemutatták Markó Béla Ha varázsló lennék című gyermekvers-kötetét (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda) és a Szétszedett világ címen egybegyűjtött (1967-1995) verseit (Mentor Kiadó, Marosvásárhely). /Markó Béla csíkszeredai könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

2001. március 10.

A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület a Budai Vigadó konferenciatermében tartotta évi beszámoló közgyűlését. Ezen az összejövetelen szavazták meg az új elnevezést az 1990-ben alakított Lakatos Demeter Társaság helyett. Jáki Teodóz atya az egyesület elnöke, aki a moldvai magyarok kiváló ismerője és helyszíni istápolója. Halász Péter néprajzos, az egyesület titkára tartott beszámolót. A múlt évben nyolc pályázatot nyújtottak be különféle támogatókhoz, ötre kaptak kedvező választ. A Frankfurtban élő Bodó Blanka vállalta két csángó fiatal kolozsvári taníttatásának költségeit. Az egyesület a múlt évben emlékezett meg Benda Kálmánról, a csángók történetének híres kutatójáról, lehetővé tették, hogy Szarka Mária vezetésével Külsőrekecsényből részt vegyenek a csíksomlyói búcsún, és ott műsorukkal fellépjenek. Sólyom Ferenc és társai immár negyedik alkalommal keresték fel Rekecsényt, negyven gyermeket tanítanak játszani, énekelni, írni-olvasni. Az egyesület támogatta többek között Nyisztor Tinkát is, aki hol Svájcba utazik, hogy a doktori disszertációját az irányító professzorával megbeszélje, hol hazamegy szülőfalujába, Pusztinára, hogy az ottani magyar életen valamit mozdítson. Az egyesület az Európa Tanács számára készít beadványt csángóügyben, a finneknek is szerkesztenek egy, a moldvai magyarokat angol nyelven bemutató kiadványt. A közgyűlésen Vincze Gábor történész a csángók 1945 utáni önmegvalósításának esélyeiről értekezett. Az egyesület megkoszorúzta a csángók apostolának, Domokos Pál Péternek a sírját, aki éppen ebben az évben lenne százéves. A moldvai magyarság évszázadai címmel utazik a fotókból, rajzokból, szövegekből összehozott vándorkiállítás, amely majd eljut Sepsiszentgyörgyre, Gyergyóba és Csíkszeredába is. - Mirk László /Csíkszereda/ az egyesület támogatásával olyan verseskötetet hozott össze, amely Balassitól, Csokonaitól, a szabófalvi Lakatos Demetertől a klézsei Duma Andrásig mindenkit borítólapjai közé ölel, aki a csángókról verset írt. Budapesten mutatják be dr. Kós Károly 1100 fotóból álló gyűjteményét a Magyarok Házában. A közgyűlésen Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt csángó mindenese a csíkszeredai iskola leépüléséről beszélt: a közöny, a civakodás, oda nem figyelés elveszejtette ezt az iskolát is. Olyannyira, hogy két évvel ezelőtt a csángók Erzsikéje idegösszeroppanással ment nyugdíjba. Volt, amikor csak egy évjáratban hatvankét gyermek tanult - mára maradt egy. - Moldvában évtizedes harc folyik egy-két fakultatív árva magyaróráért. Borbáth Erzsébet iskolájából csak egyetemre és főiskolákra két országban közel húszan jutottak be, s hatan szereztek tanítónői diplomát (ketten visszamentek Moldvába tanítani, persze nem magyarul). Ebből a kiváló pedagóguscsapattal missziós munkát végző iskolából, ami a csángók tanítási lehetőségeit illeti, nem maradt semmi, de semmi sem. És amikor az RMDSZ legmagasabb fóruma éppen Csíkban székelt, s Erzsike bekérezkedett, hogy szólhatna ő is a csángók ügyében, nem ért el eredményt. A magas polcokon forgolódók közül Kötő József meg Sánta Attila vette nemcsak szívére a csángóügyet, s a bihari fiatal képviselő, Szilágyi Zsolt törődik velük. - A magyar iskolát végzett fiatalok ahelyett, hogy szülőföldjükön mozdíthatnának valamit, mennek feketemunkára Magyarországra, de futnak Izrael, Olaszország, sőt Spanyolország felé is. /Sylvester Lajos: Csángómagyarok Budapesten. Úgy meg vagyok keseredve... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2002. március 1.

