udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 94 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Jakab Antal Tanulmanyi Haz (Csiksomlyo)

1996. július 12.

A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./

1996. szeptember 17.

Csíkszeredán szept. 17-én két nagyszerű létesítményt szenteltek fel a városban: Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házat és Zsögödfürdőn a gyermeküdültető tábor központi épületét. Dr. Vecser László, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas első igazgatója 1990-ben gondolt először arra, hogy a megújulást szolgáló szellemi műhelyt kellene létrehozni. A külföldi és hazai összefogással felépült, 2,2 millió márka értékű épületben konferenciaterem, tárgyalóterem, kápolna, 120 személy részére egy és kétágyas szobák vannak. A ház nyitott bármely szervezet számára, itt fog majd működni a Venczel József Szociológiai Intézet is. Az épületet dr. Jakubinyi György érsek szentelte épületet. Szász János, a Caritas jelenlegi igazgatója nem tagadta, sok nehézséget kellett legyőzni, amíg Zsögödfürdőn megépült a gyermeküdülő, itt is segített a nemzetközi összefogás. Az épületben hatvan gyermeket tudnak egyidőben elszállásolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését 1990. febr.10-én körlevéllel rendelte el dr. Jakab Antal püspök. Kezdetben a külföldi segélyek elosztását intézték, később a tevékenysége kiterjedt a szociális segélynyújtás más területeire is: öregek gondozása, hátrányos helyzetű családok segítése, elesettek felkarolása, mozgássérültek ápolása, leányanyák támogatása, orvosi-jogi-szociális tanácsadás, szegénykonyha létesítése, öregek otthonainak, árvaházaknak és kórházaknak a támogatása. Eddig 19 létesítményt sikerült felépíteni, köztük a csíkzsögödi gyermeküdültető tábort. A csíksomlyói Tanulmányi Ház szellemi fellegvár akar lenni, a szellemi függetlenségnek és az értelmes gondolkodásnak otthont biztosítva. A már meglevő csoportok, szervezetek, szellemi mozgalmak időszakos összejöveteleiket, konferenciáikat, továbbképzésüket itt rendezhetik meg. Dr. Vencser László, a ház rektora megnyitóbeszédében kifejtette, hogy szellemi műhelyre van szükség, ahol a kor teremtette új helyzetben az emberek megtalálják kérdéseikre a választ. /Dobos László: Szellemi műhely a jövő évezrednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1996. szeptember 17.

Csíkszeredán szept. 17-én két nagyszerű létesítményt szenteltek fel a városban: Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házat és Zsögödfürdőn a gyermeküdültető tábor központi épületét. Dr. Vecser László, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas első igazgatója 1990-ben gondolt először arra, hogy a megújulást szolgáló szellemi műhelyt kellene létrehozni. A külföldi és hazai összefogással felépült, 2,2 millió márka értékű épületben konferenciaterem, tárgyalóterem, kápolna, 120 személy részére egy és kétágyas szobák vannak. A ház nyitott bármely szervezet számára, itt fog majd működni a Venczel József Szociológiai Intézet is. Az épületet dr. Jakubinyi György érsek szentelte épületet. Szász János, a Caritas jelenlegi igazgatója nem tagadta, sok nehézséget kellett legyőzni, amíg Zsögödfürdőn megépült a gyermeküdülő, itt is segített a nemzetközi összefogás. Az épületben hatvan gyermeket tudnak egyidőben elszállásolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését 1990. febr.10-én körlevéllel rendelte el dr. Jakab Antal püspök. Kezdetben a külföldi segélyek elosztását intézték, később a tevékenysége kiterjedt a szociális segélynyújtás más területeire is: öregek gondozása, hátrányos helyzetű családok segítése, elesettek felkarolása, mozgássérültek ápolása, leányanyák támogatása, orvosi-jogi-szociális tanácsadás, szegénykonyha létesítése, öregek otthonainak, árvaházaknak és kórházaknak a támogatása. Eddig 19 létesítményt sikerült felépíteni, köztük a csíkzsögödi gyermeküdültető tábort. A csíksomlyói Tanulmányi Ház szellemi fellegvár akar lenni, a szellemi függetlenségnek és az értelmes gondolkodásnak otthont biztosítva. A már meglevő csoportok, szervezetek, szellemi mozgalmak időszakos összejöveteleiket, konferenciáikat, továbbképzésüket itt rendezhetik meg. Dr. Vencser László, a ház rektora megnyitóbeszédében kifejtette, hogy szellemi műhelyre van szükség, ahol a kor teremtette új helyzetben az emberek megtalálják kérdéseikre a választ. /Dobos László: Szellemi műhely a jövő évezrednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1996. október 15.

