udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Janovics Jenõ Alapitvany

2004. január 12.

Politikusok és a civil szféra képviselői hozzák létre a leendő, egész napos műsoridővel sugárzó erdélyi magyar televíziót működtető alapítványt, amelynek személyi összetételére vonatkozóan még nincs döntés – közölte Markó Béla. Egy-két hónapon belül bejegyzik a Janovics Jenő Alapítványt, addig is várják, hogy a magyar kormány közölje a támogatás mértékét, és rábólintson a szervezés megkezdésére. /Benkő Levente: Ősztől indul a Kárpátia Tévé? = Krónika (Kolozsvár), jan.12./

2004. február 14.

Az erdélyi magyar televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány bejegyzése folyamatban van. A Krónika értesülései szerint az alapítók között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának aligazgatója, Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke, valamint Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke szerepel. Az öttagú alapítói testület mellett az alapítvány munkájában – információk szerint – egy 13 tagú kuratórium vesz részt. Az operatív döntéseket hozó kuratórium tagjai közül eddig csak Jakab Gábor kolozsvári római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói előadó neve került nyilvánosságra. A magyar állami pénzekből létrehozott erdélyi intézmények közül a státusirodák esetében három pillérre – RMDSZ, egyházak, civil szféra – helyezték a döntéshozatalt, míg a Sapientia Tudományegyetem alapítói között kizárólag az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői szerepelnek. /Lukács János: Egyházi igény... = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2004. február 16.

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2004. február 17.

Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2004. március 15.

A magyar kormány 500 millió forintos pályázati alapot hozott létre, amelyből 300 millió forintot az erdélyi magyar televízió számára különített el. A döntést várhatóan márc. 15-én Nagyváradon, a szabadságharc emlékére szervezett központi ünnepségen tartózkodó Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter jelenti be. A félmilliárd forintos alapból anyaországiak és határon túliak egyaránt pályázhatnak. Nagy Zsolt, az erdélyi tévé működtetésére létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a számukra elkülönített 300 millió forint nem elég a beindításhoz, ezért ezt a pénzt eszközfejlesztésre használják majd. Nagy Zsolt korábban úgy nyilatkozott, hogy a jelek szerint a magyar kormány egymilliárd forintot megközelítő összeget fordít majd a televízió beindítására. Magyarország azonban időközben nehéz gazdasági helyzetbe került, és jelentős költségmegtakarításokat volt kénytelen végrehajtani. /Borbély Tamás: Háromszázmillió forintot kapott az erdélyi tévé. Háromszor ekkora összegre lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2004. március 17.

A 300 milliós keret nem elég az erdélyi magyar televízió létrehozásához és működtetéséhez, az RMDSZ ettől függetlenül reméli, hogy az új médium még az idén sugározni fog, jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a leendő egész napos erdélyi magyar televíziót létrehozó Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke. Medgyessy Péter miniszterelnök 2003. nov. 14-én Budapesten, a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalásai után jelentette be az erdélyi magyar nyelvű egész napos televízió létrehozásának komoly szándékát. Akkori információk szerint a magyar kormány egymilliárd forint körüli összeggel járult volna hozzá az új intézmény életre hívásához. Az erdélyi szakma az összeggel kapcsolatos információkra reagálva úgy vélekedett, a milliárd is kevés egy korszerű és igényes televízió beindításához. „Egymilliárd forintból is legfeljebb csak egy tisztességes ingatlant lehet megvásárolni egy komoly televízió számára” – vélte Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes stúdió vezetője. Markó Béla arról beszélt, hogy az év második felében beindítandó műholdas digitális szórású erdélyi magyar televízió műholdbérlete évi 120-130 millió forintot igényel, s hogy a magyar kormány idén tartalékalapból, 2005-től kezdődően már az állami költségvetésből folyamatosan támogatná az erdélyi magyar intézményt. Nagy Zsolt szerint a 300 millió forint csak résztámogatást jelent, és eszközvásárlásra fordítják. /Benkő Levente: Összegtől függetlenül indul. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./

2004. április 2.

