udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Jelenkor Kiado (Pecs)

1999. szeptember 9.

Kovács András Ferenc /Marosvásárhely/, másnéven KAF ismert költő. Új kötete /Saltus hungaricus (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999)/ az 1994-es verseskötetének /Üdvözlet a vesztesnek/ folytatásának is tekinthető, állapította meg Bogdán László. KAF nagy költőink verseinek paródiáit nyújtotta, kifejezve a devalválódó magyarságérzést. Költészet és magyarság összefutó állapotát rajzolta egybe az alábbi, Búcsú a fenyvesektől című versében: "Maroknyi szikla porlik,/ Fenyőkből szabnak deszkát./ Koporsó lesz a jelkép/ Szomorgó szép poézis,/ Én népem, requiscat!" /Bogdán László: Tőrbot (72). = A Hét (Bukarest), szept. 9. - Tőrbot címmel rovata van a hetilapban./

2002. április 29.

Az Erdélyi Magyar Könyvklub szállítja a megrendelt könyveket. Megalakulása /egy esztendeje/ óta félmillió, pazarul kiállított katalógust küldtek szét, százhúszezer könyvet adtak vagy postáztak húszezer érdeklődő magyar olvasónak, és közel hatvan rendezvényen találkoztak személyesen is az olvasókkal, s vitték el közéjük a könyveket és az írókat. Megjelent Kányádi Sándor Felemás őszi versek című könyve /Jelenkor Kiadó, Pécs/. György Attila /Csíkszereda/ prózaíró negyedik kötete a könyvhétre megjelenő regénye, a Harminchárom. /Bogdán László: Könyvek, olvasók, írók - jegyzetek az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2002. június 5.

Böszörményi Zoltán a hetvenes évek elején kezdett verseket és apró esszéket publikálni az akkori aradi és temesvári sajtóban. Böszörményi Zoltán Aradon, Temesváron, Resicán, Vajdahunyadon és Nagyenyeden a szórványmagyarság túlélésének és a magyar nemzeti integráció megvalósulása ügyének szenteli pénzét és tehetségéből fakadó ügyszeretetét. Aranyvillamos, Második szakasz /Jelenkor Kiadó, Pécs/ című verskötete régi és újabbkori költeményeiből nyújt válogatást. /Bereczki Károly: Verseiben nemzetéért aggódik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2003. november 15.

Márc. 13-án megnyílt Marosvásárhelyen a kilencedik Nemzeti Könyvvásár. Könyvbemutató rendezvényt tartott a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Káli Király István, a Mentor igazgatója Bogdán László, Páll Lajos, Tóth Mária és Jánk Károly egy-egy kötetét ajánlotta a hallgatóság figyelmébe Pomogáts Béla a Mentor irodalmi est keretében azt boncolgatta, hogy ma van-e létjogosultsága a transszilván attitűdnek. Szerinte Erdély igenis "külön lelki autonómiával" rendelkezik, és "el kell majd jönnie annak az időnek, amikor Romániában a helyzet oda érik, hogy a politikai autonómia is megvalósul". A Színművészeti Egyetem stúdiótermében négy magyar költő olvasott fel verseiből. Az erdélyi Kovács András Ferenc és Lövétei Lázár László mellé a magyarországi Tóth Krisztina és Kántor Péter csatlakozott. Márc. 14-én az új Ariadné könyvek bemutatásával (Bodó Barna, Demény Péter, Egyed Emese, Selyem Zsuzsa), a Polis Kiadó Diákkönyvtár sorozata új kiadványinak a prezentálásával, a Jelenkor Kiadó, a Koinónia Kiadó, a Kráter Műhely Egyesület, a Móra Ferenc Kiadó, a Kriterion Kiadó, az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeivel folytatódott a könyvvásár. Délután a Pallas Akadémia Kiadó mutatta be kilenc új kötetét. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Transszilvanizmus márpedig létezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2003. december 8.

Dec. 6-án Aradon, a Jelen Házban ünnepség keretében átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) 2003-as irodalmi díjait, melyek az erdélyi magyar irodalom legjobb ez évi alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Király László kapta életművéért és a Madarak árnyéka című kötetéért (Kriterion Kiadó, Kolozsvár), míg az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Páll Zita a Milyen fej varródhat az ex-macska nyakához című kötetéért (Erdély Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az Irodalmi Jelen Prózadíjat Márton László nyerte el Testvériség című trilógiájáért (Jelenkor Kiadó, Pécs), az Irodalmi Jelen Költészeti Díjat pedig Szőcs Géza Az allegóriás ember című kötetéért (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad). Az Irodalomtudományi Díjat Bíró Béla kapta A füst árnyéka című kötetéért (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda). A most alapított, az E-MIL barátainak járó Szindbád-díjat Mircea Dinescunak ítélték oda. Beszédet mondott Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Böszörményi Zoltán házigazda, Kötő József, az EMKE elnöke és Lakatos Mihály, az NKÖM főosztályvezetője. /Sántha Attila, az E-MIL ügyvezetője: 2003-as erdélyi irodalmi díjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2003. december 18.