A Hargita Népe beszámolója szerint a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában szólt a telefon, és a csíkszeredai ortodox egyházfő magához kérette az iskolaigazgatót. Tudniillik az iskola a betelepített ortodox püspökség tőszomszédságában van, egy kerítés választja el. Az iskolaigazgató éppen nem ért rá arra, hogy szomszédoljon. Nem telt el túl sok idő, amikor az iskola igazgatói irodájában megjelent két rendőr, írtak egy bűntető cédulát csendzavarás okán. Az iskola tanárai és diákjai iskolarádiót indítottak, s a szünetekben 10-10 percig zenét sugároztak a hangszórók. Az iskolarádió zavarta ortodoxékat, a lap szerint minden bizonnyal ők a feljelentők. Ide jutottak ortodoxék az orcátlansággal. Egymásra építik a templomaikat, sorozatban foglalják el a székelyföldi ingatlanokat, és már az iskolákat sem tudják eltűrni. /Gálfalvi Csaba: Orcátlan ortodoxia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

2002. május 27.

Máj. 25-én tartották a Kurutty általános műveltségi vetélkedő országos döntőjét Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskolában. Nagybányáról, Nagyváradról, Déváról, Kolozsvárról, a Szilágy megyei Varsolcról, Aranyosegerbegyről, Csíkszentmártonból egy-egy, Kézdivásárhelyről és Csíkszeredából két-két csapat mérte össze tudását. A helyismereti, matematika, híres emberek, anyanyelv, állatok, Európai Unió, zene témakörökben bizonyították a gyermekek tudásukat. A Napsugár, a Kispajtás és a Szemfüles egyéves előfizetéssel jutalmazta a legügyesebbeket. A fődíjat, az egyhetes tengerparti nyaralást a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola Fejtörők csapata nyerte el. /Takács Éva: Felkészülten kuruttyoltak a kisiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2002. július 5.

Egyenruhás tiszt kereste fel nemrég a csíkszeredai József Attila Általános Iskolát, ahol az évek folyamán beiskolázott csángómagyar diákokról szóló dokumentumokat vette szemügyre. A megyében nem ez az első hasonló eset, ám a megyei rendőrparancsnoknak egyetlen ilyen akcióról sincs tudomása. Veress Emőke igazgató elmondta, az udvariasan, de határozottan fellépő férfi dokumentumok tömkelegét kérte ki az iskola archívumából, majd ezeket megvizsgálva továbbállt, közölve, hogy minden rendben van. A tiszt fénymásolatokat kért a megvizsgált dokumentumokról, amelyekért aztán utólag nem jött el. Az akciónak köze lehet a Bákó megyei Desteptarea című megyei napilap által elindított sajtókampányhoz: azzal vádolják a csángómagyar szövetséget, hogy tanulmányaikat be nem fejezett oktatókat foglalkoztat. Néhány, Moldvából Csíkszeredába átiratkozott diák esetében ugyanis szülőfalujuk iskolájának anyakönyvi kivonatába "iskolai cserbenhagyást" jegyeztek be. A bákói napilap azt állítja, legkevesebb húsz hasonló "cserbenhagyásról" tud, akik mind a diószéni iskola volt tanulói. Az iskola igazgatója, Eugenia Baciu a napilap egyik, ez év eleji cikkében közölte, hogy a gyerekek "valószínűleg egy Hargita megyei iskolában fejezték be a nyolc általánost". Említést sem tesz azonban arról a számtalan hivatalos átiratról, amelyek a József Attila Iskolából, mindegyik tanuló esetében külön, névre szólóan érkezett Diószénre, kérve az anyakönyvi kivonatok átküldését. Borbáth Erzsébet, a csíkszeredai iskola egykori igazgatója kifejtette, hogy vezetése idején 171 csángómagyar gyerek fordult meg az iskolában. Közülük 164-en tudták folytatni tanulmányaikat a székelyföldi középiskolákban, huszonhatan pedig valamely felsőfokú oktatási intézményben. Borbáth Erzsébet hangsúlyozta, egyedül a diószéni iskola nem reagált átirataikra, hiszen Pusztinából és Rekecsinből végül megérkeztek az anyakönyvi kivonatok. Ezért két diószéni diáklány, Füstös Gabriella és Farkas Mónika anyakönyvét, akik a tanítóképzőbe felvételiztek, hiányosan küldték át a középiskolába. A dokumentumok csak a hatodik, illetve a hetedik osztálytól, a József Attilába való átigazolásuktól volt kitöltve, hiszen az I-V., valamint az I-VI. osztályra vonatkozó adatok, a többszöri felkérés ellenére, nem érkeztek meg. Az iskolába látogató rendőrtiszt Borbáth Erzsébet véleménye szerint arra volt kíváncsi, hogy Csíkszeredában kitöltötték-e a hiányzó rubrikákat az anyakönyvben a diószéni adatok hiányában, mert amennyiben ezt megtették volna, okirat-hamisítást követtek volna el. Látván azonban, hogy erről szó sincs, távozott, és ezért nem tért vissza a fénymásolatokért sem. Ioan Negrusa dandártábornok, Hargita megye rendőrparancsnoka közölte: "a rendőrségnek nincs joga semmiféle etnikai érintettségű vizsgálatot végezni. Gazdasági ellenőrzéseket tarthatunk, de jelen esetben nem tudok ilyesmiről, amely a József Attila Iskolában zajlott volna". Bartha Csaba, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke nem tartja kizártnak, hogy valójában a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ folytat nyomozást az ügyben. /Rédai Attila: Bartha a SRI-re is gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2002. november 29.