Várhatóan ősztől megkezdheti működését az Erdélyi Magyar Televízió, a sugárzás feltételeinek megteremtését is segítő pályázatokat áprilisban írja ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – közölte Kovács Kálmán miniszter ápr. 1-jén Budapesten, sajtótájékoztatón. További 200 millió forintos keretösszeggel hirdetnek pályázatot az uniós csatlakozással kapcsolatos információk terjesztésére, népszerűsítésére. A miniszter hozzátette, a többi határon túli magyar terület számára is hasonló támogatási formákat terveznek. Az IHM idén 300 millió forintot, a tavalyi keretösszegnél 50 százalékkal többet fordít a határon túli magyarság informatikai támogatására. A sajtótájékoztatóra azt követően került sor, hogy a miniszter tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról számolt be, hogy a televízió megalapítására létrehozták a Janovics Jenő Alapítványt. (Az 1945-ben elhunyt Janovics Jenő az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős formálója volt.) Szerinte a 300 millió forintból megfelelő eszközöket lehet vásárolni a televízió működtetéséhez. Emellett várhatóan több száz millió forintot tesznek majd ki a működtetési költségek – tette hozzá. A miniszter közlése szerint tavaly informatikai fejlesztésekre a romániai magyarságot 97 millió forinttal segítették. /Várhatóan ősztől sugároz az erdélyi magyar tv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2004. július 16.

Marosvásárhely lesz az erdélyi magyar önálló televízió székhelye – erről a júl. 14-i marosvásárhelyi alakuló ülésén döntött a televízió létrehozására hivatott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma. Az alapítvány kereskedelmi társaságot hoz létre, amely ellátja az intézménylétrehozás és működtetés konkrét feladatait. – Az erdélyi magyarságnak önállóvá kell válnia és ehhez elengedhetetlenül saját, önálló intézményekre van szüksége – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök, az alapítvány egyik alapító tagja. A televízió technikai eszközeinek beszerzésére a magyar kormány 300 millió forintos megpályázható támogatást nyújt, de várhatóan további hasonló nagyságrendű összegek fordíthatók majd székhelylétesítésre és működtetésre is. /Önálló erdélyi magyar televízió. Kereskedelmi társaság – közszolgálati feladatokkal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2004. július 29.

A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) honlapján meghirdette az „Információs társadalom – határon túli magyar nyelvű televíziók" címen azt a meghívásos pályázatot, amelyen keresztül elkezdődhet az erdélyi televízió felszereltségének beszerzése. A pályázat keretösszege 330 millió forint. A vissza nem térítendő, 100 millió Ft feletti összegű támogatás elnyerésének feltétele, legalább 200 ezer határon túli magyar háztartás televíziós elérése, és legalább heti 30 óra magyar nyelvű műsor biztosítása. Az IHM a Janovics Jenő Alapítványt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget, valamint a Mozaik Alapítványt, a vajdasági szórványmagyarság kultúrájáért dolgozó szervezetet kéri fel pályázatok benyújtására. /Három határon túli szervezet nyerheti el a 330 millió Ft támogatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

2004. október 28.

Háromszázmillió forintos támogatásban részesül a várhatóan jövőre sugárzó erdélyi magyar televízió – erősítette meg Szentgyörgyi Lajos, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) informatikai elnöki főszaktanácsadója, hozzátette: az erdélyi tévén kívül a vajdasági Mozaik Alapítvány 14,5, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség pedig 10,5 millió forintos támogatásban részesül. Az erdélyi pályázat azért részesült ekkora összegű támogatásban, mert teljesen új televízió létrehozásáról van szó, míg Kárpátalján és a Vajdaságban már létező intézmények fejlesztését kell segíteni. Kárpátalján pillanatnyilag az ukrán állami televízióban sugároznak heti 2-3 órás magyar műsort, de sem ez, sem a Duna Televízió adása nem ér el a legtöbb magyarlakta helységbe. A szerb-montenegrói állami televízió fokozatosan leépítette a ma már csak napi 2-3 órát sugárzó újvidéki televízió magyar adását. „A most elnyert támogatásból a Mozaik Alapítvány által létrehozott és szeptember 1-jétől napi félórás kísérleti adást sugárzó Mozaik Televízió műsorának állandósítását kívánjuk elérni” – tájékoztatott Bunyik Zoltán kuratóriumi elnök. Nagy Zsolt, az egész napos műsoridejű adót létrehozó és működtető Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke közölte, hogy a leendő televíziónak még nincs otthona. /Benkő Levente: Kezdődhet az erdélyi magyar televízióépítés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2004. december 29.

Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2005. január 17.