A Romániai Írók Szövetségének temesvári szervezete ebben az évben is díjazta a legjobb könyveket. A 170 írót számláló temesvári szervezet tagjai közül tíznek adják át dec. 19-én a jutalmat. A díjazottak közül kettő magyar: a költészeti kategóriában Böszörményi Zoltán (Aranyvillamos című kötete a magyarországi Jelenkor Könyvkiadónál jelent meg), a másik magyar Sharf Erika, akinek író rövid prózát és verset tartalmazó kötete Nikolaus Berwanger-díjat kapott. /(P. M.): Az Aranyvillamos sikere. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./

2004. szeptember 7.

Böszörményi Zoltán költő, milliárdos-mecénás 1984-ben emigrált Kanadába, majd keményen dolgozva, a fél világot bejárva, üzleti tranzakciókkal alapozta meg vagyonát. Erkölcsi kötelességének érezte, hogy jelentős vagyonát megossza erdélyi honfitársaival, úgy, hogy létrehozta Aradon a Jelen Ház kulturális központot. Böszörményi Zoltán összegezte életútját. Aradon érettségizett, egyetemre majd csak Torontóban járt, 35 évesen, a York egyetem filozófia karán szerzett diplomát. Elmenetele előtt két verskötete jelent meg otthon, az Örvényszárnyon és a Címjavaslatok. Kötete miatt megvádolták nacionalizmussal, irredentizmussal. Ilyen körülmények között szökött el az országból. A kilencvenes évek elején Böszörményi megvett egy fényforrást gyártó gyárat Romániában. A gyár felfutott, tavaly, amikor eladta a részvényeit, 100 millió eurós forgalmat bonyolított le. Úgy érezte, ha a Jóisten jelentős vagyonhoz juttatta, akkor erkölcsi kötelessége vagyona egy részét visszajuttatni társainak. Aradon fölépített egy kultúrotthont, amely felszerelésekkel együtt két és fél millió dollárba került. Ez a Jelen Ház helyet ad a Jelen Könyvek könyvkiadójának, az Irodalmi Jelen szerkesztőségének és a Nyugati Jelen régiós napilapnak, amely Arad, Hunyad, Krassó- Szörény, Fejér és Temes megyékben jelenik meg. „Úgy éreztem, hogy ezekben a megyékben nemzetszolgálatot kell teljesítenem, a szórványmagyarság asztalára téve naponta ezt a lapot” – vallotta. Az Irodalmi Jelen negyedik éve jelenik meg, s tízezres példányszámával, 4980 előfizetőjével a legnagyobb példányszámú magyar irodalmi lapok közé tartozik. A Jelen Ház még helyet ad egy színháznak is. Megpróbálta az aradi magyar színház újraélesztését is, de nem sikerült állandó színész-társulatot létrehoznia, ezért pillanatnyilag befogadó színházként működnek. Jelenleg veszteség nélkül dolgozik a Nyugati Jelen napilap és a Jelen Ház. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos – első szakasz c. munkája 1999-ben, az Aranyvillamos – második szakasz 2001-ben jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál, s 2004-ben látott napvilágot Kalligram-kiadásban az Aranyvillamos – harmadik szakasz. /Gál Éva Emese: Az aranyvillamos szakaszai. „Ezekben a megyékben nemzetszolgálatot kell teljesítenem". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2005. november 11.

November 10-én megnyílt a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár a Nemzeti Színház előcsarnokában. Kiosztották a Szép Könyv-díjat, mely az adott év – szakmai zsűri által megítélt – legszebb kiadványának jár. A zsűri nevében Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház igazgatója közölte, az Erdélyi Magyar Könyves Céh kiadói közül jelentkezhettek a vetélytársak, idén hatan – Kriterion, Pallas-Akadémia, Morus, Mentor, Koinónia, Jelenkor – küldték el kiadványaikat. A Szép Könyv 2005 minősítést a Mentor Kiadó Énekek éneke című kötete érdemelte ki. Második helyezett a Koinónia, míg harmadik a Pallas- Akadémia kiadványa lett. /Nagy Botond: Kaput nyitott a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2006. március 23.

A Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója Díjat az idén két magyar írónak: az erdélyi Kovács András Ferencnek (KAF), és a magyarországi Szilágyi Ákosnak adományozták. Kovács András Ferencnek Marosvásárhelyre való hazaérkezése után nyilatkozott. Az Új Magyar Szó felvetésére, hogy a magyarországi sajtó bizonyos díjakat a politikához, politikai szimpátiákhoz kötött, Kovács András Ferenc leszögezte, politikamentes díjról van szó. Olyanok kapták meg elsőként, mint Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső. Kovács András Ferenc /sz. Szatmárnémeti. 1959. júl. 17,/ költő, műfordító, a marosvásárhelyi Látó versrovatának szerkesztője. Díjai: a Romániai Írószövetség debüt-díja 1983, Déry Tibor-díj 1992, ARTISJUS-díj 1994, a Romániai Írószövetség díja 1993, Füst Milán-díj 1994, Alföld-díj 1995, József Attila-díj 1996, a Soros Alapítvány Ady Endre díja 1996, Kortárs-díj 1996, Tiszatáj-díj 1998, a Jelenkor Kiadó Könyvdíja 2000, Palládium-díj 2003. /Lokodi Imre: Politikamentes grádics. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2008. december 5.

Visky András Gyáva embert szeretsz című új verseskönyvét ismerhette meg a közönség a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat és a pécsi Jelenkor Kiadó közös könyvbemutatóján a marosvásárhelyi Philothea Klubban. A Könyvek alcímet viselő kötet főként prózaverseket tartalmaz. Visky, aki főállásban a kolozsvári színházművészeti karon tanít, a Koinónia Kiadó igazgatója, a Kolozsvári Állami Magyar Színház dramaturgja, költő és drámaíró, elmondása szerint szeretne egy időre visszavonulni a mai bürokratizált világból. Egy évre családjával együtt vendégtanárként az Amerikai Egyesült Államokba települ át, ahol az oktatás mellett könyvtárakban való „búvárkodással” töltené majd idejét. /Máthé Éva: A saját gyávaság versei. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2008. december 12.

Egyfajta művészetközi kitekintésként is meghatározható Visky András A különbözőség vidékén /Vigilia Kiadó, Budapest, 2007/ című esszékötete, melyben irodalmi művekre, illetve színházi előadásokra reflektált. Visky András másik könyve, a Gyáva embert szeretsz /Jelenkor Kiadó, Pécs/ verseket, prózaverseket tartalmaz. Úgy érzi, egy olyan század után vagyunk, „amikor lépéselőnybe kerültünk Istennel szemben, és ha szabad így fogalmazni: a labda az ő térfelén van” –, magyarázta Visky András. A Jelenkor-könyvek nem kaphatók az erdélyi könyvesboltokban, és nem sikerült elérni az erdélyi terjesztőknél, hogy a kiadó által megjelentetett fontos könyvek elérhetők legyenek az erdélyi olvasó közönség számára. /Köllő Katalin: Kettős könyvbemutató a bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2009. május 5.

A Korunk Akadémia meghívására Kolozsvárra érkezett Magyarországról Oravecz Imre költő, műfordító, A hopik könyve, a Halászóember és az Ondrok gödre című, a Jelenkor Kiadónál megjelent kötetek szerzője. A Kolozsvár Társaság székházában tartott író-olvasó találkozón a meghívottal Balázs Imre József, a Korunk folyóirat főszerkesztője beszélgetett. /Ferencz Zsolt: Kolozsvári találkozás Oravecz Imrével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2009. május 16.

A Korunk Akadémia jóvoltából április 29-én első alkalommal találkozhatott a kolozsvári közönség Oravecz Imre költő, műfordítóval, a Jelenkor Kiadónál megjelent Halászóember, A hopik könyve és az Ondrok gödre című kötetek szerzőjével. Pályája során több verseskötete jelent meg, számos irodalmi díjat kapott és két alkalommal disszidált Amerikába. /Ferencz Zsolt: Hivatott voltam arra, hogy megírjam a történetet. Beszélgetés Oravecz Imre költő, műfordítóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2009. szeptember 28.

Az Interkulturali-THÉ Egyesület meghívására érkezett Kolozsvárra Karátson Endre, Párizsban élő magyar író, irodalomtörténész, műfordító. Szeptember 25-én tartott író-olvasó találkozó keretében Egyed Emese költő, irodalomtörténész, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának tanára Otthonok /Jelenkor Kiadó, Pécs, 2007/ című önéletrajzi könyvéről és a műfordításról kérdezte Karátson Endrét. Karátson Endre Budapesten született, az Idegen Nyelvek Főiskoláján tanult, majd az 1956-os forradalom leverése után Párizsba távozott, tanulmányait a Sorbonne-on fejezte be. A lille-i egyetemen tanított, irodalomtörténészként pedig a huszadik század francia irodalmával és a francia irodalom magyarországi hatásaival foglalkozott. Karátson Endre felesége, Nicole Bagarry-Karátson, a kiváló fordító emlékére díjat alapított, melyet szakmai zsűri ítél oda évente az általuk legjobbnak tartott, magyar irodalmi műveket franciára fordító személyeknek. /Ferencz Zsolt: A kincses városban járt Karátson Endre író, műfordító. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998