A huszonnégy éves Iancu Laura magyarfalusi (félreeső moldvai csángó település) kislány hetedik osztályos tanulóként került a csíkszeredai József Attila Általános Iskolába, amikor még alig beszélte a magyar nyelvet. A székelyudvarhelyi tanítóképző elvégzése után tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen folytatja. A Johófiú Jankó című "magyarfalusi csángó népmeséket és más beszédeket" tartalmazó könyv összeállítója, ha kezdetben néprajzi szakkutatók irányításával dolgozott -, ma már az önállósulás felé tart. Iancu Laura verseit már kezdik közölni a lapok. /Ferencz Imre: Ajánlás versekhez. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./ Iancu Laura Johófiú Jankó - Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek című gyűjtése abból a vágyból is született, hogy Moldva "legdélibb csángómagyar településének", Magyarfalu népmeséi megmeneküljenek az elmúlástól. A könyv megjelenését támogatta a Kulturális Örökség Minisztériuma. /Dr. Balázs Lajos: Vágyak könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

2003. február 8.

Az interjú folytatását nem sikerült megszereznem az internetről. Azok a moldvai csángó gyerekek, akik Csíkszeredában tanulnak, és az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány Márton Áron Kollégiumában laknak, nem is tudják, hogy veszélybe került a tető a fejük fölött. Ahhoz, hogy megértsük a helyzetet, a kezdetektől kell elindulni. A kollégiumot három intézmény, az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány, a József Attila Általános Iskola, valamint a Domokos Pál Péter Alapítvány működtette, azzal a céllal, hogy tanulási lehetőséget biztosítson anyanyelvükön a moldvai csángó, valamint szórványban élő gyerekek számára - tájékoztatott Borbáth Erzsébet szakreferens. Az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány biztosította a szállást, a József Attila Általános Iskola szerződés alapján a nevelőket és takarítószemélyzetet, a Domokos Pál Péter Alapítvány pedig az étkeztetést és a bentlakás folyamatos karbantartását, takarítását. Mivel a József Attila iskola tovább nem vállalta a rá eső terheket, 1999 őszétől egy emeletet átadtak a művészeti iskolának, amely 2002. szeptember 1-ig biztosította a nevelők és kapusok fizetését. Ettől a tanévtől azonban egy nevelő, egy éjszakai szolgálatos és három kapus fizetésére futotta csak, akik áthidaló megoldásként vállalták a csángó gyerekek felügyeletét is. Közben szeptembertől az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány anyaországi alapítványoknál és kormányzati szerveknél pályázati úton kereste a megoldási lehetőségeket, ám választ egyelőre nem kapott. A helyzet február elsejétől vált kritikussá, amikor a művészeti iskola az új épületéhez akarta alkalmazni a kapusokat. A gyerekekért magukat felelősnek érzők ismét pályázatot tettek le a csángó gyermekek magyar nyelvű oktatását biztosító program költségvetésének kiegészítésére. A kapott szóbeli ígéret alapján két nevelő továbbra is foglalkozik a csángó gyerekekkel, a három kapus fizetését pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége csángó oktatási programja keretében vállalta magára. 39 moldvai csángó gyermek anyanyelven való tanulása került veszélybe és oldódott meg - egyelőre ideiglenesen. A szóbeli ígéretek is sokat jelentenek, ám a helyzet végleges rendezéséhez anyaországi kormányszintű támogatásra van szükség. /Takács Éva: Nem kerülnek útra a csángó gyerekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./