A korrupcióellenes törvény értelmében adott vagyonnyilatkozatok szigorítását tervezi Monica Macovei igazságügy-miniszter, aki szerint a nyilatkozati űrlapok részletesebbé tétele hozzásegítené a közvéleményt ahhoz, hogy alaposabban tájékozódhasson a köztisztviselők anyagi helyzetéről. Az érvényben levő törvény alapján a Tariceanu-kabinet a közelmúltban közzétette tagjai vagyonnyilatkozatait. Elmondható, hogy az RMDSZ-es miniszterek a kevésbé tehetős kormánytagok közé tartoznak. A miniszterelnök-helyettesek közül Markó Béla a „legszegényebb”: az RMDSZ elnöke egy 5,5 hektáros mezőgazdasági területet birtokol, ezenkívül van egy 1997-ben vásárolt 46 négyzetméteres lakása, valamint egy 2001-ben tulajdonába került 149 négyzetméteres lakóháza. Ezek adózási értéke összesen 1,127 milliárd lej. Az államminiszter tulajdonában van még egy 2001-es gyártmányú Renault Clio személygépkocsi és összesen 25 ezer euró értékű bankszámla. Érdekeltségeiként Markó a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány elnöki, illetve az RMDSZ elnöki tisztségét jelölte meg. A kormánypénzeket osztó Communitas Alapítvány élén betöltött tisztségről Markó kormányfő-helyettesi kinevezését követően lemondott. A kuratóriumot ideiglenesen Takács Csaba eddigi alelnök vezeti. Nagy Zsolt távközlési miniszter tulajdonában van egy 1999-ben vásárolt 70 négyzetméteres lakás, van egy 1996-os gyártmányú Ford és egy 2001-es gyártmányú Volvo személygépkocsija, valamint egy 10 ezer eurós bankszámlája. Nagy Zsolt az erdélyi magyar televízió létrehozását kezdeményező Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve a Progress Alapítvány elnöke. Markóhoz hasonlóan kinevezése után Nagy Zsolt kilépett a Communitas kuratóriumából. Borbély László területrendezési miniszternek nem kell lemondania az RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztségéről, a politikus ugyanakkor a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány kuratóriumának vezetője marad. Borbély egy 140 négyzetméteres, 1,120 milliárd lej adózási értékű lakóházzal, egy lízingben vásárolt, 2004-es gyártmányú Volkswagen Passat személygépkocsival és 20 ezer euró értékű bankszámlával rendelkezik. Az RMDSZ-esek közül is talán a legkevésbé tehetős Winkler Gyula külkereskedelmi miniszter, aki egy fél lakóházat birtokol, egy 80 négyzetméteres lakást Vajdahunyadon, valamint egy falusi házat. Autója, bankszámlája nincs. /Salamon Márton László, Cseke Péter Tamás: Gazdag kormány, szegény magyarok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2005. április 5.

Erdélyben van a magyar televízióra szánt háromszázmillió forint. Kizárólag a támogatási szerződésben foglalt célokra, azaz a leendő egész napos sugárzású erdélyi magyar televízióra fordítjuk a magyar államtól kapott támogatást – szögezte le Nagy Zsolt kommunikációs miniszter, aki egyben a leendő erdélyi magyar televízió felépítésére és működtetésére létrehozott kolozsvári Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke. A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) meghívásos pályázatán ugyanakkor az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és az újvidéki Mozaik Alapítvány nyert el 10,5, illetve 14,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást. Nagy Zsolt elmondta, hogy a 300 millió elegendő a stúdió, a vágó és a vezérlő felszerelésének megvásárlásához és beszereléséhez, valamint a számítástechnikai eszközök és programok megvételéhez. Az eszközvásárlás nem történt meg, mert nem sikerült a televízióépítés folytatását szavatoló további támogatót találni. A pályázatot lebonyolító Határon Túli Magyarok Hivatalában is tudnak arról, hogy késik az erdélyi intézmény építése. Szabó Vilmos államtitkár elmondta, elvileg nem kizárt a határidők módosítása. /Benkő Levente: Halasztást kér a kuratórium? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2005. szeptember 3.