A Háló azért jött létre, hogy segítse a hídépítést a katolikus közösségek között. A Kárpát-medencei Katolikus Közösségek Hálózata, közismert nevén a HÁLÓ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tartotta találkozóját. Öt országból - Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből - gyűltek össze mintegy 180-an, hogy megbeszéljék a közösségszervezés, kapcsolattartás aktuális kérdéseit. A három nap során értékes előadásokat is hallhattak. Balázs Béla kaposvári püspök, a Magyar Püspöki Konferencia ifjúsági referense, akit a fiatalok inkább Beton atya néven emlegetnek, személyes hangvételű előadásban beszélt a közösség nyújtotta biztonságról. Böjte Csaba ferences szerzetes, az erdélyi egyházmegye ifjúsági lelkésze a közösség építésének nehéz feladatairól elmélkedett. Okt. 13-án, az utolsó napon közös szentmise volt. Az erdélyiek egyházmegyei zsinatra készülnek, az egyik bizottságnak, a lelkiségekkel foglalkozó bizottságnak Ágoston Ferenc teológiai tanár a referense. A Hálónak eddig 150 csoport volt a tagja, de ezen összejövetel után ez a szám sokkal nagyobb lesz. A felvidéki csoportot Jakobovich Zoltán vezette. /Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./ Tizennyolc közösségi beszámoló hangzott el, az ismerős nevű közösségek - Cursillo, fokolár, taizéi mozgalom, Hit és fény, Házas hétvége mozgalom, Kolping, Regnum Marianum, Neokatekumenátus - képviselői is jelen voltak. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

1996. október 27.

Mit kezdjünk a hagyományokkal? - tették fel a kérdést a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom idei tanulmányi hétvégéjén /Csíksomlyó, okt. 24-27/. Horváth Árpád svájci, luzerni filozófus a katolikus egyházban létező konzervatív és progresszív irányzatokról értekezett, Szegő Katalin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófiatanára a hagyomány természetét vizsgálta, Tánczos Vilmos néprajzkutató a liturgia és a népi paraliturgia nem felhőtlen viszonyáról beszélt, Cs. Gyimesi Éva kolozsvári egyetemi tanár Babits Mihály nemzet- és kereszténység-felfogását értelmezte. A rendezvénynek az új Jakab Antal Tanulmányi Központ adott otthont. /Jakabffy Tamás: Újra együtt volt a Pax Romana. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az összejövetel egyik résztvevője Békés Gellért bencés teológiatanár volt Pannonhalmáról, aki három évtizedig Rómában a Sant' Ansolmo Akadémia teológiatanára volt, továbbá alapító főszerkesztője a Rómában megjelenő Katolikus Szemle folyóiratnak. Békés Gellért elmondta, hogy a Pax Romana megteremti azt a fórumot, ahol nem csak katolikusok, de nem hívők is elmondhatják gondolataikat. Ez tehát egy nyílt fórum, egy állandó dialógus annak érdekében, hogy az ember tudatosan, Isten akarata szerint élhesse életét. - Most a hagyományokról volt szó. Nem szabad elvetni az értékeket - a hagyomány értékeit - a konzervativizmustól való ódzkodás jelszavával. Vigyázni kell arra is, hogy az egykori vallási gettósodás a diktatórikus rendszer megszűnte után ne folytatódjék. Nem szabad engedni a lassú elszigetelődésnek. Az értelmiség feladata, hogy megtalálja azt, ami maradandó. Az élet parancsa nemcsak hagyományok kritikátlan őrzése, hanem az értékek továbbfejlesztése. /Váradi Márta: Mit kezdjünk a hagyománnyal? Pax Romana tanulmányi hétvége Csíksomlyón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1997. július 4.