2005. február 28.

Újraindulásának 15. évfordulóját ünnepelte február 26-án a csíki cserkészet. Ez alkalomból a József Attila Általános Iskolában kiállítást rendeztek, amely bemutatta a cserkészmozgalom történetét indulásától napjainkig, különös tekintettel az utolsó 15 esztendő eseményeire. A volt és aktív cserkészvezetők elevenítették fel a kilencvenes évek eseményeit, amikor komoly küzdelem folyt a Romániai Magyar Cserkészszövetség újraszervezéséért. A találkozón jelen volt Gál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, továbbá Ajtony Gábor és Bogos Sándor öregcserkészek, Hegyi István tiszteletes, akik a cserkészet múltjáról, jelenéről és jövőjéről cserélték ki véleményüket. A megemlékezésen jelen voltak egy szilágycsehi és hét csíki csapat képviselői is. /Takács Éva: 15 éve ismét él a cserkészmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2005. július 22.

„Szeretet nélkül nagyon nehéz a csángókérdéshez viszonyulni” – hangoztatta Borbáth Erzsébet csíkszeredai nyugalmazott pedagógus Tusnádfürdőn tartott előadásán. Borbáth Erzsébet irányításával a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában 1990-ben indult be a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásának programja, azóta pedig számos csángó értelmiségi nevelődött ki. Botbáth Erzsébettől Hegyeli Attila vette át a stafétabotot, megszervezve Moldvában a csángó gyerekek otthoni magyar nyelvű oktatását. Hegyeli Attila úgy fogalmazott: létezik közösségi igény a magyar nyelv oktatására, azonban a siker érdekében szükség van a Kárpát-medencei magyarság segítőkészségére, továbbá arra is, hogy ezt a kezdeményezést, ezt az igényt a román többség is elfogadja. A román nyelvű sajtó változatlanul ellenséges. /D. Balázs Ildikó: Megértéssel kell viszonyulni a csángókérdéshez. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2005. december 11.

„Nincs szükség szólamokra, csak szeretetre!” Ezzel a mottóval szervezték meg november utolsó hétvégéjén a VI. csíkszeredai Csángó Napokat. A csíkszeredai Tanulók Háza keretében működő Borsika néptáncegyüttes Moldovának szép lűtőind című zenés műsorával köszöntötte a résztvevőket. A moldvai csángó gyermekek csíkszeredai oktatása 1990-ben a József Attila Általános Iskolában kezdődött. 1999-ig, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Iskola alapításáig, évente 50-60 moldvai magyar gyermek tanult Csíkban. A rendszerváltást követően ez volt az egyetlen megoldás arra, hogy azok a diákok, akik szülőföldjükön csupán családi körben beszélhettek magyarul, az iskolában anyanyelvükön tanulhassanak. Ez a munka nemcsak a gyermekek és szüleik részéről kívánt türelmet és áldozatot, hanem a pedagógusok részéről is – hangsúlyozta Borbáth Erzsébet, aki annak idején iskolaigazgatóként szervezte meg tanintézményében a moldvai gyermekek befogadását. A moldvai magyar gyermekek oktatása 1999-ben a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceum elindulásával újabb szakaszhoz érkezett. 2000-től a csángó falvakban is megkezdődhetett az iskolán kívüli magyar oktatás. 2003-tól a csángószövetségek ki tudták harcolni több faluban is az iskolai magyarórák bevezetését. A székelyföldi iskolákban nagyon sok olyan csángó diák tanult az elmúlt években, aki érettségizett, egyetemet végzett, végül visszament dolgozni szülőfalujába. Akik hivatásszerűen pedagógusi pályát választva visszatértek Moldvába, nagyon sokat tudnak segíteni az otthon élőknek. Bemutatták Iancu Laura Magyarfalusi emlékek című kötetét. A fiatal szerző Csíkszeredában végezte középiskolai tanulmányait. Jelenleg Budapesten él és a negyedik egyetemét végzi. Írásait több folyóirat rendszeresen közli. Könyvében a legrégebbi fotók 1929-ben készültek, de több kép az 1940-es évek pillanatait őrzi. A szentmisén gyűlt perselypénzt a Szeret-Klézse Alapítvány céljainak támogatására ajánlották fel a szervezők. /Csúcs Mária: A megmaradás feltétele: a szeretet és kapcsolattartás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 11./