A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól az erdélyi magyar televízió létrehozására kapott 300 millió forint egynegyede megérkezett, senki sem költötte el, hanem a tévé létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány bankszámláján áll – jelentette ki Nagy Zsolt informatikai miniszter. A magyarországi kémbotrány kapcsán a hirszerzo.hu internetes hírportál azt a látszatot keltette, mintha a magyar informatikai minisztérium túl sok pénzt költött volna Erdélyre. A cikk azzal magyarázta a magyar szaktárca nagylelkűségét, hogy a kémkedéssel vádolt Szatmári Tibor meglehetősen jó kapcsolatokat ápolt a magyarországi SZDSZ-szel. Mint ismeretes, Kovács Kálmán távközlési miniszter is a SZDSZ-es. Az újság szerint 300 millió forintot elkülönítettek a televízió eszközbeszerzésére, a pénz megérkezett a Janovics Jenő Alapítványhoz, azonban az alapítvány eddig nem adott számot annak felhasználásáról. Nagy Zsolt szerint alapítvány azt várja, hogy engedélyt kapjon „az eredeti cél későbbi megvalósítását lehetővé tevő terv megvalósítására”. A miniszter nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, hogy mi lenne ez a terv. Nagy Zsolt a honlap azon információját is cáfolta, miszerint 2002 és 2004 között az IHM közel egymilliárd forintot csorgatott volna Erdélybe. /B. T.: Nem költötték el a 300 millió forintot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2005. november 3.

A magyar kormánytól kapott 300 millió forintos keretből nem lehet létrehozni az erdélyi magyar televíziót, ezért a médium létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány az összeg rendeltetésének megváltoztatását szeretné elérni –mondta Nagy Zsolt kuratóriumi elnök, kommunikációs és távközlési miniszter. Ezt az összeget – a Szülőföld Program kiegészítéseként – a romániai magyar elektronikus média rendelkezésére bocsátják. Nagy Zsolt annyit árult el: digitális, műholdas televíziózásra szeretnék fordítani a pénzt, ehhez kérték a magyar kormány novemberben várható beleegyezését. /Benkő Levente: Jegelték az erdélyi tévé tervét. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2005. december 13.

Megdöbbenéssel értesült a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Igazgatótanácsa arról, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az Erdélyi Televízió Alapító Testületének tagja, és Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy az említett televízió létrehozása céljából nyújtott támogatás rendeltetését megváltoztassa – áll a szervezet közleményében. A MÚRE úgy ítéli meg, hogy a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van egy teljes műsoridős önálló vizuális médiumra. Szerintük Takács Csaba és Nagy Zsolt eljárása nélkülözte a demokratikus ügyintézés szabályait. /Szorgalmazza az erdélyi magyar tévé létrehozását a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ „Aki ezt a közleményt fogalmazta, nincs tisztában az eljárási renddel” – nyilatkozta az Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Nagy Zsolt szerint mindaddig nincs amiről beszélni, amíg Magyarországról elvi jóváhagyás nem érkezik a kérésre . „A MÚRE lehet, hogy erdélyi televíziót akar, de nem tett semmit ez ügyben: ám megteheti, hogy kezdeményez egy erdélyi televíziót, és megkeresi hozzá a forrásokat” – reagált Nagy Zsolt. „A MÚRE nem tehet indítványt, mivel az összeget a Janovics Jenő Alapítvány kapja” – mutatott rá Ambrus Attila MÚRE-elnök. Szerinte véleménykülönbség áll fenn a kuratóriumi elnök és a szaktestület között, a MÚRE pedig Nagy Zsolt válaszát követően is fenntartja álláspontját. „Úgy lett volna jobb, ha a Janovics Jenő Alapítvány teljes testülete folyamodik a céladomány rendeltetésének megváltoztatásáért: ez lett volna a korrekt a kuratórium tagjaival szemben – akkor is, ha a folyamodvány helyes” – nyilatkozta a MÚRE-elnök. /Gergely Edit: Pengeváltás az Erdélyi Televízió ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ A magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium külkapcsolatok, illetve gazdasági főosztályairól a lap munkatársa azt a választ kapta, hogy nem ők illetékesek nyilatkozni az ügyben. Szabó Béla HTMH-elnök szerint nem tartozik rájuk a kérdés szakmai része, azt az Informatikai Minisztérium dönti el. /Guther M. Ilona: Keret. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2005. december 23.