Pedagógia a keresztény világszemlélet tükrében címmel tanulmányi hétvégét szerveztek a Jakab Antal Tanulmányi Házban /Csíksomlyón/. Az 1970-es évektől kezdődően a vallásosok aránya növekszik. Magyarországon az emberek 65 %-a hisz Istenben, az egyházhoz a lakosság 15 %-a kötődik. Erdélyben a vallásosok aránya 75-80 %, az egyházhoz 25 %-uk kötődik. Ez a nagyobb fokú vallásosság jellemző a Magyarország határain túli magyarlakta vidékekre. /Ambrus Attila: Istenkereső magyarság. = Brassói Lapok (Brassó), júl. 4./

1997. október 18.

Okt. 15-én kezdődött el a Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom tanulmányi hétvégéje Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. A négynapos találkozó címe: A Biblia és mi. A mozgalom hatodik tanácskozását tartotta, és három Illyefalván, valamint Jegenyén tartott összejövetel után már a másodikat Csíksomlyón. Jakab Gábor, a mozgalom lelkésze a nyelvben meghonosodott kifejezések sorával bizonyította, hogy a biblikus hangvétel és szóhasználat az idők során a hétköznapi életbe és szóhasználatba illeszkedett. A meghívott előadók - köztük Jakubinyi György érsek, Benyik György egyetemi tanár és mások - szóltak a történeti Jézus-kutatásról és a különböző ószövetségi értelmezésekről. A csoportos megbeszéléseken a papok és világiak együttműködésének szorosabbra fűzéséről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18-19./

1997. október 23.

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 19-22-e között zajlott a közép-és kelet-európai Caritas szervezetek konferenciája. A húsz különböző országból összegyűlt résztvevők a jobb együttműködésről tárgyaltak. A Caritas főtitkára elmondta, hogy jelenleg a világszervezetnek 146 tagja van. Frank Miklós, a Magyar Caritas igazgatója elmondta, hogy az 1945-ös betiltás után 1990-ben indult újra a szervezet. Frank Miklós 44 évig élt Nyugaton, 18 esztendeig dolgozott a Nemzetközi Caritasnál. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./

1997. november 4.

Ezen az őszön is megtartotta a tanulmányi hét végét Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana romániai magyar keresztény értelmiségi mozgalom. A találkozón a Kárpát-medence régióinak küldöttei vettek részt. A téma a Biblia volt. /váradi/: Az üzenet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./ Okt. 15-én kezdődött a találkozó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18-19./

1997. december 25.

Szabó Ferenc jezsuita atya 1992-ig a Vatikáni Rádió munkatársa volt, 1992-ben hazatelepült Magyarországra, azóta a Távlatok egyházi folyóirat főszerkesztője. Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házban előadást tartott Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök életéről és munkásságáról. Elmondta, hogy Prohászka halálának 70. évfordulója alkalmából több megemlékezést tartottak. Szabó Ferenc létrehozott egy kutatócsoportot, mert ez a szellemi örökség még nincs kellően kiaknázva. Prohászka megelőzte korát, olyan eszméket hirdetett, amelyek azután a II. vatikáni zsinat dokumentumaiban szerepelt. /Hargita Népe alapján: A Hét (Bukarest), dec. 25./

1998. március 6.