2005. december 28.

Ötéves hagyományra tekint vissza Csíkszeredán a József Attila Általános Iskolában a karácsonyi gyűjtés, adományozás. Idén úgy döntöttek, hogy az adományokat az árvízkárosult iskolák gyermekeinek küldi el „Gyerekektől gyerekeknek karácsonyra!” mottóval. December 21-én a gyerekek bepakoltak 235 gyönyörűen becsomagolt kis dobozt a Szeretet Autójába, és elvitték Kobátfalvára, az ottani kis iskolához. /Ferencz S. Alpár, a József Attila Általános Iskola igazgatója: Kobátfalván a szeretet doboza! = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

2007. február 15.

Február 14-én a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában ünnepélyes keretek között nyitották meg a Batthyány-emlékévet. Gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulóján Magyarország első miniszterelnökére, vértanúságára emlékeztek a diákok és tanárok, valamint a szülők képviselői. Az ünnepséget több rendezvény követi az iskolában az év folyamán. /Batthyány Lajosra emlékeznek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

2008. március 26.

A József Attila Általános Iskola lehet a csíkszeredai iskolahálózat többéves átalakítási folyamatának egyik szenvedő alanya: az intézménynek át kell költöznie a volt Ady Endre Általános Iskola épületébe. Az így felszabaduló épületre meg nem erősített információk szerint a Nagy István Művészeti Szakközépiskola és a polgármesteri hivatal egyaránt szemet vetett. Ferencz S. Alpár, a József Attila iskola igazgatója nem ért egyet a költöztetéssel. Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere szerint a város iskola-hálózata 2004 óta jelentős átszervezésre kényszerült. A művészeti iskola és egy óvoda megépülése, valamint a Székely Károly Szakközépiskola felújításra szoruló bentlakása új helyzetet eredményezett. /Kozán István: Költöztetnék a József Attila Általános Iskolát? – Szemet vetettek az iskolaépületre. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./

2008. április 15.

Nagy sikerrel koncertezett április 15-én Csíkszeredában a pécsi Szélkiáltó együttes. A zenekar tagjai a József Attila Általános Iskola diákjait varázsolták el megzenésített verseikkel, este pedig a középiskolásokból verbuválódott közönséget. /Énekelt versek a Szélkiáltóval. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./

2009. május 9.

A Boc-kabinet keveset tett mostanáig, és amit csinált, azt sem jól – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 7-én Csíkszeredában. A politikus a délelőtti órákban költőként találkozott kisdiákokkal, délután pedig a sajtóval ismertette álláspontját. – Nem lehet mindent lenyeletni az emberekkel a gazdasági válság ürügyén – fogalmazott Markó Béla. Az RMDSZ él az összes lehetőséggel, hogy megakadályozza a nagykoalíció rossz döntéseit. Ilyen a liberálisokkal közösen most benyújtott bizalmatlansági indítvány. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kiemelte, hogy több irányból érkezett olyan kritika: az intézményvezetőket érintő jelenlegi „politikai tisztogatáshoz” hasonlót hajtott végre az RMDSZ is, amikor úgymond „hatalomra került”. Borboly szerint igaz, hogy akkor igyekeztek a lakosság etnikai arányát figyelembe véve rendet teremteni, de mindvégig szem előtt tartották az általuk javasolt vezetők szakmai kompetenciáját. A sajtótájékoztatót megelőzően gyerekekkel találkozott Markó Béla a József Attila Általános Iskolában. A gyerekek dedikáltatták Markó Bélával a költőnek a Bookart Kiadónál megjelent három, Miért lassú a csiga?, A pinty és a többiek, illetve A hold fogyókúrája című gyerekversköteteit. /Költőként és elnökként Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2009. október 14.