Jövőre 300 millió forinttal az Erdélyben megvalósuló audiovizuális célokat támogatja a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – mondta Kovács Kálmán, a tárca vezetője december 22-én Budapesten. Döntés született, hogy az eredetileg egyetlen erdélyi televíziós csatorna létrehozására szánt forrásból a romániai magyar elektronikus médiát támogatják – tájékoztatott Kovács Kálmán Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. Markó hozzátette: a televízióadó éves tevékenységének finanszírozásához mintegy egymilliárd forintra lenne szükség, ezért döntöttek a forrás több célra való felhasználásról. A pénz elköltéséről a televízió alapítására létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma dönt. Markó hangsúlyozta: továbbra sem szabad lemondani az erdélyi magyar televízióról. /A létező tévés műhelyeket támogatják a 300 millió forintból. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2005. december 27.

Az erdélyi magyar televízió létrehozása mellett döntött az erdélyi Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma – jelentette be Nagy Zsolt, az alapítvány elnöke, informatikai miniszter Kolozsváron. A 300 millió forintos összeget úgy tervezi felhasználni, ,,hogy a beszerzendő eszközökkel segítse a létező romániai magyar televíziós műhelyek és stúdiók működését, ezzel pedig később lehetővé tegye az erdélyi magyar televízió létrehozását, illetve általában az erdélyi magyar audiovizuális média támogatását”. /Nem mondtak le az erdélyi magyar televízióról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

2006. február 11.

A Magyar Televízió ( MTV) felajánlja napi egyórás műsoridejét a magyar 2-es műsoron (m2), az Erdélyi Magyar Televízió beindítására, fő műsoridőben, este 7 és 8 óra között. A közszolgálati intézmény küldöttsége február 10-én felkereste a kérdésben Markó Béla RMDSZ-elnököt és miniszterelnök-helyettest Marosvásárhelyen. Bejelentették, hogy a műsoridő később két-három órára is bővülhetne mindaddig, amíg az Erdélyi Magyar Televízió önállósulni képes, és saját hullámhosszon is sugározhat. A Magyar Televízió ezt a műsoridőt ingyen adná át, és egyebek közt azt reméli tőle, hogy ezáltal több romániai kábeltévé kínálatába is bekerülne az m2-es adó. Az Erdélyi Magyar Televíziót kereskedelmi tévéadóként hoznák létre Erdélyben a Medgyesy Péter kormánya által megajánlott kezdeti 300 millió forinttal. Az MTV felajánlása a saját frekvenciával még nem rendelkező leendő adó életre hívását segítené elő. Az MTV küldöttsége szervezeti és személyi biztosítékokat kér a műszaki, szakmai és politikai minőségre – ez az utóbbi esetben a kiegyensúlyozottságot jelentené – az új műsortól, amelynek mind a román, mind a magyar vonatkozó jogszabályoknak meg kellene felelnie. A műsor a jelenleg műholdas közvetítésű m2-es teljes szórási körzetében látható lenne, tehát nemcsak a romániai magyarság, de egész Közép-Európa foghatná. A magyarországi és romániai közszolgálati műsorokat Erdélyből tudósító jelenlegi tévés műhelyek beléphetnének az új műsor munkájába. A helyi munkatársaknak az MTV szakképzést is nyújtana. Az erdélyi média rendszeres szereplője például a Magyar Televízióban futó Lapszemle és Sajtóklub műsoroknak (ez utóbbiban a Szabadság munkatársát, Köllő Katalint épp most vasárnap szerepelt az m2-n). A nemsokára összeülő Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma véleményezi majd a Magyar Televízió ajánlatát – jelentette ki a Szabadságnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke a közszolgálati tévé küldöttségével folytatott megbeszélés után. /(B. T.): Erdélyi Magyar Televízió – a Magyar Televízióban. A magyar közszolgálati tévé felajánlása megoldást jelenthet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

2006. február 13.

Az erdélyi egész napos televízió hálózat talpra állásáig napi egy órában Erdélyi Magyar Televíziót (EMT) sugározna a Magyar Televízió (mtv) – hozta nyilvánosságra a magyarországi közszolgálati médium vezetősége. A Duna Televízió az ajánlatra rálicitál: Cselényi László elnök az ÚMSZ-t szintén egyórás, ám az erdélyi magyarok számára az MTV-jénél jóval előnyösebb “ablaknyitásról” biztosított. A leendő egyórás műsor egyik felelőseként nyilatkozó Csép Sándor elmondta: a projekthez a 25-30, Erdélyben magyar nyelven sugárzó televíziós stúdió fogna össze. A magyar állam által az EMT számára, a Janovics Jenő Alapítványnak átutalt 300 millió forintból többek között közvetítő kocsit vesznek. Csép Sándor elmondta: igazgatói illetve főszerkesztői minőségben fog felelni a napi egyórás műsorért. A munkát a 300 millióból megmaradó összegből fizetnék. “Nem tartom jó ötletnek, hogy a Magyar Televízió 2-es csatornája nyúlja le a 300 millió forintot: azt a magyar állam Erdélynek adta, ne folyjon ide vissza” – jelentette ki Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Nagy Zsolt RMDSZ-es távközlési miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: eddig mindössze az MTV javaslatáról van tudomása. Csép Sándor leendő vezetői státusáról az Új Magyar Szótól értesült. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Kinek nyit ablakot az Erdélyi Televízió? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2006. február 17.