Márc. 6-7-én a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a négy erdélyi - már működő vagy épülőfélben levő - tanulmányi ház /a csíksomlyói, alvinci, gyergyószentmiklósi és marosvásárhelyi/ Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban Új öntudat Romániában - Az egyház, a demokrácia és az oktatás viszonya címmel rendezett kétnapos konferenciát. A rendezvény megnyitásakor dr. Jakubinyi György római katolikus érsek celebrált szentmisét, majd Paul Card. Poupard, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökének képviseletében dr. Kovács Gergely mondott üdvözletet és bevezetőt. Az előadások az állam és egyház viszonyát, valamint az oktatás kérdését állították központba. Markó Béla a konferencia első napján A demokratizálási folyamat jelenlegi állapota és kilátásai Romániában címmel tartott előadást. További előadásokat tartottak: prof. dr. Szegő Katalin, aki az önállóan gondolkodó pedagógus eszményét kérte számon a kortárs oktatási rendszertől (Új életszemlélet és új öntudat Romániában). dr. Kötő József, az RMDSZ oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnöke és dr. Bencsik István egyházjogász (Egyház és állam Romániában), prof. dr. Cs. Gyimesi Éva a Láthatatlan Kollégium példájára hivatkozva szorgalmazta a nevelőmunkát, és prof. dr. Vencser László (Egyház, oktatás, demokrácia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 9., 1222. sz., Jakabffy Tamás: Másfél nap öntudat. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./

1998. május 25.

Máj. 25-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban megkezdődött a romániai katolikus püspökkari konferencia tavaszi ülése, melyen a magyar és román római katolikus és görög katolikus főpapok vesznek részt. Ion Robu bukaresti érsek 3 éves mandátumának lejártával az elnöki tisztségbe Lucian Muresan balázsfalvi metropolita érseket választották meg. A püspökök a csíksomlyói kegytemplomban közös szentmisét mutattak be. A mostani ülésen a tábori lelkészség kérdését vitatták meg. Janusz Bolonek pápai nuncius a Vatikán üzenetét tolmácsolta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

1998. október 14.

Okt. 8-9-én tartották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana tanulmányi találkozóját. Az előadók között volt Máthé-Tóth Miklós, Tomka Miklós /Erdélyi tények, kilátások, kelet-európai összehasonlítások/, András Imre a csíkszeredai KAM által készített Az egyház a társadalom szemszögéből című áttekintését elemezte, Birtók József a Szilágyi N. Sándorral készített előadásában a kisebbség, nemzetiség és felekezet kérdését vizsgálta a számok tükrében. Szilágyi Gyöngyi és Flóra Gábor a romániai egyházak társadalmi szerepét és a felekezeti oktatás távlatait taglalta. /Pax Romana találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1999. január 15.

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház e hónaptól kezdve szombatonként - az Új kezdeményezés egyénekért és közösségekért címen - saját, különféle témákat érintő rendezvényeket kínál, melyre szeretettel vár minden érdeklődőt. A részvétel (esetleg a szállás is) ingyenes. Igényelt étkezésért személyesen fizetni kell. /Átfogó programsorozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1999. február 22.

Semjén Zsolt egyházügyi helyettes négynapos látogatást tett Romániában. Erdélyi körútján meglátogatta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit. Járt Csíksomlyón is, a Jakab Antal Tanulmányi Házban, ahol Csíkszereda egyházi személyiségeivel találkozott. Itt Semjén Zsolt ismertette a magyar kormány egyházpolitikáját. A magyar-román kapcsolatokra hatással van az, hogy a magyar egyházak nem kapják vissza jogos ingatlanaikat a román államtól. Mindez azért is érthetetlen, mert Székelyföldön az ortodox egyház olyan ingatlanokat kap, amelyek soha nem voltak az ortodox egyházé. Semlyén emlékeztetett: karácsonykor Anghelescu vallásügyi államtitkár ígérte a kományrendelettel rendezendő ingatlanok helyzetének megoldását. A látogatáson jelen levő Nagy Benedek, a román egyházügyi államtitkárság képviselője a román kormány egyházpolitikájáról elmondta: látszólag sok mindent elfogadnak és udvariasak. Azonban a különleges alapokból nagy összegeket juttatnak, kizárólag az ortodox egyháznak, ebből épülnek ortodox kolostorok Gyimesfelsőlokon, Gyimesbükkön, ez nem esélyegyenlőség. Nagy Benedek fontosnak tartja, hogy a pápa romániai látogatásakor Csíksomlyóba is ellátogasson. /Daczó Dénes: Erdélyi körúton - történelmi egyházaknál. Semjén Zsolt a Romániai Magyar Szónak nyilatkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ Semjén Zsolt helyettes államtitkár szerint több mint remény, hogy a pápa ellátogat Erdélybe. Semlyén erdélyi látogatásán felmerült, miként lehetne kidolgozni a határon túli magyar egyházmegyék támogatását, s felvetődött, hogy megoldást kellene keresni az erdélyi egyházak állandó budapesti képviseletének biztosítására. /Nem teljesülnek az erdélyi egyházak ingatlanigényei. A pápa Kolozsvárra megy? = Magyar Nemzet, febr. 22./