Az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki szervezete Légy te is ‘56-os címmel történelmi vetélkedőt hirdet középiskolás diákok számára. A vetélkedő témája az 1956-os forradalom. A vetélkedőt október 20-án rendezik meg a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában. /Légy te is ‘56-os = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

2009. november 14.

Csíkszeredában mondták, hogy csángó vagyok, ott tudtam meg, hogy sem román, sem magyar nem vagyok. – A templomban úgy tanultam meg a Miatyánkat románul, hogy nem értettem. Ezeket a gondolatokat moldvai csángó származású fiataloktól jegyezték le, akik felsőfokú iskolákat végeztek, életükkel, hivatástudatukkal példát mutatnak otthon maradt falustársaiknak. Nem felejtették el, hogy honnan jönnek, mit hoztak otthonról. A tíz csángó fiatal jelen volt azon a bákói konferencián, melyet a budapesti Teleki László Alapítvány októberben szervezett Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák/A moldvai csángók címmel. Bogdán Tibor Magyarfaluban született, ott nevelkedett, jelenleg a csángó ügyek elkötelezettjeként keresi kenyerét Budapesten, a Máltai Szeretetszolgálat mellett működő Csángó Koordinációs Irodában, és a Csángó Tükör főszerkesztőjeként ad hírt a világnak szülőföldjéről. A csíkszeredai József Attila Gimnázium igazgatónője, Bartha Erzsébet és Györgydeák Lajos csíkmenasági plébános úgy él a fiatalok emlékezetében, hogy nélkülük nem bírták volna ki Csíkszeredában, a családtól távol, és egy olyan környezetben, ahol csúfolták, lenézték őket. A magyarfalusi Pogár Róbertet Gergely István plébános irányította a papi pályára. Veszprémben végezte el a teológiát, Olaszországban egyházjogot tanult, két éve Murakeresztúron plébános. Pogár szerint a magyar mise ügyében stratégiát kellene változtatni, aminek alapja a párbeszéd lenne, vegyes bizottságot kellene létrehozni. Petrás Máriát énekesként, képzőművészként sokfelé ismerik, legutóbbi nagy sikerű, Mária erejével című kerámiakiállítását a háromszéki közönség is láthatta a zabolai Csángó Múzeumban. Nem Petrás Mária az egyetlen csángó fiatal, aki a népi kultúrából meríti az életéhez szükséges eligazítást, a magyarfalusi Iancu Laura ezt ekképpen fogalmazta meg: ,,A néprajzban, a népi kultúrában látom azt a hidat, ami összeköt azzal a világgal, ahová tartozom. ” Iancu Laura Budapesten tanítóképző főiskolát és párhuzamosan teológiát végzett, majd beiratkozott politológiára, jelenleg doktori dolgozatát írja. Laczkó Flórián Lábnyikból indult, jelenleg a horvát határ melletti Zákányban plébános. A külsőrekecsini Ignácz Mónika kicsi korától festő akart lenni, és el is érte. Vizuális és kommunikáció szakon végezte a főiskolát Nyíregyházán, utána a pécsi képzőművészeti egyetemen tanult, már csak a szakdolgozatot kell megírnia. A lujzikalagori Solomon Adrián Budapesten diplomázott a külkereskedelmi főiskolán, jelenleg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. A somoskai Benke Grátzy jelenleg Gyöngyösön zenész, művelődésszervező főiskolát végzett. /Fekete Réka: Nem felejtették el, honnan indultak (Csángó fiatalok itthon és Magyarországon). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998