Feszültségek előzik meg a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) szombati kuratóriumi ülését. Ekkor elemzi az Erdélyi Magyar Televízió (EMT) sorsát gondozó – és e célra a magyar államtól 300 millió forintot kapó – testület a Magyar Televízió (MTV) által tett „ablaknyitás-javaslatot”. Az MTV felajánlása szerint májustól kezdődően EMT logóval a képernyő sarkában már napi egy órában jelentkezne a kizárólag erdélyi műhelyek által, a leendő egész napos erdélyi televízióműsor “bemelegítéseként” bemutatandó ablak. Rudi Zoltán hangsúlyozta, az MTV-nek nem áll szándékában egyetlen forintot sem „lenyúlni”. Ez nagyon durva és nagyon sértő megfogalmazás a MTV számára. Az MTV-javaslatban az áll: „a használatra átengedett műsoridőt az erre fordítható pénzzel az erdélyi stúdióknak kellene megtölteniük tartalommal.” Tehát az MTV nem fizetne honoráriumot az EMT-nek. Azt a 300 millió forintból kellene fizetni. Rudi Zoltán elmondta, többször tett ajánlatot a Duna TV-nek, hogy hangolják össze a programjainkat, de nem kapott választ. /Debreczeni Hajnal, Gergely Edit: Az Erdélyi Televízió “ablakdilemmái” Döntésképtelenség jelentkezhet a hétvégi kolozsvári Janovics-alapítványi ülésen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2006. február 20.

Marosvásárhelyen hozza létre a Janovics Jenő Alapítvány (JJA) az erdélyi magyar televíziót és rádiót, döntött az alapítvány kuratóriuma Marosvásárhelyen tartott ülésén. A magyar médiaközpont várhatóan már 2006 második felétől sugározhat majd. Nagy Zsolt, a JJA elnöke elmondta, a döntés értelmében a következő időszakban megkezdik a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól kapott 300 millió forintos céltámogatás felhasználását. Ezt az összeget egy megfelelő marosvásárhelyi ingatlan, valamint a stúdiók létrehozásához szükséges technikai felszerelések megvásárlására fordítják. Ezzel egyidőben megkezdődik a szerkesztőség felépítése, a szakembergárda toborzása is. Nagy Zsolt hozzátette: a kuratórium csupán az intézmények létrehozásáról döntött, a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió felajánlásáról folytatják a tárgyalásokat. /Borbély Tamás: Marosvásárhelyen lesz az erdélyi magyar televízió és rádió. A két intézmény már 2006 második felétől elkezdené működését. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2006. március 8.

Hivatalosan is elküldte „ablaknyitási” felajánlását a Magyar Televízió, az Erdélyi Magyar Televízió ügyét gondozó Janovics Jenő Alapítványnak. „Tárgyalni szeretnénk, nem sajtóban üzengetni” – nyilatkozta Csermák Zoltán, az MTV PR-igazgatója. Rudi Zoltán MTV-elnök Nagy Zsolt alapítványelnöknek címzett levelében megerősítette: kész akár több időpontban is műsorsávot nyitni. /Gergely Edit: Erdélyi tévéablak – papíron is. Új MTV-ajánlat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2006. május 12.