1999. március 6.

Márc. 5-6-án tartotta meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Reform Tömörülés RMDSZ-platform kongresszusát. A rendezvényre sok hazai és határon túli politikus elküldte személyes üzenetét a mintegy 60 kongresszusi résztvevőhöz. Németh Zsolt külügyi államtitkár levelében hangsúlyozta: " A magyar nemzetpolitikai stratégia célja, hogy a szomszédos országok magyar kisebbségei egyénileg és közösségként megőrizzék önazonosságukat, megmaradjanak és gyarapodjanak szülőföldjükön, ott, ahol több mint ezer éve élnek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ötven évvel ezelőtti helyzethez hasonlította a romániai magyarság jelenlegi helyzetét: "akkori vesztünk sorsszerű volt... ez esetben viszont úgy ítélem, hogy alapvetően más a helyzet". Patrubány Miklós VET-elnök levelében a zsákutcába jutott RMDSZ-ről úgy vélte, hogy vissza kell állítani a szövetség becsületét. Dr. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Reform Tömörülés, hasonlóan a Fideszhez, egy fiatalabb politikusi nemzedék életszemléletét mondhatja magáénak. A rendezvényen a küldöttek megegyeztek abban, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszusra nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. Határozatukat azzal indokolják, hogy alapszabályzat módosítási javaslatot nyújtanak be és kérni fogják, hogy a szövetségi elnököt ne a kongresszus válassza meg, hanem ennek kinevezését halasszák a belső választások utánra. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az RMDSZ politizálási centrumát Bukarestből Erdélybe kell áthelyezni. Az RT-kongresszus tiltakozó állásfoglalást fogadott el a romániai igazságszolgáltatás magyarellenes döntései ügyében: "Az utóbbi hónapokban olyan aggasztó jelenségsorozat bolygatta meg a romániai magyar közösséget, amely egyértelműen utal arra, hogy a magyarellenes politikum nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra. Mindenekelőtt az úgynevezett Agache-perben, a csereháti ingatlan, a Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, valamint a csernátoni RMDSZ-fórum ügyében megnyilvánult ügyészségi-bírósági magatartásra gondolunk. Amennyiben nem történik meg az igazságtalan, diszkriminatív döntések korrigálása, joggal feltételezhetjük, hogy Romániában veszélybe került a jogállamiság, és a szélsőséges politika erőt vesz a pártatlan igazságszolgáltatáson." - A kongresszuson Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmegfogalmazásának dokumentumát, amelynek értelmében a Reform Tömörülés az önálló magyar érdekeken alapuló politizálás híve. - A kongresszuson megvitatták és elfogadták a Reform Tömörülés 12 pontját, aminek vázlatát a platform hírlevele tette közzé: "1. Az RT ideológiai alapvetése. Helyünk az erdélyi magyar politikai palettán (keresztény értékeket hangsúlyosan felvállaló nemzeti szabadelvűség); 2. Milyen RMDSZ-t akarunk? (Plurális belső integráció, önkormányzati modell, Erdély-központúság, belső választások fontossága); 3. Autonomista politikát! (Autonómia versus nyelvi jogok); 4. Összmagyar integráció: az EU-atlanti integráció és a magyar nemzetrészek jogállása; 5. Regionalizmus, az erdélyi értékek és érdekek hangsúlyos megjelenítése; 6. Viszonyulás az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához - az autonómia prizmáján keresztül, kritika, kiút a jelenlegi helyzetből; 7. Új típusú partnerség kialakítása a román demokratikus politikai erőkkel; 8. Oktatáspolitika - magyar egyetem!; 9. Gazdasági felemelkedésünk feltételei; 10. Az RT álláspontja az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról; az egyházak kiemelt szerepe a közösségépítésben; 11. Az RT és a szervezett ifjúság, az ifjúság politikai és közéleti szerepvállalásának elősegítése; 12. Viszonyulás a csángó kérdéshez (erkölcsi kötelesség és politikai racionalitás)." /Nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1999. június 9.

A műemlékek történetéről, védelméről és restaurálásáról értekeztek jún. 5-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Káldy Gyula, a magyarországi Műemlékvédelmi Hivatal kárpát-medencei referense, Mihály Ferenc restaurátor és Márton Judit műemlékvédelmi szakmérnök, a főegyházmegye liturgikus egyházművészeti bizottságának vezetője tartottak előadást. Az erdélyi magyar műemlékek megvédésének ügyével szemben ellenségesnek minősíthető tettek is történtek, mint például Fadrusz János világhírű szobrának, a kolozsvári Mátyás király-szobornak veszélyeztetése vagy a Házsongárdi temető folyamatos pusztítása. Az erdélyi műemlékek ügyét egységes kérdésként felfogó és kezelő szervezeti keretek nem hiányoznak /Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Transylvania Trust Alapítvány, Keöpeczi Sebestyén József Társaság stb./, ráadásul az erdélyi magyar egyházak, püspökségek mindegyikének megvan a maga műemlékbizottsága, ezek azonban rendszeres restaurálásra nem gondolhatnak, elsősorban anyagi nehézségek miatt. Ezért a szórványos restaurálás mellett a műemlékek számbavételével, leltározásával, könyvészeti utalások, történeti források gyűjtésével, fényképek, rajzok, felmérések készítésével és rendszerezésével foglalkoznak A csíksomlyói szemináriumon elsősorban a székelyföldi katolikus műemlékekről, templomokról volt szó. /A templomok fenntartásáról és védelméről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

1999. szeptember 14.

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

1999. október 10.

Három évvel ezelőtt, 1996. szept. 17-én nyílt meg Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Ház, amely külföldi segélyszervezetek támogatásával épült föl és katolikus egyházi személyek konferenciákat, tanulmányi hétvégéket, tanfolyamokat rendeznek benne. Az idők folyamán a ház önellátó lett, nem terheli a gyulafehérvári főegyházmegye költségvetését. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./

1999. december 10.

Dec. 9-én kezdődött Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában A jövő iskolája témájú nemzetközi konferencia, amelyen Kárpát-medencei előadók értekeznek a témakörben. Köszöntőbeszédet Kötő József államtitkár és Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke mondott. A jövő iskolája címmel Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője /egyben a Jövő Iskolája Alapítvány elnöke/ tartott előadást, majd Kabarcz Zoltán, a Jövő Iskolája Alapítvány munkatársa Öt ország - öt város címmel értekezett. Dec. 10-én Csíkszentdomokoson folytatódik a konferencia. Megtekintették a csíkszentdomokosi mintaiskolát. Dec. 11-én pályázati értékelés lesz, a megjelentek ökumenikus istentiszteleten vesznek részt Csíksomlyóban, a kegytemplomban, ezt követi a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Julianus Alapítvány idei díjkiosztó ünnepsége. /Konferencia a jövő iskolájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Beder Tibor Gondolatok a Jövő Iskolájáról című, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza által kiadott ismertetőjét is kézbe lehetett venni. /Becsengettek a Jövő Iskolájában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

1999. december 11.

Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./

2000. február 5.

A hivatásos nevelőszülők - ahogy a szakzsargon nevezi őket: profi mamák - számára szervezett háromnapos képzés kezdődött meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Böjte Csaba szerzetes, a rendezvény szervezője mondotta, hogy a gondozásba vett gyerekek mögött észre kell venni a vér szerinti szülőket, a problémákkal küszködő családot is, és megtalálni a kapcsolatteremtés módját. Gergely István csobotfalvi plébános is tartott előadást. /Hivatásos nevelőszülők képzése Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2000. február 13.