Elkezdődik az erdélyi magyar televízió és rádió munkatársainak toborzása a közeljövőben – jelentette ki Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az intézmény alapításával megbízott Janovics Jenő Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Marosvásárhelyen alakítják ki azt a médiacentrumot, ahol működhetne a televízió- és rádióstúdió. A jelenleg rendelkezésükre álló mintegy 300 millió forint csupán a vásárhelyi stúdió kiépítésére elegendő. A már létező audiovizuális műhelyekkel, helyi kereskedelmi televíziókkal és rádiókkal együttműködve teljes erdélyi lefedésre törekednek. Az erdélyi magyar televízió és rádió elindításához, első évbeli működtetéséhez körülbelül 1,8 milliárd forintra lenne szükség. Az elkövetkezőkben további magyarországi kormányzati juttatásokra, illetve saját bevételekből származó pénzösszegekre számítanak. /P. A. M.: Sugározhat idén a vásárhelyi stúdió. Hamarosan elkezdődik a toborzás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2006. december 18.

December 15-én Nagy Zsolt, a Janovics Jenő Alapítvány elnökeként bemutatta az Alapítvány kuratóriumi és alapító tagjainak az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió elkészült marosvásárhelyi székházát. A magyar állam támogatásával a további lépésekre is sor kerül: 2007 folyamán el kell készülnie az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió koncepciójának, és sor kerül a technikai felszerelés megvásárlására is. /Elkészült az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió székháza. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2006. december 20.

Több hónapos csend után újra hallani lehetett az Erdélyi Magyar Televízió sorsáról: elkészült a marosvásárhelyi székház. Nagy Zsolt miniszter, a televízió sorsát gondozó Janovics Jenő Alapítvány elnöke emlékeztetett, a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriuma 2006 februárjában döntött arról, hogy az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió székhelyét Marosvásárhelyen rendezik be. A két stúdió felszerelését a magyar állam támogatásából oldják meg. Romániában jogilag kereskedelmi adókat lehet létrehozni, de az a céljuk, hogy közszolgálati feladatokat lásson el a két intézmény. Ma már több egyetemen is képeznek újságírókat, van kommunikáció szak, van film, fotó, média szak, ezek mellett pedig sok tehetséges fiatal tévés, rádiós dolgozik Erdélyben. /Bögözi Attila: Téma az Erdélyi Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2007. január 18.

Elkészült az Erdélyi Magyar Televízió marosvásárhelyi székháza, az építők az utolsó simításokat végzik. Nagy Zsolt miniszter, az új televízióval foglakozó Janovics Jenő Alapítvány elnöke közölte, elsőként a rádióstúdió berendezését oldják meg, az az egyszerűbb feladat. Egy tévéstúdió felszerelése már nagyobb beruházást igényel. A két stúdió felszerelését a magyar állam támogatásából szerzik be, 300 millió forintot megítéltek a Janovics Jenő Alapítványnak, ennek egy részét megkapták. Lesz átjárhatóság a rádió meg a tévé között. Ma már több egyetemen is képeznek újságírókat, van kommunikáció szak, van film, fotó, média szak, ezek mellett pedig sok tehetséges fiatal tévés, rádiós dolgozik Erdélyben, így majd jó lehetőségnek tekintik az Erdélyi Magyar Televízió és Rádió megalapítását. /Bögözi Attila: Téma az Erdélyi Televízió. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2007. március 22.

Új erdélyi rádióstúdió indítását tervezi az RMDSZ által az Erdélyi Magyar Televízió működtetésének céljával 2004-ben létrehozott Janovics Jenő Alapítvány. Kelemen Attila, a projekt megbízott felelőse elmondta: a marosvásárhelyi stúdió kialakítására az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvánnyal köt szerződést a Janovics Alapítvány. A projekt keretében a Communitas 200 ezer lejt fordít a stúdió műszaki berendezésének beszerzésére és infrastruktúrájának kiépítésére, a rádió működésének biztosítására pedig évente további 400–500 ezer lejt szánnak. A berendezés a Communitas tulajdonát képezi majd, a Janovics Alapítvány pedig teljes körű, díjtalan használati jogot kap a különféle eszközök igénybevételére. Kelemen szerint az, hogy a projekt kezdeményezője az RMDSZ, nem jelenti azt, hogy a rádió a politikai propaganda eszköze lesz. Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány egyik alapító tagja a Krónikától értesült az Erdély FM létrehozásának tervezetéről. Felháborítónak tartja, hogy közel egyéves szünet után, 2006 decemberében tartott legutóbbi alapítványi ülésen egyáltalán nem volt szó produkciós rádióstúdió létrehozásáról. Sajnálatosnak tartja, hogy az alapítvány mára kizárólag az RMDSZ kézi irányítású érdekérvényesítő eszköze lett. A Janovics Jenő Alapítvány 2004 őszén meghívásos pályázaton kapott 300 millió forintot az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozására. 2005. december 15-én elfogadott határozatával a Gyurcsány-kormány beleegyezett abba, hogy a 300 millió forintot az eredeti tervektől eltérően erdélyi magyar rádióhálózat létrehozására és televízióstúdiók támogatására fordítsák. Sem Rostás-Péter István, a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának főszerkesztő-helyettese, sem pedig Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője nem tud semmiféle megkeresésről az Erdély FM részéről. Irsay Miklós projektvezető /Paprika Rádió, Kolozsvár/ információi szerint az Erdély FM hírügynökségi szerepet töltene be. „Bennünket megkeresett Kelemen Attila. Bármilyen együttműködésre nyitottak vagyunk az Erdély FM-mel, de konkrét idősávokról még nem esett szó” – mondta el Erdei Róbert, a City Rádió /Szatmárnémeti/ társtulajdonosa és kereskedelmi igazgatója. A Partium Rádió /Nagyvárad/ főszerkesztőjét két-három hete néhány perces beszélgetés erejéig keresték meg, és tájékoztatták az induló Erdély FM terveiről, konkrétumokról azonban nem esett szó. „Öntől hallok erről először” – reagált a Krónika megkeresésére Nagy István, a Gaga Rádió /Marosvásárhely/ igazgatója. Balázs Árpád, a Príma Rádió /Székelyudvarhely/ felelős szerkesztője elmondta: nem értesült az induló új rádióról, és senki sem kereste fel a műsorajánlattal. Kovács Zsolt, a Sláger Rádió /Sepsiszentgyörgy/ felelős szerkesztője elmondta: nem keresték meg ezzel az ajánlattal. „Hallottam az új rádióról, de hivatalosan még nem kerestek meg minket” – nyilatkozta Günther Ottó, a csíkszeredai Fun FM főszerkesztője. /Hangol a Nagy Testvér. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2007. március 23.

Erdély FM néven rádióstúdió indul el még ebben a hónapban Marosvásárhelyen, kezdeményezője a Janovics Jenő Alapítvány, finanszírozója pedig a Communitas Alapítvány. Nagy Zsolt miniszter, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke Kelemen Attilát, a Transindex hírportál kiadójának igazgatóját kérte fel a projekt levezetésére. Arra a kérdésre, hogy az alapítványnak nem kellett volna-e pályázatot kiírni, a miniszter elmondta: nem volt mit pályáztatni, mert még csak koncepcióról van szó. A stúdió beindításának hírére a romániai magyar szakmabeliek egy része sérelmezte, hogy a beinduló stúdió „pártrádió” lesz, ugyanis a Janovics Jenő Alapítványt az RMDSZ vezető politikusai hozták létre. Nagy Zsolt a vádakra úgy reagált: ezeket azok terjesztik, „akiknek már van tapasztalatuk pártsajtó működtetésében”. Kelemen több rádiós kollegával egyeztetett már a koncepcióról. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke szerint aggodalmas, hogy üzleti tervet nem lát, nem tudja, miből fog az Erdély FM a Communitastól kapott összegeken kívül gazdálkodni. /G. E. : Koncepciós Erdély FM. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2007. április 3.

Rádiós feladatra készül Stanik István, a Scripta Kiadó és az Új Magyar Szó vezetője. Stanik István lehet az RMDSZ ernyője alatt megalakuló Erdély FM rádió egyik vezetője. Ezt az értesülést az érintett nem kívánta megerősíteni, de sejtette, hogy változások következnek életében. „Ezek csütörtökön válnak nyilvánossá. Akkor szívesen elmondom a részleteket” – nyilatkozta Stanik. A médiaszakember küszöbönálló rádiós megbízatását Verestóy Attila, a Scripta Kiadó többségi tulajdonosa lebegtette meg. A Krónika március 22-i számában számolt be arról, hogy az RMDSZ-közeli Janovics Jenő és Communitas Alapítvány finanszírozásával elkezdődött egy erdélyi magyar rádió szervezése. „Nem tudok arról, hogy Staniknak köze lenne az Erdély FM-hez” – nyilatkozta Kelemen Attila projektmenedzser, aki Stanikot szakmailag bátor és innovatív, politikailag viszont túlságosan elkötelezett kollégának tartja. /Beejtőernyőzik Stanikot? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998