Febr. 3-5-e között a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az árva és félárva, illetve nehéz körülmények közt élő gyermekekkel foglalkozók gyűltek össze, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas-szervezetének szervezésében. Böjte Csaba /Déva/ ferences szerzetes, a program szervezője és lelki irányítója tartotta a bevezetőt. Szakemberek tartottak előadásokat, a helyi Csibész Alapítvány munkatársai osztották meg tapasztalataikat a résztvevőkkel, majd mindannyian meglátogatták a csíksomlyói árvaházat. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./

2000. február 26.

A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga immár második alkalommal szervezte meg a magyar kultúrát bemutató Interkulturális Transsylvania Akadémiát a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, február 21-26 között. A résztvevők román és magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók, akik a Románia a régiók Európájában című esszéjükkel pályázták meg az egyhetes szemináriumot. A 22 hallgató az ország különböző egyetemi központjaiból érkezett. A megjelentek a jövőben újabb egyhetes szemináriumon vehet részt Nagyszebenben, ahol a német kultúrkörrel, és Gyulafehérváron, ahol a román művelődés sajátosságaival ismerkedhetnek. A mostani előadások változatosak voltak, így Zepeczaner Jenő az erdélyi magyar közösség történetéről, Egyed Ákos az erdélyi magyarok dualizmus alatti éveiről, Ungváry Zrinyi Imre a magyar filozófiáról, Demény Lajos a romániai magyarság 1918-1989 közötti időszakáról, dr. Pozsony Ferenc néprajzi és folklór elemekről, Kolumbán Gábor a regionalizmusról, Csicsó Antal a csángókról, Horváth Andor az erdélyi magyar személyiségekről, dr. Papp Kincses Emese az erdélyi magyar irodalomról, Veres Valter a közösség demográfiai fejlődéséről, Eigel Tibor a magyar nyelvű oktatás történetéről, Horváth István a székelyekről, Ráduly Róbert a magyar közösség 1989 utáni szerveződési formáiról, a történelmi egyházak lelkészei az általuk képviselt vallás szellemiségéről beszéltek. A magyar hallgatók esténként román társaikat magyarul tanították. /(Hátsekné Kovács Kinga): Tolerancia és nyitottság az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2000. március 5.

Febr. 11-12-én én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban találkoztak az 1968 után felszentelt katolikus papok. A szervező Nagy-György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész meghívta Tamás József segédpüspököt, aki szintén tartott előadást. Jelen volt Kovács Gergely is, aki a Vatikánban, a Kultúra Pápai Tanácsának munkatársa. /Szénégető István B.: Káplánok (újra)találkozása egymással és Istennel. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5./

2000. május 19.

Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. A főegyházmegye területén Caritas-kirendeltségek a következő helységekben vannak: Gyulafehérváron (a központi iroda), Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Déva, Torda, Dés, Nagyenyed, Kolozsvár és Kapnikbánya. Csíkszeredában üzemel a Caritas központi raktára, Csíksomlyón van a Caritas információs iroda, valamint a Venczel József Vallásszociológiai Intézet. - A szegényekkel való találkozás a plébániai Caritas-csoportokon keresztül történik. - A képzésekre és továbbképzésekre a csíksomlyói, Jakab Antal Tanulmányi Ház nyújt lehetőséget. A gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házat 1994. április 30-án szentelték fel. Számos színvonalas találkozónak, szimpóziumnak, német nyelvkurzusnak adott helyet. - A Caritas gyergyószentmiklósi mezőgazdasági részlege 1994-től működik, ahol tavaly 124 fiatal gazdát készítettek fel, ezek közül 74 gyakornok utazott Svájcba, 50 pedig Németországba. - A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes felavatását 1996. szeptember 18-án tartották, jelenleg 106 lakója van. - A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthont 1995. szeptember 10-én szentelték fel. - A csíkzsögödi gyermeküdültető /Caritábor/ 1996. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. - Roma gyermekek számára épült fel Sepsiszentgyörgyön a Néri Szent Fülöp Pasztorációs Központ, ebbe a Caritas is besegített. A város 70 ezer lakosából körülbelül 5 ezer a roma. Márkus András plébános megkezdte integrálásukat. 1999. október 15. óta romaiskola működik a központban. - A Caritas házi betegápoló és szociális gondozó központjainak feladatai: házi szak- és segédápolás, háztartási és szociális vonatkozású adminisztratív segítségnyújtás, önkéntes segítők felkészítése és tevékenységük megszervezése. Nagyenyeden és Déván 1997-ben alakultak meg a szakápoló központok, Székelyudvarhelyen és Szecselevárosban 1998 decemberében, Marosvásárhelyen és Szászrégenben pedig 1999 decemberében. Az öt éve működő székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ keretében három alaptevékenység zajlik: szakrendelések, gyógyszerkiosztó központ és művégtag-gyártás és -javítás. - 1999-ben kilenc árvíz sújtotta területen 851 családnak nyújtottak segítséget. - A Caritas működését három forrás biztosítja: a külföldi támogatók, a gyulafehérvári főegyházmegye híveinek adományai és a Caritas tulajdonában lévő három gazdasági egység. A Caritas tulajdonában lévő gazdasági egységek: a Com-Carlia és a Csíksomlyó Tours korlátolt felelősségű társaságok Csíksomlyón, valamint a gyergyószentmiklósi Fraternitas Kft. /Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

2000. május 25.

A Caritas szeretetszolgálat május 20-án ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Erdei István, Csíkszereda alpolgármestere Pro Urbe díjjal tüntette ki a Caritas megalakulását kezdeményező dr. Vencser Lászlót, Szász Jánost, a segélyszervezet gyulafehérvári igazgatóját és Fridrich Meyrhofert, a linzi Caritas gazdasági igazgatóját. /Hátsekné Kovács Kinga: A jótékonyság díjazottjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2000. június 3.

Negyedik alkalommal szervezett építészeti konferenciát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társasága Építészeti Szakosztálya. Az ÉPKO 2000 nevet viselő találkozót jún. 4-én nyitották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A konferencia célja a tudományos eredmények bemutatása, kölcsönös tájékozódás az építőipar helyzetéről, kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere. Jancsó Árpád a temesvári hidakról, dr. Köllő Gábor Vonattal két évszázadon keresztül címmel, dr. Murádin Katalin a népi építészet és a faluturizmus kapcsolatairól, Pál József pedig az állam és a MÁV kapcsolatairól tartott előadást. Jún. 3-án szekcióelőadásokkal folytatódik a konferencia. /Építészeti konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2000. június 19.

Jún. 17-én Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a gyógyszerészek II. Román-magyar Továbbképző előadóülését. Először 1997-ben szervezték meg a továbbképzőt, hogy a magyarországi és romániai gyógyszerészeti szakma között párbeszéd alakuljon ki. Jelentős erkölcsi hozadéka volt a rendezvénynek - értékelte Pál Ágota, az Országos Gyógyszerész Kollégium Hargita megyei fiókjának elnöke. A rendezvényt romániai részről dr. Zágoni Elemér csíkszeredai gyógyszerész, valamint dr. Csedő Károly professzor szervezte. Közel negyven gyakorló gyógyszerész vehetett részt az előadásokon, melyeket neves szegedi és pécsi szakemberek vezettek. A rendezvény jún. 18-án Marosvásárhelyen folytatódott. /Gyógyszerész-továbbképző Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

2000. június 29.

Csíkszeredában a Jakab Antal Tanulmányi Házban zajlik július 8-ig az RILW '2000 nemzetközi konferencia, amely az internethálózat kérdéscsoportjait járja körül. A szervezők - a Polygon Művelődési Egyesület, a csíkszeredai Soros Oktatási Központ, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a bukaresti Tudományegyetem - szándéka az internet-felhasználók közti kapcsolat szorosabbra fűzése. /Internetes konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-94




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998